Esztergom és Vidéke, 1899
1899-10-22 / 85.szám
ták Budapestre. De most már csak közönséges, döcögő íiakkeren jár a végrehajtó, ügyvédek, diplomás tanárok nem is pályáznak a helyére ; jó, ha földszintes házacskája van. Hova teszik hát azt a sok perköltséget ? Sem a fiskális nem kapja, sem a hitelező, sem a végrehajtó, sem a kredenctulajdonos, sem a biró, sem a jegyző nem kapja. És mégis megvan s vért iszik, friss vért, frissen csapoltat. Ha három hónapig nem eresztett az adósból, szomjas ismét a perköltség s megnyitja azt a viszeret, amely egyenest a szívből buzog elő. És az államhatalom nem rendszabályozza meg ezt a szörnyűséget, nem állítja merev skálába, mint a közjegyzői taksát, engedi garázdálkodni, birok szabad ötletéből, végrehajtók és fiskálisok akaratjából növekedni. De a szegedi fiskálisok azért panaszkodnak, hogy ők nem látnak perköltséget. Ma egész délután a Forgách-uton bolyongtam s e nehéz kérdéssel foglalkoztam. Találtam is egy megfejtést. Kérem, tisztelt szerkesztő ur, üzenje meg: nem jót találtam-e ! Pesze, hogy nem látják a perköltséget. Mert az igazság istenasszonya ugy van ábrázolva, hogy a bekötött szeme a pártatlanságot jelenti, a mérleg a kezében a kötelességet, a kard a hatalmat s a szűzies női alak a tisztaságot, de Phidiás elfelejtett egy pénzeszacskót odafaragni az oldalára s most ezért nem találjuk meg a perköltséget. . . . Hogy erre a megfejtésre reájöttem, immár ismét nyugodtabb vagyok, adok trinkgeldet Lajosnak s novemberre is előfizetek a >Magyar Állam c-ra. Becses véleményét pedig várom ... Egy polgármester beköszöntője. Esztergom, október 20. A szomszédos Komárom városa nem régen választott új polgármestert. Szintén nem a legrózsásabb körülmények között s nem a legörvendetesebb előzmények után. Az előd lemondása ott sem volt egészen önkéntes, habár a viszonyok nálul|í összehasonlíthatatlanul kedvezőbbek a miénknél. Az új polgármester állását elfoglalva, rendeletet intézett a városi tisztikarhoz, segéd- és kezelőszemélyzethez. A mostani válságos időkben nem fog ártani, ha a mi képviselőtestületünk tagjai figyelmesen elolvassák a beköszöntőt, bizonyos képet mindenesetre megalkotnak maguknak belőle: mily vezető elveket kell keresniök idehaza. íme a rendelet: A törvényhatósági közgyűlés által polgármesterré megválasztatván, körvonalozni kívánom azon irányelveket, a melyek engem a törvényhatósági administráció vezetésében, a felügyelet és ellenőrzés gyakorlatában vezérelni fognak. A törvényben, törvényes rendeletekben és szabályrendeletekben előirt kötelességeimet teljes mértékben kívánom teljesíteni, de élni fogok összes jogaimmal. Megkívánom minden tisztviselőtől és a város minden alkalmazottjától, hogy állását és törvényes hatáskörét teljesen betöltse, hivatalos kötelességét a legnagyobb pontossággal és lelkiismeretességgel teljesítse. A szabályrendeletben előirt hivatalos órák pontos betartását mindenkitől megkívánom. A hivatalos titok megőrzését mindenkitől elvárom. Megkívánom minden tisztviselőtől és a város minden alkalmazottjától, hogy ugy hivatalos működésben, mint magánéletében teljesen kifogástalan legyen. Különös gondot fogok fordítani arra, hogy a közönséggel való érintkezésben ugy a tisztikar, valamint a város minden alkalmazottja a legteljesebb előzékenységet tanúsítsa és soha ne tévessze azt senki szem elől, hogy mi a közönséget szolgáljuk. Gyors, törvényes, igazságos, becsületes és pártatlan administrációval akarom a hatóság tekintélyét helyreállítani és fentartani, valamint a közönségnek bizalmát kiérdemelni és megtartani és elvárom a tisztikar minden tagjától és a város minden alkalmazottjától, hogy engem ezen feladatom megvalósításában támogasson. Az administráció minden ágában, a törvénynek, a törvényrendeleteknek és szabályrendeleteknek pontos és lelkiismeretes végrehajtását mindenkitől elvárom és megkívánom. A közvagyon kezelése, ellenőrzése és felügyeletével megbízottaktól a legszigornbb pontosságot, lelkiismeretességet a legteljesebb mértékben megkívánom és különösen ezen téren minden legcsekélyebb mulasztást, hanyagságot, vaqy visszaélést a legnagyobb szigorral fogom megtorolni vagy megtoroltatni mindenkivel szemben. Á magam részére a vezetést, a folytonos felügyeletet és ellenőrzést tartom fenn, de ez teljes mértékben kívánom gyakorolni. Ezek az irányelvek, a melyek engem az administráció rendezésében és vezetésében vezérelni fognak és miután meggyőződésem az, hogy a tisztikar minden tagja és a város miuden alkalmazottja átérzi azon nagy előnyök horderejét, a melyek az administráció ily értelmű rendezéséből és vezetéséből, ugy a nagyközönségre, valamint a hatóságra is hárulni fognak, reménylem szives közreműködésüket. Részemről igérem, hogy a kötelességét pontosan teljesítő tisztviselők jogos igényeit mindenkor készséggel fogom támogatni és minden időben a törvény, az igazság és pártatlanság fog vezérelni. Komárom, 1899. évi október hó 7-én. Domány János, polgármester. Esztergom, október 21. Vörös előtt, Marosi-sarkon . . . — Dal a sült gesztenyéről. — Pattog a tűz redakciónkban És a veréb már didereg, A városházi akácz-sorról A levél sorba lepereg. A tél előre veti immár Az árnyékát — s ez oly sötét S Vörös előtt, Marosi-sarkon Már sütik oh 1 a gesztenyét. Daloljon más az ananászról, Amelynek bája s ára nagy, A télnek legdicsőbb gyümölcse Maros gyümölcse csak te vagy! Van-e gyümölcs mi nálad olcsóbb. Van-e mi nálad édesebb ? Te egy személyben vacsorát adsz És melegíted a zsebet! Gyönyörűség vagy Karcsikának S nagyapának — emlékezés, Hozzád — mi kéj ! nem kell se tányér, Se nagy kanál, se vtlla, kés. A polgármester s tabáni Terka Abban az egyben egyetért, Hogy kézzel eszik gesztenyét az, Aki a gesztenyéhez ért. Köszöntelek a Vörös-sarkon Vén gesztenyés anyóka itt, Aki a gesztenyés vánkosban Meleugeted az álmaid. Bizonynyal voltál te is ifjú S mikor gyönyört kinált a lét, Te is csak vetted és nem adtad A sarkon a sült gesztenyét. De mindnyájunknak ez a sorsa Megvénülünk, eljő a tél . . . Az, aki egykor gesztenyét vett, Utóbb veled helyet cserél, Mi is, akik a sült galambot Várjuk, mikor időnk lejár, Sült gesztenyével is beérjük Amazt ha unjuk várni már. Vörös- s Marosi-sark gyümölcse, Mikor te sülsz, boldog vagyok 1 Ilyenkor visszatér a kedvem, Mely néha-néha elhagyott. Ha téged látlak, felujjongok, Hát nem dicső egy kép ez itt ? . . . Az egyik szépen kikaparja, A többiek meg megeszik ! Krónikás. — A főispán beteg. Kruplanicz Kálmán főispán csütörtökön Budapestről táviratban kérte meg az alispánt, hogy a hivatalvizsgálatokat halassza el, amenynyiben betegsége miatt a fővárosból nem távozhatik. Óhajtjuk, hogy a szeretett ferfiu távolmaradásának akadálya mielőbb szűnjék meg. — A helyőrségből. Rupprecht Henrik ezredes, a 76-ik gyalogezred nagy tiszteletnek és közbecsülésnek örvendő parancsnoka, négy heti távollét után ma tért vissza városunkba. — Esküvő. A következő értesítést vettük : >Mattyasovszky Vilmos és neje szül. Etter Irma örömmel tndatják Ilonka leányuknak egybekelését Gerlóczy Bélával. Az esküvő