Esztergom és Vidéke, 1899

1899-10-22 / 85.szám

1899. október 22. ESZTERGOM és VIDÉKE. (85. szám.) csak szombaton, de a jövő héten meg­tartható nem volt, a szerdai ünnep miatt. A közönség, amely pedig e vásárt erő­sen nyilvántartani szokta, nem is gon­dolt még reá, amig a Dunán meg nem jelentek a káposztás hajók s a Buda­utcán végig nem döcögtek a nagy tár­szekerek, a ringlspilek, panorámák fel­ismerhető alkatrészeivel. Zöldség eddig kevés érkezett s a jó háziasszonyok már most igen panaszkodnak, hogy > drága lesz a káposzta.* Majd elválik. A hely­beli iparosok és rőfösök már a mai heti­vásár után pakoláshoz láttak s estére kiköltözött Párkányba egész boltjuk. Kí­vülük az elkövetkezendő napoknak leg­jobban örülnek a kis és nagy deákok, lévén a párkányi vásár amazoknak üzlet, emezeknek szünet. És holnap reggel meg­kezdődik a népvándorlás a Mária-Valéria­hidon, odaát meg a kóklerek szapora beszédje, a hólyagemberkék sípolása, a panorámások dikciója. Csak jó idő és pénz legyen a mulatsághoz, — sikerül a vásár mindég. — Szemle- A közös hadseregbeli tar­talékosok szokásos évi szemléje ma lett a kaszárnyában megtartva. — Megyebizottsági tagválasztás. Hét­főn vármegyénk törvényhatósága három kerületben választ egy-egy bizottsági tagot. A városi Il-ik alkerületben Schedl Arnulf eddig elenjelölt nélkül áll s ha akad is mérkőző, a közbizalommal szem­ben szerepet nem játszhatik. Itt Zsiga Zsigmond a választási elnök. A csévi és kesztölci kerületben a választást dr. Burián János, a bajna-nagysápiban dr. Hulényi Győző vezeti. — Erdő véd vad helyett. A pilísma­róthi közalapítványi erdőségben í. hó 15-én nagy vadra vadászatot tartottak, amelyet Róth Vince erdővéd sokáig meg log emlegetni. A vadászok déli 12 órakor foglalták el helyüket s 1 óra­kor őz mutatkozott, amelyre Urbán Já­nos földműves reálőtt. El is ejtette, de egy-egy postával az erdővédet is meg­sebesítette ballábán és balkezén, Alig hangzott el a szerencsétlen lövés, szar­vast jeleztek, mire Róth, aki megelé­gelte az eddigi eredményt, menekülni próbált, de alig tett három lépést, két serét fúródott a jobb arcába, Tamássy Lajos közalapítványi hivatalnok puská­jából való. A szarvas meg vidáman el­száguldott. Az ügy a fenyítő bíróság­hoz tétetett át. A sebesült, akinek sebei szerencsére nem életveszedelmesek, úgy állítja, hogy Urbán nem tehet a bal esetről, amig Tamássy azért találta, mert nem ért a fegyverhez. A kellemetlen va dászkaland legjobban bántja az uradalmi számtartót, aki hivatalos elfoglaltsága miatt nem lehetett jelen a vadászaton, ahol, mint kiváló, régi puskás, minden­esetre gondoskodott volna a vadászok alkalmasabb felállításáról. — Meg nem erősített alapszabályok. A belügyminiszter a városunk polgárai által alapitottt » Szőlősgazdák egyesületé *­raek alapszabályait nem erősítette meg azzal az indokolással, hogy a 1894. évi XII. t.-c, amely a hegyközségekről szól, módot nyújt, hogy annak alapján szer­vezkedjenek. — A magyarság őre. Érdekes levelet vettünk lapunk egy barátjától Buziásról. Igaz, jóleső örömmel olvastuk belőle, hogy e helyütt néhány év óta az eddig csak elvétve hallott magyar szó mind gyakoribbá válik. Természetesen egye­lőre csak az iskolás gyermekek között. S e feltűnő változás igen nagy részben városunk egy derék leányának : Specziár Angyalkának az érdeme, aki az óvodá­ból, amelyet ép annyi szakértelemmel, mint hazafias érzéssel vezet, ugy küldi az elemi iskolákba a gyerekeket, hogy azokkal a tanítónak, a magyar nyelv tekintetében, semmi gondja sincs. Büsz­kék vagyunk reá. — A miniszter és a vészjelző. A szombat esti, Bécs felöl jövő gyorsvo­nat félórai késéssel érkezett be a pár­kány-nánai állomásra. A vonaton magas személyiségek utaztak : egy főherczegnő kíséretével és JDaarányi Ignácz foldmive­íési miniszter, kinek szalon-kocsija köz­vetlenül a gép után volt csatolva. Köbölkút körül a miniszter igen nagy nőséget érzett s minthogy szt a légfű­tésnek tulajdonította, a gőzfütő szerke­zetét egy erős nyomással vissza igazí­totta. A rohanó gyorsvonat