Esztergom és Vidéke, 1899

1899-02-02 / 10.szám

1899. ferbuár 2. ESZTERGOM és VIDÉKE (10. szám.) már inkommodálja a gazdát, ki nem csak sok esetben sajnálja a költséget, hanem gyakran nem is ért hozzá. Végre a napokban láttam egy uj ké­szüléket, mely praktikusságánál és olcsó­ságánál fogva hivatva van arra, hogy ezen régóta vajúdó kérdést egy csapással megoldja és rövid idő alatt lehetővé teszi, hogy legtöbb gazda birtokának területét pontosan tudhassa. E készü­lék egy szabadalmazott földmérő-talyiga. A gépezet három főrészből áll i. a kerék, mely mér, 2. az óra mű, 3. két talyiga szarvból. A kerék teljesen vasból készült és egyszeri körülforgásával egy ölet ir le és a 6 küllő, melyek mindegyike egy kis bevágást csinál a földön, mutatja a lábakat. Az óramű áll egy óralapból, mely 100 ölre van felosztva az óralapon egy mutató és hátról egy harang. Ezen óramű a mérőkerék tengelyével van ösz­szekötve és annak minden fordulatával, tehát egy öl út után egygyel többet mutat egész százig, akkor lecsenget, vagyis minden felmért 100 ölnél csenget és mér tovább minden fennakadás nél­kül. Igy csak a csengetés számát kell megszámlálni, az annyi 100 öl, végül ha a terület végpontján megállunk, az óra­lap mutatja, hogy a lecsengetett 100 öleken felül hány öl még és a küllők csapása mutatja hogy hány láb. Például 3-szor csengetés az 300 öl az óralap mutat 43-at 43 öl a fehér küllőtől a 4-ikcn áll 4 láb összesen 343 öl 4 láb. Ha a mérést a tábla másik oldalán folytatni akarjuk, ismét az o lesz a kiin­dulási pont. Elég ha az óralapon levő mutató csavarját egy mozdulattal meg­lazítjuk, mire egy rúgó az óralapot előre nyomja, mely most már a mutató alá a o-ra állitható ; a csavart megszorítjuk s a készülék készen áll a mérésre. — Ez oly egyszerű és könnyű dolog és oly gyorsan eszközölhető, hogy bárki által alig Y 4 perc alatt végrehajtható. A taliga két szarva hasonló az eke­szarvhoz, ennek végén van a mérőkerék tengelye és a tengelyen az óramű. — Az egész készülék a szarvak kivételével vasból és rézből készült és oly könnyű, hogy alig 8 kiló, igy bármely gyermek által körültolható. — S miután ezen földmérő talyiga oly gyorsan tolható, amily gyorsan az ember járni tud, vele a mérés oly gyors, könnyű és miután személyzet hozzá egyáltalában nem szük­séges ezért oly olcsó a munkája, hogy birtokát bárki igen rövid idő alatt saját maga felmérheti, minden egyéb költség kizárásával. — Ezen mérő talyigával naponkint több száz holdat is felmérhet egy ember, szerkezete oly egyszerű, hogy igazán csodálkozni lehet, hogy eddig még fel nem lett találva. — Ezen uj készüléket a napokban láttam Győrben a Stádel Károly örökösei cég gépgyár és vasöntődéjében ott készül ezen sza­badalmazott tárgy és most kezdi árusítani, mert a találmány még egészen új. A neve­eett czég egy darabot rendelkezésemre bocsájtott, hogy kísérletet tegyek vele — Mondhatom meglepett egyszerűsége és igazán praktikussága által, s több gazdatársam jelenlétében eszközöltem próbaméréseket oly meglepő eredméy­nyel, oly gyorsan és pontosan és kön­nyűséggel hogy osztatlan általános véle­mény az volt, hogy ezen problémát praktikusabban megoldani lehetetlen volna. A szerkezet egyszerűségéhez hoz­zájárul a szolid munka is, s véleményünk szerint a javítás évek során át ki van zárva. S miután az egész készülék ára csak 18 frt, ez oly csekély összeg, ha tekintetbe vesszük, hogy egy mérőláncz is 8, 10 frt. ez okból minden gazdatár-! samnak a legmelegebben tudom ajánlani a mérő talyiga berendezését. Igen sok esetben hasznát vehetjük a gazdaságban, nemcsak a birtok általános felmérésnél, hanem parczellázásoknál, konventió föl­dek kimérésénél, feles, harmados földek kiosztásánál és még ami fő, a napi fo­gatmunka ellenőrzésénél is. Ha nyári időben egy fogat 1 holdat (1200 • öl) kiszánthat naponként és csak 3 / 4 holdat szánt ki, a cseléd indolenti­ája, hanyagsága miatt, ez már napi 80 k. egy fogat után és 10 fogat után már 8 frt. napi veszteséget jelent. — De mi­után ezen készülékkel az öregbéres, haj­dú, vagy gazda pár perez alatt felmér­heti naponkint miuden cseléd napi fogat­mnnkáját és ellenőrizheti, ez által min­tegy ösztönözve van a cselédség a reája kiszabott kompetenciát kiszántani. Mennyi veszetségtől szabadulnak meg ez által csak egy éven át is ? Szóval ezen >Földmérő taliga* olyan találmány, mély hivatva van igen nagy bajokon segíteni és melyet gazdatársa­immal megismertetni morális kötelessé­gemnek ismerek. E. Esztergom, február I. Farsangi naptár. Február 4. A »Kaszinó« műkedvelő előadása. Február 5. A mészáros és hentes iparosok tánc­vigalma. Február 9. Katonatiszti estély. Február ir. A tanitóképzö intézet növendékeinek táncestélye. Február 12. Polgári bal. Február 13. A »Kat. Legényegylet batyubálja. — A főapát nevenapja. A helybeli főgimnázium szépen megünnepelte az in­tézet kegyurának, Fehér Ipoly panon­halmi főapátnak névünnepét. Az ünnep­ségek sorozata a vasárnapi nagy misével kezdődött, amelyen Maszlaghy Ferenc kanonok, az intézet érseki biztosa is részt vett. Az istentisztelet után a dr. Bárdos Rémig tanár által igazán minta­szerűen vezetett »Czucor Önképzőkör* tartott diszgyülést, amelyen az igazgató és a tanári kar is megjelent. A gyűlés érdekes és változatos programmja a kö­vetkező volt : 1. Megnyitó beszéd. Tartja : Závodszky D. VIII. o. ifj. elnök. 2. Vörösmarty állás­pontja irodalmunkban, Trautwein Gy. VIII. főjegyző egysz. elfogadott érteke­zése. Felolvassa : Deutch J. VIII. o. 3. Em­lékezet, Szokol A. VIII. pénztáros dicsé­rettel elfogadott költeménye. Szavalja: Mertán J. V. 4. Madách, Az ember tra­gédiája, XV. szin. Előadják: Csomó S. VIII. o. (Ur); Szokol A. VIII. o. (Adám); Suchter J. VII. o. (Lucifer); Polczer J. V. o. (Éva). 5. Üdvözlő óda, Závodszky L. jutalmazott költeménye. Szavalja: Guksa A. VIII. o. b. t. — Az ülés után Maszlaghy Ferenc kanonok a látottak és hallottak felett teljes megelégedését fejezte ki. Hétfőn reggel 8 órakor nagy misét mondott a főgymn. igazgató több növen­dékpap a,sszisztentiája mellett. Mise alatt a főgymn. dalárda Bogisich Mihály * Őse­ink buzgósága* c. énekeskönyvéből a következő régi énekeket adta elő: »Jer­tek keresztény lelkek* (17^7). >Előtted Jézusom leborulok* (1797). >Boldogasz­szony anyánk* (1797). ^Üdvözlégy szent test* (1651). »Üdvözlégy, Mária tenger­nek csillaga* (1493. évekből.) Délben 12 órakor a bencés székházban ünnepi la­koma volt, melynek étlapja itt követ­kezik : Francia leves. Fogas. Fánk. Vesepecsenye. Man­dula felfujt. Fácán. Fagylalt. Különlegesség. Sajt. Asztali bor. Tényöi veres. Somlai fehér. Monopolé. Fekete kávé. A lakomán jelen voltak: Kruplanicz Kálmán, Boltizár József, Maszlaghy Fe­renc. Venczel Antal, Klinda Teofil, >dr. Fehér Gyula, Lengyel FJávián, Andrássy János, Ruprecht Henrik ezredes, Dancz­with Lipót, Maiina Lajos, Niederman Jó­zsef, dr. Földváry István, Frey Ferenc, Pisuth István, Fiedler Ferenc, Pongrácz Zsiga, Hanny Béla, Obermayer György, I Meglátjuk ! Reusz József, Mátray Ferenc, dr, Walter Károly, Magos Sándor, Zsiga Zsigmond, Reviczky Géza, Nozdroviczky Miklós. Az első felköszöntőt Vojnits igazgató mondotta, szépen átgondolt beszédben emlékezvén meg Pannonhalmáról, a melynek oltárán immár 900 év óta ki­olthatatlanul ég a hit és hazaszeretet lángja. A nemzetek — ugymórid — a legrégibb időktől kezdve szerették nagy eseményeiket a hegyekhez fűzni, igy Sión negyén adattak az erkölcs örök törvényei, a rómaiak a mons sacerre te­kintettek, a görögök ködbe vesző he­gyeiket apró istenekkel ékesítették be, — a magyar nemzet történetében Pan­non hegyéről tekintett szét a hódító vezér s 100 évvel később innen indult ki a lelkes sereg, hogy e hazát a hit és tudomány fegyverével másodszor hó­dítsa meg. Lelkesült szavakkal éltette a rend szeretett atyját: Fehér Ipoly fő­apátot s a diszes társaság egész elra­gadtatással köszöntött az országszerte közszeretetben álló főpap egészségére. A házigazda szavaira Boltizár József püspök válaszolt a nála megszokott hév­vel, utalván azon nagy szerepre, melyet hazánk történetében a rend eddig is betöltött s éltetvén a főapátot s a rend tagjait. Maiina polgármester a város érzel­meit tolmácsolta rövid szavakban. A diszes társaság nagy része a késő délutáni órákig maradt együtt vig poha­razás és eszmecsere közt s az ünnep­lésből kijutott a ház derék gazdájának : Schedl Arnulfnak is, a kit a hatalmas menü dicsért, s a ki két év múlva 25 ik évét tölti be esztergomi tanárkodásának. Ez a kipattant titok azonnal sok ovációt szerzett a vidám gazdának, a ki viszon­zásul elmondta 9000-ik adomáját s a jelen maradtak nagy előkészületeket határoztak el a bekövetkezendő jubile­umra. — Személyi hir. Kornhaber Adolt m. kir. honvédőrnagy a hét elején nejével együtt városunkban tartózkodott. — Farsangi ebéd. Boltizár József ér­seki helynöknéi tegnap volt folytatása a farsangi ebédek sorozatának. A háziak nagy szeretetreméltósága következtében a legkedvesebb asztal mellett ott voltak : Báthy L. garamujfalusi esperes, Büttner Róbert, dr. Fehér Gyula, dr. Földváry István, Frey Ferenc, Kerch Ferenc, Maiina Lajos, Magurányi József, Munkácsy Károly, Náthera Pál, Niedermann József, Némethy Lajos, dr. Palkovics Jenő, Perger Lajos, Patti Gyula, Szecskay Kornél, Schreiber Atedár, Tónay Pál, Zubriczky Aladár. Az első felköszöntőt a püspök mondotta vendégeire, akik közül Frey Ferenc, Maiina Lajos és Némethy Lajos éltették a vendéglátó egyháznagyot és jelenvolt rokonait. — Címadományozás. A főispán Nóvák József írnoknak — buzgó munkássága elismeréséül -— a közigazgatási iktató — kiadó címet adományozta. — Névnap. Vasárnap ünnepelte név­ünnepét Hoffmann Ferenc pénzügyi ta­nácsos s ez alkalomból kollégái és ba­rátai szives ovációkban részesítették. — Estély. Érdekes estély volt m. hó 31-én dr. Burián János ügyvéd úrnál. Tizenöt ifjú szép ieány s tizenöt fiatal úr volt hivatalos s rögtönöztek egy igazi elite-bált, amely reggelig eltartott s oly kedv és hangulat jellegezte, amilyet csak a fiatalság tud megteremteni a legsze­retetreméltóbb házi körben. — BÚCSÚIakoma. A dr. Rédly Sándor törvényszéki bíró tiszteletére a városi polgárság által rendezett búcsúlakoma a »Fürdő« vendéglőnagy termében ma este 8 órakor lesz megtartva. — Pénzügyi bizottság kedden folytata az uj jövendékek kezeléséről alko­tadó szabályrendelete tárgyalását, me­lyeknek legfőbb részét egy uj jövendéki hivatalfönök állása és hatásköre képezi. Ezúttal a bizottság csak általánosságban vette át a szabályrendelet tervezetet s annak részletek tárgyalását a jövő ülés­ben kezdi meg. Hogy szükséges ez uj állások szervezése, ahhoz majd akkor szólunk hozzá, ha az egész szabályren­delet tervezetet bemutattuk olvasóink­nak. A kérdés igen fontos, mert az két­ségtelen, hogy a tervezett sokféle jöven­déket, afféle hideg > hivatalos közöny­nyel* alig lehetne sikerrel vezetni. — A Kaszinóból. A >Kaszinó* szom­bati előadása iránt oly nagy érdeklődés mutatkozik, hogy az ülőhelyeket már majdnem mind lefoglalták. A próbák se­rényen folynak. Szinre fog kerülni: >Párbaj.« Szinmű egy felvonásban. Irta: Porzsolt Kálmán. Személyek : Özv. Ko­vácsné V. Mohay Viktória úrnő. Jolán leánya Perényi Irma k. a., Majoros Fe­renc Kelemen Béla úr, Berényi Arthur gróf Berán Károly úr. Ezt megelőzi: >Egy baleset. Dialóg. Irta; Gabányi. Személyek : Gyula Schleiffer Mátyás úr, Margit Hajas Olga k. a. Az ülőhely ára, mint rendesen, 2 korona, állóhely ára 1 korona. Előjegyzések a Kaszinóban kitett iven eszközölhetők. Az előadás este 8 órakor fog kezdődni. — A »Ka­szinó« választmánya különben mult hó 31-én ülést tartott, amelyen dr. Földváry István meleg szavakkal üdvözölte a vá­la ztmányban megjelent Hartmann Gusz­táv alezredest, majd bejelentette, hogy a Takarékpénztár hajlandó az uj helyi­ségben a színpad portáleját az intézet költségén megépíttetni, ami körülbelül 500 frt költséggel jár. A választmány elhatározta, hogy a Takarékpénztárnak, amely az egyesület iránt a legnagyobb figyelemmel t viseltetik, írásban mond köszönetet. Új tagokúi felvétettek : Aj­kay Endre főhadnagy, Fried Rudolf had­nagy, Szekér Gyula földbirtokos, Kircz Jónás fakereskedő, Bódogh Kálmán ügy­véd és Kopriva Ferenc bányagondnok. — Vadászatok. Az utolsó vadászato­kat Nimródjaink ugyancsak felhasználták. Hétfőn egy több tagú bérlőtársaság a libádi határban rendezett na­gyobb szabású hajtóvadászatot, amely kilencven nyúl leteritésével vég­ződött. Kedden Pfalcz József vadásztatta meg ebedi vadászterületét, szintén szép eredménynyel. — Rózsaszínű rovat. Stell Lajos duna­szerdakelyi kéményseprőmester m. hó 31-én jegyet váltott Popellár Józsefvárosi képviselő szép leányával: Annával. — Üllések a vármegyeházán. A vár­megye e hó második felében, 18—20 ik között rendkívüli közgyűlést tart, hogy a városi költségvetést letárgyalja. A köz­igazgatási bizottság február havi ülése 14-én lesz .Megelőzi a tiszti nyugdíj-alap igazgató választmányának ülése, amely özvegy Barta Árminné és özvegy Szabó Ivánné nyugdijkérvényét fogja tárgyalni. — Az iparosbál. Az önálló iparosok bálja vasárnap zajlott le a >Fürdő« ven­déglő helyiségeiben s amint előrelátható volt, igen szépen sikerült. Ugy az er­kölcsi, mint az anyagi eredménynyel a mulatság buzgó, érdemes elnöke : Dóczy Ferenc, valamint rendezője: Neumayer Károly ipartestületi jegyző teljesen meg lehettek elégedve. A piroskék rosettás rendezők derekasan kitettek magukért, a táncosnőknek ugyancsak nem enged­tek pihenést. A közönség megérkezte­kor zajosan megéljenezte dr. Földváry István iparhatósági biztost és Frey Fe­renc országyülési képviselőt. A mulat­ságon városunk sok előkelősége részt vett, a papság közül csak a bencés székház tagjai adóztak a szegény iparo­sok felsegélyezésére. A sikerült szép mulatságon jelen voltak: Bayer Károlyné, Balog Ambrusné, Bárgel Mihályne, Buri Józsefné, Bernvaller Lajosné, Bohátka Istvánné, BelIusGyuláné, Bartalos Vincéné, Csányi Károlyne, Csányi Emma, Csányi Ferencné, Csincsura Mártonné, Dudás Ödönné, ifj. Dudás Jánosné, Dudás Etelka. Fricz Györgyné, Grottár Jolán, Herbák Matild, Janovits Pálné, Jedlicska Rezsőné, Komár Antalné, Kántor Endréné, Kri­zsány Andrásné, id Korencsi Lajosné, Korencsi nővérek, Lőrinc Józsefné, Ler­ner Józsefné, Lerner Ottil, Meizler Já­nosné, Midler Gusztávné, Matus Gyuláné, Matus Margit, Nagy Jánosné, Nagy lg­náczné, Pelcmann Ignácné, Pelezmann Ilonka, Polasin Mátyásné, Reiter Jakabné, Sárgái Mihály né, Szekeres Gáborné, Szekeres Anna, Simon Józsefné, Teichert Irma és Vagner Erzsike. — A jéggyár ügye. A jéggyár ügye körülbelül már a megvalósulás stádiu­mába lépett. Az érdekeltek ugyanis hét­főn este ujabb értekezletet tartottak, amelyen kimondották, hogy ha február 15-ig, mint legvégső terminusig az időjá­rás meg nem változik és a jégvágás le­hetővé nem válik, azonnal megrendelnek a »Danubius« gyárból egy jéggépet, amely naponkint huszonöt méterraázsát tud produkálni. E menyiséggel ugyanis az érdekeltek napi szükséglete fedezhető

Next

/
Oldalképek
Tartalom