Esztergom és Vidéke, 1899
1899-03-19 / 23.szám
es AZ „ESZTERGOMVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLET" HIVATALOS LAPJA. Me£j e l CI Úk Vasárnap és csütörtökön. ^LŐFIZETÉSI ÁRAK '. Egész évre — — — — 12 kor. — fii. Fél évre— — — — — 6 kor. — fii. Negyed évre — — — 3 kor. — fii. Egyes szám ára: 14 fii. Felelős a szerkesztésért: MUNKÁGSY KÁLMÁNLaptulajdonos kiadókért: DR. PROKOPP GYULASzerkesztőség és kiadóhivatal: (hova a kéziratok, előfizetések, nyiltterek és hirdetések küldendők) Szcctjeqyi-tér, 330. szán). Kéziratot nem adunk vissza, H^Schvájcz iskoláiról. Iri.a : RIGLER GUSZTÁV egyetemi magántanár. Bern, 1899. febr. hó. Mikor a magyar ember a hazázáról beszél, akkor rendesen kiér- j zik szavaiból a büszkeség. Nem J csoda. Századok mulasztásait kellett j helyre ütnie az egész országnak, j középpontot kellett teremteni aj magyar kultúrának, hogy a sokat szenvedett nemzet világra-való ma- j radjon, éljen, virágozzék. — A munka sok optimista szerint kitü-': nően megy. Magyarok maradtunk dacára a nyelvünk ellen intézett sok támadásnak. Előre haladtunk a művelődésben, dacára a sok akadálynak. Kultúránk is nem csak hogy van, de virágzik is. Szóval dicsekedhetünk az elért eredményekkel. Hát igaz. Dicsekedhetünk sokkal, mikor otthon vagyunk! De mivé lesz büszkeségünk, hová lesz örömünk, mikor az ország határán túl tesszük lábunkat ? Sajna, majdnem semmivé ! E sorok irója nagyon érzi a kicsinység e nyomasztó érzetét most, a mikor e sorokat a legszabadabb országból, Svájczból irja. Hová törpülünk, hová süíyedünk, főleg a budapestiek a mi milliónkba került iskoláinkkal, ha egy felényibe kerülő, de jól megcsinált és jól kezelt zürichi iskolát megnézünk ? Talán nem lesz egészen érdektelen az »Esztergom és Vidéke* olvasói előtt néhány szóval ismertetni a viszonyokat s összevetni a hazaiakkal, főleg most amikor az egész megyében uj iskolák építése áll küszöbén. Az első, ami meglepett, az volt, hogy minden iskola óriásnak nevez- j hető szabad területén épült és pe- j dig annak dacára, hogy egy 150,000 lakosú város szivében van s oly országban, ahol minden talpalatnyi terület aranyat ér. A második az, hogy az iskola épülete alig az Y20 részét foglalja el a teleknek. A harmadik az, hogy kevés kivétellel nem a gót, vagy a reneszánsz vagy más styl szépségeiben, hanem a szolid, az egyszerű, a célszerű épület jótevő és jól eső hatásában gyönyörködünk, mikor az iskola épületére tekintünk. De lépjünk be a vaskeritéses, óriási, finoman kavicsozott udvarra. Tisztaság, rend mindenütt. Az iskolának az udvarról nyiió két kapuja be van téve, de nincs becsukva. Benyitunk. Rögtön ott terem a tisztán öltözött iskolaszolga, s kérdi mit akarunk ? Jóizüen elmosolyodik, mikor hallja, hogy idegen létemre az iskolát szeretném az igazgató engedelmével megnézni. Az igazgató még tanit, azért majd utólag bejelenti neki, hogy vendég volt itt; ha megelégszem az ő vezetésével, majd kalauzol. S kezd az iskolaszolga magyarázni ! mily örömmel, mily büszkeséggel ! És a mi fő, alig képzelhető szakavatottsággal. Szinte összenőve látszik lenni az iskolával, úgy ismer benne mindent, összehasonlításokat tesz más iskolákkal, s elmondja, mit tart jobbnak az övében, s mit a másik iskolában, szóval nem cselédje, hanem gondos felügyelője az iskolájának. De lépjünk be a ruhafogasokkal sűrűn ellátott, tiszta, világos folyosóra, a hol egymás mellett függnek a tanulók felső ruhái. Persze ilyet ^ én Budapesten nem láttam, mert i ott nem bizik sem a szülő, sem az | igazgató sem a gyerekekben, sem ! a környezetben. Persze megkérdezjtem, hogy nem történik-e sokszor lopás a kabátok körül: >Oh igen, 5 év alatt megtörtént már kétszer, hogy egyik tanuló kivette a másik fölső kabátjának a zsebéből a tiz órai cipót* volt a felelet. S mily megbotránkozással volt ez mondva! Öt év alatt két egész cipó. A folyosón ott van a vízvezetéki csap, mellette 2 emaiilozott fém ivó pohár finom láncra kötve. No ilyet már láttam otthon is, csak az a különbség, hogy az otthoni nem volt emaillozva, de annál inkább behorpasztva, meg undoritóan piszkos, arról nem is szólva, hogy az árnyékszék előszobájában volt az ivóhelyiség ! E percben megszólal a villamos csengő s reá pár pillanatra vidáman, nevetgélve, de azért rendben csődül ki a gyereksereg a folyosóra, hogy felöltözzék (d. u. 4 óra). Beléptem az alig kiürült tanterembe. Semmi jellegzetes iskolaszag. Semmi papirhaluska. Az olajjal beitatott keményfa-parket olyan, hogy nálunk az évi nagytakarítás után sem oly tiszta. A padok ugyan komplikált szerkezetűek, de állítólag | semmi baj sincs velük. Az ajtóval átellenes fal: jóformán egy ablak az egész. Az ablakokon kivül van Nyilvános felolvasást két izben tartottunk ; március 20-án, dr. Andor György, I »Vezércsillagok a sötétben« cimü érteí kezesével kötötte le a jelenvolt közönség figyelmét, ugyanekkor Keményfy K. Dániel ur a »Munka és szabadság* című felolvasásával, melyben a hazaszeretet | szent eszméjét fejtegette, keltett lelkesedést, november 20-án dr, Okányik Lajos úr a » Házassági akadályokat« ismertette, i a hallgatóság nagy tetszésnyilvánítása j mellett. ! Az egyesület műkedvelő tagjai január 16-án adták elő dr. Okányik Lajos 3 felvonásos vigjátékát: >A párisi éjszaka, vagy szökik a polgármester.* E súnművet az egyesület ki is nyomatta saját költségén, gazdagítván egy kell mes művel az egyesületi mulattató könyvtárt. December 26-án Erdősy Károly »Pásztorjáték«-a került szinre mely — szintén újdonság számba ment — összegyűjtötte a város legelőkelőbb közönségét. Az ünnepéJy után a tagok között értékesebb ajándéktárgyak osztattak ki, melyekhez hozzájárultak Vaszary Kolos hercegprímás, dr. Csernoch János, Wenczel Antal, dr. Walter Gyula, gróf Csáky Károly A szokácos nyári mulatság június 12-én volt megtartva a »Fürdő< vendéglő kerthelyiségében. Az egyesület tagjainak önképzésére, müvelésére szolgált a könyvtár, a mely a lefolyt évben részint ajándékozás, részint vétel utján mintegy 30 művel gyarapodott. A könyvtár áll 460 kötetből. Használták összesen 87-en, kivettek 303 kötetet, jövedelme 13 frt' 47 kr. volt. Major János, Szenovitz Gusztáv és Marnó Gyula urak, több értékes művet, Miklósy József ur nagyobb mennyiségű kottát ajándékoztak. Az egyesület céljának megfelelőleg goodoskodott arról is, hogy a tagok rendelkezésükre álló szabad idejüket a helyiség kellemes szórakozással töltse el, e célra szolgáltak a tekepálya, 2 billiárd és számtalan mulattató játéktárgy. Szellemi táplálékot nyújtotta a lapok u. m. Budapesti Hirlap, Alkotmány, Magyar Hirlap, Eszteigom, Esztergom és Vidéke, Esztergomi Lapok, Vasárnapi Újság, Herkó