Esztergom és Vidéke, 1900
1900-07-01 / 51.szám
ESZTERGOM és VIDÉKE AZ „ESZTERGOMVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLET" HIVATALOS LAPJA. Me£jelei>ík Vasárnap és CSÜtÖrtÖkÖll. Felelős a szerkesztésért: Szerkesztőség és kiadóhivatal: P L ÓFIZ^É!I" ÁRAK: : MUNKÁGSY KÁLMÁN- (hova a kéziratok, előfizetések, nyiltterek és hirdetések küldendők) fé1 é evre" e ~-"--~-~_ 1 6 kíí - £ Laptulajdonos kiadókért: S^Cl^y^téV, 330. SZálD. Egres szám ára: 14 ül. -"• DR- PROKOPP GYULA- Kéziratot nem adunk viasza, : A nagy naphoz. — A kat. tantestület fogadása és egyéb eszmék. — Esztergom, június 30. A Nagyboldogasszony-napi emlék-ünnepély alkalmával kétségtelen a legszebb mozzanat egyike lesz a már bejelentett magyarországi rom. kat. tanítók közel ezer tagot számláló zarándoktestületének városunkba való érkezése. Eljönnek ők, az egyház és a haza népoktatásügyének eme nemes bajnokai, méltó utódai névtelen, de dicső elődeiknek, hogy történeti érzületükből folyó kegyeletüket; az egyház és a haza iránti szeretetüket, gyermeki ragaszkodásukat róvják le az ős királyt koronázó székváros szent falai között felemelkedő Sionhegy főszékesegyházának boltivei alatt, midőn a hála, a dicséret az áldásos jövőért esdő imában szívvel és lélekkel azonositják magukat az ország bíboros áldornagya ajakáról égbe szálló hymnuszszal: Te Deum Laüdamus! A kat. tantestületnek ily impozáns számban való megjelenése nemcsak mély jelentőségű, hanem ezen ^5s városra nézve, melynek első alkalma van a magyarországi kat. egyház tizenötezer tagot számláló népnevelő testületét képviselő zarándokokat vendégekül üdvözölni : valóban szép megtiszteltetés. Mély jelentőségét a tanítók vallásos, úgy mondjam, hitvalló érzületében birja, a városnak megtiszteltetése pedig a történeti érzületből fakadó kegyeletben, melylyel annak nagy, dicső és fényes múltja iránt viseltetnek. Hozza Isten Őket! De ám, a mily nagyszerűnek ígérkezik a bevonulás, azonképpen a lehető legszivélyesebbnek, a lehető legdíszesebbnek kell lenni a fogadtatásnak is. Es erre kellő garantiát nyújt Esztergom szab. kir. város magas színvonalon álló értelmi osztálya s ebben a tantestület, mely közel száz tagot számlál, az iskolák fokozata nélkül. Miután pedig tudtommal a fogadás módozatai ez ideig még nem képezték a közös tanácskozás tárgyát, legyen szabad a következő javaslatot az ezen ügygyei foglalkozó, vagy kirendelendő bizottság figyelmébe ajánlani : 1. Idejekorán tudomás szerzendő arról, vájjon a zarándok tanítói-testület hajón, vagy vasúton és melyik oldalon érkezik és mikor, — hogy a fogadás és az esetleg szükségessé vált elszállásolás akadályokra, vagy zavarokra okot ne szolgáltasson. 2. Az ünneprendező bizottság tanügyi kirendeltségének fogadó bizottsággá kell alakulnia, melybe bevonandók volnának az összes helyi iskolák tantestületei. 3- A fogadó bizottság elnökének Fehér Gyula udvari káplán, esztergomkirályvárosi plébános kérendő fel, ki mint a helyi népoktatási tanintézetei! egyházi igazgatója és közelismert szónok az egyházmegyei főtanfelügyelő akadályoztatása folytán, ünnepi beszéddel fo gadná a bizottság élén a zarándokló tan testületet. 4. Miután pedig a tantestület minden valószínűség szerint teljes egyházi orná tusban megjelenő egyházi tanférfiak vezetése alatt érkezik saját zászlaja alatt, kívánatos, hogy a fogadó bizottság is ornátust felöltő egyházi férfiak vezetése alatt fogadja a tantestületet és pedig ha csak lehet, zenekarral, mi célból meg kerestetnék a helyi ezredparancsnokság, a zene rövid időre való kirendelésére, 5. Ezt követné a harangzugás között való impozáns felvonulás a várba, illetőleg a főszékesegyházba, hol a szentély lépcsőzete alatt foglalná el helyét a tantestület. 6. Istentisztelet után a tantestület a főszékesegyház előtt vonutna fel, hol az ott levő nagy térségen felállna, am ikor is egy díszes emelvényen a helyi tantestület egy tagja által az ezen lélekemelő ünnepélyre szolgáló alkalomból szerkesztett 5dát szavalna el, melynek végezetével ismét a helyi tantestület egy tagja a nap, a zarándoklat és a kat. népoktatás fontosságát kiemelő diszbeszédet tartana. Megjegyzem azonban, hogy ha tán íz ezen a napon érkező sokaság miatt a főszékesegyház előtt nem ünnepi aktust nem tarthatná meg, megtarthatja azt a Széchényi téren is. 7. Ezek után következnék a város ne • vezetcsségeinek megtekintése, ami hogy könnyebben elérhető legyen az idegenek részéről, nem eléggé óhajtható és kivá natos, hogy a nevezetesebb történeti vonatkozású helyek az eseményeket feltüntető táblákkal, illetve a falakba illesztett kőlapokkal jeleztetnének. Ez utóbbira az idő még nem igen késő s a szöveget a városban élő nagynevű tudósok a helyekkel együtt nagyon könnyen megállapíthatnák. Ami egyébként is maradandó emlékéül szolgálna az itt lefolyó ünnepségeknek. Miért nem gondolnak reá? Hisz nem is sokba kerül. 8. Tekintetbe véve pedig azon körülményt, hogy a város minden valószínűség szerint tengernyi sokasággal lesz megszállva, de tekintetbe véve azt is, hogy a város nyomott anyagi helyzete a legjobb akarat mellett sem vendégelheti meg a körében ünneplő tantestületet, gondoskodjék a fogadó bizottság, hogy a tantestület, a lehető legjutányosabb árban a Kovácspatak regényes völgyében az ünnepély végezetéül egy közekédben részesülhessen. Ennyire terjedne szerény javaslatom a tantestületnek fogadását illetőleg, melylyel kapcsolatban, legyen szabad még egy két eszmét felvetni az ünneprendező j bizottság előtt. I 1 Ezek a következők volnának: I 1. Tekintettel egy felől az ünnep kiváló egyházi fontosságára, másfelől ama körülményre, hogy az egyházmegye számos helyérői érkező zarándokok tán nagyon is tekintélyes számban keresik fel városunk falait, de különösen azt, hogy a főszékesegyházban lehetőleg elkerül tessék a túlzsúfoltság s lehetőleg mindenkinek megadassék a cél elérése, a miért a kegyhegyre érkezett: kerestessék meg az egyházi főhatóság, hogy a nagy napon reggel 6 órától déli 12 óráig minden óraközben egy-egy nagymise szolgáltassák és ezen időközben két fő mise szentbeszéddel és pedig egy bent a főszékesegyházban, egy pedig szabadég alatt a bazilika előtt; ez utóbbinál a katonai zenekar közreműködésével. 2. Nehogy ismét oly rendetlenség és tolongás mutatkozzék, mint a minő a legutóbbi püspökszentelésen is előfordult, de különösen azért is, hogy mindenkinek, ki a templomban helyet foglal, alkalom adassék a lélekemelő s hazánkban páratlan szép egyházi szertartások szemlélhetésére, kerestessék meg a helyi ezredparancsnokság egy félszázad gyalogságnak azon célból való kivezényelé•ére, hogy a szentély lépcsőzete alatt kordont vonjon. j 3. Szem előtt tartva, hogy az ünnepély zajában a kegyelet, az áhitat mellett a magyar katolicizmus, a magyar királyság nak kilencszázados fenállása fölötti öröm is megnyilvánul: az ünnepségek lefolyása alatt nagyon kívánatos volna kéthárom katonai zenekarnak városunkban való összevonása is. Ezen zenekarok azután az ünnepnapot megelőző estén és az ünnepnap reggelén, míg egyrészről térzenét adnának a várban és a városban, másfelől disztakarodóval és ébresztővel járnák be a város összes nevezetesebb utcáit. Ezen kívánat terjesitése nagyon méltányos a hadsereg részéről, megjegyezvén, hogy mikor Esztergom ünnepel: ünnepel a magyar királyság a trón is egyetemben. 