Esztergom és Vidéke, 1900

1900-05-17 / 38.szám

erő hiányában — egymásután törlik a program m—ékességeket. Ám azthisz­szük, ettől nem kell tartanunk; Asztrik utódja s annak jfő káptalanja, akik­nek a szent király gondoskodása megadta a módot, kapva a ritka alkalmon, egymással fognak verse­nyezni az áldozatkészségben. A város, mint ilyen, szintén bizony­nyal meg fogja tenni, ami módjában áll, mindenekelőtt már most felhívjuk figyelmét a város utcáinak, köve­zetének rendbehozására, a köztis­tasági teendőkre, az agusztusi nagy napokon kivül az orvoskongresz­szusra való tekintettel is. Egyébként kíváncsian várjuk az alispán elnöklete alatt álló világi rendező bizottság pénteki ülésének lefolyását. A hercegprímás, a rendezőség egyházi tagjai termé­szetszerűleg az ünnep egyházi ré­széje fektetik a fősúlyt, az utóbbi bizottságnak feladata, módokat, esz­méket találni, hogy a nagy napon a világi rész ünnepe, szívvel-lélekkel való részvétele kellő kifejezést nyer­jen. A magyar népnek — a földmű­vestől kezdve — meg van érzéke, színei, szeme, találékonysága az. ün­nepi pompa kifejtéséhez, amihez azonban P tárgyba szeretettel és idővel járó bemélyedés, sok törté­neti és oramentikus érzék és meg­felelő anyagi erő szükséges. Szitovszky prímás idejében sok fé­nyes, káprázatos díszmenet volt, különösen a Bazilika felszentelése alkalmával tartott Még sokan van­nak, akik látták, résztvettek benne ; jó tanácscsal szolgálhatnak a bi­zottságnak; mind a kettőnek. Memor. háta mögött, de nem vetett ügyet reá­juk. Betért vendéglőjébe, mert már két napja alig evett valamit. Odaült rendes asztalához és ebédet rendelt. A pincér szemtelen bizalommal gratulált neki a pompás lövéshez, de ő alig vette ezt észre. A szoba egy szögletébe nézett, a hol egy előtte ismerősnek látszó úr újságot olvasott. Ez az arc ... ez a szomorú, szemrehányó tekintet ... ezt látta más valahol! . . Igen, bizonyos volt benne, csak azt nem tudta, hogy hol?! A férfi ránézett, és a szemük pillan­tásai taiálkozztt; ez Fodor ... Fizetett! és megriadva ment lakására. Váry Józsi, egyik segédje már várta, és rémült arca nagyon meglepte. — Mi baj ? Mi történt ? Dénes hebegve hazudozott neki valamit, hogy igy, úgy, de Yáry átlá­tott a szitán. — Te beteg vagy, barátom, az izga­tottság beteggé tett. Ez nem maradhat annyiban. Jó volna, ha egy időre elutaz­nál. Addig lecsillapulnak a kedélyek, és neked' is hasznodra lesz az út. Ne várj egy napig sem. Az első vonattal indul­hatsz. Senkitől sem kell búcsúznog, Mik­lóssynétól sem. Jó lesz a* levélben is ; és én majd kimentelek . . . Szervusz ! (Vége köv.) Honti Henrik. Telefonhálózat a vármegyé­ben. Esztergom, május 16. E lapok hírrovatában olvastam elismerést Bátorkesz és Köbölkút községek haladó, érdekeit felismerő lakosságának abbeli mozgalmáról, hogy annak eredményeképen felkérjék Kobek István országgyűlési képviselőt, engedje meg , Muzsláig vezető telefonvonalának a község hivatalos céljaira való felhasználá­sát, hogy azt Párkányig meghosz­szabbitva, városunkkal, a vármegye székhelyével telefon-összeköttetésben lehessenek. Azt pedig több oldal­ról hallottam, hogy a vármegye jegyzői kara, megkapatva az esz­métől, a közelmúltban megtartott jegyzőegyleti közgyűlésen indítványt tesz, hogy a vármegye egész jegy­zői kara tegye magáévá a felvetett tervet úgy, hogy a törvényhatóság­hoz kérvényt nyújt be az egész vármegye területén létesítendő tele­fonhálózat iránt. A két község mozgalmának mai stádiumáról nem tudok, arról ; zon­ban értesültem, hogy a szomorú részvétlenség mellett lefolyt jegyző­gyülésen indítványozni valója senki­nek sem akadt. Mivel pedig nálunk a legéletképesebb terveket is leg­többnyire csírájában elöli a feledés, a közömbösség, helyes, hazafias, -vár-, megyém boldogulása iránt való kötelességnek tartom annak lehető megőrzését. Az én szavaim is te­1 hétnek e részben szolgálatot, azért; bátorkodom szólani. Magának a telefonnak, e zsenia­lis találmánynak a jelen speciális szempontból való előnyei is kétség­telenek volnának. Ahogy a híreket hallottam, olvastam, máris lelki szemeim előtt lebegett a szóbei- \ ség és közvetlenség által megte- I remthető haladás, szebb jövő. A­: közigazgatás döcögő szekere —j még szó szerint való értelemben is-J mert nagyobb s vajmi rossz utakat! kell a megye területén megjárni — gyorsabb tempóban fog haladni, a \ hivatalos ügyek, a megyebeli pol-j gárok ügyes-bajos dolgaiban való \ intézkedés késedelmességének, las-1 suságának ideje megszűnik. Sajnos, ma mindez még csak ábránd, de szívós kitartás és hasz­nos áldozatkészség könnyen megva­lósíthatja az ábrándokat. Hisz az ország több—- éspedig kisebb-nagyobb — törvényhatósága (csak pl. a mult héten Zalavár­megye), belátva a telefon megfizet­hetetlen célszerűségét, a saját és az állam érdekében elhatározta annak felállítását és ma már vigan szól a csengő és kényelmesen diskurálnak az egymástól jó pár kilométer tá­volságban fekvő község-irodák, A mi törvényhatóságunknak is mindég meg volt az érzéke a való­ban fontos és kívánatos követelmé­nyek iránt s éppen ezért joggal reméljük, ha meg lesznek keresve, ha csak lehetséges, keresztülviszik ; az eszmét, a lehetségességét pedig [álig vonhatjuk kétségbe, tudva, | hogy vármegyénk valósággal kürül­! van hálózva telefonnal s nemcsak ja párkányi járásban, de az innen­sőben is Kenyérmezőn át Dorogig vezet már telefon, amely könnyen meghosszabbítható s különösen ott, i ahol a bányatelepek és iparvállala tok oly nagy számban vannak, munkások ezre dolgozik s így bal­í esetek, fészkelődések, egész termé­; szetszerüíeg napirenden vannak : adott esetekben meg nem becsül­hető szolgálatokat tehet a közigaz­gatásnak. De nemcsak e részen, — az egész vármegyében. Ma •— termé^ szetesen -—- irásbelíleg érintkezik a törvényhatóság a községekkel stb. Ez helyes, szükséges is, mert az aktákat elteszik és azokból évek hosszú sora után ís megtudhatják, hogy mi történt az ügy beji. Mint azonban röviden már megrendítet­tem, számtalan ügy van, ami sür­gős intézkedést igényel, de nem oly fontos, vagy nem olyan termé­szetű, hogy arra a jövőben is szük­ség volna. Az ily ügyekben nem legcélszerűbb-e élőszóval intézkedni ? Tekintsük tovább a közbiztonsá­got. Milyen kiszámíthatatlan; előny­nyel jár itt a telefonösszeköttetés ! A büncselekteiény tettese még né­hány méternyire sincs a szinhelytől, amikor a megye összes községe és esendőről sei értesülést szereztek az| esetről. Azt az ellenvetést tehetné valaki, hogy azt távirati uton el lehet in­tézni." Ez ellen felhozhatjuk azt, hogy nincs minden községben táv­iróhivatal, a vasúti állomásokkal kapcsolatosak jellegüknél fogva ké­sedelmeskedhetnek s hogy végre a táviratban csak néhány szóval lehet a dolgot előadni, miért is- az gyak­ran értelmetlen, vagy legalább is homályos. Még" nagyán sok példával támo­gathatnók nézetünket de felesleges­nek tartjuk,, mert nem is képzelhetjük, hogy a törvényhatósági bizottság elzárkózzék a terv megvalósítása elől, még akkor is, ha az bizonyos áldozatokkal jár. Természetes, ha ilyen nagy fába­vágjuk a fejszénket, félmunkát nem? szabad végeznünk, hanem a tervet olyan elértekben keJ! megvalósíta­nunk, amint azt a viszonyok, megen­gedik. A legminimálisabb követelmény az, hogy a túlsó járás székhelye és az oly községek^ amelyekben na­gyobb bányatelepek és iparvállala­tok vannak, vagy amelyekben a közbiztonság* a lakosság természete több aggodalomra ad okot, össze­köttetésben legyenek a megye szék­helyével, de sokkal ideálisabb álla­potot teremtene, ha az összes jegy­zőségek telefon utján érintkezhetné­nek főszolgabiráikkal. A terv kivitelére nézve első sor­ban a távirdáigazgatóság szakvéle­ményét kellene kikérni, nagy buz­gulmu és minden hasonló kérdés­ben legfigyelmesebb póstafelügye­jlőnk is adna előzetes , felvilágosítá­sokat s kész tervvel mehetnénk fel­jebb. Ami a megvalósítás pénzügyi oldalát illeti, bizalommal viseltetünk annyira az illetékes körök irányá­ban, hogy — amint eddig tették — ezúttal is oly bölcsen fognák finan­szírozni, hogy azzal a vármegye közönségének teljes bizalmát kiér­demeljék. Nagy kíváncsisággal/ nézünk a mozgalom kifejlődése felé, mert a közérdeket szivünkön hordozzuk, első sorban pedig ami szűkebb pát­riánk, ősi vármegyénk közérdekét. Aucun. , ásása ttsasi a ym B^sass^ m^vgpm — Személyi hírek. Kruplanics Kál­mán kir. tanácsos, főispán, akinek egész­ségét a mult hét izgalmai, őszinte Örö­münkre, legkevésbbé sem zavarták meg, tegnap és ma városunk számos előkelő­ségének köszönte meg a jubileuma al­kalmával tolmácsolt jókívánságokat. -— B. Szabó Mihály vármegyei főjegyző ma az iskolalátogató könston az alispánt helyettesith — Bérmálás. A hercegprímás, Boltizár József püspökkel egyetemben — a fő* székesegyházban pünkösd hétfőjén osztja ki a bérmálás szentségét. — Betegeink. A személyes, gyorsan változó időjárás ugyancsak sok munkát ad az orvosoknak, aggodalmat a családok­nak. Az influenza, amely már az eimuit hóban is .szokatlanul erős és Veszélyes mértékben terjedt él, az utolsó héten még nagyobb számban jelentkezett s több­nyire komoly jellegű, tüdő- s mellhár­tyagyulladássai kagcsolatos*. Különösen sz apró-világ sok-sok édes tagját virraszt­ják napok óta aggódó gonddal a szo­morú szülék. Az influenzabetegek között van Niedermann- Pál kir. las3ácsos 5 aki azonban már sokkal jobban erezi magát. — Thuránszky Lajos megy®! aljegyző betegágyát már elhagyta s legközelebb elfoglalja állását. — Pisúth Kálmán al jegyző egészsége is javult annyira, hogy e hó második felében megkez-dheti pős­tyéni fürdőkúráját. \ —- Lemondás. Magos Jáno& városi elsó végrehajtó ebbeli Hriásáról lemondott. Kérelmével a holnapi közgyűlés fog foglalkozni. Magos lelkiismeretes, derék tisztviselő volt, de nagy családjával fize­téséből megélni nem tudott. Sajnáljuk távozását. — Legénybliesú- Kobek Kornél föld­birtokos tegnap este a »Hungária* szál­lodába legénybúcsúra hivta össze tizen­négy barátját,,, közöttük a mai esküvőn szereplő kilens vőfélyt. Mint tudósítónk táviratozza, a- baráti társaság, a legvidá­nsabb hangulatban éjfélig búcsúzott a boldog vőlegénytől. — Távoz© városi kéjwiselő. Bódy Bódog földbirtokos, aki a kenyérmezei szeszgyárban- elfoglalt gyárigazgatói tisz­téről lemondott s még e hó folyamán Aradmegyábe távozik, lemondott várost képviselőségéről is. Távozását őszinte sajnálkozással vesszük. A közügyek egyik éber, bátor s hivatott harcosát,, társas életünk egyik előkelő, közszere^ tétben álló tagját veszítjük benne. — A Városi iskolaszék kedden ülést tartott,. amelyen Gosztayer Beita tanítónőnek hat heti szabadságot enge­délyezett s helyettesítésével SziMay Fanoy okleveles tanítónőt bizta meg. A közgyűlésnek javaslatba hozza, hogy Szentgyörgymezőn —• a templommal át­ellenes városi telken — 12,000 korona költséggel uj elemi iskola építtessék, ellenben az óvodák számának növelését — tekintettel a város rossz anyagi vi­szonyaira — ez idő szerint kivihetetlen­nek tartja. E két utóbbi javaslattal a holnapi közgyűlés foglalkozik. — Bevonulás. Hétfőn, f. hó 14-én a 26-ik gyalogezredhez 300 tartalékos vo­nult be. — Perényi Margit nem szerződésszegő. A jól ismert primadonnaválságot most csendesítette el végérvényesen a szinész­egyesület közgyűlése, fényes elégtételt

Next

/
Oldalképek
Tartalom