Páter, Társulati Értesítő, Országos Néplap. Az egyesület képviseltette magát a budapesti központi elnök által a magyarországi kath. Legényegyesületek elnökének országos congresszusán. Ez alkalommal dr. Andor György m. elnök két indítványa is tárgyalás alá került. Az alapszabályok értelmében minden hó első felében választmányi ülés tartatott, a melyeknek célja volt a folyó ügyeket intézni és az eredményes működéshez megkívánt rendet és fegyelmet fentartani. A felolvasó estélyek és táncmulatságok előkészítését a vigalmi bizottság intézte, a mely esetről-esetre a választmánytól nyert erre megbízatást. Az egyesületnek hasznos irányban való működését tanúsítja azon körül Az „Esztergom és Vidéke" tárcája. Egy év a Legényegyesületben. — Hollóssy Károly titkári jelentése. — Az egyesület főfeladatának tekintette a lefolyt évben is a keresztény hitélet és öntudat fejiesztését. Miként az előző években, úgy IC?Q8 ban is húsvét után harmadik vasárnap, szt. József oltalmának ünnepén végezték a tagok közösen, mintegy 40-en húsvéti gyónásukat és szt. áldozásukat. A sátoros ünnepeken, újév napján és Szilveszter estéjén tartott istentiszteleteken, valamint az úrnapi körmeneten testületileg vett részt az egyesület. Felemelő vallásos ünnepiességet tartott az egyesület márczius 20-án, midőn Sujánszky Antal, nagyprépost és c. püspök úr, valamint gróf Csáky Károly c. püspök úr által ajándékozott remek szobrok szenteltettek meg és helyeztettek el a nagyteremben. A felavatási ünnepély szt. misével vette kezdetét, melynek végeztével a tagok és a megjelent vendégek a szépen feldíszített nagyterembe vonultak, a hol gróf Csáky Károly c püspök úr fényes segédlettel és emelkedett szellemű beszéd mellett, — melyben szt. József és szt. Antal erényének követésére buzdította a tagokat, — végezte a szentelési szertartást. A felavatási ünnepély második része esle folyt le. Dr. Andor György m. elnök szt. József és szt. Antal szelleméről tartott épületes felolvasást, melyet több monológ követett. A felolvasó estélyt társasvacsora zárta be. Felejthetetlen emlékű Erzsébet király- ! nénk gyászos elhnnyta alkalmából az egyesület is együtt hullatta könnyeit az egész hazával és 1 ész vett a főszékesegyházban tartott rekviemen. Március 15-én ünnepelte nemzetünk 50-ik évfordulóját annak a világra szóló eseménynek, midőn az elnyomott ma- j gyar nép az igazságért, féltékenyen őr- j zött szabadságáért fegyvert ragadt és j hosszú, nehéz harcok után kivivta legszentebb jogait és az ország függetlenségét. E hazafias jubileum lefolyásához az egyesület is hozzájárult. Déielőtt testületileg zászló alatt résztvett a hálaadó istentiszteleten és a Széchenyi-téren tartott díszközgyűlésen ;; délután csatlakozva a többi testülethez, I kivonult a szentgyörgy mezei honvédte- j metőbe és diszes koszorút helyezett az ott nyugvó hősök emlékét hiidető szoborra. A vasárnapi előadásokat és oktatásokat dr. Andor György tartotta. A előadások tárgyát képezte: a zámbézi hittéritők, az aírikai és ázsiai missiók, a chinai társadalmi szokások, a keresztes hadjáratok, az anarchismus, a bánat, gyónás, a vasárnapi munkaszünet és a régi céhrendszerek. A rendes vasárnapi előadásokon kivül nyilvános felolvasásokat is rendezett az egyesület,"melyek kellemes estéket szereztek a nagy számban megjelent közönségnek.
