Esztergom és Vidéke, 1900

1900-02-01 / 8.szám

Kaszinóestél). — Január 2J. — Érdekes ellentétet képezett a szom­bati estélyen a Kaszinó fényben uszó, elegáns nagy terme. Lenn a hölgysereg, legmodernebb farsangi köntösben, Gra­ciánát-váró farsangi hangulatban, csupa élet, csupa virág; fenn a színpadon komoly, drámai tónus, a szenvedés hangjai, méltóságos pátosz, komor, kö zépkori millieu. A műkedvelő gárda érdeme, hogy a két külömböző hangu­lat között át tudta verni az összekötő hidat s a színpad légkörét átvarázsolta a gazolin-csilláros terem közönsége fölé is. Úgy látszik, ambíciója derék műked­velőinknek, hogy megmutassa a közön­ségnek, hogy nemcsak a hálás, könnyű sikerű, kacagó publikumra számított víg­játékban, bohózatokban tud sikert érni, hallgatósága figyelmét lekötni, de van bátorsága is, képessége is a nehéz, könnyen megesuszó antik, vagy modern kothurnussal biztos lépésekben megjárni a színpadi deszkákat. Sietünk konsta­tálni, hogy a szombati előadás bebizo­nyította : jogos volt ez ambíciójuk. Mint lever des rideaux, Coppeé legis­mertebb monológja, a Coquelin-féle bra­vúrdarab : A hajótörés szerepelt. Előadá­sával Fischer László mérnök másodszor szerepelt a Kaszinó kényes izlésű kö zönsége előtt s csak még öregbítette, növelte azt a kedvező benyomást, ame­lyeta > Keresztes lovag c-ban keltett. A dió­héjba szorított, megkapó, mély tragédia — mély hatással volt reánk is. Érvényre juttatta a francia szinészpoéta legkivá­lóbb poémájának minden szépségét. S a hatás annál kiemelendÓbb, mert semmi kül­sőség sem segítette elő. Frakkban, Tho­net-széken ült előttünk, mégis „láttuk az élet elzüllött hajótöröttjét, a piszkos kisbrasserie-t valahol La Villette-ben, ahol félig deliráiva, rongyos abszintivók előtt oldódik meg a nyelve, hogy élete leg­emlékezetesebb fekete epizódja elmúlá­sával könnyítsen a lelkén. Fischer hatá­rozott nyeresége a gárdának, orgánuma nagyon kellemes, tud érezni s érzéseit kifejezni. Reaszolgáit a tapsviharra. A műsor második darabja Gíuseppe Giacosa >Apródc-ja volt, amely ugyan édes, lírikus szentimentalízmusával szinte kirívó Feydeau, Bisson et Comp. hege­móriiája idején, de a tiszta, szelíd köl­tészet megértőiben ma is viszhangot kelt. Nagy sikeréhez mindenesetre a rendezés gondja és stilszerüsége is erősen hozzájárult. A korhű uj zárt díszlet: a komoly, ólomkarikás ablakú, romantiktfs lovagterem, a megfelelő, korhű jelmezek; még ezüst kupa, antik kancsó sem hiányzott s talán még jóféle aostai bikavér is habzott benne. Hogy felgördült a íüggöny: szétáradt a nehézkes, érdekes, szinte misztikus kö­zépkori levegő. Az előadás star-ja a várúr leánya volt: Pethes Maca. Eddig a zárdában is, a Kaszinóban is csak pajkos, vidám, többnyire gyerekleány szerepekben lát­tuk s azért lepett meg különösen az izgalmas, drámai mativumokban gazdag Joíánta szerep alakítása. Kibontott, hosszú hajával, a graciózus, tetszetős jelmez­ben festői szépség volt. S nemcsak ér­zése mélységével, hangja közvetlenségé­vel, természetességével, de a hosszú szü­netek alatt is mindég frappáns arcjátéká­val, mozdulatai bájos plasztikájával — az első jelenetektől kezdve hódított; sikere a sakk-játszmában kulminált. Partnere: Berán Károly szintén kifo­gástalanul megállotta helyét s tudta sze­mélyesíteni az Önérzetes, ifjú, szerelmes apródot. A nagy kettős jelenetben nyilt színen kapott megérdemlett tapsot. Az érzelmi skálán ő