Esztergom és Vidéke, 1899
1899-11-30 / 96.szám
Csütörtök, november 30. ESZTERGOM es AZ „ESZTERGOMVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLET'* HIVATALOS LAPJA. M c áJelenik Vasárnap és csütörtökön, w " ~ pLŐFIZETÉSI ÁRAK I Egész évre — — — — 12 kor. — fii. Fél évre — — — — — 6 kor. — fii. Negyed évre — — — 3 kor. — fii. Egyes szám ára: 14 fii. Felelős a szerkesztésért: MUNKÁGSY KÁLMÁN Laptulajdonos kiadókért: DR- PROKOPP GYULASzerkesztőség és kiadóhivatal: (hova a kéziratok, előfizetések, nyilttérek és hirdetések küldendők) Széchenyi-tér, 330. szánj. Kéziratot nem adunk viasza. A városi elemi iskolák jellege. Esztergom, november 28. Egy, évtizedek óta függő s adott alkalmakkor minden Biela-üstökösnél pontosabban visszatérő kérdés került újra felszínre a közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén. A városi elemi iskolák jellegének kérdése, amely hogy végre tisztázódjék, itt is az ideje. A bizottsági ülésről szóló tudósításunkban el volt mondva : mely körülmény tette újból aktuálissá: a városi leányiskolánál megüresedett tanítónői állás betöltésének szükségessége. A városi iskolaszék ugyanis közölte a kir. tanfelügyelővel az általa hirdetett pályázat szövegét s a bizottságtól választástvezető elnök kiküldését kérte. A hirdetmény szövegéből azomban egyáltalán ki nem tűnik, hogy az iskola községi, vagy felekezeti jellegűnek tekintendő-e. Már pedig a közigazgatási bizottságnak csak az első esetben van választási elnök kiküldésére joga. Ezért határozta el a bizottság, hogy bevárja előbb a tiszti főügyész véleményes jelentését az iskola karakterére nézve. E jelentés a decemberi bizottsági ülés elé kerül. Hogy mint fog hangzani a fiskusi vélemény,) szinte kétségtelen. A városi elemi iskolák történeti fejlődése könnyűvé teszi a jelleg jogászi megállapítását. Városunkban az addig együttes elemi iskolák átalakittatása mellett, az első különosztályu leányiskola a Mária Terézia királyné által 1770ben életbe léptetett >Ratio educationis* alapján létesíttetett. 1844ben, a szükség követelményeinek megfelelőleg, felállíttatott a II. osztály is. A most létező városi leányiskolát Esztergom város képviselőtestülete a város tulajdonát képező törzsvagyon jövedelméből és a város öszszes lakosság által valláskülömbség nélkül fizetett községi pótadóból önállólag, minden hitfelekezeti befolyás nélkül, csak 1882—6 években, tehát az 1868. XXXVIDL t. c. hatálya alatt szervezte. 1852. február 10-én a budai tanodái hatóság elrendelte, hogy az Esztergomváros területén levő öszszes népiskolák az általa kibocsátott szabályzat 45. és 66. §-ai értelmében választandó egy igazgató vezetése alá helyeztessenek s igazgatóul tekintélyes —- lehetőleg egyházi — férfiú választandó. A város tisztikara az állásra Kollár István akkori kir. városi plébánost terjesztette fel, akit a kir. helytartótanács 1852. május 12-én 9497. szám alatt kelt intézkedésével a város területén levő összes népoktatási intézetek igazgatójává nevezett ki. Igazgatósága alá tartoztak az összes városi és magán elemi iskolák, még a zárdaiskola is, mint az a budai tanodái hatóság 1854 april 14-én kelt egy rendeletéből is kitűnik. Kollár István utóda: Zajcsák János igazgatósága alatt lépett életbe az 1868: XXXVIII. t. c. Ekkor a város képviselőtestülete, népiskolai adminisztrációját a tárgy szabványainak megfelelően óhajtván rendezni, megválasztotta a községi iskolaszéket és a törvénycikk 125. §-a értelmében a tankerületi iskolatanácsba küldendő tagokat anélkül, hogy az iskoláinak jellegére nézve kifejezetten nyilatkozott volna. Csak Környei János tanfelügyelő felhívására mondotta ki az 1869 június 20-iki közgyűlésben kelt határozatával, hogy a város összes elemi iskoláit községieknek, azaz felekezetnélkülieknek tekinti, mivel azok adminisztrációját községi és nem felekezeti alapon szervezte. E határozat ellen a képviselőtestület katolikus tagjai akciót indítottak és sikerült is nekik az 1869 dec. 7-re összehívott rendkívüli közgyűlésen kimondatni, hogy >az összes városi iskolák — a városi tulajdon és a városi hatóság kegyúri joga megőrzésével és fentartásával — felekezetieknek tekintendők.* Erre a községi iskolaszék akkori elnöke : Maiina János állásáról lemondott, a községi iskolaszék feloszlott és a római katholikus iskolaszék Kollár István elnöklete alatt megalakult. Ez iskolaszék megkisérlette az 1870-ben elhalálozott Klinda Károly iskolaigazgató állását választás utján betölteni, de a képviselőtestület, régi jogaihoz ragaszkodva az állást választás utján maga töltötte be s erről az egyházmegyei hatóságot nem is értesítette. Mikor az iskolaszék mandátuma lejárt, a képviselőtestület az 1868 : XXXVIII. t. c. formalitásainak betartásával 1872. dec. 9—11. napjain újra megalakította a községi iskolaszéket, amelynek elnöke Pór Antal kir. városi plébános lett, de nem mint olyan, hanem mint tiszteletbeli árvaszéki ülnök, tehát mint tanácsbeli tag. Ez állapot szakadatlanul tartott a szomszédvárosok egyesítéséig, mikor is a képviselőtestület a szabályrendelet 4 §. 