Esztergom és Vidéke, 1900

1900-04-05 / 26.szám

A közönség előadás után szombaton — az oroszkai cigányzenekar hangjai mellett — a hajnali órákig maradt együtt, vasárnap pedig egészen megtöltötte a »Korona« szálloda összes helyiségeit. A díszletek nagyon szépek voltaké Riporter. A gyülekezési jog. — Dr. Rényi József munkája. — Itt, közöttünk kezdette meg tanulmányait, itt szivta magába azokat a tudományelemeket, amelyek alapján immár gyorsan és szépen emelkedő pályáján egyre előre tör s mint kiváló jogász, már is ismert nevet szerzett magának a jogi szakirodalomban, kivált amióta a nagy jogi lexicon egyik legterjedelmesebb és legfontosabb részét : a külföldet ismertető cikkelyeket ő irta meg. Büszkék vagyunk reá és szeretjük még mindég magunkénak mondani; legújabb sikeréből is részt kérünk magunknak. Ez általános és osztatlan sikert azzal a munkájával aratta, amelylyel a rendőri közigazgatás egy nevezetes kérdését: a gyülekezési jogot tette beható, alapos tanulmány tárgyává. A vaskos, de mindvégig érdekes kötet alapos jogi készültséggel ismerteti a gyülekezetekre vonatkozó államrendészeti szabályok rendszerét az európai törvényhozásokra és különösen a magyar rendeletekre és a hatósági gyakorlatra \aló tekintettel. Nekünk tudvalevőleg nincsen a gyülekezeti jogra vonatkozó törvényünk. Csak miniszteri rendeletek szabályozták ezt a kérdést, de mindenkor rendkívüli időkben, rendkívüli viszonyok között; igy az 1848-diki zavaros időkben, amikor a belső forrongások közepette kellett be

1 ügyminiszteri rendelettel a rendet fentartani. Tisza alatt az antiszemita világban és a — Bánffy-Perczel korszak szocialista hajszája idejében. Az alkalmi rendeletek állandókká váltak s ma is — törvény hiányában — gyülekezeti jogunknak egyedüli szabályozását képezik. Ilyen jogviszonyok közepette valóban nagybecsű s nagyjelentőségű munkát végzett Rényi József, aki Csemeginek 3878-ban nyilvánított felfogásával szemben kifejti, hogy a gyülekezésijog nem rendeleten alapuló jog, hanem az 1848iki alkotmány szellemében, az alkotmány irott és nem írott szabványainak egész komplexumában gyökerező szabadságjog, amely kétségkívül szintén beletartozik amaz alkotmánybiztosítékok sorába, amelyekre az 1848. : III. t.-cikk 32-ik szakasza céloz. Rényi József munkájának liberális szellemét jellemzik fejtegetései, amelyek arról szólnak, hogy >nem szabad a rendeleti jogot ugy értelmezni, hogy annak alapján pl. engedélykérés kötelezettsége és engedély hatálya alá vonható legyen mindaz, amire törvény nincs, igy pl. egész általánosságban a gyülekezési szabadságjog gyakorlata, a gyülekezetek tartása is. Azzal az elvvel, hogy csak az szabad, ami valahonnan megvan engedve — a mult századbeli rendőrállam operált. < Majd kiíejti, hogy az engedélyi rendszer mellett nincs gyülekezeti szabadság, de nincsen a megtartott gyülekezetek felett való hatósági gyámkodás mellett sem. Ami a munka beosztását illeti, az első, elméleti részben foglalkozik a szerző a gyülekezetek államrendészeti szabályozásával, e jog hatályának körével s e jog forrásaival, valamint e jog történetével az egyes államokban. A második, a terjedelmesebb, a gyakorlati részben fejtegetett érdekesebb kérdések közül felemlítjük: a gyülekezetek osztályozását, pl. azok nyilvános és magánjellege szerint, a gyülekezetekben való részvételre vonatkozó korlátozó intézkedéseket, a gyülekezetek bejelentését, betiltásának s engedélyének kérdését, a gyülekezetre küldött hatósági biztosnak s a gyülekezet vezetőinek jogait és kötelességeit, a hatósági f losztatás jogát, a gyülekezeti szabadság biztosítékait. Mindezeket a kérdéseket a szerző nagyon tanulságos és érdekes külföldi példákkal, külföldi törvényekkel és rendeletekkel s a hazai gyakorlat eseteivel világosítja meg. Az érdekesen, vonzón megirt tanulmányt a magyar jogra vonatkozó hasznos tárgymutató zárja be. Nemcsak a közigazgatási közegek, hanem különösen a törvényhozók figyelmébe is melegen ajánljuk Rényi Józsefnek valóban úttörő, kitűnő müvét amely 371 oldalon Lampel Róbert kiadásában jelent meg. Ara 4 korona, M. H. TTT"H I "' L^"" r 1 \ \r. 1 , Esztergom, március 31. Heti rend. Április 5 : Városi közgyűlés. Április 7 : A » Katolikus Kör« utolsó böjti estélye. — Olvasóinkhoz. A második évnegyed elején lapunkra — az eddigi arakon — új előfizetést nyitunk. S egyszersmind tudatjuk olvasóinkkal, hogy részükre újabb kedvezményt nyújthatunk. Sikerült ugyanis a »Pillangóc-val, ezzel a legkitűnőbb társadalmi élclappal, az igazi Magyar FlíegendeBlátterrel, amely képekben, szövegben egyaránt mindég eredetit nyújt, oly egyességet kötnünk, hogy aki az élcíapot lapunkkal egyszerre, kiadóhivatalunkban rendeli meg, évi nyolc korona előfizetési díj helyett hát, félévi négy korona helyett három koronáért kapja, vagyis az Esztergom és Vidéke és a Pillangó együttes előfizetési ára : Egész évre 18 korona. Félévre 9 korona. Az előfizetések mielőbbi megujitásat tisztelettel kéri a kiadóhivatal. —- Dr. Rajner Lajos, főkáptalanunk egyik legképzettebb, legnemesebb lelkű tagja, pápai praelátussá neveztetett ki. — Kiinda Rezső kitüntetése. A városháza tanácsterme vasárnap délelőtt szépen megtelt közönséggel. Tanúi óhajtottak lenni ama jelenetnek, amikor a királyi kegy külső jele ékítményein először csillannak meg az ablakon beszűrődő aranysugarak. Azt hisszük azonban, hogy az egész városháza szűk lett volna azok befogadására, akik a hosszú félszázad alatt az ünnepeltnek tanítványai voltak s akik e nagy napon bizonyára valamennyien hálás szívvel, szerető visszaemlékezéssel gondoltak arra a férfiúra, aki ügyes, szakavatott kézzel először kalauzolta őket a tudományos pálya alsó lépcsőin. Igy is a tanítványok díszes koszorúja sorakozott odafenn, szívből fakadtak az éljenek és őszinte volt az öröm az arcokon. Ott láttuk dr. Csernoch János, dr. Rosszival István, dr. Walter Gyula kanonokokat, Vargyas Endre kir. tanácsos tanfelügyelőt, dr. Feichtinger Sándor és Niedermann Pál kir. tanácsosokat, Hollósy Rupert főgimnáziumi, Obermayer György reáliskolai igazgatót középiskoláink tanári karával, dr. Fehér Gyula iskolaigazgatót, a városi elemi iskolák egész tanítói és tanítónői gárdájával, Rudolf Mihályt, a Kereskedelmi Társulat elnökét, a városi tisztikart, élén a polgármesterrel, az iskolaszék, a tanügyi bizottság tagjait stb. Kruplanicz Kálmán kir. tanácsos, főispán a legnagyobb pontossággal tizenegy órakor érkezett meg s az üdvözlés szíves ovációinak lecsendesülésével, néhány szép bevezető szó után, az ünnepelt mellére tűzte az érdemkeresztet, majd hosszabban, elokvenciával fejtegette a kitüntetett érdemeit, a kitüntetés értékét és jellegét, mire Kiinda Rezső, a nagyérdemű veterán taníérfiu — s ez nem reporteri formula — nagy, könyekbe vesző meghatottságában alig tudta elmondani hálás köszönetét a főispánnak, úgyis mint a kormány képviselőjének, az érseki helynöknek s a polgármesternek, akik kitüntetése ügyében közbenjártak, végül az egész közönségnek, amely élete e feledhetlen napja iránt oly szép érdeklődést mutatott. Mielőtt az ünneplő gyülekezet szétoszlott volna, a polgármester intézett még a főispánhoz rövidebb beszédet, köszönetet mondva, hogy megjelenésével az ünnepi aktus fényét és jelentőségét emelte s kifejezte azt a kívánságát : hogy minél gyakrabban nyíljék városunkban alkalom hasonló ünnepségre. Az illusztris közönség a főispán s az ünnepelt éltetése közben oszlott szét. — A kilencszázados jubileum Esztergomban. Megírtuk legutóbbi számunkban, hogy a magyar kereszténység kilencszázados évfordulója alkalmából tartandó nagyszabású helyi ünnepségek ügyében a Boltizár József püspök, érseki helynök elnöklete alatt tartott előleges értekezlet egy nagyobb, városunk társadalmának minden osztályából való bizottság kiküldését javasolta. E bizottság összeállítása céljából az érseki helynök ma délután négy órára a vármegyeház tanácstermébe nagyobb értekezletet hívott össze, amelynek lefolyását vasárnapi számunkban ismertetjük. — Személyi hírek. Pongrácz Kázmér vármegyei ellenőr, mint helyettes muzslai szolgabíró, Nedéczky Zsiga utibiztos, mint helyettes pénztári ellenőr, végül Szekér József oki. gazdász, mint helyettes utibiztos működésüket f. hó 2-án megkezdették. — A szent hót Romában. Dr. Bárdos Rémig és Csikasz Villibald, főgimnáziumunk tanárai ma délután Budapesten át Fiúméba utaztak, ahonnan tovább folytatják útjukat az örök város felé, ahol a szent hetet töltik. F. hó 18-án érkeznek vissza Olaszországból. — Névmagyarosítás. Hidó János helybeli lakos belügyminiszteri engedélylyel Havasira magyarosította a nevét — Lelki gyakorlatok. A vízivárosi zárdában a hölgyek számára tartott konferenciák hétfőn kezdődtek meg. Az elmélkedéseket, amelyek vezetője dr. Prohászka Ottokár, nagy és előkelő közönség látogatja. — A gremialis papság s a papnövendékek lelki gyakorlatai hétfőn kezdődnek meg. Az elsőt Damián János, az utóbbit Csifarek Ferenc jézustársasági atyák végezik. — A Kaszinó húsvétja. A »Kaszinó € műkedvelő gárdája, felbuzdulva a törekvését támogató nagy sikeren, elhatározta, hogy húsvét hétfőjén tagjai számára egy tánccal egybekötött hangversenyt rendez. A hangverseny program mj a, melyet Büttner Róbert igazgató állított Össze, válogatott és meglepetésszerű lesz. — Halálozások. Szomorú alkalom hozta városunkba Burány Gergely tb. tankerületi főigazgatót, a keszthelyi főgimnázium tudós igazgatóját. Édes anyja, hosszabb szenvedés után, elhunyt. Hétfőn kisérték örök nyugalomra nagy részvét mellett. — Lett Antal élete 51-ik évében m. hó 30-án elhunyt. — Szemvizsgálat. Dr. Mátray Ferenc tiszti főorvos és dr. Haugh Lambert kerületi orvos hétfőn szemvizsgálatot tartott a iőgimnázium tanulói között*: Két tanulót trachoma gyanúsnak találtak. Ezek szigorú elkülönítéséről kielégítő gondoskodás történt. — Uj vicinális telefon. Ismeretes, hogy Kobek István országgyűlési képviselő megvette Braun Sándor karvai birtokát s oda fog költözködni, amíg a bátorkeszi kastély az ifjú párnak : Kobek Kornélnak és nejének fog lakásul szolgálni. A két birtokot most privát telefonvonallal kötik össze. Kobek Kornél esküvője május hó folyamán lesz. — Vívótanfolyam. Lovas Gyula, a kitűnő vívómester ez idei vívótanfolyamát a lőrincutcai bérpalota e célra berendezett helyiségében már megkezdette. Ugyanott az ökölvívásból is ad órákat. — Színészet. Mezey Béla színtársulata, j amely tayaly oly sikerült saisont terem- I tett, húsvét első ünnepén kezdi meg városunkban az idei évadot. Ujonan szervezett társulatát jó hir előzi meg. — Böjti est. A Katolikus Kör harmadik bőjtszombati estjén ismét szépszámú közönség jelent meg. Tetszett dr. Rotl Nándor^tartalmas felolvasása, amelyben a keresztény műveltséget sürgette. Bájos volt Szecskay Valéria meleg, szines énekszáma. — Egy kis anakronizmus. Míg a márciusi ibolyák is dideregnek és /haboznak a megjelenéssel, a sok téli kabát és bunda erősen ellentétben van a kalendáriummal, rügyek helyett jégvirágok fakadnak : a Budautcán mégis beköszöntött már — a május. Ahogy mutatja egy fűszerkereskedőnek következő hirdetése: Friss májusi túró már kapható. — A függő kölcsönök ügye. A pénzügyi bizottság tegnap délután közel három óráig foglalkozott a »függő kölcsönök t néven nevezett, elpusztithatlan ügygyei.' Hosszú, erős vitatkozás után elhatározta, hogy a közgyűlés elé a következő javaslatot terjeszti: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a tanács annak idején nem akadályozhatta meg az elkövetett szabálytalanságokat s egyben felhtvandónak véleményezi a tanácsot, hogy oly statútumot készítsen, amely — az egyéni felelősségek érintése nélkül — a sajnálatos esetek ismétlődtetését megakadályozza. Sajnálattal véli tudomásul veendőnek azt is, hogy a volt polgármester az elkövetett vaskos mulasztásokért és hibákért már csak anyagilag vonható felelősségre. Az ülés folyamán Dóczy Antal számvevő és Szabó József házipénztáros maguk kérték maguk ellen a fegyelmi vizsgálat elrendelését, amit a bizottság javasol is, kiterjesztetni vélvén azt, a szabálytalanságok idejében fungált házipénztári ellenőrre is. — Jóváhagyott szabályrendeletek. A fogyasztási adópótlékok tárgyában alkotott szabályrendeleteket a belügyminiszter már megerősítette, olykép hogy azok érvényessége f. hó i-től kezdődik. A p. ü. bizottság oly javaslatot terjeszt most a közgyűlés elé, hogy a tanács bízassák meg a szabályrendeletek végrehajtására vonatkozó intézkedéssel, valamint a fogyasztási adóhivatal szervezetének így szükségessé való átalakításával. — A Jó-Pásztor kápolna építésére hirdetett pályázat számbeli eredményét már ismertettük. Az épitőbizottság abban a véleményben van, hogy a szerződést az ajánlattevők közül idősb. Sinka Ferencz építésszel kell megkötni, akinek a gótikus s egyáltalán az egyházi építészet terén szép prakszisa van. A bt zottság egyes tagjai magán uton tárgyalván Sinka Ferenccel, oly ígéretet is nyertek, amely szerint az ajánlattevő még további engedményt hajlandó az egységárakból tenni. Az ajánlatok fölött a tanács legköze ebbi ülésén dönt, amikor az épités azonnal megkezdhető, úgy, hogy városunk nagy nyári ünnepségére ez a műemlék is elkészülhet. — Viharágyuk. Érdekes kísérletet fog vasárnap bemutatni Emeríing L. budapesti vállalkozó cég: a viharágyuk kezelésének módját. A bemutatás d. u. 3 órakor lesz a katonai lövöldével átellenes legelőterületen. — Társas vacsora. Az Orvos és Gyógyszerész Egylet f. havi rendes összejöveteli estélyét kedden. io*én este tartja a >Fürdőc szállodában. — Az igazságügyi palota helyét végre kijelölte az igazságügyi kormány. Elvben acceptálta a városnak három évvel ezelőtt a Saskert kisdunai részére vonatkozólag tett ajánlatát. A kormány egy meghatalmazottja legközelebb ide érkezik, hogy az adásvételi szerződés pontozatait megállapítsák. Az építést még az idén megkezdik. — Polgárok vacsorája. A helybeli polgárság egy része szombatén este a > Fürdő* szállodában közös vacsorára jött össze, amelyen Frey Ferenc országgyűlési képviselő is megjelent. — Türelmetlen hitelező. Mohácsi János szenttamási lakosnál van szálláson Frech István épitészgyakornok. A szegényfiu a hónap elsején egy kis összeggel adósa maradt lakásadójának, amit az kissé szokatlan módon akart behaj tani rajta. Becsalta őt a szobájába, amelynek ajtaját bezárta maga után, ott neki 1900. április 5. ESZTERGOM és VIDÉKE. (26. szám.) 3