Esztergom és Vidéke, 1900

1900-05-20 / 39.szám

zottság azt javasolta, kogy az úgynevezett »városkert*-telken, amely felhasználva nincs, s a templommal és a tanítói lakkal szomszédos, 12,000 korona költséggel egészen új iskola létesitessék. Az iskolaszék acceptálta a tervet s annak sür gős kivitelét kérte. Acceptálta a pénzügyi bizottság is, fedezetül az aggok háza alapjából felveendő kölcsönt jelölve ki. A tanács is elismerte, hogy az iskola jelenlegi helyiségei semmi követelménynek meg nem felelnek s sürgős változtatásra van szükség, mégis — eltekintve attól a körülménytől, hogy a fedezetül kijelölt aggok háza alapja egyéb célra már le van foglalva, — tekintettel a város anyagi viszonyaira, rettenetes pótadójára, felelőssége tudatában az építkezést nem ajánlhatja, hanem azt, hogy a város — ismertetve helyzetét — forduljon sürgős kérelemmel építkezési államsegélyért a kultusz Kormányhoz, ideiglenesen pedig a bajon más órabeosztással segítsenek. A tanácsi javaslat egyhangúlag elfogadtatott. A kir. tanfelügyelő, hivatkozva a vonatkozó tőrvényre, a szükségességre: a kisdedóvő intézetek számának szaporítását kérte. A kérelmet a közgyűlés — az iskolaszék javaslata alapján — megtagadta, nemcsak a város anyagi viszonyaira való tekintettel, hanem az óvodaszaporitás szükségességét sem ismerve el, úgy érvelvén, hogy a kir. tanfelügyelő nem bizonyította be, hogy van a városban negyven kisded, aki mindén felügyelet nélkül marad. A belvárosi társulati kisdedóvóban, amelynek fenállása három évre újra biztosítva van (s amelynek alapitóját: Zalka győri püspököt a közgyűlés megéljenezte) igaz, hogy csak 80 kisded jár, de van helye 160-nak is. S akik járnak, a legtöbb olyan, hogy otthon is megtalálná a kellő felügyeletet és gondozást, a szülék inkább kényelni s szellemfejlesztő szempontból adják az intézetbe őket. Ha ezek helyet adnak azoknak, akiknek tényleg szükségük van rája, elégséges lenne a hely. A tanács megbízatott, hogy az óvoda vezetőcégével az óvódij mérséklésére nézve érintkezésbe lépjen. A közgyűlés e határozatával mai vezérközleményünk foglalkozik. A dajkaságba adott gyermekek tartására és felügyeletére vonatkozó szabályrendeletet a közgyűlés minden változtatás nélkül acceptálta. A tanács jelentette, hogy a képviselőtestülettől nyert felhatalmazás alapján a *Jó pásztor > kápolna építésével 28,800 korona, a megfelelő alapból fedezendő költséggel Sinka Ferenc épitővállalkozót bízta meg. E bejelentés egyszerűen tudomásul lett volna veendő, a hozzáfűzött megjegyzések alapján azonban meddő, eredménytelen vitát idézett elő. Az a kérdés merült ugyanis fel, hogy a kápolna alatt épülendő sírbolt hatvan fülkéjének eladási árából mennyiben részesedjék a város, amely tulajdona ama területnek, ahol a kápolna épül s amelynek temetőalap bevételét az itt létesítendő sírboltok mindenesetre apasztani fogják. A tanács úgy tervezte, hogy a sirboltfülkék eladási árának fele része folyjon be a temetőalapba, amibe azonban az egyházmegyei főhatóság eddig bele nem egyezett. Dr. Földváry utasitandónak vélte a tanácsot, hogy ebbeli álláspontján megmaradjon. Többen felszólaltak, közvetítő indítványokat keresve, amíg végre dr. Fehér Gyula előadta, hogy a sírbolt eszméje épen a tanácstól származott s az építési költségeket tetemesen növelte. Ezenkívül tekintetbe veendő, hogy a város a Jópásztoralapból kölcsönvett 10000 koronából tizenöt éven át semmit sem fizetett vissza, még