Esztergom és Vidéke, 1899

1899-12-07 / 98.szám

lomás melletti hely sertéshislaló telepnek nagyon alkalmas és a phylloxera által tönkre silányított esztergomi szőllősgazdák hálás szivvel gondolnának azokra, kik ezen sertéstelep létrehozásában közremunkálnának. Senex. § Kegyei közgyűlés. A vármegyei törvényhatóság f. hó ii-iki rendkívüli közgyűlésének hetvenegy pontból álló tárgysorozata már megjelent és szétküldetett a bizottsági tagoknak. Nevezetesebb tárgyai: I. Felsőbb rendeletek: A házipénztár kisegitésére a szegényalapból kölcsönvett 4155 frt 28 kr, mult évi kamatainak megtérítését kimondó határozatnak belügyminiszteri intézvénnyel való jóváhagyása. — A belügyminiszter intézvénye az alispán, főorvos és a két főszolgabíró utiátalánya tárgyában. — Vaszary Kolos bibornok hercegprímás a vármegyénk névnapjáról szólló megemlékezését megköszöni. — A főispán a pénzügyminiszternek a vármegyétől kért pénzügyigazgatóság tárgyában kelt leiratát közli. — A főispán intézvénye Hollósy Mórnak tb. árvaszéki ülnökké való kinevezése tárgyában. — A belügyminiszter leirata dr. Perényi Kálmán és társai fegyelmi ügyében. — Ugyanannak leirata a pilismaróthi volt úrbéresek és a község között kötött szerződés jóváhagyása tárgyában. — A kereskedelemügyi miniszter leirata a kéméndi- garami hídnak törvényhatósági kezelésbe leendő átvétele tárgyában. — Ugyanannak jóvá' hagyó leirata az 1897—1898. évi útadó zárszámadás tárgyában. II. Néhány bizottság kiegészítése is szükségessé vált. Igy a varmegye közigazgatási bizottságába Vimmer Imre polgármester helyébe* 1 és a járási mezőgazdasági bizottságba Vimmer Imre polgármester helyett 1 tagnak nyilványosan, — Maiina Lajos volt polgármester helyett a vármegye egészségügyi bizottságába 1 tagnak nyilvánosan és a központi mezőgazdasági bizottságba Maiina Lajos helyébe 1 tagnak szavazatlapokkal való megválasztása. kérdésre. A Magyar. Hirlap a legelterjedtebb napilap, amely minden izében hazafias, minden törekvésében magyar. Politikája a nemzet érdekeinek a védelmében csúcsosodik. Egyébként független minden pártbefolyástól. Vezérelvei a azabadelvüség s a demokratizmus. J&bben tántoríthatatlan. A Magyar Hirlap kiterjeszti figyelmét mindenre, ami a közügy gyei bármi összefüggésbe hozható. Ellenőrző hivatását a hatalommal szemben folyvást teljesiti. Az egyesek jogos panaszának szószólója mindig, amikor ezt a közérdek valamely szempontja kivánja. A legjobb irói erők állanak a Magyar Hirlap állandó es kizárólagos szolgalatában, A lap szépirodalmi része elsőrangú. Hírrovatai változatosak, megbízhatók. A Magyar Hirlap előfizetési ára félévre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr., egy hóra 1 frt 20 kr. A kiadóhivatal Budapesten, V. kerület, Honvédutcza 4. szám alatt van. A Hót. A Hét, ez a legelőkelőbb magyar hetilap karácsonyra tiz éves jubileumát üli meg. Ebbe a jubiláris számba Magyarország összes legjelesebb irói, államférfiai, művészei, művésznői — akik a tiz év alatt A Hét beimunkatársai voltak — írnak cikkeket, ezzel oly értékes és érdekes irodalmi eseményt alkotva, a melyhez hasonlatos nálunk nem volt. A tiz esztendős Hét jubiláris száma méltó stádiuma e népszerű újság pályafutásának, a mely talán az utolsó tiz év irodalmi pályáját is jelenti. Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Herczeg Ferenc, Csáky Albinné, Eötvös Károly, Fraknói Yilmos, Falk Miksa, Vámbéry Ármin, Ágai III. A jelentések közül kiemeljük: Esztergom sz. kir. városnak szabályrendelete a bor, hus és fogyasztási adópótlékról s az ebben Tátus János és társaiuak fellebbezése. — A szölgyémi körjegyző fellebbezése a két Szöigyén község képviselőtestületének a Il-od körjegyző s a körjegyzőségi irnok állását rendszeresíteni megtagadó határozata ellen. — A két járási főszolgabíró jelentése a tüzrendészeti szabályrendelet módosítása tárgyában. — A párkányi járás főszolgabírójának folyó évi 4359. számú jelentése a farnadi hegyközségi rendtartás jóváhagyása tárgyában. — Ugyanannak 9241 számú jelentése a kisujfalusi faiskolából. — A vármegye tiszti főügyészének az esztergomi kórház építésére vonatkozó szerződés jóváhagyása tárgyában jelentése. — A vármegyei tiszti főorvos dr. Oszvald Géza orvosi oklevelét kihirdetés végett bemutatja. — Ugyannak véleménye a tokod-ebszőnyi bányatelepen engedélyezendő házi gyógytár tárgyában. IV. Kérvények'. A »Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársaság* kérelme a Dorogh és Tokod községek határát képező útnak a vicinális utak közé felvétele tárgyában. — B. Szabó Mihály"^ várm. bizotts. tag indítványa a főispán \ ötven éves közszolgálati endékünn epének \ megülése iránt. V. Levelezések'•: Szolnok-Doboka vár- j megye átirata a törvényhozásba várme- j gyebeli képviselők küldése tárgyában. — j Baranya vármegye átirata a vármegyei; alkalmazottak helyzetének és ellátásának \ sürgős rendezése tárgyában. — Hont • vármegye közönségének átirata, a pálinka \ ivás korlátozása tárgyában a képviselő-1 házhoz intézett feliratának támogatása j iránt. — Ugyanannak átirata hason cél- i ból a közegészségügy államosítása tár- \ gyában. — Kis-Küküllő vármegye kö-j zönségének átirata a közutak fentartásá- j hoz szükséglendő kő és kavics-anyag j vasúti szállítási díjszabásának mérséklése, tárgyában. 1 Amint a tárgysorhoz e hézagos j ismertetése is mutatja, a közgyü-: lés sok komoly és fontos tárgygyal fog foglalkozni s különösen érdekessé j teszi azt a főjegyző indítványa a vármegye | szeretve tisztelt főispánjának félszázados közszolgálati emlékünnepére vonatkozólag. Egy kis asszonypolitika. Kedves Munkácsy, amennyire az Ön bohémarcu Krónikását ismerem, par tout nem tartom lehetetlennek, hogy heti penzuméval megint megkésik. Szimpatiálok Önnel és nem szeretném, ha az ő lustasága miatt zavarba jönne. Küldök hát én egy — kis irkafirkát. Belepasszol a krónika-rovatba ; aktuális is, megtörtént is s azt hiszem : igazság is van benne. Vasárnap ugyanis a mi asszonytársaságunk Emma aszszonyságnál jött össze a szokásos fife o ' clok — kávéra. Mi nem igen beszélünk toilettről, egymás kalapját, alsószoknyáját, férjét békében hagyjuk, ellenben kissé politizálni szoktunk, még pedig — lévén nem csak férjünk, de az anyakönyv szerint is — nagykorúak, csak higgadtan és csendesen. Ezúttal Hermin hozta szóba a kvótát. A nyugodt és higgadt társaság igen méltatlankodott azon, hogy uraink és parancsolóink, ennél-amannál a fontos oknál fogva kénytelenek voltak a kvótát felemelni. Berta, aki ugyancsak megnéz minden krajcárt, méltatlankodott legjobban azon, hogy mi szegény, bár boldog magyarok tiz év alatt vagy száz millióval többet fogunk fizetni a két államháztartás költségeire. Némelyek igen kellemetlen véleményt nyilványitottak a »jog, törvény és igazság* korszakáról és vállalkoztak ezt Frey urnák, de még a szép Nándornak is megmondom, mások Széli miniszter urat — pardon — még szélhámosnak is nevezték. Én azonban nem juthattam szóhoz, pedig volna egy tervem, amely talán lehetővé tenné, hogy ami elvész aj réven, vissza kerüljön a vámon. Bízom Krónikás ur lustaságában, hogy j e tervemet legalább becsese hasábjain közzé tehetem. Nos hát igen kedves tisztelt és szeretett barátnőim : Berta, Emma, Macza und so weiter, én tudnék egy egészen biztos bizonyos és csalhatatlan módját annak, hogy a mit férfiaink kényteteAdolf, Dóczi Lajos, Podmaniczky Fri- j gyes báró, Földes Béla stb. tisztelték meg kézírásaikkal A Hetet, a melynek vezére Kiss József, ez a nagy poétánk. | A Hét mindig értékes, magas színvonalú, j politikában és a társadalomban nyomós j szavú szemle volt, a melynek belső dol- j gozótársai maguk egy kis irodalmat je-! lentenek. Kóbor Tamás, Tóth Béla, Ignotus, Ambrus Zoltán, Papp Dániel, Heltai Jenő, Makai Emil, Szalay Fruzsina, Lövik Károly, Szőllősy Zsigmond, Salgó Ernő stb, nevei elég garancia arra, hogy ez a kitűnő lap a második tiz évben is ugyanannyi dicsőséghez és sikerhez jut, mint az előző decennium alatt. Kivülök úgyszólván az egész magyar irodalom részt vesz e lap szellemi előállításában, Krónikái, Bánffy-naplói, novellái és versei az irodalom mindmegannyi javaterméke, a melyet ma már szerte-széjjel próbálnak utánozni. Az érdeklődőknek A Hét kiadóhivatala (VII., Alsó-erdősor 3.) kívánatra szivesen küld mutatványszámot. A nagyértékü jubiláris számmal még módunkban lesz külön is foglalkozni. Cimbalmosok figyelmébe. Ajánljuk a cimbalomjátszóknak az Erdélyi Dezső szerkesztésében és Nádor Kálmán kiadásában megjelenő Cimbalomszalon II. évfolyamának most megjelent 2-ik számát. Van benne néhány ismertebb, de cimbalomra csak most átirt népdalon kivül egy gyönyörű betyárdal (Betyár legényt kemény vasban) s azonkívül s ez adja meg ennek a füzetnek a legnagyobb becsét : — két remek dal a Szulamit cimű dalműből, mely anynyi zsúfolt házat csinált a fővárosi színházakban. Az egyik >Im itt ez a kút* gyönyörű mélabús ének, a másik : »Én vagyok a kis egérke* könynyebb dailamú részlete az annyira kedvelt dalműnek. A füzet ára 60 kr. — Előfizetési ára negyedévenként 1 frt, 50 kr. Megrendelhető Nádor Kálmán zeneműkiadóhivatalában Budapesten, Károlykörut 8. sz. a. A >Zenélő Magyarország.* E zongora és hegedű-zenemű folyóirat december elsei XXIII-dik füzete érdekes tartalommal jelent meg. Tartalmazza ezen füzet: I. Zsadányi Armánd » Tizenhárom fodor van a szoknyámon* magyar dalt. II. Huber Sándor >Vis á vis* francia-négyes a legújabb most divatos tréfás dalok és chansonokból összeállítva. III. Starck Henrik >A manó vigye a zenét* tréfás*) dalt. Minden füzete ily gazdag tartalommal jelenik meg e közkedvelt zenemű folyóiratnak. Egy-egy füzet mindenkor 10 oldalon a legszebb s legsikerültebb zeneujdonságokat hozza negyedévben 6 íüzet 60 oldal zeneművet ad 1 frt előfizetésért. Előfizethetni csakis a » Zenélő Magyarország* (Klőkner Ede) zeneműkiadóhivatalában Budapest. VI. Csengeryutca 62. sz. a. honnan árjegyzéket és a'z egyes évnegyedek tartalmát mutató jegyzékek ingyen és bérmentve küldetnek. A Magyar Könyvtár. E vállalat legújabban megjelent novemberi füzetei közül négy a magyar, kettő a külföldi irodalomnak van szentelve. Klasszikusaink közül ismét Arany János nevével találkozunk, kinek »Buda halála* cimű eposzát Moravcsik Géza látta el magvas bevezetéssel. A régibb nek voltak a kérlelhetlen politikai viszonyoknak oda áldozni, hogy a telhetetlen