Esztergom és Vidéke, 1900
1900-09-30 / 76.szám
ISZTidOM és VM£ AZ „ESZTERGOMY1DÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLET" HIVATALOS LAPJA. Megjelelik Vasárqap és CSÜtÖrtÖkÖn. Felelős a szerkesztésért: Szerkesztőség és kiadóhivatal: **•*" , MUNKÁCSY KÁLÍMÁN- (hova a kéziratok, előfizetések, nyiltterek ós hirdetések küldendők) ELŐFIZETÉSI ARAK: : Egésa évre — — — — 12 kor. — fii. Laptulajdonoe kiadókért: Szécl^C^y i-téf, 330. SZálI). Fel évre— — — — — 6 kor. — fii. "* B ™ i4m E CT ««tai r »:T4m. 3kor_a DR- PROKOPP GYULcA- «.«-*._«. *H i I . . . Betétszerkesztés a kir. városban. Esztergom, szeptember 29. Amint értesülünk, Esztergom sz. kir. város I—III kerületére nézve a betétszerkesztési bizottsági tárgyalás október 10—15-ike között megkezdődik. Ismerve a nagy közönség tájékozatlanságát, nem tartjuk érdektelennek és feleslegesnek, hogy a betétszerkesztés tárgyában hozott három törvénynek és a kíbocsájtott számos miniszteri rendeletnek azon intézkedéseit, a melyeknek alkalmazása jóformán mindennapos, — amennyiben az egy hírlapi cikk keretében elfér, — olvasóinkkal megismertessük. Mindenek előtt megemlítjük, hogy a betétszerkesztésnek kettős célja van, t. i. hogy a telekkönyv a kataszterrel Öszhangzánba kozassék, — másrészről pe<hg> hogy lehetőleg minden ingatlan a tényleges birtokos nevére vétessék fel az uj betétbe. Fontos dolog, ki tekintendő tényleges birtokosnak, vagyis kinek van jogosultsága valamely ingatlan tulajdonjogának az ő nevére leendő telekkönyvi bejegyzését a bizottság előtt kérelmezni. Tényleges birtokosnak, a törvény szavai szerint, az tekintendő: >aki az ingatlant élők közötti jogügylettel, vagy j öröklés folytán megszerezte, — vagy pedig, akinek az ingatlan jogerőre emelkedett ítélettel oda ítéltetett, — vagy jogerőre emelkedett hagyaték-átadó végzéssel átadatott és azt, mint a sajátját birtokában tartja, — de tulajdonjoga te- í lekkönyvileg bejegyezve nincs. A leggyakrabban előforduló esetek, a melyekben a tényleges birtokos a tulaj| donjog bejegyzését kérelmezheti, a köI vetkezők: | 1. Az 18S6. évi XXIX. t.-c. 12. §-a ' alapján, ha az ingatlan a helyszínelés alkalmával telekkönyvileg fel nem vé- j tetett. J Ez esetben a tényleges és békés bir-\ toklás, a bizottság mellé beosztott bizalmi férfiak és a szomszédos birtoko- j sok szóbeli bemondásával igazolható, — 1 ha ugyanazt a helyhatóság illetékes köj zegei a felvett jegyzőkönyv aláírásával | megerősítik. j 2. Ugy azon törvény 15. § a alapján, ha az ingatlan telekkönyvi tulajdonosaI tói, vagy annak biórilag igazolt örökö-. • sétől a tényleges birtokos oly okiratot tud felmutatni, a mely telekkönyvi bejegyzésre nem alkalmas ugyan, de a bi- | zalmi férfiak szóbeli bemondásukkal, — vagy pedig a helyhatóság által kiállított bizonyítvánnyal, a tényleges birtoklást a kérelmező igazolni tudja. Ez esetben tahát az okiratnak azon hiányait, amelyeknél fogva a telekkönyvi rendtartás szerint a tulajdonjog bekebelezhető nem volna, — a bizalmi férfiak szóbeli bemondása, vagy a helyhatóság bizonyítványa pótolja. Például: bejegyezhető a tulajdonjog a telekkönyvi tulajdonos által kiállított oly nyugta alapján, amelyben az egy egyévileg meghatározott ingatlan vételárának utolsó részletét nyugtatja, és ezen okiratot a bizalmi férfiaknak a tényleges birtoklást igazoló szóbeli nyilatkozata kiegészíti. De minden okirat nélkül is bejegyezhető a tulajdonjog a telekkönyvi tulajdonosnak a bizottság előtt tett szóbeli engedélye alapján. 3. Az 1886. évi XXIX. t-c. 16. §-a alapján, ha a tényleges birtokos az ingatlannak 3 évi békés birtoklását a helyhatóság és a bizalmi férfiak által igazolja és a telekkönyvi tulajdonos a bizottság idézése és felszólítása dacáre a tényleges birtokos kérelmének ellent nem mond. Ez esetben tehát a telekkönnyvi tulajdonos a kérelemhez hallgatólag hozzájárulónak tekintetik. 4. Az 1886. évi XXIX. t.-c. 17. §-a j alapján, — ha az ingatlan nyílvánkönyv| vön kivül több átruházásnak képezte tárj gyat és ezen átruházásnak mindegyike | nincs ugyan szabályszerű okiratokkal igazolva, de az hogy az ingatlan telek; könyvi tulajdonosa, vagy annak igazolt 1 jogutódja által átruháztatott, telekkönyvi előjegyzésre alkalmas okirattal, vagy az átruházó szóbeli nyilatkozatával Igazoltatik, — a hiányzó okiratokat pedig a helyhatóság és a bizalmi férfiak azon nyilatkozata pótolja, hogy a kérdéses átruházásokról tudomással birnak és az ingatlant tényleg a kérelmező bírja. 5. Az 1886. évi XXIX. t-c. 18. §-a alapján, — ha a telekkönyvi tulajdonos legalább 3 év előtt elhalt, — vagy holléte legalább 3 év óta nem tudatik és a helyhatóság igazolja, hogy tudomással bir azon egy, vagy több átruházásról, a melyek által a tényleges birtokos a kérdéses ingatlant megszerezte, s egyszersmind a helyhatóság és a bizalmi férfiak azt is igazolják, hogy a tényleges birtokos maga, vagy jogelődeivel együtt, legalább 10 év óta az ingatlannak békés birtokában van. Ezen törvényszakasz szerint tehát a főkellek az, hogy a telekkönyvi tulajdonos legalább 3 éve elhalt, vagy ismeretlen tartózkodásu legyen, és atény; leges birtokos birtoklása — amelybe a íz .Esztergom és liio 1 tárcája, Telki tábla biró. /. Viszik Bodó Gazsit a törvény elébe, Csörgő nehéz láncot vertek á kezére, Véres a két keze, véres a ruhája, Neveletlen jia sírva megy utána. > Megölted az asszonyt f Mit tudsz védelmedre t f€ — > Bánom, a mit tettem, nem o érdem* {lette : Nagyobb bűnös az 6 rosszra csábitója, . . . — S Telki Gábor itt ül a birói sorba' í l ítélő bírámat vádlom én, a vádlott, Isten s ember előtt nemes Telki Gábort. Látták, tudom én is; ő a bűnös, vádlom, Ő rontotta meg az éltem, boldogságom ft >Nemes uraim ! ez nem való élénkbe, Bizzuk Telki ügyet a nemesi székre. De te, Bodó Gáspár, hitvesgyilkos vádlót Holtodiglan hordod a rabkötő láncot l u II. Nemesi szék napja. A megye udvarra Összejönnek az Ítélők Komoly tanakodva, Ülnének tanácsot, — Osztva igazságot Készen a nemes-szék, — Nincs sehol a vádlott. Telt a perc, az óra; Nem jön vallatóra . . , . . . *Hová is ment, hová is lettf Hej! ki mit tud rólat /« Egy halász jön félve A bírák elébe: >. . . Most fogtuk ki Telki urat A Foktői-révbe'.