Esztergom és Vidéke, 1899
1899-05-11 / 38.szám
Takács Hona kisdedovónő s ideiglenes tanítónőnek évi 290 frtot, Nyerges-Újfalun Jakobek Etel tanitónőnek évi 61 frtot, Nagy-Ölveden Hollósy Etel rk. tanitónőnek évi 83 frtot, Sárkányban Csébits Károly rk. tanítónak ugyancsak évi$83 frtot, Duna-Mocson Fekecs László ref. tanítónak 50 frt évötödös korpótlékot utalványozott. Esztergomvármegye 74 tanítója részére eddig összesen 5720 frt államsegély rendszeresittetett. Hát ez bizony szép dolog! A bizottság éljenzéssel vett tudomást a néptanítók fizetésének ily szép összeggel való feljavításáról. Pedig folytatása még következik is. A kir. tanfelügyelő további referádáinak örvendetes mozzanatait az ujonan rendszeresített tanítói állomásokról szóló jelentések képezték. Uj iskolát épit s uj tanítói állást szervezett Gyiva Község, ahol eddig semmiféle iskola sem volt, továbbá Ebed, Leányvár, Szölgyén, Bátorkesz rk., Karva, Kőhidgyarraath, Nána 1—1 uj tantermet s uj tanítói állást. Csolnok 4 tantermü, Dágh, 2 tantermü uj iskolát épit. Az előbbi két, az utóbbi egy uj tanítói állást már szervezett is. Sárisáp, Muzsla, Kicsind,Bajna és Kirva már bejelentették az uj tantermek felállítására vonatkozó határozataikat, Csév, Kesztölc, Epöl, Tokod, Süttő, Piszke, Nyergesujfalu, Mogyorós, Bény, Kural még tanácskoznak. A közigazgatási bizottság minden uj tanítói állásra nézve a fizetésnek 350 frt évi államsegélylyel 400 frtra való kiegészítését pártolólag terjesztette fel a minisztériumhoz. Eszerint a tanítói fizetések túlnyomó összegét az állam fogja fizetni — a hitfelekezeti jelleg épségben hagyása mellett. De jó lesz sietni a tanítói állások szervezésével, nehogy mások vigyék el a segítséget ! A barti, leányvári, nánai, kőhídgyarmathi s dághi iskolaépületek tervrajzait és költségvetését a bizottság kiadta szakszerű elbírálás végett a kir. főmérnök, kir. tanfelügyelő s a tiszti főorvos urakból álló szakbizotcságnak. Eszerint vármegyénk népoktatásügye hatalmasan kezd fejlődni. A bizottság a kir. tanfelügyelő jelentéseit lelkes éljenzéssel vette tudomásul. Részünkről pedig teljes elismeréssel adózunk a községek elöljáróságainak, a községi képviselőtestületeknek, a lelkész uraknak, mint iskolaszéki elnököknek s az iskolaszékeknek, hogy a népnevelés szent ügyét, vállvetve, oly nemes ügybuzgalommal iparkod* nak felkarolni. * A közigazgatási bizottság különben íontosabb ügyekkel ezúttal nem foglalkozott. Betöltötték a Luczembacher István halálával megüresedett szakbizottsági helyeket, igy a földművelési minisztériumhoz tartozó ügyek előadója Wimmer Imre lett, a félévi jelentést előkészítő albizottságba id. Eggenhoffer Józsefet, a fegyelmi választmányba póttagul Niedermann Pál kir. tanácsost, az erdőkihágási II. fokú bíróságba Mattyasóvszky Kálmánt rendes, id. Egenhoffer Józsefet póttagul választották. Eljenzéssel vették tudomásul, hogy a közgyűlés Boltixár József püspököt a bizottság tagjává választotta s ugyancsak mngéljcnezték Hamar Árpád árvaszéki elnököt, aki havi referádája előterjesztése előtt néhány hangulatos, szép szóval a bizottság jóindulatát kérte. Dr. Mátray Ferenc tb. főorvos mult havi jelentése szerint a közegészségügy állapota a mult hóban sem volt kedvező. Az influenza és kanyaróesetek még mindég nem szűntek meg. A hó végén 38 kanyaró beteg maradt. Elhaltak apriiban Esztergomban 46-an, az e ztergomi járásban 91-en, a párkányiban 99-én, öszszesen 236-an; 75-el kevesebben, mint a mult hóban, de 37-el többen, mint a mult