osztrák moloch bendőjét megtömjék vele, azt mi asszonyok könnyen, bizton visszaszerezzük. Ha, a kvóta megszavazásának napján kedves asszonytársaim, velem együtt, azt a szent fogadást teszik, hogy addig a tiz évig, a mig keserves pénzünk kvóta cimén kiszivárog innen, közülök egyetlenegy sem vesz a világon semmiféle iparcikket Becsben, sem nem hozat onnan, legyen az selyem, gyapjúszövet, csipke avagy szallag, kész ruha, fehérnemű avagy cipő, kalap, köpeny vagy keztyü, egyszóval semmit, de semmit, hanem jár itthon vett, itthon készült ruhában, akkor Magyarország boldog ország lesz asszonyai révén, a kik szivükön hordják érdekeit. Van nekünk szép virágzó fővárosunk, itt mindjárt a szomszédban, pompás, minden igényeknek megfelelő kifejlett kereskedéssel, megkaphatunk a legfinomabb és legdrágább iparcikktől kezdve a Iegolcsóbbikig mindent városunkban is, a mire szükségünk van és inkább csak szokásból, meggondolatlanságból, a cifra katalógusoktól csábittatva, vagy mert elhitették velünk ügyes szomszédaink, hogy náluk olcsóbban kaphatunk, vásárlunk náluk. Szakítsunk ezzel a borzasztó, már-már divattá vált rossz szokással, legalább csak erre a ránk súlyosan szakadó tiz esztendőre és meglássuk, hogy édes szép hazánk mennyivel szebb, jobb, elégedettebb és boldogabb lesz. Aztán nem szabad megálinunk pusztán az iparcikkeknél. Van más ezerféle apróság, a melyre meggondolatlanul ugy költünk, hogy a külföldnek (Ausztriának) adunk vele hasznot. Hogy csak egy néhány, igen szembeszökő példát adjak. — Sonkát ne együnk prágait, hanem kassait, nem kell bécsi virstli, elég jó a Rothnagelé is, ne együnk karlsbadi porcelíánról, ne igyuk hozzá borunkat cseh üvegből, a tokodi Kurzweil elég közel van, ne igyunk rajnai bort, pilzeni vagy cseh sört, ne együnk lengyel gombát, znaimi uborkát stájer répát és káposztát, Cabos-süteményt. Ne fogyasszunk sokféle éretlen száraz sajtjokat, a mikor magunknak százféle kitűnő sajtfélénk van. Ne együnk stíriai pulárt és kappant és ne déltiroli befőttet hozzá, a magyar irodalom nagyjai közül Kazinczy Ferencz van képviselve, kinek „Pályám emlékezete« cimű önéletrajzából a legérdekesebb fejezeteket válogatta ki és látta el a szükséges bevezetéssel és jegyzetekkel Balassa József. A modern magyar irodalomnak egyik legnépszerűbb irója, Rákosi Viktor jut szóhoz a 135. sz. füzetben, mely a pompás humorú elbeszélőnek egyik legjobb izü rajzával, a >Leendő özvegyem történeté«vei nyilík meg és egyebek közt >A drámai szende lencséje* cimű kacagtató humoreszket is tartalmazza. Igen érdekes a 136. si. füzet is, melyben Zöldi Márton a régi magyar szinészvilágból vett »Szinész-históriák«-at mond el, ki* tünŐen jellemezve Thespis kordéjának világát. Á külföldi irók közül most Anatole France-ot, a nagy francia elbeszélőt mutatja be a >M. K.«, még pedig egyik legkedvesebb műve, a Noziére Péter Apró Történetei révén, melyeket egy Anatole France-szal congeniális iró, Ambrus Zoltán fordított magyarra. A másik külföldi füzet befejezi Poe Edgár >Rejtelmes történeteidnek a »M. K.« egyik régebbi füzetében megindult sorozatát, ezeket a fantasztikus, geniális elbeszéléseket, melyek egy egész irodalmi műfajt teremtettek meg. A »M. K.«-nak e füzetekkel együtt már 140 száma van, az év végén pedig másfélszázra fog rúgni e becsesnél becsesebb munkák lajstroma. Egy szám ára 15 kr; teljes jegyzéket ineyen küld a kiadóhivatal: Lampel R. (Wodianer F. és Fiai.) Andrássy-ut 21.