Esztergom és Vidéke, 1900

1900-07-08 / 53.szám

A tanács ezzel ellentétben azt propo­nálta, hogy a végkielégítésbe Sinka Fe­renc egész dijnoki működése számíttas­sák be s igy hat évnél több szolgálata lévén, a közgyűlés kétezer korona vég­kielégítésben részesítse őt. Ez indítvá­nyát szintén a közgyám lelkiismeretessé­gével, ügybuzgalmával, de főleg avval indokolta meg, hogy Sinkának joga lett volna betegsége miatt — teljes fizetés­sel — egy évi szabadságidőt igénybe venni, mig ő hat heti szabadságolás után lemondott. Ez eljárását, amely a várost nagyobb kiadástól kímélte meg, honorálandónak tartja. Végül indítványozza a tanács, hogy a közgyámi állás egy fél esztendeig véglegesen ne töltessék be, ez idő alatt a város vezetősége kipuhatolja, nem lehetne-e és melyik állással a közgyá­mét kombinálni. Brutsy János — a város anyagi helyze­tére való kintettel —, dr. Horn Károly pedig azért, mivel Sinka — tudva, hogy munkaképtelen — lemondásával csak kötelességét teljesítette, a jogügyi bi­zottság javaslatát acceptálja, Frey Fe­renc a tanácsét. A többség — felállással — a tanács javaslatát fogadta el. A közkórház építése. Miután Ivanics Miklós kiadónak négy heti szabadságidőt engedélyeztek, Tie­fenthal Gyula városi mérnök foglalta el az előadási széket s előterjesztette a közkórház építési munkálataira hirde­tett árlejtés eredményét, amelyet annak idején részletesen ismertettünk. Tudvalevő, hogy a legolcsóbb ajánlat­tevő ifjabb Eggenhoffer József volt (5*2), utána F aira Mór Budapestről (4-0), majd Pfalc József (27). A negyedik ajánlattevő ráfizetést kért. A tanács a pályázatok felett való véleményadással a kórházépitő bizottságot bízta .meg, amelynek ülésein határozottan megnyi­latkozott az az óhajtás, hogy az építke­zésnél a munkálatokat a helyi iparosok kapják meg, ha igy az építkezés vala­mivel többe is kerülne. Flamm Mór ajánlatát időközben visz­szavonván, a bizottság a két másik leg­olcsóbb ajánlattevőit az iránt való nyi­latkozattételre szólította fel, mennyiben /nódositják ajánlatukat, a helyi iparosok alkalmazásainak kikötése esetén. Ifjabb Eggenhoffer József fentartja az 5-2 % kedvezményt, ha az a 4589 kor 36 fii, amennyi több kiadást neki az uj kikötés okoz, külön megtéríttetik. Igy ajánlata végösszege 217,498 kor. 30 fil­lért tett ki. Pfalcz József hajlandó a végösszegből 0'4 %" ct engedni s igy ajánlata: 215,603 kór. 99 fillc:-. Az ugyancsak meghívott asztalos, la­katos és mázoló munkára ajánlkozók szintén tettek 1 % engedményt, ami 235 kor. 35 fillérnek felelvén meg, a vég­Összeg — Pfalcz immár legolcsóbb aján­lata esetén: 215,368 kor. 62 fillér, ame­lyet a bizottság is, a tanács is elfoga­dásra ajánl. A közgyűlés egyhangúlag Pfalcz Jó­zsefet bizta meg az építkezéssel, kivévén kezéből a vízvezeték berendezését, amelyet a primási gépgyárnak kell vé­geznie. Pfalcz a lakatos, asztalos, má­zoló, üveges és kályha-munkálatokat helyi ipprosokkal köteles végeztetni s egyéb iparos között is (komives, ács stb.) feles fámban esztergomit tartani. Az ellenőrzés biztossága kedveért az államépitészeti hivatalt is felkérik az ellenőizc b^ottságban való részvételre s a városi mérnök elfoglaltsága miatt, miként a gimnáziumépitésnél, a kórház terhére, az állandó felügyelet kedveért, itt is műszaki dijnokot alkalmaznak. A kórházépítési kölcsön