csakhamar megállt akkor s a vonatvezetők lázas futkosása és kiabálása hallatszott. Ke­Festék az illetőt, aki a vészjelzővel a 1 vonatot megállította. Végre hosszas kutatás után a vészjelzőt elfordítva a szalonkocsiban lelték, melynek ajtajában a miniszter is izgatottan várta a kala­uzok jelentését. „Nagyméltóságod húzta meg a vészféket" — jelentette a kala­uz. „Én?" — indignálódott a nagy ur. „Tessék meggyőződni!" „Hát ezt csak­ugyan igazgattam, mentegetődzött Dara nyi, de azt hittem, hogy a gőzfütő készülékkel van dolgom." A vasút féló rai késéssel indult el a nyilt pályáról s érkezett be a párkány-nánai állomásra. — Embarras des richesses kezd mu­tatkozni az esztergomi képekkel díszített levelezőlapokban. Csak a legutóbb em­lékeztünk meg három kitűnően sikerült uj-féléről s nyomban reá a * Hunnia*. könyvnyomda kirakatában jelent meg tizenkét szintén uj, a kiadó általa esz­közöltetett felvételek alapján, igen csi­nosan kivitt esztergomi képes levelező­lap. Kiválnak ezek közül: a tFürdő*, a >Korona*, a >Magyar Király* >Central­kávéház* képei, igen sikerült a nagy kaszárnya udvarát bemutató két változat, a Hidfő. Párkányról is van két csinos felvétel. E kártyáknak mindenesetre s méltán meg lesz a nagy kelendőségük. — TÜZ. F. hó 19-én Ebeden kigyul­ladt és leégett Kohn Mór korcsmája, a melléképületekkel együtt. A veszedelem tovább terjedését a helyi és a bélai tűz­oltók akadályozták meg. — Időjelzés holnapra. A központi meteorológiai intézet időjelző távirata holnapra, vasárnapra következőképen szól. Száraz. Hűvös. = Sternfeld Rezső előkelő, kiváló berendezésű üzletét feloszlatja. E gazda­gon felszerelt üzletben ez alkalotnból mindennemű férfi- és női divatcikk a legnagyobb választékban és mélyen leszállított áron kapható. Felhívjuk ol­vasóink figyelmét a lapunkban levő vo­natkozó hirdetésre. = VÍZ nélküli kávé a >Korona* kávé­házban. Bátorkodom a n. é. közönségnek becses tudomására adni, hogy minden vasárnap és ünnepnap alkalmával *viz nélküli kávét készítek,*, a melyet an. é. közönségnek becses figyelmébe ajánlok, Ma vasárnap nagy tombola-estély, és Balogh Géza zenekarának hangversenye. Teljes tisztelettel Dresdner R. -~ Az osztálysorsjátók a banküzletről régóta meggyökerezett egész sor elfo­gultságot szüntetett meg. Hiszen a nagy közönségnek igazában csak most volt rá alkalma, hogy az üzletnek ezzel a ne­mével is megismerkedjen és meggyőzöd­jön róla, hogy a bankár is, a kit az osztálysorsjáték különben főelárusitónak nevez, a legszigorúbb lelkiismeretesség­gel viszi az üzleteit. Az ismeretessé lett nagy főelárusitók közt Lukács Vilmos (V. Fürdő utca 10.) csakhamar a leg­népszerűbb lett. Abszolút megbízható­sága és üzleti előzékenysége a régi jeles sorsolási szakembert a közönséggel is megkedveltették, ugy hogy az ó főeláru­sitó üzletéből való osztálysorsjegyeknek bizonyos nimbusuk van. Lukács Vilmos­féle osztálysorsjegyeket keresnek azok, a kik az osztálysorsjegynek nyerő va­lószínűségét fokozni akarják. Most is nagy lesz a kelendőségük, hogy piacra kerülnek az V. osztálysorsjáték első osztályának sorsjegyei. Az uj sorsjáték nagyérdekü játékterve ezúttal is ötven­ezer nyereményt biztosit a sorsjegyek tulajdonosainak, s e nyeremények között egész sor olyan van, a mely a szó szo­ros értelmében vagyonos emberré teszi a megnyerőjét. Nagyon óhajtandónak tartom, hogy az illetékes körök szerény felszólaláso­mat tudomásul vegyék. Párkány, október 18. Sz. Bünhödöttnek. Gúny ne érjen, szó ne bántson! Tudsz szeretni, mentve vagy. Felül áll az minden gáncson, Akinek a szive nagy. Ami elmúlt, puszta sejtés, Foszladó kép, álom az. Hadd takarja búfelejtés: Ami elmúlt, nem igaz ! Zempléni Árpád. A közönség köréből. Telefont a csendörségnek! Igen fontos és sürgős ügyben ma te­lefonozni akartam az esztergomi csen­dőrségi kaszárnyába. Sajnálattal kellett hallanom, hogy ezt nem tehetem, mert az esztergomi csendőrszárnyparancsnok­ságnak — nincs telefonja. Igy azok az egyének, akik hivatva vannak az egész vármegyében a rendet s közbizton­ságot fentartani és ellenőrizni, nagyban meg vannak akadályozva abban, hogy veszedelem idején minél gyorsabb se­gélyt nyújthassanak. S ezen annál in­kább csodálkozom, mert az ily telefon­összeköttetés előnyeit felismerve, a pár­kányi járás egyes nagyobb községei ma­guk létesítettek magán-telefon t. Dákó Kázmér életéből. — Az <£sztergom és Vidéke* eredeti tárcája. — II. Dákó ur múltkori nyilvános szereplésén egészen elbámultam. Igen szerény em­bernek ismertem őt, érthető tehát cso­dálkozásom. Tudom azonban azt is, hogy ő maga többé a világért sem mesélne el életéből semmit sem, — mert néme­lyek vakmerőségeért mindjárt lefülelték, de ez igen nagy kár volna, mert a kö­zönségre nézve oly érdekes, kalanddús történetkék elvesznének. Én azonban szolgálhatok hiteles adatokkal és jóaka­rólag sietek azokat a nyilvánosságnak megmenteni. Mindenekelőtt azon kijelentést kell ten­nem, hogy Dákó úrról, — mert ő a múltkor elég szerényen az ellenkezőjét állította, — soha sem lesz ügyvéd. Ezen elég határozott kijelentésem onnan veszi alapját, hogy vele Csatóházán hosszú ideig állandó összeköttetésben voltam, hol ő — az öreg Bothos bácsinál segéd­jegyzősködött. Ezen idő alatt bizalmas poharazás közben nem egyszer szidta volt osztály főnökét, ki a hetedik gym­nasiumból bizonyos >stiklik« miatt kia­kolbólitatta. E váratlan szerencsétlenség folytán távoznia kellett a városból, se­gédjegyző lett az öreg Bothosnál, ki neki szegről-végről rokona is volt. Ugy vélem, sikerült alaposan megcá­folnom azon állítását, hogy ő belőle még, ügyvéd is lehet. Jegyző — talán ! Hogy én milyen minőségben voltam Csatóhá­zán, az nem tartozik a dologhoz. Elég az hozzá, hogy Dákóval minden nap ta­lálkoztam, együtt ütöttük el a kis sza­bad időt, mely rendelkezésünkre állott. Egy derült, holdvilágos estén a csató­házi kaszinó erkélyén üldögéltünk, élvez­tük ama rejtelmes cs- ndet, mely az em­berben vágyakat kelt. A házak kicsiny ablakain át halványan szűrődött át a világosság, gyengén megvilágítván a por­tengerhez hasonló utcát. Mindaketten édes ábrándozásba me­rülve ültünk, (a csatóházi aranyifjak még tudnak ábrándozni!) midőn egyszerre közvetlen közelből hangos cigány-zeneszó ütötte meg füleinket. Hogy a zene nem zárt helyiségben szólt, azt világosan lehetett hallani. Találgatni kezdettük e szokatlan do­lognak okát. — Kázmér! hallod ? Mit gondolsz, kinek muzsikálnak ? — kérdeztem. — Fogalmam sincs róla — felelte. — Nem tudod ? Én azt hiszem, hogy a cigányok Mariskát köszöntenek . . . — Az lehet, holnap van Mária neve­napja. (Vége köv.) B—k Gy—a. Szerkesztői üzenetek. Erzsi. Nem közölhetjük. V—y. E—/. Ugyanért kell önnel is tudatnunk. Lábatlan. Eltettük s várjuk az alkalmat hozzá. D. Pilismaróik. Tévedés volt ax expedíció körül; rendben lesz. A küldeményt kö­szönjük s jövő vasárnap hozzuk. — A választáshos. Bizony Esztergom az az okos város, ahol egy jó polgármester megszerzése nem ér fel i 3 / 4 dijnokkal, mondjuk 600 forinttal. Nemcsak ön, mi is szégyen­kezünk ; biztos lehet erről. Különbféle fajú és kellően permetezett gyö­keres szőlővesszőket elad Reusz József Esztergomban. Hirdetmény. r Az esztergomi Érsekség — saját erdejében termett — a vízivárosi szigeti fa­raktárában készletben lévő különféle választékú kemény tűzifát, szálfát és metszett fa árut részletes eladásra bo­csájt. Kapható a tűzifa ürköb­méterenként és felvágva, hasogatva súlyméret szerint m | m-ként, a szálfa és a met­szett faáru tömörköbméte­renként. Az árak és egyébb fel­tételekre az alulírott főerdő­mesteri hivatal ad felvilá­gosítást. Primási foerdomesteri hivatal Esztergom. BLESZL FERENCZ őrhegy aljai, zamárdhegyi és szent János kúti szőleiből nagyobb mennyiségű piros és fehér chasselas (gyöngy­szőlő), továbbá olasz rizling, mézes fehér, (sárga szőlő), kadarka és egyéb fáju sima szőlővessző eladó. A csemege fajok ezre 4 frt, a bor szőlőké 1 frt 50 kr. Előjegyezhetni ifj. Bognár János vincellérnél, lakik Esztergomban, Gahér-utca 726. szám alatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom