Esztergom és Vidéke, 1899

1899-02-16 / 14.szám

kovich Jenőné, Pelczmann Ignácné, Pelcz­mann Ilonka, Perényi Árpádné, Pfalcz Józsefné, Sinka Erzsike, Szalkay Józsefné, Szalkay Micike, Szecskay Kornélné, Szecskay Margitka, Szlávy Istvánné, Szlávy Aranka, Waldfogel Józsefné, Wald­fogel Etelka, Zalába Józsefné, Zalába Ilonka, özv. Zubcsek Mihályné. * A Katholikus Kör estélye. Az esztergomi katholikus kör hétfőn tartotta meg szinielőadással és hangverseny­nyel egybekötött farsangzáró estélyét. Az estélyen Esztergom szépei egészen benépesítették a helyiség legnagyobb termét. Az élvezetes műsor Szabó Olga k. a. czimbalom jótékával vette kezde­tét. Ritkán volt alkalmunk olyan szép és praecziz játékot hallani, mint ami­lyennel Szabó Olga k. a. zenekedvelőket meglepte. Igazi virtuozitással, könnyed­séggel, érzéssel játszik s Aliaga Géza büszke lehetett volna reá >nagy kou­•czertjet előadásáért. A kedves czimba­lom-müvésznőt elismerő, tapsokkal jutal­mazták. Ez után a Kaszinó műkedvelői által már a mult évben előadott »Egy Icis viharc cz. vígjáték következett Csu­por Istvánnéval és Perényi Árpáddal. Csuporné játékát, kellemes, behízelgő hangját, rendkívüli alakító tehetségét a Kaszinó színpadjáról ismerjük s mint a Kaszinóban, ugy a körben is általános figyelem és elismerés kisérte játékát Pe­rényi Árpádéval együtt. A » Virágcsata « kedyes jelenetében: a >Baba kettős«-ben Perényi Irma k. a. és Büttner Róbert szerepeltek Perényi Árpád (impressarió) közreműködése mellett. A kedves apró­ság, amelyet ugyancsak a >Kaszinóban élveztünk először, általában nagy figye­lem tárgya volt és a szereplőkkel meg­ismételtették azt. A tapsból, óváczióból természetesen bőven kijutott. Követke­zett Vaszary Antal művészi hegedüjáté­ka. Régi és ujabb szomorú magyar da­lokat adott elő kiséret mellett és szóló­ban. Játékával lebilincselte a hálás közön­séget, mely nem győzött betelni hallga­tásával s kétszer is meg kellett ismétel­nie az előadott dalokat. Vaszary mély érzéssel, ritka könnyedséggel művészi praeczizitással játszik és a kör hétfői estélyen valósággal elragadta hallgató­ságát. Játékát nagy tetszéssel és tapssal jutalmazták. A műsor végével asztalhoz ült a társaság s mig a belső termekben vidám társalgás és pohárcsengés között telt az idő, addig a külső nagyteremből hirtelen kihordták a színpadot és meg­kezdődött a tánc, mely virradtig tar­tott. A négyeseket 50 pár tánczolta. A jelenvolt hölgyek névsora a következő: Bedrus Józseíné (N. Sallló), Bleszl Fe­renczné, Brilli Gyáláné, Buzárovits, Gusz­távné, Buzárovits Gusztika, Büttner Ró­benné, Csiffári Alajosné, Csernó Lajka, Csupor Istvánné, Frey Ferenczné, Giller Margit, Guzsvenitz Fáni, Hajas Simonné, Hajas Gabi, Anna és Olga, Kartaly Istvánné, Kaán Károlyné. Kiss Irén, Klementisz Zsigmondné, Klementisz Gi­zike, Leeitgeb Jánosné, Magos Emmike és Mariska, Magurányi Józsefné, Magu­rányi Olga, Mattyasovszky Lajosné, Mattyasovszky Marianne, Mattyasovszky Kálmánné, Olga és Margitka, Mattya­sovszky Vilmosné, Mattyasovszky Ilonka Mayer Berta és Stefanie, Mezey Dénesné, Mezey Ilonka és Manczika, Miller Imré­né, Nagy Pálné, Nagy Erzsike, Özv. Niedermann Endréné, Niedermann Jó­zsefné, Okányik Nelli és Irma, Palkovich Dezsőné, Pély Viktória, Perényi Árpádné özv. Perényi Henrikné, Perényi Irma, Pfalcz Józsefné, Philipp Konrádné, Re­viczky Gáborné özv. Schreiber Ottóné, Szabó Józsefné, Szabó Olga, Szecskay Antalné, Szecskay Valika, Szecskay Kornélné, Szecskay Margitka, Szlávy Istvánné, Szlávy Aranka, Usztanek An­talné, Usztanek Szidi, Waldfogel Józsefné. * Polgári bál. Az elmúlt évtizedekben a farsang legsikerültebb mulatsága ren­desen a »polgári bál« volt, amely azu­tán lassan — az idők változtával — ki­maradt a farsangi naptárból. Az idén elevenítették fel újra, bár a régieknél szűkebb keretben, de a multakéval ve­tekedő sikerrel. Vasárnap este a » Fürdőt vendéglő nagy termében a polgárság oly nagy tömege foglalt helyet a négy hatalmas asztal mellett, amelynél na­gyobb el sem fért volna. Az asztalfőn Maiina Lajos polgármester, Hartmann Gusztáv alezredes ült a bál főrendező­jével ; Dóczy Ferenc ipartestületi elnök­kel; megjelent azt estén házi ezredünk egész városunkban állomásozó tisztikara s a 76. ezred több tagja. Ott volt dr. Föld­váry István iparhatósági biztos, városi főügyész s mint a polgárság igaz érde­kének mindenkori kiváló előharcosa, a legszívélyesebb ovációk tárgya volt. Lel­kesen ünnepelték háziezredünk népsze­rű és rokonszenves alezredesét is. Bol­tizsár József érseki vikárius és Rupreckt Henrik ezredparancsnok kimentették tá­volmaradásukat. A vidám lakoma . alatt egyetlen tószt volt, amelyet Dóczy Fe­renc mondott a királyra. A mulatság rendezésén sokat, de sikeresen is fárad­tak az elnökön kivül: Sternfeld Rezső, Waldfogel József, Schalkász Ferenc, Krechnyák Ferencz, Rothnagel László és mások. A vacsora tiz óra után kez­dődött s a piros-kék rozettás rendezők a táncban is ugyancsak kitettek magu­kért. Az első négyest kilencven pár tán­colta. A szép estén jelen voltak : Árm Jakabné és Juliska, Bayer Ká­rolyné, Berán Antalné, Bargel Mihályné, Bellus Gyuláné, dr. Berényi Gyuláné, Békássy Rezsőné és nővérek, Czakó Gá­borné, Dankó Istvánné, Dankó Sárika és Katinka, Drexler Ferencné, Dudás Jánosné, Dudás Etelka, Deutsch Samuné, Eggenho­fer Margitka, Eisler Samuné, Fülöp Manó­né, Fülöp Rózsika, Fritz Györgyné, Gang Mártonné, Gang Ilka, Herczog Árminné, Hübschl Sándorné, Hübsch Erzsike, Iber­masszer Jánosné, Jakobovics Mórné, Jed­licska Rezsőné, Jakobek nővérek, Krech­nyák Ferencné, Kitzinger Józsefné, Kecs­keméthy Mariska, Kicsindi Miklósné, Kicsindi Ilonka, Király Mórné, Kellner Ignácné, és Emma, Krajniker Ferencné, Leithner Leopoldin és Katica, Leither Szidi,Lerner Józsefné és Ottilia, özv. Malmosné és nővérek, Mérei Józsefné, Marmorstein Mórné, Miedler Gusztávné, Márkus Győzőné, Mann Lajosné, Nagy Pálné, Nagy Erzsike, Németh Adolfné, Netbálek Emmike, Németh Mariska, Neu­mayer Annuska, Niedermann Jánosné, Pfalcz Józsefné, Peknik Erzsike és Ma­riska, Pospischlné és nővérek, Pór Anna, Pitlovits Iduska, Pálmai Jánosné, Pálmai Janka, Rothnagel Jánosné, Rothnagel Lászlóné, Rosenblum Mórné, Székely Henrikné, Szekér Gyuláné. Scheiber Re­zsőné, Szántó Sándorné, Sternfeld Re­zsőné, Szenovicz Mariska, Sehwarcz Al­bertné, Sárgái Jánosné, Schalkász Fe­rencné, Sehwarcz Sárika, Sipeki Lajosné, Sipeki nővérek, Spielhacsek Cecília, Sze­keres Gáborné, Szekeres Anna, Tar Gé­záné, Tindlei Ignácné, Teichert Irma, Vagner Antalné, Víder Józsefné, Velebni Jánosné, Waldfogel Józsefné, Zalába Jó­zsefné, Zalába nővérek, Zeke Józsefné. * A Tarkaság, polgári egyesület, ked­den este tartotta meg farsangzáró mu­latságát, mely büvészeti mutatványokkal s tamburahangversennyel volt egybe­kötve és a >Magyar Királyt szálló eme­leti termében folyt le. A zenei műsort Schmidt Gyula tamburicás zenekara adta elő kiváló tanultsággal, nagy gonddal. Különösen tetszettek Gőre Gábor nótái, amelyeket Schmidt énekelt, továbbá a régi édesbús magyar nóták. Mig a tam­bura szólt, a társaság vacsorához ült. Vacsora után Schvarcz Dezső e. tag bü­vészeti mutatványokat adott elő igen ügyesen s méltó segédletével Rothnagel László, tagnak, aki viszont ügyes móka közben leplezte le a kókler szem­fényvesztő mutatványait. Meisler János vendéglős kitűnő tálalása, jó borai s a vig mókázás olyan emelkedetté tették a hangulatot, hogy be sem kellett haran­gozni, már is táncra perdült a fiatalság. A jól sikerült mulatság hajnalig tartott. Jelenvoltak a következő asszonyok és leányok: Krechnyák Ferencné, Miedler Gusztávné, Nelhübel Vilmösné, Draxler Ferencné, Bernvaller Lajosné, Fritz Györgyné, Machatsek Jánosné, Kitzinger Józsefné, Kecskeméthy Mari, Schvartz Albertné, Tóth Jánosné, özv. Schvartzné, Rothnagel Jánosné, Csókás Boltizsárné, Globutsnig Józsefné, Szapory Mártonné, Till Mihályné, Tassy N.-né, Nagy Ig­nácné és leánya, Szimhart Károlyné. Az estélyen közreműködő tamburások műsora a következő volt: Rákóci induló. Fel töltsetek, (bordal). Román királyné (keringő). Ha én férfi lennék (kupié). Jön a diszőrség (induló). Gőre Gábor (paraszt kupié). * A Kath. Legényegylet farsang hét­főjén vidám mulatságot rendezett, mely különféle farsangi mókákkal volt fűsze­rezve. A négyeseket 40—50 pár táncolta. A mulatság oly jó sikerült, hogy csak a reggeli 6 óra vetett véget a vig ke­délyű táneznak. Másnap, farsang utolsó kedd estéjén a fiatalság ismét egy kis tyúkverőre gyűlt össze, melyet ismét tizenegyóráig tartó tánc követett. Az egyesület tagjait kellemetlenül érintette, hogy az idősebb iparosok közül alig néhányan jelentek meg e mulatságon. * Bátorkeszi farsang. A bátorkeszi ipar­testület szombaton február 11-én, rendezte, mint szervezett ipartestület első táncmulatságát szép sikerrel. Talán fur­csának hangzik egy kissé faluhelyről ez a szó : szervezett ipartestület. És mégis igaz merővalóság. Derék iparosaink, kik minden mesterkedés nélkül önnön becsü­letes erejük és szilárd SZÍVÓS akaratuk segítségével Bátorkeszit, e minden kor­szerű közlekedéstől félre eső nagyközsé­get a kézi kisipar tekintetében mond­hatni erős központá teremtették, büsz­kén, öntudatosan vallhatják : Ezt magunk alkottuk ! Hogy Bátorkesz az iparosok­nak ilyen tömör gócpontja lett, az csak annak tulaj donitható, hogy az elődök, a kezdők reális tisztességes alapon mun­kálkodva az iparcikkekre utalt környék­beli közönséget lassacskán, de bizton ide hódították. Különben, akinek, mint nekem alkalma volt azt a vigan mulató iparos családokat lelki mozdulataiban érdeklő figyelemmel reggelig végig nézni, és látni azt az Örömtől és megelégedéstől sugárzó arcokat, az egészséges életkedv­ből felbugyogó kedélyes pajzánságot hallani — talán jobban mondva : élvezni, annak bizonyára ugy mint nekem, neki is Örömtől doboghatott szive annak el­gondolásában, hogy az ilyen magyar elem (?) iparos osztály — mint magyar honpolgárok — nem rejt kebelében olyan féle *névtelen levél-irókat, — hanem be­csületesen megtud küzdeni minden élet­viszontagsággal szemben diadalmasan. —r. * Farsang vége. A farsang utolsó napjai népessé tették a mi csendes ut­cáinkat is. Különösen az esti órákban, amikor a Szentségimádásról jöttek ki az ájtatos hivők. De mozgalmas, eleven éjszakák is voltak e napokban; ugyan­csak szóllott minden legkisebb pálinka­mérésben a muzsika ; kissé hangosabban és szemérmetlenebbül is, mint megen­gedhető lett volna. A papnevelő intézet növendékei vasárnap este vidám farsangi estélyt rendeztek, amelyen igen előkelő­közönség vett részt. Esztergom, február 11. — A hercegprímás születésnapja. A hercegprímás székvárosa méltó módon ünnepelte meg vasárnap azt a napot, amelyen hatvanhét évvel ezelőtt a Gon­viselés a főpapot az országnak ajándé­kozta. Zúgtak a harangok, dübörögtek a mozsarak s a főszékesegyház istentisz­teletére tódult a közönség, hogy hála­imáit elmondja. Az ünnepi istentisztele­tet nagy asszisztenciával Poór Antal kanonok mondotta. A kar Brosszig mi­séjét adta elő Seyler-féle betétekkel, az áhítatos hangulatot nagyban emelvén. Az istentiszteleten megjelentek a ható­ságok fejei is s a tanítóképezde iíjusága zászló alatt, tanáraik vezetése mellett. E napra az udvari papság, dr. Valter Gyulával élén, Badapestre utazott. — Esküvő, ezüstlakodalom, Vasárnap délben vezette oltárhoz Csepcsányi Lajos érsekújvári kereskedő Heszterényi Ma­riska kisasszonyt, Heszterényi József nyug. primási gazdatiszt leányát, — Teg­nap ünnepelte Váczy Ambrus haraszti herczegprimási intéző huszonötödik évi fordulóját annak a nagy napnak, mikor nejével : Repcsák Máriával oltár elé lé­pett. A szép ünnep, a jubiláns házaspárnak a bajcsi templomban való megáldatása után, zárt családi körben vig lakomával végződött, — Kinevezés. A belügyminiszter ifj. Benedek Józsefet Dorogh községben he­lyettes anyakönyvvezetővé nevezte ki. — Perényi Margit balesete. Mint őszinte részvéttel értesülünk, Perényi Margit kisasszonyt, a kolozsvári Nemzeti Színház primadonnáját, akiért jobban ra­jong Erdély kincses fővárosa, mint annak idején Kűri Kláráért s aki csak nemrég a >Sárga csikó «-ban rendkívüli sikert aratott, komolyabb baleset érte, A »Ne­f *Esztergom és Vidéke i r. sz. bánts virág c első felvonásában amikor tudvalevőleg lóháton vonul be a színpadra, a ló annyira nyugtalankodott, hogy a művésznőt levetette s ő erő­sebb kirándulást szenvedett, amelynek következtében már második hete ágyban fekvő beteg. Szívből óhajtjuk, hogy a szerencsés kolozsváriak mielőbb ismét­láthassák őt a világot jelentő deszkákon, amelyeken már annyi babért aratott. — A Kaszinóból. Megírtuk annak ide­jén, hogy a Kaszinó derék és agilis mű­kedvelő gárdája alapszabályainak meg­alkotására bizottságot küldött ki. E bi­zottság — lelkiismeretes fáradozással — már elkészült munkájával s tervezetét a gárda ma esti közgyűlésében mutatja be a plenumnak. A közgyűlést rövid társas vacsora követi, amelynek menüje a kö­vetkező : rántott hal, túrós tészta, sajt és gyümölcs. — Még egy másik nagyon egészséges mozgalom is indult ki (erről már külömben már megemlékeztünk) a Ka­szinó kebeléből. A böjt folyamán ugyanis vármegyénk és városunk festő-szobrász­zenész amatőrjei, akik sokkal nagyobb számban vannak, mint a közönség csak gyanítaná is, a Kaszinó helyiségeiben munkáikból kiállítást óhajtanak rendezni s e célból az előkészítő bizottság f. hó 17-én esti 7 órakor a Kaszinó nagy ter­mében értekezletet tart. Az érdeklődés oly általános, hogy a sikerben már most sem kételkedünk. A tervezők a Nemzeti Szalon-nal is érintkezésbe óhajtanak lépni, hogy városunkat is behozzák ez egyesületnek a vidéki városokban a kép­zőművészet iránt való érdeklődés fellen­dítése iránt indított mozgalmába, amely pl. Szegeden, Győrben eddig is meglepő eredménynyel járt. Reményeik, hogy az egyesület elnökét: Hock János orszggy. képviselőt egy szakszerű felolvasás tar­tására is megnyerik. A » Kaszinót, amely mindig legelőkelőbb és iránytadó társa­dalmi faktora volt városunknak s a ma­gasabb irodalmi és művészeti szempon­tokat soha sem tévesztette szem elől, e mozgalommal is csak hagyományos nyomdokain halad s csak gratulálhatunk a derék vezetőségnek, amely az egye­sületi élet tartalmas, új fellendülésére valóban büszke lehet. — Közigazgatási bejárás. Az Ebed­foki Armentesitő társulat által létesített uj vízmüvek közigazgatási bejárása Andrássy János alispán elnöklete alatt ma történt meg. — Áthelyezés. A király dr. Etter Dezső, a balasagyarmathi törvényszékhez be­osztott alügyészt a budapesti kir. ügyész­séghez helyezte át. Városunk fiának e nem közönséges előléptetéséhez a legőszin­tébben gratulálunk s igaz örömünkre szolgál, hogy sikerült oly pozíciót nyer­nie, amelyen kiváló jogászi talentumá­nak, melynek máris oly sok tanújelét adta, a legszebb tér nyílik. Az áthelye­zett alügyész, jelenlegi állásától való fel­mentése után uj helyét azonnal elfog­lalja. — Halálozás. Bár hosszabb beteges­kedés előzte meg, mégis váratlanul jött Zwillinger Hermann, kereskedővilágunk ez egyik legtörekvőbb és legnépszerűbb tagjának, városi képviselőnek szombat éjjel hirtelen bekövetkezett elhalálozása. Temetése hétfőn igen nagy részvét mel­lett ment végbe; a városi tisztikar majd­nem teljes számban vett részt a vég­tisztességen, a gyászolók között levén egyik kollegája, a városi mérnök is. A koporsón az elhunyt kívánságára koszo­rúk nem voltak. A család a következő gyászjelentést adta ki: Felesége : özv. Zwillinger Hermanné ; gyermekei: Zwil­linger Aranka, férjezett Tiefenthal Gyu­láné, Zwillinger Ferenc, Manó, Mariska, József; veje: Tiefenthal Gyula; uno­kája : Tiefenthal Palika ; testvére : Zwil­linger Johanna férj. Latzkó Mórné és sógora: Latzkó Mór a rokonság nevé­ben is fájdalommal jelentik, hogy Zwil­linger Hermann 1899. február hó n-én esti 9 órakor, életének 60-ik és boldog házasságának 26-ik évében hirtelen el­hunyt. A boldogult . hült teteme folyó évi február hó 13-án délután fél 3 órakor fog a halottas házból az izraelita sír­kertben örök nyugalomra tétetni. Esz­tergomban, 1899. évi február hó 12-én.« Nyugodjék békével! — A pénzügyi bizottság szombaton tar­tott ülésében a számvevő előadása mel­lett a fogyasztási adóbérlet számadása­it tárgyalta s tekintettel ennek bizalmas természetere csak annyit közölhetünk, hogy üz eredmény igen vékony, ha

Next

/
Oldalképek
Tartalom