Esztergom és Vidéke, 1899

1899-06-29 / 52.szám

szöntötte fel dr. Mátrayt. Igen Ötletes volt dr. Berényi köszöntőjének ama pasz•szusa, hogy szeretett kartársának, mint >borban a gyöngynek« kellett felfelé mennie, mire dr. Singer rögtön replikázott azzal, hogy ez a gyöngy pedig igazi fekete gyöngy, a legértékesebb minden gyöngy között. A bankett Jónás Pali jóizü zenéje mellett éjfélután végződött. A kifogástalan menű SchleiíTer kitűnő konyhájának ujabb elismerést szerzett. Az ünnepség komoly, méltóságos lefolyása teljesen illett az eiőkelő testülethez, amely rendezte és az ünnepelthez, akinek ismert nagy, szakavatott, fáradhatlan munkássága teljes biztositéka az elmaradhatlan s reánk nézve mindenesetre áldásos eredményeknek. ' I 1 1 HV. ! . KI Esztergom, június 27. Tízéves találkozó. Alig múlik el esztendő, hogy ne volna városunkban találkozója az ifjaknak, férfiaknak, akik tiz-husz évvel ezelőtt a helybeli főgimnáziumban érték meg az emberi élet egyik legboldogabb, legfeledhetlenebb napjai: az érettségi vizsgálatot. Hasonló találkozások majd minden nagyobb középiskola székhelyén szokásosak, de az is kétségtelen, hogy a legtöbb helyen a volt konoskolárisoknak csak csekély százalékát s nagy utánjárással lehet összehozni. Amig nálunk mindegyik maga tartja evidenciában a dátumot s a találkozás napján — az elhaltakat leszámitva — majdnem valamennyi együtt van. S e körülmény nem annyira az iskolatársi összetartás, mint inkább az a szeretet, ragaszkodás és hála okozza, amelylyel volt tanáraik, a tanintézet iránt viseltetnek, amelynek kitűnőségéről érettebb korukban nyílik alkalmuk kiválóképen meggyőződni. E nyárra is két találkát tűztek ki. A harmincévest, amely július 6-án lesz és a hétfőit, amikor azok jöttek össze, akik 1889-ben maturáltak. A találkozásra alakult szövetkezés tiszteletbeli elnöke : Acsay Ferenc győri főgimnáziumi igazgató már vasárnap megérkezett, valamint a találkozók nagy része, élükön dr. Rényi József min. fogalmazóval, a rendező bizottság elnökével. Itt voltak még : Major Győző gazdatiszt (Győr), dr. Szabó László pénzügyi fogalmazó (Budapest), Kraffszky Ferenc erdőgondnok (Bozók), dr. Rudolf Béla törvényszéki jegyző (Szegszárd), Reitter Alajos m. á. v. tiszt (Budapest), dr. Gallovich Jenő hitoktató (Budapest), Burány Ernő prjmási számvevő (helyben), Paál Dénes földbirtokos (Csúz), Kohn \ Zsigmond m, á. v. tiszt (Okucsány), j Baumann Károly hitoktató (Budapest), Cziky Vilmos tanár (Nagyszombat), Demény Dezső kir. várpalotai káplán (Budapest), Entresz Ede plébános (Galantha), dr. Herczegh Ernő ügyvéd (Budapest), Gerely József tanár (Bécs), Hidvéghy Árpád plébános (Bélabánya), Krepler Gusztáv hitoktató (Budapest), Laub Lajos káplán (Budapest), Paulovich Lajos káplán (Vadkert), dr. Török Mihály hitoktató (Budapest), Thurzó Ferenc tanár ((Nyitra), Tyakos János tanár (Pozsony) és Janics Ferenc káplán (Balassa-Gyarmat), Tehát a 38 élő iskolatárs közül összesen huszonnégyen. A bejelentkezettek közül táviratilag kimentették távolmaradásukat s meleg szavakkal üdvözölték ünneplő társaikat : Sárgái Ferenc káplán Félegyházáról, Fried Henrik földbirtokos Ürményről, Kutschenbacher Gyula hitoktató Budapestről, Vendégh András lelkész Kistapolcsányról, dr. Surányi Lipót orvos Budapestről és Buda Kálmán m. á. v. állomásfőnök Priglevicáról. A találkozás hétfőn délelőtt a Bazilikában történt, ahol a Bakácskápolnában a hálaadó misét Entresz Ede galanthai plébános szolgáltatta. Demény Dezső budavári káplán, ismert nevű zenekritikus az istentisztelet alatt művészileg játszott a harmóniumon. Különösen megható volt a Te Deum. A misén jelen vol Acsay Ferenc is. Mise után testületileg a bencések székházába vonultak, ahol volt tanáraikat keresték fel. Egymásután tisztelegtek Vojnics Döme igazgatónál, Schedl Arnulf házgondnoknál, Acsay Ferencnél, Czikász Willebaldnál s Panghy Özsébnél. Mindenütt más szónok tolmácsolta a volt tanítványok hálás érzelmeit; valamennyi egyforma őszinteséggel és meghatotsággal. Es valamint az élőkről, a holtakról sem feledkeztek meg. Felkeresték a kir. városi temetőben a bencés székház halottainak pihenőhelyét is, amelyet dr. Rudolf Béla. koszorúzott meg. Meleg, szép szavakkal emlékezett meg ott nyugvó két tanárukról: Gergye Lénárdról és Szabó Szylveszterről, valamint volt igazgatójukról: Villányi Szaniszló apátról, aki a bakonybéli kriptában alussza örök álmát. Délben a >Fürdőc szállodában ebédeltek. Acsay Ferenc itt is megjelent; a helybeli bencés székház tagjai nem jöhettek, Maszlaghy Ferenc kanonokhoz levén hivatalosak. Innen üdvözlő táviratot intéztek Fehér Ipoly panonhalmi főapáthoz, dr. Wargha Samu, volt osztályfőnökükhez s az egyháziak gróf Majláth Gusztáv erdélyi püspökhöz, aki annak idején tanulmányi felügyelőjük volt a szemináriumban. A főapát válasza csakhamar megérkezett Panonhalmáról a következő tartalommal : Tiz éves jubileumukat ünneplő kedves tanítványaim szives megemlékezését élénk örömmel és hálás köszönettel vettem. Fogadják legmelegebb üdvözletemet. Fehér Ipoly, panonhalmi főapát. Ebéd után a négy és fél órai propelllerrel a Kovácspatakhoz rándultak ki. Csatlakoztak hozzájuk volt tanáraik, akiknél délelőtt tisztelegtek, továbbá Wezinger Károly apátkanonok, aki a volt theologusok spirituálisa volt a papnöveldében. A remek helyet behatóan megtekintették s valamenyien el voltak ragadtatva általa. Ugyanitt — tanáraikkal együtt — csoportképen levétették magukat. A bankett esti hét órakor volt s a legvidámabb hangulatban folyt le. Pohárbeszédeket mondottak: Acsay Ferenc, Vojnits Döme, Wezinger Károly, dr. Rényi József, dr. Gallovich Jenő, dr. Herczeg Ernő, dr. Rudolf Béla és dr. Szabó László. A menű kifogáztalan volt, a hangulatot emelte Jónás Pali pompás muzsikája. Éjfélkor távoztak a csavargőzösön, miután előbb száz forintos alapítványt tettek a gimnáziumi segélyegylet részére s elhatározták, hogy tiz év múlva újra találkoznak. Egy szép nap íeledhetlen emlékeivel pénteken oszlottak szét, ahova hivatásuk köti : a szélrózsa minden irányában. —f. — Személyi hírek. A budapesti angol kisasszonyok intézetében létesített polgári iskolai segitőegyesület hétfői ülésén dr. Walter Gyula apátkanonokot választotta elnökévé. — Schenek Rudolf, az Európaszerte ismert tudós geológus, városunk nagynevű fia, rokonai látogatására néhány napot városunkban töltött. — Pulay Géza törvényszéki elnök, a helybeli járásbíróság hivatalvizsgálatát befejezvén, a muzslai megvizsgálását megkezdette. — Gróf Csáky Károly v. püspök nauheimi fürdőzéséből visszaérkezett. — Pirhala Imre pozsonyi tankerületi főigazgató városunkban tartózkodik. — A helyőrségből. Legutóbbi számunkban megemlítettük már, hogy a szombati ezredünnep alkalmával Rupprecht Henrik ezredparancsnok a legénységhez gyújtó, szép beszédet intézett. Amit akkor az idő rövidsége miatt nem tehettünk, pótoljuk most, egész terjedelmében bemutatván e lelkes szózatot, amely következőképpen hangzott: Katonák ! Újból elérkezett az a nap, a melyen 33 évvel ezelőtt elődeink az ezrednek egy dicső hírnevet küzdöttek ki és neki a cs. és kir. hadsereg győztes soraiban méltó helyet biztosítottak. E nap, melyet ma újból ünnepelünk, legyen rátok nézve a megemlékezés és a lelkesedés napja. Juttassa eszetekbe a hadsereg dicső vezérét, a ki 1866. június hó 24-én zászlóinkat örökre emlékezetes gyözedelemre vezette; juttassa eszetekbe mindazokat a vitézeket, a kik ezre. dünk soraiban vitézül harcolva, szeretett császárunk és királyunk és drága közhazánk szent jogaiért, életüket áldozták és vérüket ontották. A mai nap lelkesítse sziveiteket a valódi katonai erények mintaképein, a hősies bátorság példáin, — melyeket az ezred történetírása feljegyez. Katonák! Tekintsetek zászlótokra, ez ugyanazon zászló, melyet elődeitek becsülettel hordoztak, mely ezredünk dicsőségére büázkén lobogott Custozza ormain. Ez a zászló vezéreljen egykor benneteket is; szerezzetek neki uj, hervadhatlan babérokat, — oltalmazzátok és védelmezzétek őt, mint diadalaitok szentségét, emlékezvén azon jelszóra, a mely szalagjait díszíti: » Veled flünk, veled halunk hazánk dicsőségére*. A 76-ik gyalogezred különben az idén hosszabb időre nem távozik körünkből, amennyiben a 33-ik hadosztály gyakorlataiban fog résztvenni, amelyeknek középpontja, mint már megírtuk, városunk lesz. Csupán szeptember elején távozik hat napra Érsekújvárba s onnan a hadosztálylyal jön vissza. — Hétfőn városunkba érkezett Sluka Ferdinánd vezérőrnagy, a 28-ik dandár parancsnoka, hogy a szokásos tavaszi szemlét megtartsa. Két napi itt időzése után teljes megelégedésének adott kifejezést. — Frigyes főherceg néhány nappal elhalasztotta esztergomi útját. — Barényi Jenő 26-os és Mády László 76-os főhadnagyok, hosszabb szabadság után, városunkba visszaérkeztek. — Szabadságok. Andrássy János kir. tanácsos, alispán szabadságideje, amelyet családjával Visegrádon töltött, letelvén, július i-én kezdi meg újból hivatalos működését. — Ugyané napon B. Szabó Mihály főjegyző megy szabadságra, amely hat hétig fog tartani. — Dr. Walter Gyula apátkanonok, főtanfelügyelő Budapestről, — a hol a tanitóképezdék képesítő vizsgálatán elnökölt — már visszaérkezett városunkba. Kedden Balaton-Füreden volt, a hol az egyházfejedelmet látogatta meg, a kinek egyházi ügyekről referált. — Rimely püspök Esztergomban. Rimely Károly besztercebányai püspök, kedden reggel oldalkanonokjával, pompás né gyes fogaton Lekérről városunkba érkezett. Több hivatalos dolgot intézett el, majd rokonait látogatta meg: Büttner Róbertet és Wimmer Ferencet. Este távozott. — Péter Pál napja a holnapi, a kir. város búcsúja. Dr. Fehér Gyula plébános ez alkalommal vendégül látja a kegyúr város sok notabilitását. A sok Péter és Pál között holnap ünnepli névünnepét Palásthy P41 felszentelt püspök is. afc — Névnap. Tegnapunnepelte névnapját Vaszary László hercegprimási gazdasági tanácsos s ez alkalomból igen sok szives ovációban részesült. Az alatt az aránylag rövid idő alatt, hogy közöttünk tartózkodik, általános tiszteletet és közbecsülést vívott ki magának, amely csak növekedett, hogy jelenlegi nagyfontosságú és nagy hatáskörű állását elfoglalta. Mint modern, széles látkörü, sokat tapasztalt gazda a hercegprimási uradalmak fejlesztését máris nagy lépésekkel vitte előre, a mellett városunk szépítéséről, emeléséről sem feledkezett meg s csak örülünk, hogy a tegnapi napon alkalma volt meggyőződni, miszerint a mi közönségünk tudja honorálni az érdemet és a tehetséget. — uj Ügyvéd. Öröme van, igaz nagy öröme a mi kis köztársaságunknak. Legkedvesebb barátunk, lapunk egyik fő oszlopa: dr. Prokopp Gyula ma kitűnő sikerrel tette le az ügyvédi vizsgát. Midőn a legmelegebben gratulálunk: kérünk is valamit tőle. Maradjon uj pályáján is az nekünk, aki eddig volt. — Perényi Margit-válság. Immár aligha válság, amennyben a >Debreceni Újság«ban a következőket olvassuk : »Ki lesz a szubrett ? A debreceni színtársulatnak ez idő szerint nincs szubrett színésznője. Nem is volt rá valami nagy remény, hogy a szerződések megkötése után, most éppen időközben megfelelő erőt nyerhessen meg erre a szerepkörre Komjáthy. A véletlen azonban kedvezett ugy az igazgatónak, mint a színház iránt érdeklődő közönségnek. A kolozsvári színtársulat ünnepelt szubrettje, 4 Perényi Margit ugyanis megválik az ottani társulattól. Hire jött ennek Debrecenbe is és azok közül, akik a debreceni színtársulat művészi értéke felett gondosan őrködnek, többen tettek lépéseket, hogy Komjáthy használja fel a kedvező véletlen által nyújtott alkalmat és szerződtesse, mert benne csakugyan a vidéki szinpadok legjobb szubrett énekesnőjét nyerhetné meg a debreceni színtársulat.* é Bizonynyára Debrecenben jobban megbecsülik a primadonnát, ha végre egyet tudnak szerződtetni, mint a Kolozsvári Nemzeti Színháznál, ahol mint az odavaló és nagyváradi tekintélyes lapok egyre panaszolják, szinte csereberélik a primadonnákat. — Uj Ügyvédjelölt. Berényi Zoltán végzett joghallgató az első ügyvédi szigorlatot kitüntetéssel tette le. Gratulálunk! — Szolgálati érem. A negyvenéves jubiláris szolgálati érmet vármegyénkből eddig a következők kapták meg: Kruplanicz Sándor nyug. hercegprimásuradalmi intéző, Tóth István, Leim István és Birtsák József bátorkeszi uradalmi cselédek. — Távlovaglás. A második számú szekerészezred Önkéntesei Ulrich Rezső kapitány, Zornicsek Mátyás és Láng Miklós főhadnagyok vezetése mellett városunkba érkeztek. Távlovaglásuk két hete tart. Budapestről indultak s útirányuk a következő volt: Budapest—FelsőGalla — Gvőr— Mosony—Pozsony — Galantha — Érsekújvár—Esztergom—Budapest — A bencés székházból. A bencés székház lakói lassan kezdenek szerteszállingózni a szünidő idejére. Eddig elmentek : Bausz Teodorik Budapestre a művészettörténeti tanfolyamra, GidróBonivác haza szép Székelyországba, Csapó Antonin Felkára amig Schedl Arnulf házgondnok még e héten utazik Panonhalmára. — A Kaszinó, a tagok általános óhajtására, szombaton este újra férfiestélyt tart. Az estélyt különösen érdekessé fogja tenni a dilettáns orfeumi előadás, amelyet az egyesület fiatalabb tagjai rendeznek. Az étkezés étlap szeriut való lesz. — A főkáptalan és a szegedi kiállítás. A főkáptalan azt óhajtja, hogy az őszi szegedi gazdasági kiállításon a főkáptalan uradalmai minél impozánsabban Iegyegyenek képviselve. E célból Büttner Róbert számvevő Szegedre utazott, hogy ott a kiállítás igazgatóságával személyesen érintkezésbe lépve, a szükséges előkészületeket megtegye. — A Kath. Legényegylet mulatsága. Vasárnap zajlott le a Katholikus Legényegyletnek a rosz idő miatt egyszer már elhalasztott nyári mulatsága mely teljesen sikerült. Annyi sok szép leány és asszony volt együtt, a mennyi csak Esztergomból kerülhet ki. A Primássziget felső részén volt a szépen feldíszített, rögtönzött tánchelyiség, amelyben a táncot délután 6 órakor kezdték meg. Igazi jó kedv uralkodott, s a szünetek között a confettidobálás valóságos csatává fejlődött. A programm pontosan be lett tartva. A mulattató játékuk 5 órakor kezdődtek a versenyfutással. Tiz egyleti tag mérkőzött a jutalmul kitűzött ezüst dohány szelencéért, a melyet az elsőnek érkezett Csemnicky János vitt el. Rövid szünet után roppant derültséget keltett, a mint hat fiú hátratett kezekkel nekiesett egy felfüggesztett s lekvárral újnyi vastagon bevont lepénynek, amelynek közepén elhelyezett ezüst forint csillogása lelkesítette a fiúkat az evésben. A győztest az arczára tapadt lekvár miatt felismerni nem sikerült. A fazéktörés és zsákbanfutás után következett a programm legérdekesebb pontja: a birkózás. A rendezőség egyik tagja mutatta be Dundai Dömötört, kiben nagy meglepetésre, egy hatalmas termetű esztergomi iparost ismert fel a közönség. A tréfás szabályzat felolvasása után a jelentkezők egyike nagy elszántsággal lépett az atléta elé, hogy azt földre terítse, a mi természetesen nem sikerült neki s igy alkalmat adott még két harczias fiatal embernek az arany óráért mérkőzni. Dundai derekasan megállotta a helyét s hogy a felizgatott kedélyeket lecsillapítsa, a harmadik birkózó előtt ki igen kis termete miatt alig tudta az ő vállait elérni, lefeküdt a földre, magát legyőzöttnek tekintvén, jgy a mindvégig komolynak képzelt birkózás a legnagyobb derültséggel és perczekig tartó nevetéssel ért véget. A nemzetközi világpósta is erősen működött, a sok száz levelet — mely bizonyára édes titkot is rejtett, —