Esztergomban, a belvárosi plébánia templomban, f. é. október hó 28-án d. u. 3 órakor lesz.c Hasonló értesítést adott ki özv. dr. Gerlóczy Gyuláné, szül. Göndöcs Ilona, a vőlegény anyja. Az érdekes esküvőre a fővárosból is sok, előkelő vendég érkezik. — Családi Öröm. Gróf Sternberg József cs. és kir. főhadnagy nejének, Frey Ferenc, országgyűlési képviselőnk leányának f. hó 25-én kis fia született. Legyen benne mindég igaz és nagy öröme övéinek ! — Felgyógyulás. Reviczky Győző főszolgabíró fia két hétig vívódott a halállal. Örömmel értesülünk, hogy ma már túl van minden veszedelmen. -— Uj nemesek. A király Czibulya László hontvármegyei alispánnak, Czibulya Gyula érsekújvári primási uradalmi felügyelőnek s Czibulya Vilmos vámosludányi plébánosnak vezetéknevüknek Czobor-TA való átváltoztatása mellett a magyar nemességet a nemespanni előnévvel diimentesen adományozta. — Adakozás az uj közkórházra. Idősb Schalkász Ignác és neje, kik a tavaszi gyűjtésnél 50 frtot adtak az építendő uj közkórházra, ma ismét 50 frtot tettek le ugyan-e célra az ivtartók kezeihez. — Átköltözés. Dr. Komlóssy Ferenc, apátkanonok, országgyűlési képviselő a vízivárosi kanonokházból felköltözött a várbelibe, amelyet néhai Palásty püspök használt. — Eltávozás. Csutak Béla honvédfőhadnagy, dandársegédtiszt és neje, akik több hétig városunk kedves vendégei voltak, ma visszatértek rendes tartózkodási helyükre: Lúgosra. — A polgár mesterválság. Maiina Lajos volt polgármester tegnap a városházán rendezte irományait, hogy azok az átadásra készen legyenek. A város tisztviselő kara ma este a >Magyar Királyiban értekezletet tart, amelyben a polgármesterválság folytán beállott helyzetet beszélik meg. Amint értesülünk, egyhangúlag szándékoznak elfogadni amaz indítványt, hogy testületileg kérjék fel dr. Földváry Istvánt elhatározása megmásitására, illetőleg a polgármesterjelöltség elfogadására, Ez imponáló állásfoglalása a tisztikarnak, amelynek dr. Földváry úgy amint érdemeit mindég honorálni kívánta, de a mulasztásait is mindig ostorozta, mindenesetre igen szép bizonyítéka a határozathozók higgadt, komoly és férfias gondolkozásnak, amely úgy látszik, 1896 óta változott. Egyébbként a mai értekezletet Niedermann József rendőrkapitány hívta össze, aki mindig azon működött, hogy a tisztikarban kollegiális szellem uralkodjék (aminek eddig ismert akadályai voltak) s a mai est hasonló, baráti jellegű estélyek kezdetét jelentse. A mostani időben van is szüksége erős összetartásra a tisztikarnak. — Merénylet Zajnay kanonok ellen. A fővárosi lapok bőven ismertették azt a merényletet, amelyet egy elzüllött kéregető Zajnay János nagyváradi prépostkanonok, városunk fia ellen elkövetett. A hir közöttünk is nagy megütődést s amennyiben az agg főpap csodálatos testi és lelki erejétől tett tanúságot, ért hető örömet keltett s a helybeli tanítóképezde volt érdemes igazgatójához nagy számban mentek az üdvözlő táviratok. — Utóállitás volt tegnap a városházán. Az előállított hadkötelesek közül hárman váltak be, keresetképtelennek a bizottság tizenkét apa közül ötöt talált. — A Kaszinó-ból. A Kaszinó tegnap választmányi ülést tartott, amelyen uj tagokul vette fel dr. Major Ödön árvaszéki ülnököt és idősb Vancsó Gyula primási intézőt. — Halottak napja előtt. A város, halottak estéje küszöbén, szépen rendbehozatta a temetőt. A gazdasági tanácsos a munkálatokat — a főkapu felírásának kijavításával együtt — csütörtökön rendelte el. — A gimnázium-építés, hogy a szüret elmultával az elmaradozott munkások is