Esztergom és Vidéke, 1899

1899-10-26 / 86.szám

ráshoz se cérna, se tü nem szükségeltetik, hanem valami egész más. Ez a szerencsés ötletü ember biztos, hogy nem igen kedvelhette a Ievélirást Ha szeretett is irni, de keveset. Mert kifundálta a következőket: Vett egy levelező lapot s annak a hátlapját telipingálta mindenféle ékes cirádékkal. Az egy után jött a többi. Mind csak arra való, hogy a kép hián ne jusson az ember Íráshoz. Igy termett meg a képes-levelező-lap, mely ugylátszik, most még érdekesebb, mint a transvaali háború. Boldog, boldogtalan képes levelezőlapokra szánja eszmeszüleményeil. Esztergomból már le képes-levelezőlapoztak minden érdekes pontot. Megvan a vashíd, a hidfő, megvan a városháza, a bazilika, a primási palota, valamennyi vendéglő ; csodálom, hogy a Szentháromság szobor maradéka még nem került anziksz-kártyára. S ahol az ember jár-kel, — talán még Huta-Szentléleken is, mindenütt bő áldásként akad képes levelező-lapokra. Es most már vannak ezek mindenféle fajtában. Ki mit kedvel, azt választhatja belőlük. A mi nap alkalmam volt egy képes levelező-lap gyűjteményt betekinteni. Varosunk egyik szépénél; diszes Brutsyféle folio-albumban. O nagysága változatos áhítattal magyarázta az iunikumok* at. Ez Palitól, Ez Pista bácsitól, ez Miczitől. Sikerült képek, de valamennyin írás is. Érdekes dolgokra akadtam benne, találomra kijegyzem a következőket: »Rövid az élet Örök a sir; Bolond, kf »anziksz« Kártyára ir.« A másik meg :^fsms^ssf^ám*'f Képeddel alszom el, Képes-levelezö-lapoddal ébredek. De ez se utolsó : Hogyha nem volna »anziksz-kártya,« Sóhajom önhöz most nem szállna. Ebben a lezajlani készülő században mindig kell valaminek Jenni, ami »uj.« Most annak tartják a kápes-levelező-lapot, egészen addig, — míg majd akad a helyébe más. Ha hamar lejárja magát a divat, bizony a szellemes szövegirások teszik. Nem volna elég a Pali, a Pista bácsi, a Miczike neve rajtuk ? . . . K. — Személyi hírek. Vaszary János hercegprimási jogügyi tanácsos, nejével és leányával, hosszabb tartózkodásra városunkba érkezett. — Csaíáry Elek tb. vármegyei aljegyző betegségéből felépült s állását elfoglalta.. — A főispán itthon. Kruplanicz Kál mán főispán szombaton visszaérkezett Budapestről, de erős meghűlése miatt, mint őszinte sajnálattal halljuk, még mindég asobáját őrizni kénytelen. — Rózsaszínű rovat. Ifjabb Baudiss Rezső, a budapesti Földhitelintézet tisztviselője, aki városunkban is gyakrabban megfordult, jegyet váltott Péntek Margit kisasszonnyal, Péntek Lajos és neje : Forgách Zsuzsána leányával. — Schmideg Vilmos bezdáni fakereskedő eljegyezte Horn Adolf esztergomi bőrgyáros leányát: Ceciliát. — Kinevezés. A főispán Glatz Hugót a vármegyei főszámvevő mellé díjtalan számgyakornokká nevezte ki. — Új tanársegéd. Mezey Bertalan mérnök, városunk fia, aki csak nemrég tért haza több hónapos külföldi tanulmányútjáról, a budapesti műegyetemen az elektrotechnika tanársegédjévé neveztetett ki. Szívből gratulálunk. — Hivatalvizsgálat, Kampis János kerületi anyakönyvi felügyelő a tegnapi napot városunkban töltötte'. Megvizsgálta az anyakönyveket a vármegyei levéltárban, majd a városi anyakönyvi hivatalt, Beható szemléje befejeztével úgy Ivanovics Béla levéltárnoknak, mint Haán Rezső anyakönyvvezetőnek teljes elismerését fejezte ki. — Ünnep a zárdában. F. hó 30-án lesz Kolos napja, a hercegprímás névünnepe. A vízivárosi nőnevelő intézetben, mint minden esztendőben, az idén is megünneplik a nevezetes napot. A belső növendékek vasárnap változatos előadást tartanak, többi között szinre kerül a »Hamupipőke* cimü rendkívül bájos operetté. — Halálozás. Csak vasárnap jelentettük, hogy városunk országgyűlési képviselőjének családi örömben van része : leányának : gróí Sternberg Józsefnének kis fia született Csak vasárnap jelentettük s ma a legigazabb részvéttel kell olvasóink tudomására hozni, hogy a nagy öröm nagy gyászszá változott. Ismét bebizonyosodott, mily rövid az út a bölcsőtől a sirig, negyvennyolc óra alatt bejárható. A várva várt unoka : Ferenc is megtette. Vasárnap délután visszarepült angyalka-pajtásaihoz. A hátramaradottak fájdalmábában az egész közönség osztozik. A kis koporsót hétfőn délutén négy órakor szentelte be dr. Fehér Gyula udvari káplán ; a sirhoz ifjabb Mayer Ákos primási gazdatiszt, mint rokon, vitte. A temetés idejét nem tudta közönség, mégis kileste a köztiszteletben álló család sok barátja, első sorban a városi tisztikar és a városi képviselőtestület tagjai. A gyászolók között láttuk a lesújtott apán kivül testvéreit: gróf Sternberg AHcet és Ármint. — A polgármester-kérdés azóta, hogy legutóbbi számánkban ismertettük akkori stádiumát, alig változott. Ámbár dr. Földváry kétszer is hivatalosan nyilatkozott, a közönség nem tud belenyugodni elhatározásába s ma még jobban és mindenesetre becsületesebben, mint a mozgalom kezdetén, keresi az utakat és módokat, hogy ezt a feltétlenül legalkalmasabb, pradesztinált fééíiút valamiképen megnyerje, kiengesztelje. Az is bizonyossá vált, hogy amint dr. Földváry fellépése esetén valószínű volna, ellenkező esetben szó sem lehet egyhangú választásról. Az emberek ma már higgadtabban, komolyabban gondolkoznak, mint az első napokban s egyre jobban megismerik a felelősség súlyát, amely a választás miként való megejtésével reájuk nehezedik. S hogy az eszmék tisztáztassanak, az eleinte felizgatott kedélyek meghiggadjanak és megcsillapodjanak, mindenesetre időre van szükség s ez a idő, még három hét, meg van ; csak jól kell felhasználni. Egyre jobban tért hódit az a nézet is, hogy a város nagy többséggel megválasztott tisztikarára szégyen volna, ha vezetőnek alkalmas embert ismét nem közöttük találnának, részben megtagadása lévén ez eljárás a mindég fenn hangoztatott graduális promóció elvének, részben mert az >idegen polgármesterek* püskösdi királyságával mindeddig elég szerencsétlenül experimentáltak. Akik a tisztviselői karból alkalmasak, azokat ismerheti a képviselőtestület ; jellemüket, képességüket, adminisztráló s reprezentáló tehetségüket és terveiket is. Ha új ember jön, ez a megnyugvás nincs meg s azért nagyon helyeseljük egyik helyi laptársunk amaz indítványát, hogy ha a jelölt a városházán kivül álló, adjon előzetes, határozott, részletesen kidolgozott programmot. Az elmúlt napok története külömben a következő : A > Városi Kör* tagjai, miután a mult vasárnapi gyűlés egy váratlan eset következtében elmaradt, szombaton délután jöttek össze a >Magyar Király* emeleti termében. Az érdeklődés elég nagy volt, megjelent Frey Ferenc elnök s dr. Walter Gyula alelnök is. Határozatba ment, hogy dr. Földváryt külgöttségíleg kérik fel a jelöltség elfogadására. A küldöttséget az elnök dr. Fehér Gyula vezetése alatt dr. Horn Károlyból és Brutsy Gyulából állította össze. A küldöttség nyomban elment dr. Földváry lakására, aki előttük is kifejttte általunk többször ismertetett álláspontját, kijelentvén határozottan, >hogy elhatározásában az anyaginál fontosabb okok és körülmény ek is vezetik^* amelyeket a meghívó bizottság is jól ismerhetett. A küldöttség megbízatását eredménytelennek tekintve, visszatért az értekezletre, *amely ezután s ezúttal határozott jelöltben megegyezni nem tudott. Dóczy Ferenc dr. Prokopp Gyula mellett hosszabban beszélt. Ugyanaz nap estéjén a városi tisztviselő kar gyűlt össze a » Magyar Király* külön termében s elhatározta, hogy testületileg kéri fel dr. Földváryt a jelöltség elfogadására. Másnap dél 11 órakor keresték fel a főügyészt, akinél Kollár Károly polgármester-helyettes tolmácsolta a megjelentek kérését. Dr. Földváry meghatottan, szépen válaszolt, de végeredményében ugyanúgy, mint a Városi Kör delegáltjainak. Vasárnap délután a szentgyörgymezei lakosság megbízottjai kérték Földvjtryt, hogy fogadja el a kandidációt. Azok, akik azzal az adminisztrációval, amelyet polgármesterhelyettessége alatt Kollár Károly gazd. tanácsos produkált, meg vannak elégedve s akik száma nem csekély, valamint azok, akik nem tartják sem okosnak, sem szükségesnek, hogy a polgármesteri székbe újra idegen üljön, reábirták Kollárt, hogy ha Földváry, vagy Niedermann József nem pályázik, ő adja be pályakérvényét, amit meg is igért nekik. Egyszóval a helyzet teljesen zavaros, a vélekedések, tervek erősen külömbözők s ma lehetetlen előre látni a kibontakozást. Pedig az végre sincs messze, amennyiben az alispán november hó ij-ére tűzte ki a polgármesterválasztást s a kijelölő bizottságba dr. Burián Jánost és Bartha Tivadart nevezte ki. er. — Megyebizottsági tag választások. A vármegye területén megüresedett három megyebizottsági tag helyét hétfőn töltötték be. Á városi Il-ik alkerületben Zsiga Zsigmond elnökölt,, mint bizalmi férfiak Bausz Teodorik, Laiszky János, Nozdroviczky Miklós és Rothnagel Ferencz szerepeltek. A választás, mint előrelátható volt, Schedl Arnulf bencés házgondnok győzelmével végződött. A beadott 74 szavazólap közül 72 rejtette az ő nevét, egy esett Panghy Özsébre s egy a nem létező Pach Ferenczre. — A bajnainagysápi kerületben a választást dr. Hulenyi Győző országgyűlési képviselő vezette ; megválasztatott Nóvák József jegyző. A kesztölez-csévi kerületben az eltávozott Zsarnóczay Mihály helyére Navratil György földműves került. A választást a megbetegedett Burián János ügyvéd helyett Reviczky Győző főszolgabíró vezette*. — Iskolaszéki ülés volt a városházán f. hó 20-án. Az iskolaszék javaslatot terjeszt a város ejé, amely szerint Hollósy Károly, egy évi próbaidőre alkalmazott tanítót állandósítsák, továbbá, hogy a szenttamási iskolában az V-ik és Vl-ik osztály vasárnapi tanításával —havi IO frt jutalom dij mellett — Balek Gyula segédkántort bizzák meg. — Ugyancsak az iskolaszék javasolja, hogy a szentgyörgymezei iskolai alapítvány kezelését a plébánostól a város vegye át. . — A szénaper vége. Két esztendeig élt az ismeretes szénaper, a mig végre tökéletesen kimúlt. Mint fegyelmivel, foglalkozott vele a képviselőtestület, a vármegye fegyelmi választmánya, a belügyminiszter, majd mint kártérítésivel a helybeli járásbíróság, a komáromi törvényszék és a győri Ítélőtábla. Tehát az utolsó fórum s ez helybenhagyta az első bíróság Ítéletét, amely a panaszos feleket (Kubovics Ferenc és társai) keresetükkel elutasítja. A tábla azonban az itélet I. fokú (Lipschitz József biró által készitett) indoklását acceptálta, amelyet a törvényszék részben megváltoztatott. A bíróság ítélete előtt mindenkinek meg kell hajolni. S igy reményelhetjük, hogy utolsó cseppjei is felszívódjanak ama nagy elkeseredésnek és haragnak, melyet az 1897 iki árviz okozott, amikor ha mulasztottak is >emberek*, a »vis major* mindenesetre fenállott. Az október hó 12-én kelt itélet indokolásának lényeges része a következő : >A fellebbezési bíróság tényként azt állapította meg, hogy L r. alperes a kompok bekötésével azért késedelmeskedett, mert a városnak a magánosokét megelőzőleg feltétlenül beszállítandó szénájának szállítási költségére ismételten megtartott árlejtésen oly túl magas ajánlat tétetett, mely a megelőző évek szállítási költségét jóval meghaladta. Ebből a tényállásból világos, hogy I. r. alperes nem vétkes gondatlanságból, sőt ellenkezőleg a város érdekeinek megóvása céljából várt kedvezőbb ajánlatra, a mit gondatlanság nélkül annyival is inkább megtehetett, mert ugyancsak a megállapított tényállás szerint 1897. évi július havában, a Duna vízállását tekintve, a veszély előrelátható nem volt és épen azért a rendkívül magas szállítási aján• lat elfogadása sem volt a szükség által • indokolható. E szerint a tényállás szerint, a mely • az 1893. évi XVIII. t. c. 197. §-a szerint e helyütt is irányadó és még ani nak a szintén megállapított ténynek is figyelembe vételével, hogy az évtizedek óta fenállott gyakorlat szerint a magánbirtokosok a kompot szénatermésük elszállítására csak akkor használhatták, midőn már a város szénája el volt szállítva, — I. r. alperest hivatalos minőségében vétkes gondatlanság nem terheli, mert a város szénájának elszállítása előtt a magánosoknak a kompot átengedni nem tartozott, a város szénájának elszállítását pedig a fennebb kifejtettek szerint a város anyagi érdeke megóvása szempontjából egyelőre elhalasztani jogosítva volt és igy ezen a szimen a kártérítés alapja hiányzik. De nincs kártérítésnek alapja azon a cimen sem, hogy I. r. alperes személyes felelősséget vállalt volna felperesekkel szemben az iránt, hogy a kompok kellő időben bekötve lesznek, — mert oly tényállás, melyből jogilag az következnék, hogy I. r. alperes felperesekkel szemben ez irányban személyes felelősséget vállalt volna, a fellebbezési bíróság által megállapítva nem lett.* Á perbe fogott várost dr. Földváry István főügyész, a gazdasági tanácsost Szenttamási Béla ügyvéd képviselte. — A városi erdő államosítása. Mint értesülünk, a földmüvelésügyi miniszter elhatározta, hogy az ország összes városának, így a mienk erdőkezelését is államosítja. Az az erre vonatkozó rendelet még az év folyamán kiadatik. — A városi tisztikar szombaton este a » Magyar Király* külön termében kollegiális összejövetelt tartott. Ennek köz/vétlen eredményéről más helyütt száitíolunk be, itt csak felemiitjük, hogy örömmel fogadták Niedermann József rendőrkapitánynak indítványát az ily összejövetelek rendszeresítésére. Egyelőre minden hó első keddjének estéjén fognak összejönni. A multak sajnálatos viszonyai következtében meglazult kollegiális érzés fejlesztésére tényleg szükségük is van a városi tisztviselőknek. — Helyszíni tárgyalás. A kurali vízi malom engedélyezési tárgyalása a hely s inén f. hó 30-án lesz megtartva : Az alispán fog elnökölni, künn lesz Mattyasóvszky Vilmos főügyész, Vajda Géza kir. főmérnök és Thuránszky Lajos I. aljegyző. — Búcsú. Nána községe vasárnap tartotta búcsúját. Összeesvén a párkányi vásárral, nem volt oly eleven, mint más esztendőben. — A »Jó pásztor* kápolna épitő bizottsága kedden délután ülést tartott, amelyen jelen volt a kápolna építési tervének elkészítésével megbízott Höhnel Béla műépítész, aki a bizottság tagjai előtt részletesen ismertette tervrajzait és költségvetését. Ez utóbbit sürgős átszámítás végett kiadták a városi mérnöknek. Az ügygyei a legközelebbi tanácsülés fog foglalkozni. Ezután bemutatják még a tervet a főegyházmegyei hatóságnak, amely szintén gyors döntést igért s igy az árlejtés a jövő hó elején mindenesetre kiírható lesz. — A párkányi Vásár mozgalmas napjai elmultak. Enyhe, verőfényes időben, amilyenben már évek óta nem volt részünk. A szokásos sártengerben sem kellet elmerülnünk s igy igazán csodáljuk, hogy a három nap nem volt forgalmasabb. A marhavásár teljesen jelentéktelennek mondható, az elárusítók is panaszkodnak. S még a zöldség s káposztapiacon sem volt meg a szokásos kereslet, Nem sokat hoztak s mégis alacsonyak voltak az árak. Legíeljebb a mézes kalácsosok adtak el minden szivet, a ringelspilesek, a búvár, az óriás stb. elégedettek. A koldusokat, habár talán kisebb számban, ezúttal sem nélkülöztük. Dicsérjük a városi hatóságot, hogy a hídfeljáró utakat e napokban öntöztette. — Erdővéd vad helyett cimü hírünkre a következő helyreigazító levelet vettük: Tisztelt Szerkesztő ur! Az >Esztergom és Vidékének* f. hó 22-iki számában > Erdővéd vad helyett*: cim alatt megjelent hirközleményre vonatkozólag szives tudoraásvétel végett