megszavazá­sára — a törvény értelmében — har­mincnapi időközzel ugyancsak az augusz­tus 6-iki közgyűlést jelölték ki. Végül a polgármester kért négy heti, esetleg megszakításokkal való, esetleg egyáltalán igénybe nem veendő szabad­ságidőt amelyet készséggel megadtak. Az ülés félóra hosszáig tartott. Riporter. A kilencszáz éves jubileum. A programm. Mint olvasóinknak előre megígértük, itt közöljük a kilencszászéves jubileum rendező bizottságának tájékoztatóját, amely ma kerül ki a sajtó alól: TÁJÉKOZTATÓ. A KERESZTÉNYSÉG HAZÁNKBA TÖRTÉNT BEHOZATALÁRAK ÉS A MAGYAR KIRÁLYSÁG MEGALAPÍTÁSÁNAK KILENCSZÁZ ÉVES JUBILEUMA ALKALMÁBÓL ESZTERGOMBAN, 1900. AUGUSZTUS 14 ÉS 15-ÉN ÜNNEPSÉGEK RENDEZTETNEK, AMELYEKNEK FŐ MOZZANATAI A KÖVETKEZŐK : /. Augusztus 14. A város reggel iobogó-diszt ölt. Délután 2 órakor mozsárlövések jelzik az ünnep kezdetét. 3 órakor ünnepélyes vecsernye a fő­székesegyházban. Végzi Császka György kalocsai érsek, 5 órakor a Széchenyi téren emelt uj Szentháromság-szobor leleplezése és meg­áldása. Végzi dr. Rimely Károly, beszterce­bányai püspök. 7 1 / 2 órakor a város összes harangjai megszólalnak. A fél órai harangozás után 8 órakor torony-zene. 8 1 j 2 órakor a város kivilágítása. 9 órakor katonai takarodó. II. Augtisztus 15. Reggel 5 órakor mozsárlövések és ha­rangozás fél óráig. 6 órakor a katonai zenekar ébresztője. 6 V2 órakor a város összes templo­maiban szent mise. Ezzel kapcsolatosan a kir. városi templomban magyar; a vízivárosi templomban német és a sz. Ferencrendüek templomában tót szent beszéd. 8 órakor a testületek, egyesületek, a különböző közhasznú intézmények zász­lóik alatt és a nagy közönség a Szé­csenyi-tére gyülekeznek. A fogatok a Bottyán-utcában helyezkednek el. A gyalogosok a Széchenyi-térről, a kispiacon, a Ferenc Józseí-uton keresz­tül a szent István-térre vonulnak. A szent István-tértől a főszékesegyházig aztán sorfalat képeznek. A fogatok a megállapítandó sorrend szerint a pri­mási palota elé mennek és onnan Ő Eminenciása fogata előtt haladnak a főszékesegyházba. 9 órakor főistentisztelet a baziliká­ban. A >Te Deura« alatt a város összes harangjai szólanak. Mise után szent beszéd. Mondja dr. Rimely Károly püspök. A főistentisztelet alatt a bazilika előtti téren sátor alatt mise. Utánna ma­gyar szent beszéd. A főistentisztelet befejeztével, a levo­nulás ugyanazon sorrendben történik, mint a felvonulás történt. A fogatok a primási palotáig mennek és onnan a szigeten át a városházhoz. A gyalogosok a Széchenyi-tér re vo nulnak ugyanazon uton, a melyen a ba­zilikába mentek. 11 1 / 2 órakor Esztergom-város székhá­zának tanácstermében díszközgyűlés. Az ünnepi szónok beszédét a városház er­kélyéről mondja. 2 órakor diszebédek. Kirándulások a Kovács patakhoz, eset­leg Visegrádra. Este 8 órakor a katonai zenekarok takarodója. Esztergomban, 1900. június 7. A végrehajtó-bizottság nevében; Boltizár József, püspök, ált. érseki helynök, elnök. A kat. tanitók fogadása. . A folyó hó 4 én dr. Walter Gyula apát­kanonok által egybehívott értekezlet egy szűkebb körű bizottságot küldött ki oly célból, hogy az a részletkérdések el­döntésében teljes joggal és érvénynyel intézkedjék. E szűkebb körű bizottság dr. Fehér Gyula elnöklete alatt július 6 án ülést tartott, melyben első sorban az a kí­vánság merült fel, hogy a Budapest-köz­ponti