4. Végre, hogy mentől kiemelkedőbb é váljék a magyar kereszténység és Esztergom kegyeletes ünnepe, gondolja meg jól az ünneprendező bizottság, nem alkalomszerűvolna-eEsztergom határának és környékének magasabb pontjain örömtüzeket gyújtani, melynek központja volna a bástya kivilágítása eme lángszavak jelzésével: >Itt született a magyar ,kereszténység!« >Itt született a magyar királyság U Ez utóbbi nem is oly sokba kerülne ! Egyáltalán, amiket én fentebb elősoroltam, csak jóakaratba kerül, ami hogy meg van, arról meg van győződve e sorok írója. Veridicus. II törvényhatóság közgyűlése. — Június 28. — A törvényhatóság csütörtöki közgyűlésén igaz örömmel hallottuk abból a jelentésből, amelyet a vázmegye idegenajku iskoláiban szerzett tapasztalataik felül az alispán, a főjegyző s a kir. tanfelügyelő közösen adtak be, hogy a magyarosodás ügye az egész vármegyében a mult év óta is határozott fejlődést mutat s az utóbbi években általában erős lendületet vett fel. Nagyon jól tudjuk, hogy ez örvendetes változás Vargyas Endre kir. tanfelügyelő érdeme, aki ide való áthelyezésekor e téren szomorú elmaradottságot talált, de erős kézzel nyúlt a szégyenletes állapot megváltoztatásához, amelyhez hamar megtalálta a célravezető módokat és eszközöket. S igy csak természetesnek tartjuk, hogy a közgyűlés háláját és elismerését fejezte ki eredményes fáradozásaiért. A jelentés következőképpen hangzott: Jelentés a magyarosodásról. A magyar nyeív tanításáról szóló 1879* évi XVIII. t. c. 4. §-a értelmében a magyar nyelv az összes népiskolákban a köteles tantárgyak közé soroztatván, részint az imént idézett törvénycikk alapján, részint pedig abból a célból, hogy a vármegyei s a Frey- és Holdampf-féle alapítványokból a buzgóbb tanítók és szorgalmasabb tanulók között a szokásos évi jutalmak kiosztassanak, alulírottak f. évi május hó 3-dikán megkezdett s teljes kilenc napot igénybe vevő körutaink alkalmával vizsgálat alá vévén Esztergomvármegye összes idegen ajkú községeinek s bányatelepeinek népiskoláit, a magyar nyelv tanításának eredményéről szerzett tapasztalatainkról s tett intézkedéseinkről a következőkben terjesztjük elő jelentésünket: 1. Esztergomvármegye területén, mint tudva van, ez idő szerint 14 vegyes ajkú község és $ bányatelep van. A vegyes ajkú községek közül Csév, Dágh, Kesztölc, Kuial, Mogyorós, Sárisáp és SzentLélek községben a tót ajkú lakosok, Csolnok, Dorogh, Kirva, Leányvár, Nyergesujfalu, Süttö és Táth községben a német ajkú lakosok vannak túlnyomó számban. A bányatelepeken a magyar slem csupán r5 százalékot képez. A legutolsó népszámlálási adatok szerint, Esztergomvármegye fent elősorolt községeiben, ide számítva a bányatelepeket is, a lakosok összes száma 17*069. Ezek között német ajkú 7506, tót ajkú $419, magyar ajkú jpjo, más vegyes ajkú 214. A 14. községben s az $ bányatelepen tehát az idegen ajkúak száma összesen ij.ijp, Vagyis ezekben a községekben a magyar nyelvűek csak 23*02 %-át képezik a lakosságnak, ellenben az idegen ajkú lakosok arányszáma 7898 %• 2. Az elősorolt községekben és bányatelepeken megvizsgáltunk összesen 1