* Gedeon. Uton-utfélen. IV. Berlin, szeptember 5. Kedves Barátom í Mult levelem avval fejeztem be, hogy kisétáltam a Fridrichstrassera a berlini korzóra. Sajátságos, a mienkétől elütő életet lát itt az ember; már az, hogy a korzó tizenkét óra felé, éjjel kezdődik, ez már egy berlini világvárosi szokás. Itt nem járhatsz egészen saját akaratod szerint, mert be kell tartanod a rendnek fő-fő jelszavát, hogy >Rechts gehent. Ez a jelszó végigvonul a berlini és az egész német világon. A Fridrichstrassén, mely csak fél kilométerrel hosszabb a mi Andrássy-utunknál és nem kevésbbé egyenes is, ezen végig, mint egy modern népvándorlás, vonul végig a sétáló ) publikum. Jobb oldalt megy, bal oldalt í jön vég nélkül, s középütt a droskék, I automotilok és omnibuszok a legI nagyobb változatosságban rohannak fel s alá, természetesen a >Recht gehen* i szabályt betartva. Egy azonban hiányzik ! s ez,ért dacára az óriás forgalomnak és ! uri közönségnek, mégsem oly elegáns • mint a mi világunk : — hiányzik a fiak; ker. Itt a berlini gavallérok és előkelő i hölgyek mind egyfogatún, Droscke I. j Classe-n, kocsikáznak, mely a Droscke • II. Classétól csak abban különbözik, ; hogy a kocsis fehérre fényezett cilindert S visel s valamivel jobb lova s szebb i kocsija van. Ehhez az óriási méretű : korzóhoz talán felesleges megjegyeznem, hogy az üzletek is mind nyitva vannak i késő éjjelig, fényesen kivilágítva. Hogy ; meddig tart ez a késő éjszakában, azt j nem tudom ; két órakor még nem lehe! tett észrevenni semmi fogyatkozást, to-, ; vább pedig nem vártam. A nők igen fessek, remekül tudnak, • egyszerűen öltözködni és nagyon eman-' cipáltak. A középosztálynál a leányok: mind kenyérkeresők, mint könyvvezetők, üzletvezetők. Az egyszerűbb családból ; j valók, mint laden-mádehenek, vagy kell- j nernék stb. találnak alkalmazást. Maga j jár a dolga után akár 11 óráig éjjel, sőt még azután is. Egész bátran meglehet szóllitani a legszolidabb viselkedésű höl-; ' gyeket is, ha az ember útbaigazítást akar szerezni, sőt akár el is vezeti az \ embert jó darabra és igen szívesen el- j 'társalog e közben. A berlini férfi azon; ban már óriási ellentéte az udvariasság és figyelem dolgában a berlini nőnek. Durva, udvariatlan a végtelenig és kellemetlen. A norddeutsch-nek a típusa s a délnémetek sokat viccelődnek fölöttük, kissé barbárnak tekintik a poroszokat ezen viselkedésükért. Legkellemetlenebb sajátságuk az az óriási elbizakodottság és gőg, melylyel a győzelmes nagy háborúk óta magukat minden más nemzet fölé helyezik. E mellett azonban kétségen kivül nagyon iparkodók s minden téren nagy dolgokat teremtenek. Lépten-nyomon a nagy német nemzet dicsőséget hirdeti minden ; óriás paloták, kulturintézetek, szobrok, melyeket nagyfejedelmeiknek s vezéreiknek jórészt a nagy francia hadisarcból emeltek. Maga a Zeughaus, ez az óriás fegyvergyűjtemény, egy visszapillantás a dicső közelmúltra. Láttam itt százával francia, sőt osztrák ágyukat is ; minden ágyún elöl egy kis parteili lóg s erre rá van Írva, hogy hol szedték el emlékbe az ellenségtől. A falon pedig egész francia csapattestek felszerelései láthatók teljes adjusztírungban. Képviselve van itt minden fegyvernem a francia-, sőt igen szép kollekcióban az osztrák hadseregből is. Koronája mindennek az a százszámra felakasztott francia zászló, mely mind magán viseli a régí gloire nyomait, gyakran felírásban is, hogy a német nemzet dicsőséget csak még szemmeliáthatóbbá tegye. Akad azonban szépen feketesárga zászló is, ebben sínes hiány. Óriási