nagybizottság elnöke: Ember Ká­roly, a megküldött jegyzőkönyvnek kísé­retében hívassék meg egy később tar­tandó ülésre, ahol az érintkezés közvet­lensége mellett az ügyek tüzetes megbe­szélése nagyobb eredményt biztosit, — egy alkalommal kifejezésre jutott azon óhaj is, hogy az 5—600 főre menő tanítói zarándoklat ne a vonatot, ha­nem a gőzhajót vegye inkább igény­be, mivel az ezze! való 24 órai szabad rendelkezés nem csak az érkezők, ha­nem az esztergomi fogadó bizottság helyzetét is igen megkönnyítené. Ázon terv, hogy a zarándoklat tagjai a délutáni órákban aug. 15-én Eszter­gomból Visegrádra ránduljanak, időbeli akadályok miatt mellőzendőnek monda­tott ki s a bizottság egyik tagja : Li­csauer Sándor indítványára abban álla­podtak meg, hogy az étkezés öt külön­böző helyen történjék. Erre nézve Lit­sauer Sándor már érintkezésbe is lépett vendéglőseinkkel, akik igen elő­nyös feltételek alatt vállalkozni ígér­keztek. Igy pl. ebéd volna a kat. kör, a kat. legényegylet, a Három szerecsen­hez címzett vendéglőben, a csillag utcai polg. olvasókörben és a borcsarnok he­lyiségében. Egy-egy teríték ára 2 ko­rona lenne bor nélkül. Hogy pedig az előkészület és a ven­déglősöknél való megrendelés esetleges károsodást ne idézzen elő a kevésszá­mú megjelenés esetében, azért a központi (budapesti) bizottság az érke­zők számarányára nézve (legalább a költ­ség megtérítést illetőleg), szavatolni tar­tozik, ami annál inkább könnyű lesz, mivel az esztergomi zarándoklat céljaira tiz korona költség van személyenkint előirányozva. Az itt működő helyi bizottság, mi he­ly est a központiakkal egyetértőleg a programmot közösen megállapíthatja — ara fog törekedni, hogy az ér­kezés órája reggeli 7 óra legyen. Reggel 7 órakor a gőzhajó állomás­nál ünnepélyes fogadás, utánna a Szé­chenyi-téren gyülekezés, honnét a hely­beli testületekkel egyidejűleg a vártérre vonulnának. Arra, hogy a zarándoklat tagjai a bazilikába bejussanak, minden lehetőt el fog a bizottság követni; e célból a katonai kordonnak és sze­mélyenkénti belépő jegyeknek kiszolgál­tatására okvetlen szükség Ieend. Azok a női vendégek, akiknek toalettjük rend­behozatalára volna szükségük, — ha esetleg mégis vonaton történnék az ér­kezés, úgy a szent Anna zárdában, — ha pedig gőzhajón jönnek, akkor a ví­zivárosi zárdába mehetnek. E tekintetben a bizottság később fog kérelmező lépést tenni. Szóba jött az is, hogy a kincstár, Sz. István kápolna és a bazilika kriptájának megtekintése szintén lehetővé tétessék. Az érseki képtár azonban nem lesz meg­tekinthető, mert akkoron a primási ház igen sok előkelő, főúri vendéget látván; — bizonyosan el lesz zárva a nagy kö­zönség elől. Szóba került az is, hogy az étke­zés utáni időt milyen programmal volna jó eltölteni, illetve kibővíteni. Erre nézve indítványba jött, hogy a primáskert meg -nyitását kellene a tanítói zarándoklat tagjai számára keresztülvinni, ahol az árnyas fák hüs lombjai alatt alkalmi óda elszavalását egy világi tanférfiú eszkö­zölné, továbbá egy történéti vonatkozású emlékbeszéd tartatnék, melyre dr. Csajka Ernő elismert egyházi szónok vállalko­zott. A fogadtatás alkalmával mondandó üdvözlő beszéd tartására pedig dr. Fe­hér Gyula kéretett fel a bizottság által. Végül megállapodott a bizottság az ünnepség alkalmával hordozandó jelvény formája és színeire