Esztergom és Vidéke, 1900

1900-05-03 / 34.szám

érvelvén, hogy a választók, akik oly sokáig küzdöttek e jogukért, becsülik azt annyira, hogy 8o—IOO fillér kiadást megtesznek érette. Ám e kívánság — a vonatkozó törvény intézkedvén — bár teljesíthető nem volt, a felszólalásoknak mégis meg volt azaz eredménye, hogy a tervezett fuvardijakat 5O°/

0

al leszállították. A közgyűlésen — hosszú betegsége után — először elnökölt Kruplanicz Kálmán kir. tanácsos, főispán, akit ezúttal Kakass László h. főszolgabíró kisért a tanácsterembe. Hosszantartó éljenzés fogadta, amely megújult, amikor a szeretett kormányképviselő rövid megnyitó beszédében maga is örömét fejezte ki, hogy hosszú, kényszerű távollét után újra e helyütt üdvözölheti a bizottság tagjait. Megéljenezték a vármegye tisztviselői karát is, amelynek félévi működése felett a főispán teljes elismerését fejezte ki. A gyűlésen nem vett részt Andrássy János alispán, aki a sorozáson volt elfoglalva, hiányzottak Thuránszky Lajos és Pisuth Kálmán, a beteg aljegyzők, akik referádáját — kollegiális loyalitással segítségére sietve a rengeteg mennyiséget referáló főjegyzőnek — Hamar Árpád árvaszéki elnök, mint tb. főjegyző mutatta be. Képviselőválasztási fuvardijak. A belügyminiszter — tekintettel arra a körülményre, hogy a képviselőválasztási fuvardijak megállapításánál a törvényhatóságok a legkülönbözőbb szempontokból kiindulva alkották meg szabályrendeleteiket, az általa kiadott vezérelvek szerint azok módosítását rendelte el. Az állandó választmány szabályrendelettervezete szerint a doroghi s köbölkuti választókerületben egy-egy kocsira — a kocsissal együtt — legkevesebb 3, legtöbb hat ember számitható. Amennyiben a fogat háromnál kevesebb választót szállít, a fu vardijból 2 korona levonatík, ha többet: a többlet nem jön tekintetbe. A kocsis is csak választó, vagy vele egy háztartásban élő családtag lehet. Utvám, kövezetvám, hídpénz nincs a fuvardíjba számítva, előfogat — kényszer nem alkalmazható. A meg nem fizetett fuvardíj a fuvarosnak kereseti jogot nem ad. Ahova hajóval, vagy vasúttal lehet eljutni, a fuvardíj elesik. Az ajánlott tarifa a következő volt: April. 1. Okt. 1. Jun. 25. szept. 30. márc. 31. aug. 25. I. zóna I—15 km. 4 kor. 6 kor. 8 kor. II. > 15—30 » 8 » 10 » 12 » III. > 30 km

f s több 12 » 15 » 24 » Dr. Fehér Gyula, Brutsy János, a bevezetésünkben emiitett okokból a tarifa-szabályrendelet megalkotása ellen beszéltek, úgy érvelvén, hogy az oly választó, aki ily csekély összeget is sajnál legszebb jogáért, jobb, ha otthon marad. A főjegyző a törvényből olvasta ki, hogy e szabályrendelet meg kell alkotni s bár maga is egy nézeten van előtte szólókkal, jobbnak tartja, ha a fuvardíj szed esnek, ha már meg van engedve, korlátokat szabnak. Ugyanígy érvelt dr. Hulényi Győző is. A közgyűlés dr. Helcz Antal közvetítő indítványát fogadta el, hogy mivel a törvény tényleg kötelez, állapítsák meg a minimális fuvardijat, annál is inkább, mert e dijat maga a törvény is turpis causanak minősiti, amikor a bírói jogvédelmet megtagadja tőle. Igy lett a tarifa-tervezet felére leszállítva. Tisztviselő-ügyek. A bizottság, tekintettel arra a körülményre, hogy Pisuth Kálmán aljegyző már március 19-ike óta súlyos beteg s felgyógyulása — orvosi vélemény szerint — csak 2—3 hónap múlva remélhető s mivel Palkovics László közig, gyakornok még csak most készül az államvizsgára, felhatalmazást adott, hogy amíg a SLükség kívánja, a jegyzői kar kiegészítésére a tisztikaron kívül álló alkalmas erő (esetleg 3 korona napidíjjal) alkalmaztassék. Elfogadták az állandó választmánynak azt a javaslatát, hogy mivel Reviczky Győző felfüggesztett központi főszolgabíró helyettesítésével Kakass László muzslai szolgabíró, ennek hivatala ellátásával Pongrácz Kázmér ellenőr, viszont az ő helyettesítésével Nedeczky J?ál útibiztos bízatott meg, akinek munkakörét ideiglenesen Szekér Józsefre, aki a vármegye tiszti létszámába, nem tartozik, bizták: ez utóbbi helyettesi működése alatt havi részletekben kijárultatandó évi 1000 korona ellátmányban részesüljön. A belügyminiszter ama közgyűlési határozattól, amely a vármegyei leíró személyzetét I.—III. fokozatba osztotta be, jóváhagyását megtagadta azzal, hogy a vármegyének joga van a dijnokok helyzetének megállapítására szabályrendeletet alkotni. A bizottság újból kéri feloldott határozata megerősítését azzal az indokolással, hogy a vármegyénél alkalmazott dijnokok nem sorozhatok egy kategóriába az államnál 1 kor. 60 fill. napidíjért dolgozó, két heti felmondással elbocsátható napidijasokkal. A megyeiket a főispán élethossziglan nevezi ki, szolgálati esküt tesznek, csak fegyelmi uton foszthatok meg az állásuktól, fizetik a nyugdijalapi illetéket s kettő kivételével a törvényes kvalifikációval is bírnak. E kettőre pedig kimondható, hogy a Ill.-ik fizetési fokozatból elő nem léphet. Hisszük, hogy e jogos és méltányos kívánság elöl a kormány tovább nem zárkózik el. Választások. Az esküdtbirósági alaplajstrom felülvizsgálatára hivatott bizottságba — a főispán ajánlatára — Hartmann Márton, Ultóssy Ferenc, Vancsó Gyula és Vaszary Antal választattak meg. A Pethő-Bornasztini Éva féle alapítvány egy nem nemesi helye a tanév végével megüresedfk a vízivárosi leányinternátusban. Három pályázó volt: Ivanits Margit (Párkány), Reisz Mariska (Bajna), és Mazuga Anna (Bátorkesz). A referens úgy vélekedett, hogy mivel az alapítólevél kiköti, hogy a pályázó legtöbb 12 éves lehet s Reisz M. már elmúlt tizenkettő, nem választható. A bizottság azonban azzal az indokolással, hogy Reisz még nincs 13 éves, őt is pályázónak tekintette. A felállással való szavazásnál az eredmény kivehető nem lévén, az elnök névszerinti szavazást rendelt el, amit tíz bizottsági tag is kért. Reisz Mariskára esett 25, Ivanits Margitra 11 szavazat s így az előbbi kapja az alapítványi helyet. Heya Tivadar kir. tanácsos azzal, hogy erre sok oka van, kérte, hogy a központi mezőgazdasági bizottság elnöki tisztétől mentsék fel. A bizottság zajosan tiltakozott a legbuzgóbb s leggyakorlottabb elnök lemondása ellen s még azzal is érvelt, hogy a kérdés nincs napirenden. Igy — őszinte örömünkre — Heya maradt. Városi ügyek. Fontos s annak idején a képviselőtestületben is nagyobb hullámokat veret városi ügyek lévén napirenden, ott láttuk a zöld asztal mellett a város vezető elemeit s azokat a képviselőtestületi tagokat, akik a városházi viták rendes szóvivői szoktak lenni. Nem hagyhatjuk elismerés nélkül, hogy az előadó, a vármegyei ügyek intézői a városi kívánalmak, óhajtások