Esztergom és Vidéke, 1899
1899-12-24 / 103.szám
Visszatekintő, fáradt szemünk bionytalanul révedezve futja be az lhagyott vidéket. Összefolyik a Öld: a történet, a reáboruló éggel: ^z idővel. Le-lehunyódik lankadt zempillánk. Köd borul a képre; sak itt-ott szűrődik át fehér páraátyolán; a feledésen egy fa, egy orony: egy ember, egy esemény. Ahogy egy-egy percre megláttunk ígyet mást, megkiséreljük a tisztában felvehető pillanat-felvételeket etussirozni. Esztergom száz év előtt, Kezdjük ott: milyen volt egy századal ezelőtt városunk. MegirtaKorabinszky örténelmi földrajzi lexikonában. Igy angzik : Esztergom (Gran, Strigonium, Ostriom.) Ide tartozik i) a szabad királyi áros, mely 400 éve viseli e cimet és ely falak nélkül, csupán egy nyilt átokól övezve, fekszik a Duna egyik ága ellett. Két kapuja van. Közepén a piacon melkedik kellemes prospectussal a váosház. — Előtt emelkedik a nagyszerű Sz.-háromság szobor. A piacon Görgei Vlárton kanonok egy pompás vörös márvány szobrot állittatott fel, mely a boldogult császárnét és királynét életnagyságban, koronázási ornatusban ábázolja és a városnak nagy diszére válik. A plébánia templom szép, szilárd épület, mely csak nem rég lett befejezve. A város egyéb tekintélyesebb épüleei: Török tábornoké; Sissay uré ; Sán dor báróé s másokéi. A ráczoknak is van itt egy jól épült templomuk és a polgároknak egy kórházok, valamint szórakozásukra egy lövöldöző-egyesület, melyet a vadászkar szorgalmasan látogat. Mindjárt a városon kivül néhány éve két uj utca is épült szép házakkal. Az egyik Terézia, a másik József-utcának neveztetik. 2) A káptalan-telek, vagy az úgynevezett Tamáshegy. Ezen különféle jól épült házak találtatnak, melyek lakói mindenféle kézművesek. A káptalannak itt saját praefectorátusa van, melynek elnöke mindenkor egy kanonok. Van itt a betegek számára egy lazaretum is. 3) A vár egy magas hegyen fekszik, épen a Duna mellett, és alatta terül el az úgynevezett Víziváros, mely minden időben Magyarország primásáé. Tiz évvel ezelőtt a boldogult császárné, királyné ő Felsége itt a vár közepén egy nagyszerű templomot épittetett. Hajdani nagytemplomának portálja és oszlopai fehér indiai márványból valának ó-góth ízlésre, melyet általában >szép templom« név alatt emiitettek. Ezt a törökök egészen feldúlták a Bakáts-ká'polnája kivételével. Ebben még van egy fehér alabástrom ol.ár. A kupola masszív, belül rézzel bevonva. Barkótzy primás, aki a nagyszombati székes káptalant visszahelyezni és itt mindenféle szép és nagyszerű rendezkedéseket tétetni elhatározta, az erődítés legnagyobb részét leromboltatá. Különösen terve volt a Tamás-hegy oldalán magának hercegi rezidenciát és egy igen fölséges székesegyházat emeltetni. Hogy tehát a káptalannal mind szorosabb legyen a közösség, a legszebb kanonoki lakások épültek a hegy lábától föl az erődig. Ez időben még egyéb különféle hasznos intézmények is létesültek. Két nagy téglaégető állittatott fel, melyből egy égetésre 40,000 darab volt nyerhető. Több mint 100 lóra való istálló is épült és két drága gép szereztetett be, hogy ez építéshez szükséges anyagok rendkívüli könynyüséggel szállíttathassanak föl a folyamból az erősségbe. A közönség kényelmére Esztergom és Párkány között repülő híd is állittatott a Dunára a pozsonyi mintájára. Egy másik roppant költséges hid is épült csupa négyszögkövekből a ledöntött erősség helyébe és minden a legpompásabban lett berendezve. Az érseki Vízivárosban van egy nagy császári proviantház is és egy tekintélyes megyeház, egyéb különféle jó épületeken kivül. 