nézve. Nagy Antal reáltanár egy rózsát ajánlott nemzeti alapon, vagyis nemzeti körzettel, ennek központi gombja az egyház színét vi­selné, a rózsáról lelógó kettős szalag pedig Esztergom város színeit. A jelvények előállítására Klinda Irma igazgatónő s a tanítónők vállal­koztak. Ezzel az első bizottsági ülés véget ért. A nagybizottság ülése. A kilencszázados jubileumot rendező nagy bizottság folyó hó p-én hétfőn dél' után a vármegyeház nagytermében Bol­tizár József félsz, püspök, ált. érseki helynök, elnöklete alatt gyűlést tart. amelyre a meghívók most küldetnek szét. ZIZ 1ZC111 wJw BÜMI V IU^WJ iZIE m Heiirend. Július 8 : Néppárti gyűlés Kéménden. Július 9 : A főgimnázium épületének átvétele. Július 10: A közigazgatási bizottság ülése. Július 14: A városi adóvégrehajtó állására hirdetett » » pályázat lejár. — Személyi hírek. Dr. Kereszty Vik­tor udvari káplán, hosszabb tartózko­dásra Parisba utazott. — Hojfmann Ferenc pénzügyi tanácsos és Dóczy An­tal számvevő két napot Győr városában töltöttek, hogy a szikviz és ásványvíz fogyasztási adója szedésének módját ta­nulmányozzák. — A herczegprímás üdülése. Örmmel halljuk azt a Balatonfüredről érkező hirt, hogy a hercegprímás a legjobb egész­ségnek örvend. Ismeretes, hogy a főpap nagy kedvelője a zenének. Mult héten villájába hivatta a fürdőzenekar néhány tagját s sokáig gyönyörködött a szép magyar nótákban. — A bencés szókházból. Szerdán ér­kezett városunkba Pannonhalmáról Mo­rócz Emilián, ottani tanulmányi fel­ügyelő. Vele jött a szerzet három vég­zett teológusa: Székely Damáz, Tiha­nyi Gál és Varsányi Román, hogy ál­dozópappá szenteltetésük városunkban tör­ténjék meg. A felszentelési szertartást Boltizár József püspök, érseki helynök végezte, csütörtökön subdiaconussá, pén­teken diaconussá és ma presbyrerré szen­telvén a három ifjú szerzetest. A fel­szentelő főpap ma délben ebédet adott, amelyre a bencés-székház tagjai s a fel­szenteltek voltak hivatalosak, akik dél­után távoztek városunkból, kiki oda, ahol első miséjét elmondani óhajtja. — A helyőrségből. Az 5-ik hadtesthez beosztott összes csapatok, amelyekhez háziezredünk és a 76-ik gyalogezred is tartozik, az idén nem mennek király­gyakorlatokra, hanem csak a saját had­testük által végzendő őszi gyakorla­tokra, amelyek Nagy-Igmánd környékén tartandódandárgyakorlatokkalkezdődnek, A hadosztály gyakorlatokat augusztus hó 31-től szeptember 4 ig Tata, Bán­hida és Kisbér környékén tartják meg. Szeptember hó 5 tői 7-ig az egész ötö­dik hadtest Kis-Bér vidékén tartja záró­gyakorlatát. Szeptember 7-én lefújnak s az ezredek visszatérnek állomáshelyükre. — Prager Vilmos műszaki őrnagy ideig­lenesen a ^ő-ik gyalogezredhez osztatott be csapatszolgálatra. — Závár János főhadnagy, több havi távollét után, vá­rosunkba visszaérkezett. — Uj tanítónők. Az * angolkisasszo­nyok* budapesti nevelőintézetében e tanév végén több esztergomi nótamtójelölt tett tanképesitő vizsgálatot és ped ; g je­les oklevelet nyertek: Jambrik Anna és Sinka Erzsi, jót: Szenovitz Mariska és Szőllősy Margit; — mindnyájan a ne­vezett intézet növendékei. — Idehaza. Mint bátorkeszi levelezőnk irja, Kobek Kornél földbirtokos hét heti nászutjá'rol bájos feleségévei f. hó 4-én hazaérkezett. Az előre megállapítva volt nászuti programúiban : Svájc, Olasz és

Next

/
Oldalképek
Tartalom