év hasonló szakában. A helybeli közkórházban összesen 119-en részesültek ápolásban, az ápolási napok száma 1272 volt. A helyettes főorvos nagy ügybuzgalmára és körültekintésére mutatnak a folyamatba tett egészségügyi rendelkezések. Igy pl. amelyek a hiányzó halottkémi és okleveles szülésznői állások betöltését, a gümőkór ellen való védekezést, a közegészségügyi felügyelet tökéletesítését célozzák. A megyebeli iskolákban végzett szemvizsgálat kedvező eredménynyel járt. Riporter. A Percnyi-esték. — Színészet. — Esztergom, május 6. Soha sem szerettük, szinte irtóztunk mindég a superlativusoktól és ma mégis bizony nehezünkre esik, hogy ne éljünk ilyenekkel. Mert az elmúlt három feledhetetlen, szép estről vajmi nehéz kötetlen beszédben, hétköznapi, szürke szavakkal megemlékezni. Úgy él ez édes órák emléke lelkünkben, mint egy nagyon szép álomé; csupa szinesség, csupa bájosság, csupa harmónia. Olyan szép, amilyen csak álom lehet! Mig itt volt ő közöttünk, szerettük mindég derűs, vidám szelleméért, megkapó bájosságáért, gyönyörködtünk dallamos, édes Ave Maria-iban, majd rajongva üdvözöltük, mikor mint komoly koncerténekesnőt láttuk viszont, de hogy a művészet ily ritka, hatalmas szikrája rejtőzzék lényében, bizony alig hittük. Es még a fővárosi, kolozsvári lapok himnuszai után se alkotthattunk fejlődéséről, művészetéről oly igaz képet, amilyet az megérdemel. Valami oly speciális, vonzó, eredeti az ő művészegyénisége, hogy azt csak az élvezheti, aki látta, ha csak egyszer is, a színpadon őt. Hiába keresünk most is jelzőt, kifejezést meghatározót, nem illik reá semmi sablonos frázis. A tehetség, az ifjúság és főleg a grácia ritka szerencsés összetételeiből áll a lénye. És hatása, sikere, annál jelentősebb, mert a hatásvadászat, a koketléria, a pikantizmus kihasználása teljesen ismeretlen nála. És épp ez a sajátos, nemes patina, amely megkülönbözteti minden primadonnától, akit eddig ismertünk. Ezzel a speciális bájossággal emelkedett ki annyira itt is éppen nem gyönge környezetéből! Ami azonkívül a jelen operett-csillagok között nappá teszi: az a meleg behízelgő, lágy, csodálatos tiszta hang ! A Jani és Juczi kupié, a zárda dal, a Lilichanson, a trombita-ének, az Ica-Cica ritka gyönyörűsége lehet a legkényesebb muzsika-gourmandnak is. Játéka meg csupa invenció és csupa természetesség ; ezt mi ítélhetjük meg legjobban, akik úgyszólván babakorától ismerjük s igy látjuk : mennyire megőrizte ezt a megbecsülhetlen természetességet. Invenciója különösen megnyilatkozott a » Talmi hercegnőt ismeretes táncában. Nem csodáljuk, hogy a kolozsváriak nem tudnak betelni a jelenettel, amelyet (láttuk a Népszínházban is !) csak az ő ízlése, találékonysága, művészi érzéke tett a darab lelkíemelkedőbb részévé. Ugyancsak diskrét, nemes ízlése az, amely toillettirozását is teljes összhangba tudja hozni játékával. Rég fogyott annyi virág, rég hangzott annyi taps, éljenzés városunkban, mint e három ezeregyéjszakás estén, de nincs az a kert, nincs az a kéz, amely elég virágot, elég tapsot tudott volna adni. Legyen ez »Perényi-láz«, ahogy kicsinyitőleg nevezi egy laptársunk, amely azt a meglepő felfedezést is csinálja, hogy Perényi k. a. hangja: *tremolo alít. A lázra csak bizonyos szervezetek inklinálnak és mi csak büszkék tudunk lenni, hogy a mi mindig magas sziniigényű közönségünk ez indokolt, nemes művészeti lázra annyira inklinált. A feledhetlen vedégszereplés historikumát a következőkben adja tudósítónk : (Nebántsvirág.) A >Nebántsvirág« operettben, Denise szerepében, mutatta be Perényi Margit úrhölgy először az ő nagy művészetét, zsúfolásig telt ház előtt. Amint egyszerű fehér ruhácskájában, mint zárdanövendék, társnői kíséretében megjelent a színpadon, kezdetét vette az a páratlan ováció, mely mindhárom előadáson át hű kísérője maradt az ő bűbájos, szívhez szóló hangjának és művészi alakításainak. A naiv ártatlanság vonzó báját, a tiszta, romlatlan sziv pajzán örömét utolérhetlen kedvességgel állította elénk. És ha ajkai dalra nyíltak, a közönség áhítattal leste a bűvös-bájos hangokat, melyek odaférköztek a szívhez és magukkal ragadták a hallgatóságot az ő körébe, ahova felemelkedhetni csak oly keveseknek adatott meg. De a közönség sem volt hálátlan és rajongó tiszteletének fényes tanujeleit adta azokkal az ajándékokkal, amelyekkel a művésznőt ez este meglepte. Egymás után nyújtották fel az aranyifjúság tagjai az emléktárgyakat, u. m. Csupor Istvánnénak élővirágokkal díszített bonbonierjét, a Frey család remek virágállványát, Pfalcz Józsefné értékes ajándékát, a fiatalság egy kedvelt tagjának fantasztikus virágállványát és lapunk szerkesztőségének babérkoszorúját a következő felírással: >A te dicsőséged a mi dicsőségünkt — >Esztergom és Vidéke.* Azt említenünk is felesleges, hogy oly tapsvihar és szűnni nem akaró éljenzés már régóta nem hangzott el a >Fürdő* termeiben, mint amilyen a számtalanszor kihívott művésznőt minden jelenése után fogadta. De a társulat tagjairól sem szabad megfeledkeznünk. Mezei Béla direktor Celesztin-je a legfokozottabb kövelményeknek is megfelelt és csak dicsérettel szólhatunk az ő alakításáról. Fehér Gyula szép tehetségének tanújelét adta újból és az őrnagy szerepében kifogástalan volt. Különösen említést érdemelnek még Agothay, — bár heve kissé elragadta, — C. Vertán Anna és Catry Ferenc, úgyszintén Bogyó Ilonka is. A rendezés ügyes volt, csak a kar erőtlen. (Talmi hercegnő.) A > Talmi hercegnőt volt a második operett, melyben Perényi Margit vendégszerepelt. Az esztergomi közönség pedig, melynek a rövid színi szezon alatt már kétszer volt alkalma Kövessi és Makai ezen édes zenéjü operettjében gyönyörködni, ez alkalommal is oly inpozáns szép számmal jelent meg, amely minden szónál hatalmasabb dicséret volt a vendégművésznő iránt városunkban érzett szeretetnek. Vájjon kell-e mondanunk, hogy az ő >Ivonne«-ja a legteljesebb sikert aratta? Oly édesen nézett ki, oly kedves következetességgel alakította a fiatal asszonyka szerepét, amely méltó volt nagy hírnevéhez és művészetéhez. Énekszámai, de különösen a Il-ik felvonásbeli tánca a kedvesség és báj, a tehetség és a művészet megtestesülései voltak. Minden mozdulata, mieden szava elárulta a hivatott művésznőt, akinek szépsége és kedvessége mellett leghatalmasabb fegyverei az Isten adta remek hang és rátermettség. Az aranyifjúság kedves ajándékkal lepte meg az első felvonás alatt a mővészndt. Egy arany virágvázával és virácsokorral kedveskedett, melyet az ifjúság nevében Berán Károly nyújtott fel az előkelő közönség éljenzése és tapsa közepett. — A szereplők közül Radványi Dezsőt (Kazimir korcsmáros) kell első helyen említenünk, aki a legkifogástalanabb alakítással járult az ; élvezetes est nagy sikeréhez. Lelkesitőleg hatott reá a legédesebb menyecskének: Perényi Margitnak játéka. Honthy Elma, mint Margaréta hercegnő szintén részesült a megérdemlett jutalomban. Sokkal tartózkodóbb volt, mint máskor lenni szokott és ez előnyére is vált. Catry Ferenc és Agothay Ferenc, nemkülönben C. Vertán Anna és Szigethy Andor igyekeztek még az előadást minél élvezetesebbé tenni és törekvésüket siker koionázta. (Lali) A harmadik és egyúttal búcsúelőadás is volt a >LiIi< operett, mely hétfőn este került szinre. Ezzel az alakítással tetőzte be Perényi Margit úrhölgy az ő sikereit, amelyekre méltán lehet büszke. És mily fájó volt az elválás attól, akit a közönség három előadáson át olyannyira megszeretett í Ma már nem maradt hátra mindezekből más, mint az édes emlékezet, mint a feledhetetlen napok mámora. — És jól esik visszaidézni emlékünkbe a kedves Lilit, aki eljött hozzánk, hogy gyönyörködtessen bennünket, akikhez a legközelebb áll, akik őt legjobban szeretjük . . . Lili szerepében érte el Perényi Margit sikerének tetőpontját. A szerető sziv idealizmusát, majd a csalódás keserveit, később az első szerelem mámoros emlékeit senki sem tárta fel előttünk oly hűen és annyi természetességgel, mint amily érzéssel kifejezte mindezt ő egy dalban. >Oh mily bohó valékc cimű énekszámával aratta a legszebb sikert, mert annyi érzéssel éneketle el, hogy a szemekben megcsillant a legszebb jutalom a legtöbbet mondó bírálat: a könny. — A második felvonás záró jelenete is mesteri volt. A közönség ezer apró bokrétából álló virágesővel halmozta el a legszebb virágot, a kaszinó műkedvelői remek virágállványnyal lepték meg a legbájosabb művésznőt, a színtársulat pedig egy szép csokorral adózott az irigyelt, a legtehetségesebb kartársnőnek. — Osztoztak a nagy nap sikerében Radványi Rezső, Antonin, aki igen szépen énekelt Catry Ferenc, Szigethy, C. Vertán Anna és Agothay Ferenc. (Bányamester.) Kedden üres ház előtt, de összevágó jó előadásban ment a »Bányamester* c. operett, mely Harkányi-nik, a bájos >Nelli«-nek, Honty Elmánnak, Agothay Ferencnek és Radványi-nzk volt jó napja. C, Vertán Anna Elfrida szerepében aratott sikert, Szigethy pedig mint Roderik herceg, kifogástalan alakitást mutatott be. Kis szerepeikben is jók voltak Catry és Fehér Gyula. Még két előadásról fogunk beszámolni, a holnap délutáni előadásról, amikor is a » Leszámolás* kerül sorra fél helyárakkal és este a >Tót leány* népszínmű. Viki. — Személyi hírek. Csík Imre kir. erdőfelügyelő csütörtökön városunkban időzött s résztvett a megyei erdészeti bizottság ülésén. — Héderváry Lajos hontmegyei árvaszéki h. elnök néhány napot körünkben töltött. — Dr. Kollányi Ferenc múzeumi őr tegnap vámsunkba érkezett. — Kinevezések. A főkáptalan, legutóbbi konzisztóriumában, Brázda József nemcsényi ispánt kasznárrá, Payer János okleveles gazdászt gazdasági írnokká nevezte ki s Bozókra helyezte. Jaksics Dezső bozóki irnok pedig a szentmiklósi pusztára lett vezérelve. — Házi ezredünkből. Bécsi levelezőnk irja: Házi ezredünk tisztikara f. hó 7-én a Heumarkt-kaszárnya tiszti ebédlőjében barátságos összejövetelt tartott, amelyen lovag Schweitzer Ede ezredparancsnokkal az élén, az egész tisztikar és a bevonult tartalékos tisztek vettek részt. A2; ebéd alatt az ezred kitűnő zenekara, majd annak cigányzenés része játszott. — Danzvilh Lipót százados, hadkiegészítő parancsnok helyére Mráz Sándor főhadnagy neveztetett ki. — Temetés. Nagy, szép részvét mellett temették el hétfőn délután Danzvilh Vilmos fővárosi magánzót, akit — mint megírtuk — fiánál tett látogatása alkalmával ért utol a halál. Koporsóját sok koszorú borította s a végtisztesség megadásánál a gyászolókon kivül megjelent a helyőrség egész tisztikara Ruprecht Henrik ezredparancsnokkal s Hartmann