Esztergom és Vidéke, 1899

1899-12-24 / 103.szám

Benedek első (1867—1871), varsányi, alsógelléri és laki Závody Albin (ugyanazon időben), Kruplanicz Kálmán alispán (1871. dec. 29. — 1894. május 14). végül egyházpakai Andrássy János 1894, szept. 29-től. A város. Ismeretes, hogy az alkotmányos idők bekövetkeztéig a város élén, úgy közigazgatási, mint igazságszolgáltatási tekintetben, a főbiró állott. Ilyek voltak e században ; Bauer Ádám, Falk Valentin, Szilva Mihály, Muzsik Ferencz, Kollár Antal, Tarkovies Dezső, Krakoviczer Ferencz és Finke Ferencz. Az abszolút korszakban, mint főpolgármester szerepelt: Takács, István, helyettes polgármester Sziklay József. Esztergom polgármesterei valának: Kollár Antal, Pisúth István, Kollár Antal (másodszor), Pa kovics Károly, Sziklay József, Papp János, dr. Helcz Antal, Maiina Lajos és átvezeti a várost az új századba: Vimmer Imre.*) Középiskoláink. A jelenlegi gimnáziumot Széchenyi György primás alapította 1687 ben. A tanitás benne 1696 ban kezdődött meg, a jezsuiták vezetése alatt. A háborús idők miatt 1804—14-ig a tanitás szünetelt benne. Midőn 1773 ban a jezsuitarendet feloszlatták, két évig e pálosok, 1776-tól ferencrendiek tanitottak. 1777-től 1809 ig az igazgató világi pap volt, a tanárok Ferenciek és világiak. Az 1802ben visszaállított szent Benedek rend 1809 ben vette át az intézet vezetését s azóta vezeti a tanügy, a kultúra maradandó dicsőségére. Az intézet igazgatói voltak a szazadban : Andaházy József világi pap, majd a a szent Benedek rendből: Fenix Volfgang, Nagy Gáspár, S?a!óky Konrád, Szeder Fábián, Krátky Donát. Filperger Rudolf, Jankó Félix, Bálás Teoíil, Takáts Bernardin, Ferenczy Jakab, dr. Hollósy Ju

; ztinián, Fehér Ipoly, Villányi Szaniszló, Vojnits Döme és Hollósy Rupert. Itt tauarkodott 1861 tői 1868júliusig Vaszary Kolos heicegprimás. A főgimnázium nagy napjai voltak a században : 1857 ben kifejezte hódolatát az itt időző uralkodó eíőtt, a Buda-utca végén felállított diadalkapu mellett foglalva állást. 1865-ben az ifjúság és a taeári kar a párkánynánai állomásnál megjelent a király fogadtatásánál. Ugyanott hódolt a 25 éves jubileumára utazó Uralkodó előtt. 1886 ban a király megtekintette az intézetet. 1872 ben Pauler Tivadar, 1880 ban Trefort Ágost, mig 1895ben Aglíardi bécsi nuncius látogatta meg a főgimnáziumot. Az intézet tanulóinak összes száma az elmúlt évszázadban 28.867 volt.**) A reáliskola — a város bőkezűségéből •— 1857. okt. 15-én kezdette meg működését s bár még ma is kellő anyagi erők nélkül szűkölködik, oly látogatott, mint kevés főreáliskola. A küszöbön álló államosítás mindenesetre még erősebben fel fogja lendíteni. Igazgatói voltak: Kollár István, Maiina Lajos, dr. Feichtinger Sándor és Obermayer György. Kezdettől fogva buzgó tanára idősb Kaán János. Szép éve az intézetnek 1862, amikor zászlaját felszentelték ; a zászlóanya Frey Vilmosné volt. 1883-ban meglátogatta az intézetet Trefort Ágost kultuszminiszter Szász Károly miniszteri tanácsos és dr. Luther Nándor főigazgató kíséretében. Tavaly — egész csendben — ünnepelte az intézet fenállásának harmadik decenniumát. Esztergom az irodalomban. Esztergom az irodalmi életben mindig szerepelt. Részben az idevaló születésű írók, részint azok révén, akik itt fejtettek ki irodalmi munkásságot. Ilyenek voltak ez elmúlt században : dr. Andor György, dr. Aschenbrier Antal (dr. Ham vas), B^dy Izidor, Bársony (Brukner Gyula), Balázs Teofii, dr. Bárdos Rémig, Bertalan Vince, dr. Csernoch J mos, Csáka Karoly, Császár Ármin, Dankó József, Domokos Jenő, Dreisziger Ferenc, Erdőssi De^ső, Fekete Endre, Ferenczy jákó, dr Feichtinger Sándor, Fehér Ipoly, Fojtényi János, dr. Földváry István, Graeffel János, Győrffy Ivan, Helitscher *) A városi és megyei levértár adatai. **) Az intézeti értesítődből. József, Haan Rezső, Haan Béla, Horti (Haugh) Béla, Horváth Endre, id. Kaán János, dr. Kereszty Viktor, Knauz Nándor, dr. Komlóssy Ferenc, dr. Kőrössy László, Keményfi Kálmán, dr. Koltai Virgil, Kapossy Lucián, Kisfaludi Lipthai Sándor, Lányi Adolár, Lévai Sándor, Mayer István, Magyary Szulpicz, Móry Etel, Mészáros Imre, dr. Mátray (Ompolyi) űrnő, Molnár Nep. János, Nógrádi Jenő, Nagy Márton, Némethy Lajos, Naszkó Alajos, dr. Okányik Lajos, Osvald Ferenc, Osváth Andor, dr. Perényi Kálmán, dr. Prohászka Ottokár, Pór Antal, Pólya Lajos, dr. Rényi Rezső, Révész Béla, dr. Récsey Viktor, Rózsa Vitái, Rumy Károly, dr. Rigler Gusztáv, B. Szabó Mihály, Stampay János, So mogyi Károly, Séda Ernő, Sujánszky Antal, Török István, Vargyas Endre, Vaszary Kolos, zámolyi Vargha Mihály, dr. Walter Gyula, Vojnits Döme, dr. Várkonyi Odilo, Villányi Szaniszló, dr. Wertner Mór, Wencell Antal, dr. Zádori János. Időszaki folyóirat, e században, első az 1820 ban megjelent Uránia volt, amelyei zsebkönyv formában, szép irodalmi tartalommal Szeder Fábián bencés tanár szerkesztett. A »Magyar Sión* egyházirodalmi havi folyóiratot Knauz Nándor alapította 1863-ban. 1869-ben szűnt meg. Az első hetilap az > Esztergomi Újság* volt, amelyet Pongrácz Lajos alapított 1863-ban, de a szerkesztést már az első évben átadta Haan Rezsőnek. 1864-ben szűnt meg, a lemondott szerkesztő: Sántha Ignác idejében. »Esztergomi Közlöny* cím alatt 1867ben Haan Rezső uj helyi lapot alapított. Főmunkatársai voltak : Besze János és Rényi Rezső. Később dr. Helcz Antal lett a lap főmunkatársa. 1870-ben szűnt meg. »Új Magyar Sión*, cím alatt 1870 ben ' folytatódott Knauz Nándor vállalata. Uj i életre keltették Fraknói Vilmos és Zá | dori János. Jelenleg dr. Kereszti Viktor szerkeszti. A »Katolikus Lelkipásztor'« prédikációs folyóiratot Zádori János 1871-ben indította meg. Öt évfolyamot ért. »Esztergom* cimen 1874 ben Horák Egyed kiadó indított egy lapot, amelyet három évig dr. Mátray (Ompolyi) Ernő i szerkesztett, majd 1878-tól 1880-ig Rényi ! Rezső. | Az T>Esztergom és Vidéke*, az első ;

t

hetenkint kétszer megjelenő hetilapot 1

1879 ben Sarkady István alapította, aki íj tői 1881-ben dr. Korössy László vette átH j a szerkesztést. Utódja dr. Nógrádi Jenő ! lett, akitől 1896 januárban vette át a ! mai szerkesztőség. I >Esztergomi Közlöny* cím alatt Haán Rezső saját kiadásában újból lapot in J ditott, amely ma a vármegye hivatalos j lapja. Áz »Esztergomi Lapok*-at 1891-ben dr. Perényi Kálmán alapította, akitől a szerkesztést Gerenday József vette át. »Esztergom* cimen 1896 ban kezdette meg pályafutását a néppárt politikai heti lapja. Első szerkesztője Keményfi Kálmán volt, akit dr. Okányik Lajos követett. Jelenleg Horák Ede a szerkesztője. Főszerkesztő — kezdettől fogva — dr. Prohászka Ottokár. > Szabadsági cimen 1896-ban Bártfay Géza indított héti lapot. — Második sorozat következik. — HIRDETMÉNY. 0 cs. és apostoli királyi Felségének legfelső elhatározása alapján ezennel megkezdetik a XXI-ik magyar királyi államsorsjáték rendezése, melynek remélhető tiszta jövedelme következő közhasznú és jótékonycélokra fog fordíttatni. 1. A vagyontalan állami tisztviselők özvegyei és árvái segélyezésére szánt alap. 2. A sárvári közkórház. 3. A katholikus tanoncokat védő egyesület. 4. A budapesti V. kerületi népkonyha. 5. A Paulai Szt.-Vincéről nevezett irgalmas nénék vezetésére bizott ó-budai tan- és nevelőintézet. 6. A fehér kereszt országos lelencház egyesület. 7. A Zenggvárosi közkórház. 8. A kassai Mensa Akadémika. 9. A Budapesti Tabitha egyesület. 10. A magyar vörös kereszt egylet kolozsvári fiókja a jövedelem Y10—V10 részében. E sorsjáték Összes, 7691-ben megállapított nyereményei az alább következő játékterv szerint 365,000 koronára rúgnak és pedig : 10 nyeremény 20 „ 50 100 1000 „ 6500 a 1.000 korona * 500 „ „ 100 „ „ 50 „ » ^ » „ 10 „ 1 főnyeremény — 150.000 korona 1 „ — 50.000 „ 1 „ — 20.000 „ 1 „ — 10000 „ 2 nyeremény — á 5.000 „ 5 _ „ 2.000 „ Az összes nyeremények készpénzbén fizettetnek ki. A húzás visszavonhatlanul 1889. évi dec. 30-án Budapesten történik. WGT Egy sorsjegy ára 2 frttal 0. é van megállapítva. ~&fM Sorsjegyek kaphatók a m. kir. lottójövedéki igazgatóságnál Budapesten (IX., Csepelrakpart, félemelet), a hová a megrendelt sorsjegyek ára postautalvány mellett előre beküldendő, valamennyi adó- és sóhivatalnál, a legtöbb postahivatalnál és minden városban és nevezetesebb helységben felállított egyéb sorsjegyáruló közegnél. Budapesten, 1899, augusztus hó i-én. M. kir. lottójövedéki igazgatóság. l>udapestiNapl;>iJü<laptí íiuíhpestiNaphHliKkp yndapesüNapiólUidapestiNaplóöudapüstiNaplóBadapestíNaplóBudapestiNapló B«í^ipöstiNapIóImdapöstiNaplóBudal)estíNaplóBndapestiNaplóBadapestíNapIó «u(hipestiNaplóBadapestiNaplóBadapestiNapíóBudapest.iNaplóBudapestiNap]ó íkiíliipestiNaplóBiidapestiNaplóBudapestiNaplóBudapestiNaplóBudapestíNapló Legkitűnőbb magyar lap. BudíipestiNapló BudapestiNapló BudapestiNapló BudapestiNapló Budapesti Napló BudapestiNapló BudapestiNapló BudapestiNapló BudapestiNapló BudapestiNapló BudapestiNapló BudapestiNapló BudapestiNapló BudapestiNapló BudapestiNapló BudapestiNapló BudapestiNapló BudapestiNapló BudapestiNapló BudapestiNapló BudapestiNapló BudapestiNaplóBudapestiNaplóBudapestiNaplíHSudapes^ BudapestíNaplóBudapestíNaplóBudapestíNaplóBudapestiNaidóBudapesti^pUi BudapestiNaplóBudapestiNaplóBudapestiNapIóBudapesüNaplóBudapestíNa]>!ó Ba(lapestiu\apIóBadapestíNaplófiudapestiNaplóBudapestiNaplóBu(1apestiNapló BudapestiNaplóBndapestiNaplőBudapestiNaplóBudapestiNa BndapestiNaplóBadapestiNaplóBudapestiNaplóBudapestiNaplóBudapestíNapló Mutatványszám ing-yen. BudapestiNapló BudapestiNapló BudapestiNapló BudapestiNapló BudapestiNapló BudapestiNapló BudapestiNapló BudapestiNapló BudapestiNapló BudapestiNapló BudapestiNapló BudapestiNapló BudapestiNapló BudapestiNapló BudapestiNapló BndiipesíiNítpió Budapest '-'aphL Budapesti Sápljí liudapesüNapió Budapesti iS

f

a|lő Budapesüifelú Előfizetési felhívás. KÉPES CSALÁDI LAPOK" Megüzentem... Megüzentem valakinek, valahova, Hogy ?ie küldjön több virágot, soha, soha, Hogy ne küldjön több virágot, több levelet, Ne ringassa, no altassa a lelkemet, Ha nem szeret. Ablakomba van egy rózsa, nyiló rózsa, Titkon, félve tépek le egy r óz iát róla, Rábízom az esti szélre, fuvalomra, Hadd vigye el, könnyeimmel meglocsolva Valakinek, valahova. Lévai Sándor. 33 szépirodalmi és ismeretterjesztő képes hetilapra. A »KÉPES CSALÁDI LAPOK« olyan szellemben és irányban van szerkesztve, hogy ifjú és öreg külön s együttvéve élvezettel olvashatja. A »KÉPES CSALÁDI LAPOKc minden évben négy külön beköthető regényt ad ingyenes mellékletül előfizetőinek. A »KÉPES CSALÁDI LAPOK* boritéka szellemes és szórakoztató csevegések, illetve kérdések és feleletek tárháza és igy az előfizetők díjtalanul közölhetik gondolataikat az »Előfizetők postájá«-ban. A »KÉPES CSALÁDI LAPOK« előfizetési ára a »Hölgyek Lapját cimü divatlappal és a külön beköthető »Regénymelléklet«-tel együtt: Egész évre . . . . 6 frt — kr. Félévre 3 frt — kr. Negyedévre . . . . 1 frt 50 kr. A »KÉPES CSALÁDI LAPOK * annak, a ki az előfizetési összeget és azonkívül még 80 kr. csomagolási és postaszállítási dijat egyszerre beküldi, elismerésül még külön 4 legújabb regényt küld ingyen és bérmentve. A >KÉPES CSALÁDI LAPOK« mutatványszámokat ' ingyen és bérmentve küld mindazoknak, a kik eziránt — legcélszerűbben levelezőlapon — hozzáfordulnak. A „KÉPES CSALÁDI LAPOK, kiadóhivatala Bubapest, V., Vadász-utca 14. (Saját házában.) Budapesti Napló.