Esztergom és Vidéke, 1899

1899-03-05 / 19.szám

telessége a város érdekeit szolgálni s úgy állt az ügy, hogy az árvízkár következtében 10—15000 frtnyi kártérítési felelősség fenyegette a várost. Kötelessége volt tehát neki álláspontot szerezni, melyről a várost a felelősségtől megszabadítja. Ezért kérte a fegyelmit. Ha a tanácsost elmarasztalják, vagyonát megkötni kellett volna : ha felmentik : biztos és hathatós fegyver van a kezében, amely a város ellen intézett követelésekkel szemben harcolhat. A minisztérium döntött; köteles e döntés előtt meghajolni s kéri, hogy a városi költségvetésben netán felvett s az árviz következtében behajthatlan bevételi tételeket most már szintén törüljék. Indítványát elfogadják. (A víztorony Odysszeája.) A tűzoltó szertár és a víztorony ügyének határozott pechje van. Tavaly a képviselőtestület, hogy a nyolcadik közgyűlés napirendjére volt tűzve, megszavs.zt? annak megépítését s e célra a dunaut«ai Bohátka- és Sárgai-féle házak megvételét. Ára Farkas Gyula & Comp megfellebbezték a határozatot, amelyet különben igen nagy többség hozott, egyebek kőzött azzal is érvelvén, hogy a közgyűlési tárgysorozatban csak az építkezés, a telekvétel kérdése azonban nem volt kitüntetve. Ez alapon az alispán a telekvételre vonatkozólag uj határozathozatalra utasította a várost, amely végzést a tanács megfellebbezte, de a belügyminiszter jóváhagyta. Igy nem maradt egyébb hátra, mint hogy az ujabbi szavazás határnapjául april hó 6-ika jelöltetett ki. Akiket illet, ez esetből talán végre megtanulják, mennyire szükséges a formaiságokra ügyelni s mily hosszú időre elodázhatja a legsürgősebb kérdések megoldását is — a városházán a sok ostorozás dacára még mindég nagyon otthonos — slendrianitás. (Hói az 5000 forint?) A városházi annalesekben mindig a legszégyenletesebb lapok közé fognak tartozni azok, amelyek ez úgyszólván talált 5000 frt következtében támadt vita emlékét őrizik meg, ámbár a délután folyamán egy sokkal rútabb epizódja volt a tárgyalásnak. Ámde amig ez utóbbinak előidézője egy kevésbbé müveit s bosszuérzettei vezérlett ember volt. az előbbit maga a polgármester provokálta. Engedjük meg, hogy szándék nélkül, de. óriás tapintatlanságból. Az edelsteini Heya Hermann — féle edelsheim üveggyár ugyanis 1895-ben az őrhegyaljai legelőből 7500 forintért bizonyos területet vásárolt meg, szerződésileg kötelezvén magát, hogyha 1898. okt. 7-ig a palacküveggyárat e helyütt fel nem épiti és üzembe nem helyezi, a vételárból 5000 frt, mint kötbér a városé marad. A polgármester, (érezvén, hol szorítja a csizma) azt indítványozta, hogy az öszszeg a függő kölcsönök törlesztésére, amig a tanács, hogy a tiszti nyugdíjalap megvetésére fordítassák. A tapintatos úr javaslatát a város sanyarú helyzetével motiválta. Dr. Helcz Antal úgy véli, hogy ez oly kis összeg, amely a függő kölcsönök törlesztésénél számba sem jöhet, amig a nyugdijalapnál nagy szerepet játszanék. E testület annak idején a nyugdíjintézményt szive melegével felkarolta ; mutassa ki e jóindulatát, hogy a tanácsi javaslat elfogadásával azt szolid alapra fekteti — Brutsy János nagyon Önzetlennek tartja a polgármester javaslatát-, mert bizonyos abban, hogy őfogja először igénybe venni a nyugdíjaztatást. Nem ellenzi a tanácsi javaslatot, de akkorra óhajtja halasztani, amikor a város anyagi viszonyai megjavulnak. Bódy Bódog a népszerüség-hajhászás legolcsóbb módjának tartja a polgármester eljárását. {Hangok: Hja, közeledik a választás ! Hízeleg a nemzetnek !) A nyugdijakat is fizetni kell, a kölcsönöket is. Mindegy tehát akárhova lesz fordítva az 5000 frt. De mint vetetlenül talált összeget, amelynek elnyerésében a városnak semmi érdeme sincs, illő, hogy valamely ily nemes célra fordítsák. Igen önérzetesen és meggyőzően beszélt dr. Földváry. Ugy véli, hogy a szegény embernek, ha darócruhát visel is, meg keli őriznie tisztességét. Nem volna illő méltóságához a városnak, bármily rosszul álljon is, hogy oly pénzt fogadjon el, amelyért nem tett, nem adott semmit. S annál inkább adható a nyugdijalapnak, mert e pénz első sorban ama tisztviselők előrelátásának köszönhető, akik a szerződést szövegezték. A zajos éljenzés lecsillapodása után Niedermann József egy rövidke kérdést tesz a számvevőhöz : meg van-e egyáltalán az az 5000 frt ? Dóczy Antal: Igenis nincs meg, de meg van. (Hosszas zajos derültség.) Denikve kiderül,hogy a városházi urak ezt a bizalmi pénzt elfüggőkölcsönözték. Reviczky Győző hevesen kikel e gazdálkodás ellen, miután pedig az elnök szavait visszautasítja, kijelenti, hogy felsőbb helyre fordul. Többek felszólalása után a képviselőtestület kimondja, hogy a szerződés a Hey e-céggel felbontandó s elfogadja Niedermann József indítványát, hogy az 5000 frt hozzáforditására nézve a függő kölcsönök rendezése után határozzon. (A délután.) A délután jóval csendesebb volt, a képviselők is csak kis számban jelentek mc

S- l&y az

után még a polgármesternek azt az alázatos kérelmét is teljesítették, hogy a függő kölcsönök ügyében kívánt jelentésre még 30 napot adjanak neki, kikötvén, hogy e jelentését az ápril 6-iki közgyűlésre okvetlenül ke kell adnia. Dr. Haugh Lambert ker. orvos kérte, hogy kárpótolják, amiért az alispán kórházi orvossá nem őt nevezte ki. Kérelmét, amelyet dr. Feichtinger Sándor igen hevesen pártolt, a jogügyi bizottság véleménye alapján elutasítottak. Munkaképtelenség miatt Scheicher Mihály írnoknak, aki 31 évig szolgált, a régi úzus alapján 360 frtot szavaztak meg s kimondották, hogy özv. Burián Lajosné, Tóth József, Kapa Mátyásnak sem az uj nyugdijszabályzat szerint fogják megállapítani nyugdiját, amennyiben ezek a nyugdijilletéket nem fizettek. A nyugdilyszabályzat külömben május i-én lép életbe. Ennek megszavazásáért a tisztikar nevében dr. Földváry igen meleg szavakban mondott köszönetet. Horváth Lajos tanácsjegyzőnek — a tanácsorvos véleménye alapján — ujabb 3 heti szabadságidőt engedélyeztek. Adorján János, aki először beszélt a tanácsteremben s akit egy nagyobb iparkihágása miatt Horváth — hivatalos kötelességéből kifolyólag — pénzbirságra itélt — bósszúszomját oly módon vélte enyhíthetni, hogy kétségbe merészelte vonni betegségét annak a tisztviselőnek, akit mindenki a legpontosabb, lelkiismeretesebb hivatalnoknak ismert. De torkára is forasztották minden felül a szavait s azt hisszük, a jó úr szűzbeszédére mindig vissza fog emlékezni, eléggé azonban soha nem szégyenlheti. ,— Ez alkalomból kimondották, hogy Horváthot ezután is Osváth Andor alievéltáros fogja helyettesíteni, aki immár 3 és fél hó óta közmegelégedéssel végzi munkakörét. A ker. orvosoknak a telefondíj megtérítését — még felesen — sem szavazták meg. (A bizottságok.) A bizottságok megalkotása rövidesen — az elnök javaslatára — választás nélkül történt meg ; csak három változtatást tettek a proponált névsorban. A bizottságok tagjai különben — a kimaradt képviselők utódjain kivül — a régiek, akik megállották helyüket, főleg a fontosabb bizottságokban. Itt hozzuk az uj bizottságok tagjait, azokon kivül, akik ezeknek hivatalból tagjai. I. Az iskolaszék tagjai lettek : Bleszl Ferenc, Brenner József, Brutsy János, Büttner Róbert, Dóczy Ferenc, dr. Feichtinger Sándor, Frey Ferenc, dr. Földváry István, Haller Ferenc, dr. Helcz Antal, Horváth Lajos, Kaán Tános, Magos Sándor, Marosi József, Mattyasovszky Lajos, Obermayer György, Oltósy Ferencz, Reusz József, Rothnagel Ferenc, Bedő József, Tátus János, Vojnits Döme, Wimmer Ferenc, dr. Wipplinger Ödön. — A bizottságnak hivatalból való tagjai közé a plébánosok mellé minden vita nélkül az első felszólalásra felvették Számord Ignác javadalmas lelkészt s igy egészen felesleges volt egy városi tisztviselőnek megválasztása mellett a közgyűlési teremben nyiit korteskedést folytatnia, amiért egy magasabb rangú kollegája meg is leckéztette. A lisztából ki volt hagyva Bedő József, az iskolaszék régi és rendkívül buzgó tagja, de amikor a közgyűlés egyhangúlag követelte felvételét, a helyére proponált Sinka Ferenc Pál sietett lemondani jelöltségéről. II. A jogügyi bizottsági tagjai lettek dr. Burián János, dr. Helcz Antal, dr. Horn Károly, Magurányi József, Mattyasovszky Kálmán, Niedermann Pál, Pongrácz Zsigmond, Szecskay Kornél, dr, Weisz Sándor, dr. Wipplinger Ödön, valamenyien az eddigiek. III. A közművelődési és tanügyi bizottság igy alakult meg : dr. Csernoch János, dr. Feichtinger Sándor, dr. Fehér Gyula, Frey Ferenc, dr. Helcz Antal, Kaán János, Majos János, Obermayer György, dr. Roszival István, Vojnits Döme, dr. Weisz Izsák, Wimmer Imre, kimaradt Bellovics Ferenc. IV. A pénzügyi bizottságbabevÁ\sLSzta.ttak Bleszl Ferenc, Brenner József, Kiss István, Brutsy János, Bódi Bódog, Dóczy Ferenc, dr. Fehér Gyula, Frey Ferenc, dr. Helcz Antal, dr. Horn Károly, Kaán János, Lindtner János, Mattyasovszky Lajos, Marosi József, Niedermann József, Oltósy Ferenc, Reusz József, Rudolf Mihály, Wimmer Ferenc, és Wimmer Imre. (Kimaradt Nagy Pá! és Niedermann János.) V. A gazdasági bizottzágba beválas^tattak: Bódi Bódog, Büttner Róbert, Dóczy Antal, Grósz Ferenc, Haller Ferenc, Horváth Mihály, Kis István, Lindtner János, Mattyasovszky Lajos, Meszes Ferenc id, Niedermann József, Pach Antal, Perényi Árpád, Perger Lajos, dr. Prokopp Gyula, Reviczky Gábor, Tátus János, Török József, Wimmer Ferenc és Zsiga Zsigmond. (Kimaradtak: Fekete Géza f, Gerc Antal, Lajszky János és Mezei Dénes.) VI. Az épitézzeti bizottság tagjai lettek ján): Dudás János, Eggenhofer József, ifj. Eggenhofer József, Gabanitz Ferenc. Globutsnig József, Kaán János, Magyary László, Nagy Pál, Pach Antal, Pfalcz József, dr. Prokopp Gyula, Sinka Ferenc, Schuller Pál, Waldvogel József és Zsiga Zsigmond. (Kimaradtak : Havas Vince és Hittner András.) VII. A közegészségügyi bizottságba beválasztattak : Barta T. Dóczy Ferenc, dr. Horn Károly, Kerschbaummayer K. Leitgeb János, Majos János, Marosi József, Niedermann József, dr. Prokopp Gyula, Reviczky Győző, Schönbeck Mihály, Szabó Szilveszter, Tiefenthal Gyula, Venczell Antal, dr. Walter Gyula és Zsiga Zsigmond. Kimaradtak : dr. Fehér Gyula, Némethy Lajos, dr. Weisz Izsák, akik az 1886: XIV. t. c. alapján (városi lelkészek, jegyzők és tanítók) úgyis hivatalból tagjai a bizottságnak s így legutóbbi megválasztásuk is a törvény nem ismerését mutatta. Kimaradt még: dr. Feichtinger Sándor. VIII. A kórházi bizottságba beválasztattak : dr. Csernoch J„ Dóczy Antal, Dóczy Ferenc, dr. Fehér Gyula, Grósz Ferenc, Kerschbaummayer Károly, Niedermann József, Mattyasovszky Lajos, Öltóssy Ferenc, dr. Roszival István, dr. Walter Gyula, és Zsiga Zsigmond. (Kimaradtak: dr. Feichtinger Sándor, Niedermann János. Eddig e bizottságba csak tíz tagot választottak.) IX. A közjótékonysági és szegényügyi bizottság tagjai lettek : dr. Aldori Mór, dr. Csernoch János, Dóczy Ferenc, Frey Ferenc, Marosi József, Mattyasovszky Lajos, dr. Rosszival István, Reusz József, Vojnics Döme és Venczell Antal. (Kimaradt : Bellovics Ferenc, dr. Fehér Gyula és dr. Walter Gyula. E bizottság legutóbb tizenkét tagból állott.) X. A kereskedelmi és ipariskolák felügyelő bizottságába megválasztattak: kereskedők : Brutsy Gyula, Brutsy János, Frey Ferenc, Grósz Ferenc, Leitgeb János, Rudolf Mihály. Iparosok: Bayer Ágoston, Dóczy Ferenc, Draxler Alajos, Iványi Géza, Magyary László és Vanitsek Rezső. E bizottság annyiban egészen ujonan szervezettnek tekinthető, amennyiben — tekintettel az idei tanévben megnyílt kereskedelmi tanonciskolára — tagjai számát 12 re emelték s ezúttal elősször választották felesen a kereskedők és az iparosok köréből. XI. A vágóhidügyi bizottságba beválasztattak: dr. Áldori Mór, Bedő József, Berán Antal, Nelhübel Gusztáv, Kis István, Kollár Károly, id. Schalkhász Ignác, és Szálkai Tóth Ferenc. E bizottság nincs a szervezési szabályrendelet által előírva s csak ideiglenes jellegű, amenyiben mandátuma az állandó vágóhid felépítésének befejeztéig tart. Bizony — a mai körülmények közt — ez az ideiglenesség akár egy emberéletre kiterjedhet. XII. A könyvtár bizottságba beválasztattak : dr. Burián János, dr. Fehér Gyula, dr. Hulényi Győző, dr. Hutt Árpád, dr. Földváry István, Magos Sándor, Némethy Lajos és Vojnits Döme. E bizottság tagjai valamenyien az eddigiek maradtak. XIII. Az ellenőrző bizottságnak elnöke lett: Wimmer Imre. Jegyzője : Dr. Horn Károly Tagjai: Brutsy János, dr. Csernoch János, Frey Ferenc, Niedermann Pál és Reusz József. — E bizottság ezúttal először lett megalakítva, az 1897 évi bizottság választásnál véletlenül egészen megfeledkeztek róla. Pedig nem egészen oly jelentékeny feladat hárul reá: a hivatalos ügymenet, a hivatalnokok ellenőrzése. Reményeljük, az új intézménynek fogjuk láthatni üdvös eredményét. Különben most is — persze csak véletlenül — a polgármester úr megint majd elfeledkezett róla s csak a póttárgysorozatba vétette fel. ZENEIT tr^nSIESZEsattrgem, március 4. — Híreink egy része, térszüke miatt, mai számunkból kimaradt. — Az Oltáregyesület nyilvános istentiszteletét folyó hó 12-en tartja a vízivárosi zárda templomában. Előtte való napon délután öt órakor litánia van, mely alatt a hivek gyónásukat végezhetik. Az imádási napon pedig fél 7, 8, 9 és 10 órakor mise, délután 5 órakor beszéd és litánia. — Névnap. Kázmér napja volt a mai; népünnepe a vármegye fiatal tisztviselőgárdája egyik legrokonszenvesebb tagjának : Pongrácz Kázmér ellenőrnek. Tisztelői, barátai elhalmozták jókívánságaikkal. — Betegeink. Kruplanicz Kálmán vármegyénk tisztelt főispánjának egészségi állapota még mindig nem javult annyira, hogy szobáját elhagyhatná. Otthon azonban a folyó ügyekben állandóan intézkedik. — Kaán János iparbanki igazgató már elhagyhatta ágyát s állapota örvendetesen javul. Mielőbbi teljes felgyógyulásuk a közönség általános óhajtása. — Takács József főszolgabíró betegségébői felépülvén, hivatalát újból átvette. — A Kaszinóból. A -Kaszinó* f. hó n-én tartja első böjti társasvacsoráját, amelyre az aláírási ivet a hét elején kibocsátják. — Perényi Margit uj sikere. Perényi Margit a napokban kreálta a kolozsvári Nemzeti Szinház-ban Audran világot bejárt operettjének: A Babá-nak címszerepét s a nehéz primadonna-szerepben aratott sikere nagyobb volt minden eddiginél. A -Szabadság*-ban ezeket o'vassak e fellépéséről: