Esztergom és Vidéke, 1900

1900-07-29 / 59.szám

k le zl tok a Bottyán-utcában helyezkednek el. A gyalogosok a Sz ;

chenyi-térről a Kispiacon és a Ferenc József-uton keresztül a szent István térre vonulnak. A szent István-térről a főszékesegyházban azután sorfalat képeznek. A fogatok a megállapítandó sorrend szerint lakásom elé mennek és onnan haladnak a főszékesegyházba. 9 órakor főistentisztelet a bazilikában, amelyet személyesen fogok végezni. A >Te Deum« alatt a város összes haiangjai szólanak. Mise után szent beszéd. Mondja mélt. és ft. dr. Rimely Károly püspök úr. A főistentisztelet alatt a bazilika előtti téren sátor alatt mise. Utánna magyar szent beszéd, amelyet ft. Pór Antal apát, esztergomi kanonok fog tartani. A főistentisztelet befejeztével, a levonulás ugyanazon sorrendben történik, mint a felvonulás történt. A fogatok lakásomig mennek és onnan a szigeten át a városházhoz. A gyalogosok a Széchenyi-térre vonulnak ugyanazon úton, a melyen a bazilikába mentek. II órakor Esztergom-város székházának tanácstermében dísz-kozgyülés. Az ünnepi szónok, tek. Vimmer Imre esztergomi polgármester úr beszédét a városház erkélyéről mondja. 2 órakor diszebédek. Kirándulások a Kovács-patakhoz, esetleg Visegrádra. Este 8 órakor a katonai zenekarok takarodója. Midőn e jubileumi ünnepségek sorrendjét a ft. papság tudomására adom, egyúttal felhívom, szíveskedjék a híveket az ünnepség jelentőségéről e körlevelem vétele után bővebb mjiigyjará: zatok IrtséreTé'b^rT^táTékoztatni, mert lígban is. S képzeletem egy végső s^árnycsapásával látom a salzburgi vár udvarán a vérpadot, látom a pribékekkel küzdő, kegyelemért esdeklő bűnöst; livtom megvillanni a hóhérpallo3t s egy ablakban a nagyot, a választófej edelnet, a hercegérseket. Hallom az elrepAlt lélek szárnyasuhanását s a parancsoló hangot, mely az ablakból utána kiáltja: Ego te absolvo in nomine Patri et Filii et Spiritus sancti. Amen! S a szolga elzárta a csapot, az orgona elnémult, a bábuk megállottak s a kicsi szöszke lányka tovább majzolta a zsemléjét. B. Szabó Mihály. Levél Trencsén-Tepliczbol. . . . július hő 28-án. ""Kedves Szerkesztő Barátom ! Azzal aVerős elhatározással távoztam hazulról, hogy otthon hagyok minden gondot, s a boldog semmittevés mellett rá sem gondolva" a tollra, a Teremtő remek alkotásának bámulói közé szegődöm s hallgatom a platánok, az illatos fenyőfák árnyékában a mellettem elfutó patak csobogását. Mert Trencsén-Teplicz valósággal azon fürdők közé sorolandó, melyeket a nagy Alkotó nemcsak csodatevő, gyógyvízzel áldott meg, hanem azonfelül .adott hozzá azok a nagy áldások és jótétemények, amelyeket történetünk e két kimagasló mozzanatának következményei gyanánt ismerünk, mulhatlanul kötelességünkké teszik, hogy hálát rebegve a jóságos Gondviselésnek, kegyelmeit és ótalmát esdjük szeretett hazánkra a jövőben is. Miután nem kételkedem afelett, hogy kedves híveim közöl is többen fognak sietni ez ünnepségekre, a kellő rend és előkészületek szempontjából szükséges, hogy augusztus hó 6-ig bejelentsék a ft. lelkész urak egyházmegyéi hivatalomnál, honnan és — legalább hozzávetőleg — hányan érkeznek. A jelentkezések az ünnepi yfogadóés elszállásoló bizottságnál* is eszközölhetők, amelynek irodája a tanítóképezde épületében van berendezve. Ami az érkezés idejét illeti, miután vajmi nehéz a városban nagy számú lakást szerezni, célszerű lenne ugy intézkedni, hogy a zarándokok augusztus 15-én a kora reggeli órákban érkezzenek Esztergomba. Szíveskedjék a ft. papság arra is figyelmeztetni a híveket, hogy az öszszejövő zarándokok előreláthatólag nagy száma miatt nem lesz mód arra, hogy ez alkalommal Esztergomban szent gyónásukat és áldozásukat végezhessék. Hogy az áhítatos kegyelet, a mély hála és őszinte hazaszeretet érzelmei minden kebelben felébresztessenek és általános kifejezésre jussanak, elrendelem ezennel, hogy főegyházmegyém összes káptalani, plébániai és szerzetesi templomaiban, valamint nyilvános kápolnáiban, hol rendesen tartatnak istentiszteletek, augusztus hó 14-én és a következő napokon, aug. 20-ig bezárólag, a- bolti. Szűz tiszteletére dél utánonként ünnepélyes litánia legyen. fenséges természeti fekvést,

1 gyönyörű vidéket, pormentes üdítő levegőt, amig az emberi kéz árnyas sétatereket, lakásul szolgáló gyönyörű villákat és ezek tetejébe még jó cigánymuzsikát. E helyre egészen ráillik Szt. Péter apestolnak a mesterhez intézett azon hő kunsága >Uram, építsünk itt három hajlékot és pedig a városnak egyet, mely a pénztár számára jói jövedelmezzen, a polgárok számára, a hova a házmester az ő terhes számlájával soha be ne léphessen és a rendőrség részére, ahol az iktatóba egy akta se kerüljön.* És megvallom, hogy a fenttbbi elhatározásomban még inkább megerősített Keszler József, az érdemes tárcaíró, aki csak nemrég panaszolta el abbeli fájdalmát, hogy már nem Íródnak »Fürdői levelek* és mindjárt mégis magyarázta, hogy azért nem. mert rá fogják az Íróra és azzal gyanúsítják, kogy ezzel a fürdő érdekét szolgálja és oly előnyöket élvez, amelyekben más emberfiát nem részesítenek. A hetek tanácsának főgenerálisa azonban megirigyelte sorsomat s a >Szerkesztői üzenetek* közt azt üzente, hogy elfogyott a tárcabeli-regimentje. >Mondsee« hallgat, beszéljen »Teplitz«. Parancs, parancs és az ily magamféle közlegénynek — ugy mondja a szolgálati szabályzat — első kötelessége az engedelmesség. Kedves Szerkesztőm, azt aligha kívánod, hogy én Teplitz őstörténelmével foglalkozzam, azt ráhagyom a »Búr« asztal érdemes tagjaira. Az ügyvédek nesztora, az árvák egykori főfelügyelője, a tőkék és kölcsönök hűséges szemmel tartója, a kereskedelmi társulatnak harmadik személyekkel szemben való képviselője, — a sokszor hangoztatott >forcsá«-val szemben is — ha kívánod, megfogják neked mondani, hogy kiis volt az a ős Illésházy, ki e paradicsomnak valaha tulajdonosa volt, Foglalkozom nagyon is inkább, a jelennel, a melyből én csak annyiban veszem ki a részemet, hogy hizlalom szemeimet s naponként arra az igazságra jutok, hogy még sincs igaza Szemerének, aki egyszer azt taAug. 14-én este, a szokásos harangozás előtt fél órán keresztül az öszszes harangok hirdessék a következő nap nagy ünnepéi. Nagyboldogasszony ünnepén a nevezett templomokban hálaadó istenitisztelet tartassák, amelyre az összes helyi hatóságok meghívandók. A sz. mise végével a »Te Deum« énekeltessék. Ezt megelőzőleg ünnepélyes hitvallás tétessék a tridenti-vatikáni szerint. A sz. misével kapcsolatos beszéd tárgyát a jubileum képezze. Fejtsék ki a beszédek azt a nagy jelentőséget, amelylyel a kettős évforduló vallási és nemzeti szempontból bír, hogy ne csak a sz. vallásunkhoz való rendithetién ragaszkodás, hanem a haza szeretete is élesztessék és erősitessék. Egyesítsük e napok alatt buzgó imáinkat és kérjük az egek hatalmas Urát, hogy aki kegyesen fentartotta és ótalmazta kilenc-század viszontagságai és küzdelmei között, áldja meg és védelmezze a jövő századokon keresztül is sz. egyházunkat és szeretett hazánkat. Hő fohászokat röpítsünk az Éghez egyházunk közös Atyjáért és hazánk dicső királyáért, hogy még sokáig vezethessék hű népeiket bölcseségük és szeretetük hatalmával az erény és boldogság ösvényein. Imádkozzunk őszinte szívvel és tiszta lélekkel egymásért, hogy Isten, a haza és a király hű szolgálatában, zavartalan egyetértésben és jóakaró szeretetben tölthessük földi vándorlásunk napjait. Emeljük fel esdő tekintetünket hazánk Nagyasszonyához, a bold. Szűzhöz és első sz. királyunkhoz, hogy könyörögjenek érettünk, védelmezzenek és segítsenek bennünket. Az a határkő, melyet Atya egyházunk és hazái ben e kilencszázados é\ felállított, necsak a muld lékeit újítsa meg folyton hanem figyelmeztessen szűnt Őseink azon vallási és haz nyeire is, amelyek jutaimái az Ég kegyelmeinek és áldás dag kincseiben részesültek! Balatonfüred, 1900. július 26. Kolos. bibornok, herei A püspöki A püspöki karból eddig a köv jelentették be megérkezésüket: Bende Imre (Nyitra). Bubics Zsigmond (Kassa), Gróf Csáky Károly (Vác), Császka György (Kalocsa),

1 Fehér Ipoly (Pannonhalma)^' Hettyei Sámuel (Pécs), Radu Demeter (Lúgos), Szabó János (Szamosujvár), Szmrecsányi Pál (Szepes). Dr. Vályi János (Eperjes). Főispí A főispáni karból eddig a követi jelentkeitek: Kazy János (Bars), Thuróczy Vilmos (Nyitra), Gr. Laszberg Rezső (Győr), Török Zoltán (Nógrád), Horváth Béla (Hont). Báró Vay Dénes (Pozsony). Polgármestere lálta mondani, hogy »nem boldog a magyar.* Mennyi kincs, mennyi bankó úszik itt el naponta, közbevetőleg szólva magam is tapasztalom, hogy bugyellárisom mindinkább laposabb lessz. A földkerekség minden részéből van itt lány, asszony, férfi, valóságos Babilon s ha úgy vacsora után a podestával elsétálgatunk a platánok alatt, fájdalommal kell hallanunk, hogy hazánk leányai, szép asszonyai, nem az édes hazai nyelvünkön szóllalnak meg, hanem tótul kezleten jelen voltak Frey Ferenc

c,, povedálnak. Mint a podesta jól megje- nök, dr. Walter Gyula alelnök, dr. Cst gyezte : »tótszagu itt minden*, a kávé- noch János apátkanonok stb. A polgármesterek közül az eddigij jelentés szerint jönnek: Márkus József főpolgármester (Bpesl Domány János (Komárom), Dr. Francisci Lajos (Nagy-Szombat Brolly Tivadar (Pozsony), Kukán Imre (Érsekújvár), Ssitnyay József (Selmecz), Jámoska Gyula (Pozsony, Szent Györj Aranyos-Maróth polgármestere. A Városi Körből.| A Városi Kör, gyakori értekezleteivé igen hasznos szolgálatot tesz a rendéT bizottságnak, úgyszóllván a tervadál feladatát végezi ennak ezek megbiráláj sát, ki vitelét hagyván fenn. Igy csütörtöki ülésén nem annyira ünnep fényének emelésére keresett ujai módokat, mint inkább egészségrendőri,1 köztisztasági szompontból foglalkozó^ az ünnepnapok előkiszitésével. Az ház, a vondéglő, a cukrázda, még a fran. cia paríum is. Mindezek dacára örömmel tapasztaltuk és tapasztaljuk naponként, hogy ezek a tótul beszélő menyecskék jó honleányok, mert mikor a cigányok rázendítenek a Hymnusra, olyan éljen s tapsvihar kerekedik, melyet Árpád apánk is megelégelne. Itt sétálgat és pedig már elég gyors léptekkel az egyházi költészet nemes képviselője: Sujánszky Antal nagyprépost az ő hűséges társával Kanovics József józsefvárosi kanonok-plébánossal, kinek az elmúlt vasárnap vendége volt Magurányi József és családjából: kedves felesége és Olgicája. Büszkék voltunk Esztergom szép leányára, Magurányi Olgácskára, mert azt a meggyőződést merítettük a Baracskáig vezető szép sétaúton, hogy a sok sok szép lánynál szebb a mienk. Ali. Mindenekelőtt az ivóviz kérdése j< szóba, ami bizony — főleg ha a ká^ kulai hőség tovább tart — mily eminei fontosságú kérdés, bővebb indokolj nem szorul. Az értekezlet e* tekintetbe praktikus javaslatot adott. A viz a szenfc Anna-téji elismert jó közkutból\erre alkalmas s csapokkal felszerelendő lajtokkal lenne szállítandó. E lajtok cirkálnának a városban. A vizzel való ellátás felett való felügyeletet Dóczy Ferenc tűzoltó-főparancsnok magára vállalja. Hogy az utcák Öntözése megfelelő legyen, arra a jelengi két lajttal semmiesetre sem számithatunk. Ezért a Kör — s igen helyesen — proponálja, hog^ a székesfőváros tanácsától a város, 3— 4

1 öntözőlajtot kérjen kölcsön. Ezek átengedése iránt kétség nem foroghat fenn. Igaza van az értekezletnek abban is, hogy a jelenlegi munkaerővel az utcakövezetek rendbehozása nem remélhető. Csak meg kell nézni, mint piszmog napok óta egy sereg ember a vízivárosi templom környékén. Munkájuknak alig van nyoma. A kövezők száma legalább tizenkét jó munkaerővel lenne szaporítandó.