1761-ben itt hercegi költségen könyvnyomtató is állittatott fel, mely azonban Barkótzy primás halálával ismét megszűnt. Ugy a vizivárosban, mint a szabad királyi városban a sz. ferencrendü atyák egész tartományuk számára posztót szövetnek. Azért itt két festő műhely is van. A jelenlegi primás, herczeg Batthiány jóváhagyásával a főiskola, mely alapítása óta a vizivárosban volt, a szabad királyi városba lett áthelyezve s a nevelés a ferencrendre bízatott. Köröskörül messzeterjedő szőlőhegy vonul, melyen a budaival vetekedő jó vörös és fehér bor terem. A hegynek lábánál, melyen a vár épült, meleg víz fakad, melyet fürdésre használnak. A vártól 300 lépésre fekszik az úgynevezett Szt.-Györgymező, mely népes mezőváros. Van itt egy kath. templom és egy nagy gyümölcsöskert. Megjegyzendő még Esztergomról, hogy itt született Sz. István, valamint 1631 ben az ismert Kolonits Leopold bibornokérsek. A székeskáptalan 1540-től a hadizavarok miatt Nagyszombatban van, az érsek pedig Pozsonyban székel. A lakosság száma mintegy 4500 lélek. Beszélnek magyarul és németül. A város igen kevés lakosságú s épen azért nem elég élénk. Esztergom a szabadságharcban. A csak tavaly oly szép rendbe hozott honvédtemető eléggé ékesszólóan hirdeti az elkövetkezett és elkövetkezendő generációknak, hogy városunk a szabadságharc nagy éveiben sem tartozott az alvó városok közé. A nemzetőrzég városunkban 1848. március 18-án alakult meg, mig az ország többi részében a toborzás csak május 20-án kezdődött. Együtt volt mind a négy városrész Pinke István főbiró elnöklete alatt s tanácskozásuk eredményét egy bizottság kivitelére biztak, amely a főbiró elnöklete alatt Krakoviczer Ferencz, Meszéna János, Kakas Ferencz kapitány é*s tanácsosok, Leipolder József szószóló, Bleszl Albert, Nitter Ferencz, Hell Péter, Besze János, Horváth Mihály, Gianone János, Szegedy József, Maiina János számvevő, Palóczy Tamás, Meszes János, Acs Flórián, Schabernick Károly, Szóda Mihály, ifj. Niedermann Ferencz, Burány János, Feichtinger Sándor, Ujváry Ferencz, Kiczing Mihály, Uhrovics Ferencz, Schönbeck Ignácz, Grantner Ferencz, ifj. Farkas Sándor, Pach Károly, Gere Antal és Szitás Antal tagokból állott. A négy testvérváros a városházánál őrtanyát rendezett be, ahol az önkéntes jelentkezéseket igtatták. Az egyesítés eszméje ekkor merült fel először, de míg az kivihető lesz, ugy határozták, (nem álmodva, hogy majd félszázad fog e tervük megvalósulásáig eltelni), megkeresik a megye alispánját: Andrássy Mihályt, hogy a négy városból alakítandó nemzetőrség, mint egy testület, egy parancsnokság alatt álljon. Alig mult el tiz nap és Esztergomnak már 180 fegyveres polgársága és 660 összeirt nemzetőre volt. A testvérvárosokéval együtt az egész őrség 1278 emberből állott. E nemzetőrség első dolgát a miniszter határozta meg. Rendet kellett csinálni a városban, ahol a zsi dók ellen több napon keresztül tartó összejöveteleket tartottak. A megalakulás után a nemzetőrség öt századdá alakult. Minden század maga választotta kapitányát, alkapitányát, főhadnagyát, hadnagyát, két őrmesterét és 8 káplárát. Az első század kapitánya Ör. Meszes János, alkapitánya Greff József, főhadnagya Koksa István, hadnagya Meszes Ferencz lett. A másodiké : százados kapitány Takáts István, alkapitány Kollár Antal, főhadnagy Fruhiert (Hajnali) József. A harmadik század kapitánya volt Horváth Mihály, alkapitánya Litsaer Józseí, főhadnagya Szóda Mihály, had nagya Maiina János. A negyedik század kapitányává Kamocsay . Lászlót, alkapi tanyává Krakoviczer Józsefet, főhadnagyává Niedermann Ferenczet s hadnagyává Lőrinczy Rezsőt választották. Az ötödik század kapitánya Szegesdy József, alkapitánya Kakas Ferencz, főhadnagya Szigler (Sziklai) József és had nagya Vincze Ferencz volt. A lovas polgárok Koksa István kapitány, Trenker Mihály alkapitány, Danglmajer Ferencz főhadnagy és Szejbéli József alhadnagy vezetése alatt huszonnégyen voltak. A nádor parancsnokul Besze János őrnagyot nevezte ki. April 25-én, Ferdinánd király nevenapján tette le a nemzetőrség az esküt. Augusztus 10 én Maurovich Rezső városbirája, Licsaer József alpolgármester, Mekler Ferencz számvevő s néhány polgár aláírásával egy jelentést olvastak fel a hadügyminisztertől, melynek értei mében az esztergomi nemzetőrségnek Komárom őrizetére ki kell vonulnia. Négyszáz főből álló két századot biztak Besze János vezérletére. Aug 10-én kora reggel a Szen r-háromság-téren Ürge József városi káplán misét mon dott s az esztergomi nemzetőrök rövid búcsú után Komárom felé tartottak. A négy századból formált zászlóalj első századában Hell Péter volt a kapitány s Niedermann Ferencz a hadnagy. A második század kapitánya Gianoni János, hadnagya Gyurkóczy Ferencz. A harmadik század főhadnagya Burány János, hadnagya Brutsy László. A negyedik század kapitánya volt Maiina János és hadnagya Etter Lőrincz. Nagy lelkesedéssel indultak útnak. Az egész város talpon volt, sőt a vidékről is sokan egybcsereglettek, hogy Istenhozzádot mondjanak a derék nemzetőröknek. Besze János őrnagy kivont karddal vezényelte az esztergomi önkénteseket s a Rákóczy-indulója harsogott föl utjokban. Párkányban történt a csatlakozás. A megyei nemzetőrökkel együtt az összes esztergomi nemzetőrség száma körülbelül ezer lehetett. Ötszáz előfogaton érkeztek Komárom hires vára alá. Amint zászlóaljakba helyezkedtek, Besze János dörgedelmes beszéde után küldöttséget menesztettek Mertz parancsnokhoz s azt követelték, hogy adják át Komárom vára őrizetét a kiparancsolt esztergomi nemzetőrségnek. Mertz rövid tanácskozás után bebocsátotta a nemzetőröket. Augusztus n-én este y órakor vette be az esztergomi nemzetőrség lőpor és vér nélkül a bevehetetlen várat. A császári haderő eltávozott. Mészáros Lázár hadügyminiszter nagy örömmel üdvözölte az esztergomi nemzetőrséget, mely oly szolgálatkészséggel és sikerrel vonult be Komárom várába. Négy hétig maradtak Komárom váráben az országos népszerűséget kivívott esztergomi nemzetőrök, amikor őket a hadügyminiszter másokkal váltatta fel. Esztergom fiai az 1848/49 iki szabadságharczokban mindvégig dicsőségesen viselték magukat, nem csekély anyagiés sok vér-áldozatot mutatva be a szabadság oltárára. Áz esztergomi honvédek közül elég lesz csak Földváry Imre, Pór Antal, Szölgyény János, Mayer Sáneor, Brinckmann Antal, Leipolder Antal, Stanczl (Szilárd) János, Huber János, Mészáros Alajos, Tóth József stb-re hivatkoznunk. A szabadságharc alatt maga Esztergom nem volt színhelye véres csatáinak, de ide hozták a nagy-sarlai, budai, komáromi és csallóközi sebesülteket, akiket a lakosság a leggyengébb ápolásban részesített. A több ezer sebesültet a várban s a kanonoki palotákban helyezték el, amelyeket végig áttörve, valóságos kórházakká alakítottak. Hétszáznégy súlyosan sebesült honvéd halt meg Esztergomban, akik a honvédtemetőben nyugosszák álmaikat »dúló csaták után.t Ismeretes, hogy az országban az első felhívás, amely az alkotmány visszaállítását sürgette, vármegyénk hires 1860-iki közgyűlésén hangzott el, ahol néhai Palkovics Károly alispán volt a kezdeményező. A honvédemlék a hon védtemetőben szintén az ő kezdeményezésére létesült. E temetőbe helyezték el örök nyugalomra a Kövesden elhunyt Bátori Schulcz Bódogot, a szabadságharc hős dandarnokát. Mauthauseni gránitból való emlék hirdeti hamvai felett az utódok hálás kegyeletét. Az emléket felállító bizottság elnöke néhai Mayer István püspök volt. És tavaly került a temetőbe Palkó vics Károly is, a nagy idők, e nagy tanuja s immár az ő nyugvóhelyét is szép emlékmű jelezi. Felállítására az eszmét dr. Földváry István adta meg e lapok hasábjain, a szoborbizottság elnöke B. Szabó Mihály vármegyei főjegyző volt. Végül még megemlítjük, hogy március 15-ike tavalyi aranyjubileumát a város közönsége a tőle kitelhető legnagyobb fénynyel ünnepelte meg.*) A század szereplői. Érsekek. Széküresedés: 1779-től 1808-ig. Károly Ambrus, {\%o%—1809.) Első Ferencz király rokona, a prímások sorozatában huszonnyolcadik. Már huszokétéves korában elhunyt. Remek síremléke a főszékesegyház szent-István kápolnájában Canova terve szerint kararrai márványból készült. Rudnay Sándor, (1819—1831). Tiz évi széküresedés után az erdélyi püspök érkezett a főherczeg helyére. A török hódoltság miatt Nagyszombatba áthelyezett primási széket és főkáptalant 277 évi távollét után — ő hozta vissza ősi székhelyére. Érseksége alatt kezdették meg a főszékesegyház építését. Az 1831-ik évi kolera áldozata lett. Kopácsy József, (1839—1847) veszprémi püspök lett hét évi üresedés után Esztergom érseke. A főszékesegyház építését nagy áldozatkészséggel folytatta, ő alakította 1843 ban a nagyszombati társas egyházat. Hám János, (1848) szatmári püspök, a szabadságharc vihara miatt nem fogadta el kineveztetését, helyét igy Szcittovszky János (1848—1866) pécsi püspök foglalta el, mint huszonkét éves ! püspök. Nagy missió várta, ő lévén a a nemz.t és a trón közvetítője. Nagy áldozatokkal folytatta s végezte be a főszékesegyház építését, melyet 1856-ban szentelt fel. A fejedelem és a nemzet kibékülésének legmagasztosabb jelenetét azonban már nem érhette meg. Követte Esztergom nagy, bőkezű patrónusa : Simor János (1867—1891) győri püs! pök; a kinek jutott a szerencse, hogy felséges uralkodónkat megkoronázza. Az esztergomi érsek-bibornokok sorában a huszonötödik volt. — Székvárosához kiválóan ragaszkodott s mindent elkövetett annak emelésére, A Bazilika portáleja, a Szent-István kápolna, a szentgyörgymezei árvaház, a primási palota, a Vöröskereszt kórház, a Simor-muzeum, a Pázmány szobor, a renovált Bazilika stb. de főleg jótékonysága kiapadhatlan forrása mindenkorra megörökítették nevét Esztergom annáleseiben. Utódját Vaszary Kolos bíborost ős Pannonhalma adta városunknak. A lefolyt évek története sokkal közelebb áll hozzánk, semhogy a nagy főpap érdemeit, kiválóságát fejtegetnünk kellene. A vármegye. A vármegye született főispánja a hercegprímás, aki e cimet ma is viseli s egész 1881 ig effektive szerepelt is, mint ilyen, ahogy a vármegyei levéltár s a vármegyei főispánok arcképcsarnoka mutatja. Simor János volt az utolsó, aki nemcsak a cimet használta, amig a főispáni administrátor : gróf Forgách Ágoston püspök ez állásáról le nem köszönt. 1881-ben, magának a főpapnak iníciativájára nevezte ki a kormány az első világi főispánt gróf Majláth György szejj mélyében, aki közpályáját itt kezdette meg. Az egyházpolitikai küzdelmek idején állásáról lemondván, 1894 május 14-én lépett örökébe Kruplanicz Kálmán kir. tanácsos, volt alispán, akinek ötvenéves közpályái jubileumát e hőban ünnepeltük. A várm. alispánjai voltak: zamobori Misitz József első alispán (1790—1801), csikvacsaresi MikJósffy Imre első (1801— 1828), baráthi Huszár Imre első (1828— 1832), sárfalui Heya Imre másod alispán (1828—1831), majd első (1832—1840), bozzai Bozzay János másod (1832—1840), maid első (1840—1846), egyházpakai Andrássy Mihály másod (1840—1846), majd első (1846—1849), baráthi Huszár Zsigmond másod (1846—1849), hivvári Meszóna János első (1849 május 29- aug. 26.), derghi és karcsai Somogyi Flórián másod (ugyanazon id őben), d unaszekcsői és görzsönyi | Jagasits Sándor | megyefőnök (1849. aug. 26. — 1860 dec. 31.), szenkviczi Palkovics Károly első (1860—1861), hivvári Meszéna János másod (ugyanezen időben), kisfaludi Lipthay Gyula első (1861—1864), szulyói és Káromi Szulyovszky Lajos másod (ugyanazon időben), nemespanni és gyöngyöshalászi Hamar Pál első (1864—-1866,) szulyói és Káromi Szulyovszky Lajos másod (ugyanazon időben), Wargha (Józsa) *) V. ö: KSrössy László »Esztergom* 1887.