28-ik pontjában világosan kimondotta: »A népiskolákra nézve úgy a választás, mint a felügyelet jogát a képviselőtestület iskolaszéke által gyakoroltatja*, vagyis a felekezeti iskolaszék jogosultságát kizárták. E történeti fejlődés alapján kétségtelen, hogy a városi iskolák községieknek tekintendők, azokat a város alapította és azok a városi jellegtől soha meg nem fosztattak. Ily körülmények között a törvény értelmében, a városi iskolaszék megfellebbezett határozatainak másodfokú elbírálására a közigazgatási bizottság feltétlenül és egyedül illetékes. A főügyészi vélemény is mindenesetre eképpen fog hangzani s igy megadatik a mód a rég húzódó kérdés teljes tisztázására, ami végre elejét venné a minduntalan megújuló s mindkét félre csak kellemetlen differenciáknak. Memor. Legyünk óvatosak! Esztergom, november 29. Lapunk vasárnapi számában ismertettük a polgármester hirdetményét, amely a terjedő tífuszjárvány alkalmából a legszükségesebb óvórendszabályokat közli, de egyszersmind figyelmeztet a pestisveszedelem közeledtére. Azóta egy másik plakát is megjelent, amelyet a rendőrkapitány bocsátott közzé s ez már egészen a pestisbetegséggel foglalkozik, amely Európa két helyén, még pedig a monarchiában is — fellépett. A belügyminiszter egyúttal kívánatosnak jelezte, sőt a hatóságok kötelességévé tette, hogy az általa kiadott s népies modorban irt s a betegségre vonatkozó ismertetés az olvasottabb helyi lapokban közzététessék. | Részünkről szívesen adunk hejlyet a közérdekű közleménynek s ! legfeljebb azt a megjegyzést tehetjük hozzá: >Félni nem rossz, megijedni nem szükséges.* j Az ismertetés egyébként igy j hangzik: j 1. A pestis ragadós betegség, mely az által támad, hogy bizonyos betegsé! get okozó csira (a pestis bacillus) bejut | az emberi testbe. j 2. pestis lázas betegség, melynél a láz vagy hirtelen, vagy rövid ideig tartó (általános rosszullét után lép fel és mely a megbetegülés 3—5-ik napján legtöbb: szőr halállal végződik, a belőle felgyó| gyultaknál pedig különféle enyhébb, vagy | súlyosabb utóbajokat hagy maga után. I Pestisbetegeknél szembeszökő az érve! rés nagy szaporasága, a verőerek feszüI lésének elernyedése, mire csakhamar j nagyfokú gyengeség és részvétlenség következik. A pestis betegségnek, a fer| tőzés helye és mérve szejint, többféle j alakja van. Leggyakorikbb a mirigyes pestis, melynél a jellemző a combhailásban, a hónaljban, vagy a nyakon levő egy, vagy több nyirokmirigy fájdalmas megduzzadása. Ennél az alaknál a betegség tetőfokát legtöbbnyire már az első napon eléri. A betegség további lefolyásában rendszerint vérkiömlések mutatkoznak a nyálkahártyákban (vérvizeilés, fekete-barna anyagok kiürülése hányás és székletét utján), ritkábban a bőrben. Ha a beteg a betegség első napjain meg nem hal, akkor a mirigydaganat elgennyesedhetik, vagy el is oszolhat. — A pestis betegség másik alakjánál a bőrön valahol hólyagocska támad, melyből néha tenyérnyi nagyságú szövetpusztulásra vezető fekély, a pestis-fekély fejlődik. A betegség lefolyása ennél az alaknál valamivei enyhébb, mint a mirigyes pestisnél. A tüdőpestis époly alakban jelentkezik, mint valamelyes hirtelen kezdődő tüdőgyulladás; ez az alak majdnem kivétel nélkül halálos. Az ily betegek köpetjében számtalan pestis-bacillus van. Oly egyének, a kik a tüdő idült betegségeiben, különösen tüdővészben szenvednek, kiválólag hajlamosítottak a pestisbetegség ezen alakjára. A tüdőbe helyezkedett betegség a tüdőszövet elpusztulására, nagyfokú tüdővérzésre és végül üszkösödésre vezet. (Ezt nevezték a középkorban > fekete halálnak.*) Némely kutatók a pestis betegségnek egy negyedik alakját, bélpestist is észleltek ; ugy mondják, hogy ennél fekélyesedés támad a gyomor és a belek nyálkahártyáján és hogy a betegség ugy jelenik meg, mint valamely súlyos hasi hagymáz. A betegség midezen alakjainak amúgy is roszindulatu volta már kezdetben is nagyban fokozódhatik a fertőzésnek az egész szervezetre való kiterjedése által, ugy hogy általános vérmérgezés (sepsis) jelenségei között már néhány óra múlva bekövetkezik a halál. A felsorolt súlyos alakokon kivül vannak a pestis betegségnek — ha ritkán is — könynyű alakjai, melyek alig észrevehető általános és helybeli tünetekkel jelentkeznek és rendszerint kedvezően folynak le. 3. A pestisbetegséget okozó fertőző anyag a vérben, nyirokmirigyek nedvében és szövetében, a pestises hólyagosában és fekélyben — tüdő pestisnél a