is biztos kézzel játszik. — Nehéz szerepe volt az öreg, marcona, de jólelkű várúrban Fekete Gézának, aki különösen a barátjával: Olivieroval {Erős Soma) való csevegő jelenetekben vált be legjobban s fel tudta kelteni az aggdág, a törődöttség, bizonyos mareonasság ne­héz illúzióját. Aminthogy Erős Soma is, aki úgy tudjuk, először s gyakorlattal is próbára tevő, verses darabban látta felül­ről a színpadi lángokat, teljésen bele­illett az ensembelebe. A rendezés és betanítás mindenesetre érős munkája Büttner Róbert gárda­Vezetőt dicséri. Az előadás után nyomban megkezdő­dött a tánc s eltartott hajnalig. Jó kedv­ben, vidámságsan dehogy is volt hiány. Csak tisztelt munkatársunk: »öreg em­ber nem vén ember* rázta meg egyszer a fejét: — >Láttam a Gracianá-t megint! De hol maradt a »Kőrmagyar?« A mulatságon jelen voltak : Asszonyok; dr. Berényi Gyuláné, Bren­ner Józsefné, Brenner Ferenczné, dr. Burián Jánosné, Büttner Róbertné, Csu­por Istvánné, Etter Gyuláné (Kéménd), í Etter Ödönné, dr. Földváry Istvánné, Geiger Ferenczné (Nána), Gerenday Jó- j zsefné, dr. Gönczy Béláné, Hamar Ar­pádné, Hübschl Sándorné, Jaklits Ká- < rolyné (Hont-Visk), Kecskeméthy JáHosné, j Marosi Ferenczné, Mezey Dénesné, Me­szes Ferenczné (Farnád), özv. Müller Józsefné (Süttő), özv. Müller Gyuláné, Niedermann Pálné, Nozdroviczky Mik­Iósné, Oláh Endréné, Pethes Kálmánné, Pfalcz Józsefné, özv. Perényi Henrikné, j Schönbeck Mihályné, Sternfeld Rezsőné, j özv. Szvoboda Románné, Szecskay An talné, Szecskay Kornélné, Váraljai Sán dorné. Leányok: Brenner Erzsike, Burián j Böske, Fáy Rózsika, Geiger Ilonka, és Mariska (Nána) f , Gyurányi Ilona, Hamar Ilonka, HofTmann Böske, Hübschl Böske, Jaklits Róza (Hont-Visk), Kecskés Ilona, Mezey Margit, Müller Hermin (Süttő), Nozdroviczky Olga, Pethes Macza és Margit, Schönbeck Márta, Szecskay Mar­git, Szecskay Valéria és Szvoboda Kor­nél. Esztergom, január 31. — Lapunk szerkesztőjével — a szer­kesztőségen kívül — mindennap délelőtt 8—9, délután 2—3 óra között beszél­hetni a lakásán: Széchenyi tér Taka­rékpénztár-épület. I. emelet. — Fehér Ipoly nevenapja. A főgim­názium Fehér Ipoly pannonhalmi főapát nevenapját jan. 30-an ünnepelte. Aznap reggel az ifjúság 8 órakor nagy misén volt jelen. Mise alatt, melyet az igazgató fé­nyes segédlettel tartott, az ifjúsági ének­kar ősrégi magyar egyházi dalokat éne­kelt. Azután a VII. osztályba vonult a négy felső osztály tanulósága, ahol disz­gyülést tartott a >Cucor« önképző kör. A tanári karon kivül jelen volt dr. Rott Nándor szemináriumi tanulmányi felü­gyelő. Az ünnepély érdekes és változa­tos programmja a következő volt: 1. Pápai hymnus. 2. Varga József elnöki beszéde. 3. Mindszenty Gedeon >Vérta­nuk daia,« szavalta Tóth Kálmán VI. o. t. 4. Schvartz István VII. o. t.. Mikor lesz az élet reánk nézve . . ., felolvasta: Brenner Antal VII. o. t. 5, Várady Antal: »Corona ChristU, sza­valta: Malcsiner VII. o. t. 6. Szilárd Rezső VIII. o. t. : »Üdvszózat jó Atyánkra*, szavalta Hessky L. VIII. o, t. 7. Az igazgató beszéde. 8. Hymnus. Délben a bencés székházban díszebéd volt, a papság, a megye, a város, a helyőrség előkelőségeinek tiszteletért amelyről lapunk más helyén emlékezünk meg. — Személyi hirek. Dr. Niedermann Gyula nyug. miniszteri tanácsos a hétfői napot városunkban töltötte. — Frey Ferenc országgyűlési képviselő az auto­nomíkus tárgyalásokra Budapestre uta­zott. — Hétfőn, szalézi Ferenc napján sokan gratulálták meg a névhaposokat: Hoffmann Ferenc pénzügyi tanácsost, Oltóssy Ferenc gyárost, Wimmer Feren­cet, közéletünk e szereplő alakjait. — Ezüstlakodalom. Andrássy János kir. tanácsos, városunk közbecsülésben álló alispánja az elmúlt napokban egész csendben ünnepelte meg nejével, Barta Anna urhölgygyel való egybekelésének huszonötödik évfordulóját. — Aranylakodalom. Perl Márton s neje Eiler Terézia doroghi lakosok f. é. január 27-én ünnepelték házazasságkö­tésük Ötvenedik évfordulóját. Az ünnepi hálaadó istentiszteletet Szabó Gyula fő­városi hitoktató — volt doroghi s. lelkész •— celebrálta, mely után Pelczer Lipót esperes megható beszédet intézett a ju­biláns házaspárhoz, végül újból megál­dotta Őket. A jubiláns házaspár a légvi­rulóbb egészségnek örvend. — Farsangi ebédek. A hét tnind a három első napjára esett egy nagyobb­szabású farsangi díszebéd. Vasárnap a papnevelő-intézet kormányzósága látott vendégeket, közöttük Boltizár József ér­seki helynököt, Rupprecht Henrik ez­redparancsnokot, Hartmann Gusztáv al­ezredest, Stanits őrnagyot, Andrássy Já­nos kir. tanácsos alispánt, Vimmer Imre polgármestert, Hollósy Rupert főgimná­ziumi igazgatót, Schedl Arnulf bencés házgondnokot, Magos Sándor Ítélőtáblai birót, Magurányi József káptalani ügyészt stb. — HetfÓn — ezúttal kivételesen e napon a szokásos kedd helyett — Bol­tizár József pazar vendégszeretete foga­dott előkelő társaságot. Hivatalosak vol­tak : Csupor István, dr. Feichtinger Sán­dor, Frey Ferencz, dr. Gönczy Béla, Kersch Ferencz, Mattyasovszky Lajos, dr. Mátray Ferencz, Niedermann Pál, Perényi Árpád, Pisúth István, Reviczky Gábor, Reviczky Győző, dr. Rapcsák Imre, Reusz József, B. Szabó Mihály, Walter Károly, és Vaszary László. — Kedden városunk előkelőségei előtt a legmagyarosabb vendégszeretetéről híres bencés székház ajtai nyíltak meg. A ha­talmas asztal mellett helyet foglaltak: Boltizár József, Maszlaghy Ferencz, Wen­czell Antal, Rupprecht Henrik, B. Szabó Mihály, dr. Mátray Ferencz, Hamar Ár­pád, Reviczky Győző, Vimmer Imre, Koljár Károly, dr. Földváry István, dr* Fehér Gyula, Walter Károly, Pisúth István, Vaszary László, Fiedler Ferencz, Magos Sándor, Obermayer György, Re­usz József, Pongrác* Zsigmond, Lengyel Flavián. — A lakoma folyamán az első pohárköszöntőt — a rendtársak nevében — Hollósy Rupert igazgató-hásfőnők mondotta, éltetvén névünnepe alkalmá­ból a főapátot. Utána Boltizár József püspök, a közönség nevében, köszöntött a főapátra. Nagyszabású beszédet mon­dott Vimmer Imre polgármester az igaz­gatóra és a székház tagjaira, akiket Reviczky Győző főszolgabíró is felkö­szöntött. Végül az igazgató a vendége­ket éltette. — Természetesen volt még több tószt is, amelyek kö?ül különösen zajos hatást ért el. B. Szabó Mihály po­hárbeszéde, amelyben az ő szikrázó szel­lemével a deákévek reminiscenciáit ele­venítette fel. — Az Oltár egyesület nyilvános isten­tiszteletét f. hó 11. tartja a vízivárosi zárda templomában. Előtte való napon délután 5 órakor litánia van, mely alatt a hivek meggyónhatnak. Az imádásí napon pedig fél 7, 8, 9 és 10 órakor mise, délután 5 órakor egyházi beszéd és litánia. — Névmagyarosítás. Bruckner Gyula városunk fia, a jónevü novellista, akinek tollából lápunk is hozott több sikerült dolgozatot, belügyminiszteri engedély­Iyel nevét Bársony-ra. változtatta, amelyet eddig irói névként használt. — Az új bűnvádi eljárás. A komáromi törvényszéknél kisorsolták már az uj es­küdteket, akik az első negyedévben be­hívhatok. Ezek között esztergomi és esz­tergommegyei egy sincs. — Halálozás. Hittner András volt szenttamási biró neje: Brunner Katalin élete 74-ik évében elhunyt. Tegnap te­mették a kerület szép részvétele mellett. — A párkányi ifjúság a községbeli szegény-alap javára február 17-én este 8 órakor a Schwarz-féle vendéglő összes termeiben tombolával egybekött tánc­mulatságot rendez. Belépti-díj: személy­jegy 2 korona, családjegy 4 korona. — Vendéglő az állomáson. A h. é. vasút részvénytársasága elhatározta, hogy a helybeli állomáson vendéglőt építtet. E vendéglő már a tavaszszal megnyílik. — Nagyreményű ifjú. Ilyennek ígér­kezik Kéméndy Mihály csizmadia inas, akinek évei száma nem több, mint ahány­szor már a rendőrséggel volt baja. Leg­utóbb is odakerült. Tábor Sándor ugyanis már régen észrevette, hogy kirakatát dézsmálják. Hétfőn végre sikerült a tet­test : Kéméndit megcsípni, amint a ki­feszitett kirakatban garázdálkodott. A kereskedő kárát 40—50 frtra teszi. — Egy nemzetőr halála. Tegnap délu­tán temették el városunk egy agg, tal­pig becsületes földműves polgárát: öreg Kertész Jánost. Hetvenhárom évet élt s legnagyobb büszkesége volt életében, hogy 1848-ban tagja volt annak a nem­zetőrcsapatnak, amely városunkból Ko­máromig haladt s ott vitézül viselke­dett, Kőnybe lábadt mindannyiszor |a szeme, valahányszor elmondotta, hogy derekas magatartásáért Klapka tábornok is megveregette a vállát. Nyugodjék békében! — Diákmulatság. Nagy örömet jelent­hetünk minden bakfis-szivecskének. Az oly kedvelt diáktáncestéiy, amely tavaly elmaradt, az idén február hó 20-án fog megtartatni a » Fürdő* vendéglőben, A mulatság rendezőségének elnöke: Csapó Antonin tanár. E mulatságon látni fog­juk a daliás körmagyart is, amelynek betanítására Reviczky Győző főszolga­bíró ügyel fel. — MészárOS-bál. A mészárosok és hentesek szokásos évi táncmulatságukat február hó 18-án esti 8 órakor tartják meg a >Három szerecsen* szállodában. — Műkedvelő előadás. Kéménd község róm. kat. iskolájában f. hó 2-án, 3-án és 4-én érdekes előadás lesz. Földműves műkedvelők, akiket Kucsera Gyula ta­nitó tanított be, előadják a > Falu rosz­száf-t. Az előadások tiszta jövedelme a felállítandó orgona javára lesz fordítva. Belép tidij: körszék egy korona, ülőhely 60, állóhely 40 fillér. * — Bucsu egy tanártól. Az egy évre szabadságolt Mócsy Imre tanítóképezde! tanár február hó i.én állását, mint a III. osz­tály főnöke újból elfoglalja. Az elmúlt egy éven át Kersch Ferencz karnagy helyet­tesitette, igazságszeretetének, pedagogi­kus érzékének sok tanújelét adva. Sze­rető tanítványai tegnap könnyes szem­mel vettek búcsút tőle, meglepve a tá­vozót egy ezüst babérkoszorúval, amely­nek annyi levele van, mint ahány tanu­lója a III. osztálynak. — A Történelmi Társulat-ból. A >Tőr­ténelmi és Régészeti Társulat* választ­mánya hétfőn délután ülést tartott, ame­lyen különösen a közgyűlés tárgyait ké­szítették elő. El nem hallgathatjuk : hogy a tagok minimális érdeklődése mellett, amit külömben részben a kedvezőtlen időjárás is okozhatott. Örvendetes tudó­másul vették, hogy Bogisich Mihály, Schlick István, Wezinger Károly, Berze­viczy József az egyesület rendes tagjai lettek s ilyenné iratkozott át Vimmer 1900. február 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom