Esztergom és Vidéke, 1899

1899-03-23 / 24.szám

ESZTERGOM és VIDÉKE. 24 szám.) 1899. március 23. Győrött tartatott e tárgyban értekezlet. Az intézmény szükségessége mindkét he­lyütt, valamint az ország össziparossága részéről is elismertetett, kivitelére azon­ban két irányú vélemény merült föl. Az egyik rész s ehhez tartoznak az eszter­gomiak is, — az intézményt testületek kebelében kívánja létesiteni, egy tekin­télyes rész. pedig a kötelező, országos jellegű nyugdíjpénztár mellett nyilatko­zott. A közgyűlés tekintettel arra, hogy az e kérdés közül elért siker kizárólag az elnöklő Dóczy Ferenc érdeme, a mennyi­ben az eszme megpenditése óta szünte­len oda törekedett, hogy e maga nemé­ben oly páratlan és messze kihatású alkotást a megvalósulás stádiumához közelebb vihesse, neki elismerését és kö­szönetét nyilvánította. Intézkedés történt a vásár rendezés ügyében is, amennyiben az elöljáróság egyrészt tiltakozott az országos vásárok­nak vasárnapra leendő áthelyezése ellen, másrészt kérvényt nyújtott be a vásá­rozó iparosok érdekei főnntarthatása ér­dekében az esztergomjárási főszolgabíró- j Sághoz. E jelentést — nagy terjedelme miatt — ezúttal nem közölhetvén, hozzuk statisz­tikájának legérdekesebb részét, amely nagy forgalmáról és hézagpótló műkö­déséről ékesszólóan tanúskodik. E szerint a tagsági mozgalom és havi taglétszámnak megfelelően nagy mérve­ket öltöttek a betegedések is és pedig kezeltetett összesen a bejelentett tagok közül 2398 férfi és 526 nő, összesen te­hát 2924 egyén, — tápdijban és kórházi ápolásban részesült egyének száma 644 férfi és 65 nő, 977 férfi és 74 női eset­ben, — tápdijas napok száma volt 8280 férfi és 677 nő, kórházi napok száma pedig 2038 férfi és 165 nő. A teljesen ingyenes családtagok közül kezeltetett 939 férfi és 1070 nő Gyermekágyi se­gélyben 46 no részesült, mig gyermek­ágyi eset volt 60—616 napra. Táppénz gyanánt 1111 esetben, 9573 napra 3503 frt 61 kr. fizettetett ki és pedig 644 férfi és 111 nő részére; a minden egyes szavát és beszéde végén, midőn már mintegy átszellemülve, sut­togóan beszélt a haza felvirágzásáról és boldogulásáról: mélységes hatás kelet­kezett. Szűnni nem akaró éljenzés, taps jutalmazta szavait és itt volt leginkább látható, mint képes egy nagy szónok egy mindenkitől idegenkedő, részben ei­fásult kedélyű osztályt magával ra­gadni. Szavaira nem kisebb hatást keltve, dr. Walter Gyula penztári-elnök válaszolt, a ki is mindenekelőtt megköszönte az iparhatósági biztos és a hatóság közre­működését, köszönettel fogadva a bizal­mat, melyből úgy ő, mint az igazgató­ság ujabb buzdítást és lelkesedést merit a jövő tevékenységre. Beszéde befejezté­vel, míg áldást kért a nemes intéz­mény felvirágzására, felkérte a vele együtt működő igazgatóságot a további kitar­tásra. Több kisebb közgyűlési ügy letárgya ása következett még, mikor is elnök a kögyülést berekesztette, mire a jelenle­vők őt lelkesen megéljenezték. a hitetlenséget ostorozta s a társadalmi kérdés megoldatlanságát fejtegette. Sok tapsot kapott. Nagy tetszéssel, a lám­paláz minden nyoma nélkül debütált: Magurányi Olga, sok érzéssel, a költe­mény minden sorát érvényre juttatva szavalta Vörösmarthy Mihály »Szép Ilonkác-ját. A szavalathoz a melodrama­tikus zongorakiséretet — az ő ismert mű­vészijátékával — atyja: Magurányi Jó­zsef játszotta. Mint a másik kettő, nem kisebb sikert aratott a harmadik szám is, amely majdnem elmaradt. Az e számra vállalkozott Bellovics Karolin kisasszony ugyanis megbetegedett, a rendezőségnek azonban sikerült reábirnt Perényi Irma kisasszonyt a fellépésre. Az ő kiváló tehetsége nem is tette veszedelmessé e válalkozást, ahogy a zajos tetszésnyilvá­nítások tanúsították. Abt-féle dalokat adott elő a legtalálóbb interpretálással. A műsor befejeztével a közönség szét­oszlott. — A miniszterelnök etöfct Az Orszá­gos Orvosszövetség igazgató tanácsa dr. Kétli Károly vezetése alatt hétfőn tisztelgett a miniszterelnöknél. A napi­lapok megírták, mily meleg és szives volt a fogadtatás. Mi még csak azt em­iitjük meg. hogy a tisztelgők között volt dr. Mátray Ferenc h. t. főorvos is, mint az igazgatótanács tagja. — Új állomás városunkban. A keres­kedelmi miniszter Balassagyarmaton a ke­rületi kazánvizsgáló biztosi állomást meg­szüntette s helyébe —Esztergom, Hont, Bars és Komárom, megyékre kiterjedő hatáskörrel — városunkba, mint szék­helyre Felsmann Józseí gépészmérnököt nevezte ki. — A SZénapraen a hétfői tárgyaláson a panaszosok ügyvédje ujabb tanukat jelentvén be, a tárgyalás folytatása el­halasztatott. -— Közgyűlések sorreiiaje. A közgyű­lési saison legközelebbi terminusai a kö­vetkezők : március 25. Borászati Egylet. Esztergomvidéki Hitel és Fogyasztási Szövetkezet (feloszlás) Esztergomvidéki Hitelbank Március 26. Kereskedelmi és Iparbank. — KyümölcsészBti tanfolyam. Az or­szágos tanítói gyümölcsészeti tanfolyam, amely a földmüvelésügyi miniszter intéz­kedéséből Keszthelyen tartatik, f. hó 14-én nyilt meg. Huszonhat néptanító jött össze, közöttük egy Esztergom vár* megyéből. Még pedig Balek József anna­völgyi tanító. Dicséretes ambíciójáról csak elismeréssel emlékezhetünk meg. — A körházépitő albizottság f. hó 18 és 20-ikán ülést tartott, s míg első iz­ben arról tanácskozott, hogy a már rendelkezésére álló 65000 forinton felül szükségelt építési költségeket miként teremtse elő, utóbbi ülésében az ifj. Bobula János által elkészített, igen cél­szerű és nagy műérzékre valló terveze­tét alapos kritikával bírálta el. A bizott­ság hozott határozata értelmében gyűj­tést fog megindítani, s a nagy közön­séghez intézett felszólítását a legköze­lebbi napokban fogja szétküldeni. A közönség áldozatkészségének fényes bi­zonyítéka, hogy még a nyilvános gyűjtés megindítása előtt nyilatkoztak többen, miszerint az uj kórház építési költségei­hez nagyobb összegekkel fognak járulni, s a bizottság ezekre vonatkozólag el is határozta, hogy hálája jeléül az 1000 frt és 1000 forinton felüli adományokat egyes ágyak felett elhelyezendő már­ványtáblákon fogja megörökíteni. — A város sajtópere. A budapesti esküdtszék hétfőn tárgyalta azt a hár­mas sajtópert, amelyet a kir. ügyészség a >Magyar Újság*, >Országos Hírlap* és a >Friss Újság* ellen indított, ameny­nyiben ezekben egy hir jelent meg, amelyből azt lehetett következtetni, hogy a heJypénzszedés körül Maiina Lajos polgármester, Dóczy számvevő és Hojf­mann pénzügyi tanácsos súlyos vissza­éléseket követtek el. A felelőségre vont szerkesztők kőzöl a >Magyar Újság* h. szerkesztője azzal védekezett, hogy a közlemény anyagát esztergomi tudositó­jától vette s annak táviratát csaknem szó szerint közölte. A másik kettő a hírt a félhivatalos >M. U.« ból vette át s igy a hir hitelességében nem volt okuk kételkedni. A beszédek befejeztével az esküdtszék minnhárom lap közleményé­ben mindhárom tisztviselővel szemben a rágalmazás fenforgását konstatálta, a vétség kérdésében azonban mind a három panaszlottat felmentette. A költségeket pe­dig fizeti a kincstár. Hát ez bizony gyönge Foglalkozott az elöljáróság Pozsony város ipartestületének átirata alapján az iparkamarák elkülönítési kérdésével s beható tanácskozás után a jelenlegi helyzet fenntartása mellett nyilatkozott. Az ipari forgalom a lefolyt évben ál­talánosságban kedvezőtlen, még közép­szerű sem volt, de különösen a lábbeli iparé, meíy az év folyamán tapasztalt száraz időjárás mellett még a téli idő­szak beálltával sem lendült fel. A megejtett tisztújítás alkalmával el­nökké egyhangúlag és általános lelkese­dés közepett újból Dóczy Ferenc; szám­vevőkké ; Draxler Alajos, Iványi Géza, Farkas Tivadar és Magyary László; elöljárókká 3 évi időtartamra 36-an vá­lasztattak meg. Indítványt csupán Neumayer Károly­az egyesület nagy ügybuzgalmi m. tit­kára nyújtott be a segédszemélyzet elő­legfelvételeinek korlátozása iránt, hogy a napirenden levő kellemetlen zavarok elkerültessenek. A közgyűlés, a javasla­tot, a mennyiben a fölhozott előlegezési rendszer tényleg mindinkább veszélye­sebb mérvet ölt s úgy a munkás, mint munkaadóra káros kihatással van, élénk helyesléssel fogadta s határozatilag ki­mondotta, hogy 1900 jan. i-tői a mun­kaadók segédjeik részére csak a legszük­ségesebb esetben s akkor is 10 frt ere­jéig előlegezhetnek ; fönntartva, hogy az ezen összeget fölülhaladó hitelezés az illető munkaadó anyagi felelősségére történik s az ily összeg után támasztott igénykereset a testület hivatalában pa­naszként föl nem vétetik. Az az eljárás pedig, hogy előleghátrálékban levő segéd munkaviszonya megszakításával ujabb alkalmazást keressen, illetve más mes­ternél alkalmazást nyerjen, egyáltalán betiltatott. A közgyűlés egyidejűleg hálás köszö­netét nyilvánította hatóságai: Esztergom szab. kir. város tanácsa, dr. Földváry István iparhatósági biztos és Reviczky Győző főszolgabíró uraknak azon jóin­dulatú támogatásukért, melyben a testü­letet minden alkalommal részesítették. Végül Dóczy Ferenc elnök lelkes zá­rószavaira, melyekben a testület részére saját ház szerzését s abban a munkás személyzet részére szálló és munkaköz­vetítő iroda létesítését helyezte kilátásba, a közgyűlés élénk éljenzés közepett szét­oszlott. Betegsegélyző Pénztár. Az > Esztergomvármegyei Kerületi Be­tegsegélyző Pénztár* vasárnap tartotta ötödik évi rendes közgyűlését dr. Walter Gyula apátkanonok, primási irodaigaz­gató, pénztári elnök elnöklete alatt, a vármegye érdekelt munkaadói és azok alkalmazottjai igen nagy számának je­lenlétében. A közgyűlés megnyitása után dr. Walter Gyula a tőle megszokott módon, hatalmas, gyönyörű hasonlatok­ban gazdag beszédet tartott a munkás­ügyről és a betegsegélyző — pénztárak üd­vös intenciójáról, majd Erős Soma, a pénz tár fáradhatlan titkára olvasta fel az igazga­tóság jelentését, mely a pénztár 1898. évi működéséről számol be, részletezve az el­múlt üzleti év eseményeit és annak ered­ményeit. kórházban ápoltatott 80 férfi és II nő 2203 napig 1653 frt 19 kr kiadással ; el­halálozott 21 férfi és 3 nő 671 frt 25 kr kiadással, mig a 20 heti teljes segélye­zést hatan merítették ki. Az 1898 év folyamán a pénztár csupán gyógyszerekre 3302 frt 19 krt fizetett ki. Majd a felügyelő-bizottság jelentése, a mérleg és zárszámadás bemutatása kö­vetkezett, melynek meghallgatása és a fel ment vény megadása után a kisorsolt, valamint a megürült egyes bizottsági tagsági helyekre történtek a választások és pedig az igazgatóságba a munkaadók közül Brutsy János és Brutsy Gyula, — az alkalmazottak közül Pollák Dezső, — Brukner Józ ef, Kósik Ferenc, Marsalkó Jenő és Perepatits Zsigmond. Igazgató­sági póttag lett a munkaadók közül Márer József, az alkalmazottak közül Pach István, míg a felügyelő-bizottság elnökévé Leimdörfer Nándor, tagjaivá pedig Gayda István és Wagner Géza lettek megválasztva. A választás megejtése után dr. föld­váry István iparhatósági biztos, a ki a hatósőg képviseletében volt jelen, emel­kedett fel szólásra. Igen nagy hatás, meg-megujuló éljenzés hangzott fel min­den egyes mondata után. Mintegy át­szellemülve mondott egy nagyhatású költeményt prózában, a melyben az 1891. évi XIV. t.-c. humánus voltát, áldásos­ságát, a kerületi betegsegélyző-pénztárak hivatottságát, életképességét s fontosságát, a munkásosztály helyzetét és az annak javítását célzó ujabb vívmányok sikereit méltatta. Megemlékezett a nagy Baross Gábor volt vasminiszterről, a kinek ne­véhez fűződik mind az a nagy eszme, melyből kifolyólag országunk az ipar- és kereskedelem föllendülése, a munkáskér­dés megoldása révén egy ujabb, nagy korszakhoz jutott. Visszapillantást vetett a kezdet nehézségeire, melylyel ama lel­kes kis csapatnak kellett megküzdenie, kik e vármegye területén felállítandó be­tegsegélyző-pénztár megvalósítását tűz­ték ki feladatukul. Ezek voltak a pénztár elnöke és igazgatósága, kik teljesen ön­zetlenül, megmagyarázhatlan lelkesedés­ből egy oly hatalmas intézményt létesí­tettek, a melynek fenállása minden egyes nemzetnél — életkérdéssé vált. Segíteni a munkáson akkor, mikor betegségében mindenkitől elhagyatva az elpusztulásnak van kitéve és visszadni őt annak a mun­kának, melyből a haza boldngulása és felvirágzása fakad. Dr. Földváry Istvánt hallottuk beszélni mindenféle alkalmakkor és mindég hatás­sal, de ugy, mint mikor azokhoz a munkától megkérgesedett szivü munká­sokhoz beszélt, — még soha. Hallani lehetett szivük emelkedését és dobogá­sát, látni lehetett az elérzékenyülést és a szemek könyezését, áhítattal lestek J Esztergom, március 22. j ^ — Személyi hírek. Andrássy János \ alispán, családjával együtt, három heti j tartózkodás után kedden délután vissza- J érkezett. — Maszlay Ferenc griesi tar- j! tozkodását befejezvén, vasszaérkezett. — j jfankovics Miklós, az országgyűlési gyors­iroda főnöke, vasárnap, mint Csupor j ^ István főerdőmester vendége városunk- ] ^ ban időzött. I • — Nagyböjti ájtatosságok. Az előkelő hölgyvilág száraára évenkint tartatni szokott vallásos elmélkedések a vizivá- j: rosi zárdában kedden délután kezdődtek j meg. A lelkigyakorlatokat dr. Prghászka! Ottókár vezeti. — A papnevelő intézet- ] 1 ben a nagyheti gyakorlatokat Kostialik \ '> János, a kalocsai főgimnázium tanára, I jézustársasági atya vezeti. Ugyanő fog • koníerencíákat tartani a Katholikus Kör .; férfi tagjainak. — Kinevezés, áthelyezés. A belügy­miniszter Schulcze Károly segédjegyzőt Sárisápon anyakönyvezető helyettessé nevezte ki. — A hercegpriraási jószág­igazgatóság Nagy Endrét, a központba beosztott gazdasági gyakornokot Bálvány­szakállasra helyezte át. — Az igazság­ügyminiszter Stojanovits Sándor hely­beli és Frendl Antal komáromi bírósági aljegyzőket kölcsönösen áthelyezte. Igy egyszerre aranyiíjuságunk két tagját ve­szítjük el. — Ötven esztendő. F. évi május ha­vában lesz ötven esztendeje annak, hogy Mezey Dénes főkáptalani uradalmi főpénz­tárnok az esztergomi főkáptalan gazda­tiszti karába felvétetett. S e hosszú, nagy időn át, különféle állásokban és ál­lomásokon egyforma hűséggel, buzga­lommal és szakértelemmel töltötte be hivatását, mint becsületes, lelkiismeretes sáfárja megbízóinak. Tisztitársaival szem­ben is mindég a legjobb kolléga volt s azoknak mindig kitudta nyerni tisztele­tét és szeretetét, Ez érzelmek szépen megfognak nyilatkozni a májusi jubileu­mon, amikor a gazdatiszti kar szép ová­cióban részesitendi nesztorát. A mozgal­mat Geiger Ferenc nánai tiszttartó ve­zeti. — Perényi Margit Debreczenben. A debreceni színház igazgatójának meghí­vására Perényi Margit még húsvét előtt a legmagyarabb város közönsége előtt fog vendégszerepelni. Onnan haza jön rövid pihenőre. — A Katolikus Kör szombati felolvasó estélye bár rövid, de minden számában sikerült programmal folyt le. A férfikö­zönség szép számban jelent meg, a höl­gyek kisebben ; akik megjelentek, élveze­tes két órát töltettek. Dr. Zubriczky Aladár fővárosi reáliskolai reáltanár volt , a felolvasó, akit^ a nagy királyi kitünte­tés után etóő utjá oda vitt, ahol eltöltött • éveire mindég kellemesen emlékezik vissza. 1 A rokonszenves megjelenésű ifjú pap sok szívélyes ováció tárgya volt. >A század 1 örökséget címen, amelyekben a hal­: haldokló század nagyobb bűneit, főleg

Next

/
Oldalképek
Tartalom