kamatot sem s örülhet, hogy mégis csak a tőkevisszafizetésre utasíttatott. Ha a kamatok rendszeresen fizettetnek, ma az alap tőkéje nemcsak hogy elég a kápolna felépitéT sére, de elég lett volna az új Szentháromság szoborra s az új temetőben építendő kápolnára is. Ezért nem egyezik be az egyházmegyei főhatóság a tanács kérelmébe. De attól nem idegenkedik, hogy ha a sírboltokból befolyó jövedelmek az építési költségeket fedezik s elégséges alap gyűl össze a kápolna fentartására: azután akár az egész sírbolt-jövedelem a temetőalapot illesse. Kölcsönös méltányossággal kell rendezni az ügyet. Az elnök erre kijelenti, hogy a kérdés ép oly nyilt kérdés marad, amilyen felvetése előtt volt. A tanács részvéttel jelenti be Sztaniek József adópénztárnok elhalálozását s az állása betöltésére szükséges előintézkedések megtételét kéri. Brutsy János csodálkozik, hogy a tanács e fontos kérdésnél tulajdonképen semmi javaslatot sem tesz, holott itt az idő, de az alkalom is a pénzügyi osztály elismert mizériáin való segítségre. A két pénztárnoki állás egy 18000 lakossal biró városban okvetlenül egyesíthető, csak a pénztáros felmentendő minden más munka alol. Ha a jelenlegi másik pénztáros az összesített állás ellátására nem képes, személye nem lehet gát a szükséges változtatás elrendelésénél. Indítványozza : utasittassék a tanács, hogy ily értelmű javaslatot terjeszszen a közgyűlés elé. Az elnök előadja, hogy a tanács igazán behatóan foglalkozott a kérdéssel, de mivel az egyesítés nehézségeit és hátrányait is mérlegelte, az iniciativát a képviselőtestülettől várja. Ennek óhajtá j sára most már el fogja készíteni javaslatát, annyival is inkább, mert a képviselőtestület már korában utasította, hogy az egész pénzügyi osztály reformjáról készítsen tervet. Magos János városi végrehajtó — anyagi körülményeire hivatkozva — állásáról lemond. Pach János kíváncsi: igaz-e, hogy fizetési előleg, fogyasztási illeték címén Magos nagyobb Összeggel adósa maradt a városi pénztárnak. Hpjfmann Ferenc beismeri, hogy több mint 300 koronával, de ép ezért mondott le, mivel tartozásai fejéban fizetését erősen lefoglalták. Hallgatólag beismerte, hogy ily erélyesen csak az utóbbi két évben léptek fel ellene s a többi adós városi tisztviselő ellen s igy sikerült tartozását felére leszállítani. A képviselőtestület tudva, hogy igaza van az elnöknek abban, hogy a tartozások behajtása az új régime alatt a legnagyobb erélylyel történik, belenyugodott az » elemi csapás c-ba s tudomásul vette Magos lemondását, az új választás határnapjának kijelölésére az alispánt kérve. Bódy Bódog küszöbön álló eltávozása miatt rendkívül meleg hangú, szép levélben bucsut vesz a város közönségétől. A képviselőtestület őszinte sajnálkozással mondott Isten veled-et. A IH-ad osztályú kereseti adó-tárgyalásokhoz bizalmi férfiakul a Kereskedelmi Társulat kérésére idősb Brenner József, az Ipartestület kérelmére Mészáros József küldettek ki. Végül tiz rendbeli, mult évi számadás gondos megvizsgálását tudomásul vették. Még Brutsy János kérdezte, miért nem kapják a fogyasztási hivatal alkalmazottai a nekik kilátásba helyezett jutalékot. Az elnök felvilágosította, hogy egy főispáni rendelet egyenesen eltiltja ezt. Riporter. KRÓNIKAEpjf szép esküvőről. — Május 16. — Ragyogó, tavaszi verőfényben, ezer külső ékességgel, csupa színnel és melegséggel folyt le Kobek Kornél földbirtokos és Boronkay Elvira budapesti esküvője. Ahogy megírtuk, lefestjük képét olvasóinknak is. Násznagyok voltak: a menyasszony részéről: id. Forster Gyula, a Földhitelintézet elnöke, a vőlegény részéről: Bérezik Árpád miniszt. tanácsos, belügyminiszteri osztályfőnök (mindkettő dlszmagyarban számos rendjellel). Koszorús leányok: Andrássy Mariska, Boronkay Mariska, Boronkay Margit, Concha Erzsike, Concha Hedvig, Concha Klárika, Kukányi Ilona, Luczenbacher Edith és Nemessányi Gizella (Luczenbacher Edith kivételével valamennyi rózsaszín ruhában fehér csipkékkel, fekete kalapban rózsaszín virágokkal), vőfélyek: Boronkay Jenő, a menyasszony testvérbátyja magyar díszben, Dedinszky Miklós huszárfőhadnagyi egyenruhában, Farkas Zoltán, Farkas Elemér, Forster Pál, a keleti akadémia egyenruhájában, Forster Dezső huszárhadapród egyenruhában, dr. Hazay István miniszterelnöki titkár magyar díszben, Kukányi Ferenc hadapródi egyenruhában, ifj. Luczenbacher Pál gimnáziumi tanuló. Délelőtt fél 11 órakor a menyasszony nagybácsija és gyámja : Boronkay Ignác táblabíró lakásából, érzékeny búcsúzás után, a mátkapár tanuk és örömszülők kíséretében a VI. kr. anyakönyvvezetői hivatalba ment. Itt aláírták a házassági szerződést és eljöttek a Hungária szálló nagy olvasótermébe, hol örömtelten üdvözöltetve, fogadtattak az időközben egybegyűlt rokon-nászvendégek nagy számától. Az üdvözlések után az örökké ifjú • kedélyű Kugler Muki, mint nászvezető, diszmagyarban hatalmas bokrétás botjával, ősi szokás szerint párokba rendezte a násznépet, hogy indítsa őket a terézvárosi templomba. A templom előtt a vőlegény szüleinek egy régi hű kocsisa, mostanában a bátorkeszikastély portása: az Esztergommegyében szerte ismert Pepi, dísz libériában nyitogatta az érkező fiakkerek ajtaját. A násznép-párok a templomba érkezve úgy sorakoztak, hogy a padokközti széles bejárón kétfelé oszolva, falat képeztek. Most érkezett Boronkay Jenő Zrinyi-magyardiszben, karján vezetve a menyasszonyt. A menyasszony fehér moirében hosszú uszálylyal, mirtus koszorúval, sürü fehér fátyollal nagyon szép volt. Ezeket követte a vőlegény, mint nyalka levente Zrínyi idejéből, karon vezettetve a tizenkét éves bájos Luczenbacher Edith által, ki tiszta fehérben csipkébe burkolva, szabadon eresztett hullámos, világos szőke hajával, kipirult arcocskájával, lesütött szemekkel vezette a vőlegényt az oltárhoz, menyasszonyához. A bevonulás alatt halk, mintegy meszsziről jövő orgonaszó hallatszott. Az oltár széles magas lépcsője és az oltár előtti tér szőnyegekkel volt borítva. Alig hogy a násznép körül állta az oltárt, megjelent Kisfaludy Árpád apát, egyetemi tanár fényes ornátusban és megeskettette holtomiglan-holtodiglan az ifjú párt. Ez egyházi szertartás után az apát meghatottságtól halk hangon, mint rokon és lelkipásztor, megható beszédet intézett az egybekeltekhez. Valamint a Hungária szálló, ugy a templom előtt várakozó nagy számú közönséget, sőt a nászvendégeket is kellemesen lepte meg a hosszú sor kocsi. Mindannyi szürke lovakkal, csinos kis bokrétákkal a fejükön, — a kocsis cilinderben, gomblyukába gyöngyvirág, ostornyele alul bokrétázva és végig egész hosszában rezeda és eleven folyondárral bevonva, mintha egyetlen virágfüzér volna. A fiakkerektől eltérőleg a vőlegény magán fogatát, melyen a menyasszonyt vitték két szép pejló húzta sallangos szerszámban, kocsis és huszár magyar libériában A batár dúsan dekorálva volt könnyű virágokkal. A templomból a menet a Hungáriába tért vissza, ahol a lakoma volt. Áz asztal remeke volt egy virág-kiállitásnak. Bronzirozott gyümölcs-kosarak magas ivekben hajtott fogói legszebb virágokkal díszítve, — a kosarak megrakva remek friss szőlővel, piros cseresznyével, középen kimagasló, ínycsiklandó ananász. Ez illatozó kosarak között diszes vázák változatos nagy csokrokkal. Mindezeket az abroszon végig apró levelű folyondárok futották be és át. Az U alakú asztal két szárnyvégén, az abroszra terülő hatalmas hosszúkás félgömb alakjában, sűrűen tömött fehér akácvirág és rozzák borították. Az ifjú pár és násznagyokkal szemben Radics Béla teljes zenekarával húzta a legszebb nótákat. A nienu a következő volt : Budapest, le 16. Mac 1900, MENÜ Moc turtle claire. Suprémes de turbót Dieppoise, Sauce homard. Coeur de íilet de boeuf á l'anglaise garní de Iégumes nouvelles. Sorbet Mentbe vert. Qisoneau et poussins á la broche Saladé laitue et concombre. Compóte Californienne. Asperges en brancbes, Sauce Maltais. Clace et créme napolitain. Fromages, Corbeüle de fruits, Café noir. Fleur de chablís. Biére de Kőbánya, Vins blanc de Badacsony. rouge Hungária Claret. champagne Heidsieck, Sec. Liqueures. Az első toasztot Bérezik Árpád násznagy mondotta az ifjú párra, ajánlva nekik Himfi dalait gyakori olvasmányul. Majd dr. Fésűs György pozsonyi jogakadémiai igazgató Kisfaludy apátot, iá.'Forster Gyula násznagy felemlítve régi jó baráti viszonyát a Boronkay és Koller családhoz, éltette az örömszülőket, utánna Fésűs György igazgató az egész asztaltársaságot. Andrássy János kir. tanácsos alispán a nőkre mondott toasztot. Négy óra előtt felkeltek az asztaltól és mig a? tfju pár visszavonult és átöltözködött utazó ruhába, a nászvendégek átmentek az olvasó terembe, hol zeneszó mellett szórakoztak. Fél öt órakor az ifjú pár útra készen ismét megjelent, hogy könyes szemekkel bucsut véve, elhajtasson a nyugati indóházhoz, honnan a 4 ó. 45 perckor induló expreszvonattal Svájcz, Olasz és Franciaországba hat heti nászútra indult. Megemlítendő még, hogy a teritett asztalon minden férfi vendég előtt egy sötétzöld bőrből készült, jól béllelt szivartárca feküdt, rajta az uj öt koronás kerülete nagyságában az ifjupár sikerült arcképe, — a hölgyek előtt pedig bronzból egy nagy duzzadt zsebóra alakú bonbonier, tele cukorkával és a doboz sarokba nyíló fedele belső lapján ugyanaz az arckép. A kobölkuti vasúti állomáson a vonat áthaladása alkalmával a Kobek-bírtokok tisztikara rendezett ovációt. Egy jelenvolt. Esztergom, május 19, — Személyi hírek. Andrássy János kir. tanácsos, alispán tegnap az annavölgyi bányatelepi iskolában tartott vizsgálatot, amely után visszautazott Budapestre. — Perényi Margit, a jeles művésznő legközelebbi napokban elutazik társulatának : a debreceni színtársulatnak nyári állomáshelyére : Nyíregyházára. — Az Új Váci püspök. Gróf Csáky Károly váci püspök csütörtökön tette le az esküt a király kezébe. Utána az uralkodó hosszabb magánkihallgatáson fogadta. — Tegnap kerültek forgalomba a főpap arcképével diszitett új képes levelezőlapok. Á itteni postáról ment is mindjárt temérdek a szélrózsa minden irányába. — Beiktatás. Dr. Kohl Medárd kanonoknak stallumába való beigtatása a főszékesegyházban ma délelőtt történt meg. Az egyházi szertartást, amelyet a Bazilika nagy harangjának szava hirdetett, Boltizár József püspök, érseki helynök végezte. — A kilencszázados jubileum. A kilencszázados jubileum ünnepének rende-