iránt ezúttal is a legteljesebb jóindulatot és figyelmet tanúsították. A bizottság megelégedéssel vette tudomásul, hogy a kormány aLŐrinc-utca kockakövekkel való burkolásának költségeire az alapokból a 14,420 koronás kölcsönt engedélyezte. A tűzoltólaktanya. Kifier János és társai megfellebbezték a képviselőtestületi határozatot, amely szerint a duna-utcai telkeken központi tűzoltókaszárnya és víztorony építendő, ennek helyéül a Simor-utcai telepet eléggé alkalmasnak találván. A törvényhatóság •— igen szabatos, gondos és terjedelmes megokolással — a fellebbezést elutasította. Egy központi laktanya szükségességének, a jelenlegi decentralizáció tarthatatlanságának indokain kivül utalt arra is, hogy a Simor-utcai telepen a tűzoltók legszükségesebb segédeszközét : a vizet kút szolgáltatná, pedig jól tudjuk : mit jelent ez veszedelem idején. A vizrezervoárnak másik nagy előnye volna, hogy a benzinmotor olcsó pénzen megtöltené azt, hogy kényelmesen elláthassa vizzel az öntöző kocsikat, amelyek teliszívattyuzására jelenleg napszámosokat használnak, akik munkadíja 1600—1200 koronát tesz ki s az öntözésnek nyoma mégis alig van. Építési szabályrendelet. Napirendre került a város építési szabályrendelete, amelynek egyes paragrafusait az első megbiráláskor a vármegye szakemberei: a főügyész és a kir. főmérnök a magánjog megengedhetlen korlátozásának vélvén, — az alispán utján s határozathozatal előtt — megfelelő módosítás végett visszaadták a városnak. A képviselőtestület — a jogügyi bizottság nagy gonddal készült s ivekre terjedő véleménye alapján — foglalkozott a kifogásokkal s mivel valamennyire kimutatható volt, hogy a magánjogot nem korlátozzák jobban, mint eo ipso minden hasonló szabályrendelet s a hozott szakaszok a helyi viszonyok követelményei: eredeti határozatukat fentartották. Erre az állandó választmány azt javasolta, hogy a törvényhatósági bizottság a szabályrendelettől a jóváhagyást tagadja meg s a várost a tett módosítások beillesztésére utasítsa. E javaslat felett élénk és érdekes diskusszió támadt, amelyben a véros részéről dr. Földváry István, dr. Helcz Antal, Vimmer Imre, a megye részéről B. Szabó Mihály, Vajda Géza stb. vettek részt. A difiakultált pontok érdemleges tárgyalásába a város részérői felszólalók nem is mentek be, hanem a szabályrendeletek természetét definiálva hangoztatták, hogy a szabályrendeletek alkotása jog és nem kötelesség, a felsőbb hatóság jóváhagyhatja, vagy sem azt, de a szabályrendeletbe nem oktroálhatja a maga kívánságait. Ezért óhajtották, hogy a bizottság tagadja meg a jóváhagyást a szabályrendelettől, amely esetben a város fellebbezhet vagy — ismert jóindulatával a város iránt — hagyja jóvá azt. B. Szabó Mihály referens, hosszabb diskusszió után, azt hangoztatva, hogy az autonomikus jogokat mindég kiváló tiszteletben tartotta s végre is a város magának csinálta a szabályrendeletet s ahogy csinálta, úgy veszi hasznát, elállt az állandó választmány javaslatától. Zajos éljent kapott érte; a szabályrendeletet jóváhagyták. A piacrendezés. A piacrendezés ügyében hozott városi szabályrendeletnek a halpiac, a gabnapiac s a sertésvásár helyére vonatkozó részeit fellebbezték meg. Az állandó választmány a két előbbi fellebbezést elutasítván, az utóbbit acceptálni javasolta, úgy, hogy a halpiac maradjon a Széchenyi-téren az Iparbank épületétől a Lőrincutca torkolatáig, mert a kisdunai hely tényleg poros, sáros, alkalmatlan, a gabnapiac maradjon eddigi helyén, mert a Kereskedelmi Társulat számadatokkal nem igazolta, hogy áttétele ártott a kereskedőknek s mert a forgalom és életbiztonság ezt kívánja, s a sertésvásár — méltányossági szempontból is — helyeztessék ki Szentgyörgymezőre, a város ezzel is jelét adván az eddig csak a pótadó előnyeit élvező uj testvérváros iránt. Ezenkívül be veendőnek javasolta a szabályrendeletbe, hogy az összes élelmi cikkek csak 40 cm. magas állványokon, vagy kézben tartott kosarakban árusíthatók. Dr. Helcz Antal, bár teljesen magáévá teszi az állandó választmány véleményét, ép az előbb kifejtett elvi szempontbór indítványozza, hogy a szabályrendelet — az esetleges módosítások végett — határozathozatal előtt adassék vissza a városnak. E felfogáshoz közeledik dr. Földváry is. Brutsy János, Dóczy Ferenc a sertésvásár kihelyezését ellenzik, amely szerintük a vásározó iparosok pusztulását jelentené. Itt a közérdek az első s nem a méltányosság. Ha a két szempont öszszeegyéztethető lesz, szívesen megadnak mindent Szentgyörgymezőnek, amelynek érdekeit Hamar Árpád, Oltóssy Ferecz védi, Vimmer Imre a javaslat elfogadását ajánlja. B. Szabó Mihály szerint Brutsy és Dóczy most letették a főesküt, hogy Szentgyörgymezőért a jövőben tűzbe mennek. Eszébe jut a Mária Terézia korából való krónikás adoma: hogy t. i. a »vitam et sanquínem« után elhangzott a »sed avenam nón !« Ahelyett hogy a bizonytalan jövőre mindent ígérjenek, adjanak most ez adott alkalommal valami anyagi előnyt a mostoha testvérnek. Szavazásra kerülvén a sor, többség — az állandó választmány javaslata elejtésével — dr. Helcz indítványát emelte határozottá. Országos vásárok. A képviselőtestület — a törvényhatóság utján — kérvényt intéz a kormányhoz, hógy a város országos vásárainak számát kettővel szaporítsa s a jelenlegiek időpontját változtassa meg. A törvhat. bizottság e kérelmet pártolólag terjeszti fel. • A megye tavaszi közgyűlése déli egy órakor véget ért. Riporter. Setét Antal jubileuma. Annavölgy, ápril. 29. Április hó 28-án ünnepelte az annavölgyi és doroghi kőszénbányák tisztikara az általános tiszteletben és közbecsülésben megőszült Setét Antalnak, (vulgo Setét bácsinak) a kőszénbányák főpénztárnokának hetven éves születésnapját és szolgálatának félszázados jubileumát. Az általános szeretetnek örvendő öreg urat figyelmes kollégái gyönyörű ezüst karos gyertyatartókkal és egy értékes ezüst gyümölcstartóval lepték meg. Ez emléktárgyakat este a Kaszinóban, a jubiláns tiszteletére rendezett Varietéestélyen szellemes üdvözlő beszéd kíséretében nyújtotta át Winklener Ferenc főmérnök. Setét Antal meghatottan mondott köszönetet a nem >várt kedves meglepetésért. Ezután megkezdődött az orfeumstilü estély, gazdag és változatos műsorraL A tizennyolc számból átló műsor mindegyike sikerült s a Kaszinó nagytermét zsúfolásig megtöltött közönség ki nem fogyott a jóizü kacagásból. Antaller Gizella úrhölgy humoros felolvasása »A spiritismusc-ról zajos tetszésben részesült. Csecskovits Béla pompásan monologizált, a kissé becsípett >Krause hordárt t személyesítvén. Igen