visszatértek, fokozott erővel halad előre s a külső főfalak e hó végéig mindenesetre készen lesznek úgy, hogy az inpozans épület télre mégis tető alá kerülhet. A gyalogjáró a Buda-utcán már szintén felszabadult, amenyiben az állványok alatt átjárót készítettek; azt hisszük: az első ilyet Esztergomban. A tanács szerdán az épitővállalkozónak, bemutatott munkakimutatása alapján, első részletül 35,000 forintot utalványozott. — A közkórház 1898-ban. Lapunk zártakor vettük dr. Gönczy Béla kórházigazgató-főorvos nagy gonddal készített s terjedelmes jelentését a városi közkórház 1898. évi működéséről. Az idő rövidsége miatt érdemlegesen csak jövő számunkban foglalkozhatunk vele. Most csak annyit jegyzünk meg, hogy a rideg, de megdönthetlen statisztikai adatok a kórház rendkívüli fellendüléséről tennék tanúságot s ékesszóló dicsérői a vezető orvosok arravalóságának. Különösen a nehéz sebészeti műtétek terén meglepő az eredmény. Az elmúlt évben 795 beteg (562 férfi, 233 nő) ápoltatott, az ápolási napok száma 15676 volt, ebből egy betegre átlag 197 nap esett. — Iparosaink Kolozsvárott. Ipartestületünk kiküldöttei az ipartestületek kolozsvári országos kongresszusán sok meleg és szives ováció tárgyai voltak s mindjárt az első tanácskozási nap délelőtjén alelnökké Dóczy Ferencet választották meg, akinek nyomtatásban szétosztott memorandumát, amely a tanácskozás napirendjének 2-ik pontjára: *az ipartestület hatáskörének kibővítése és működésének hatályosabbá tétele* vonatkozott, a kongresszusi tagok már előző napon nagy figyelemmel tanulmányozták s annak öt következő pontját a módosítandó ipartörvénybe felveendőnek mondották ki: 1. Az ipartestületek hatásköre kiterjesztendő oly irányban, hogy az iparosok testületi beléletére, továbbá a munkaadók, segédmunkások és tanoncok közt felmerülő panaszokra vonatkozó minden ügy érdemleges elbírálása és elintézése az ipartestületekre ruháztassék. 3. A segédmunkásoknak ily minőségben való szakbeli foglalkozása legalább 4 évre terjedjen, mielőtt Önálló iparjogot nyerhetnének. 4. Iparjogositványt csak tanult, szakképzett iparos kaphasson és pedig egyedül saját kitanult ipara gyakorlására. Nem tanult iparosok képesített üzletvezető alkalmazása mellett sem űzhessenek önállóan ipart. 5. A kontáripar ellenőrzése és eltiltása az ipartestületek hatáskörébe utaltassék. 6. A mely ipartestület tagjainak kétharmad része kívánja, annak kebelében valamenyi tagra terjedő kötelező belépéssel ipartestületi nyugdíjintézmény létesítendő. Ipartestületi nyugdijintézet tagjai az esetleg szervezendő országos nyugdíjintézménybe való belépésre nem kötelezhetők. E javaslatot élénk lelkesedéssel fogadták el; csak a tervezet 2-ik pontját hagyták el, mely az ipartestületeket feljositani kéri az iparostanulók tanidejének fegyelmi büntetésképen való meghoszszabbitására. E kívánalom ugyanis az ipartestületek hatáskörébe szabályrendeletileg is beállítható. A 3 ik pontban foglalt 4 évi szakbavágó foglalkozást az 1896. évi kongresszus határozatához képest 3 évben óhajtják fönntartani. Kiváló figyelemben részesült s általános tetszésre talált azonban azon javaslat, hogy iparjogositványt csak tanult iparos kaphasson és pedig egyedül saját kitanult ipara gyakorlására. E pontban találta az általános meggyőződés iparunk fejlődésének egyik legkimagaslóbb fordulópontját. Dóczy Ferenc a kongreszszuson a helyi ipartestület képviselete mellett egyidejűleg a duna-földvári, érmihályfalvai, marczali, nagy-kanizsai, biharkőszegi, apatini, nagy-szentmikiósi és kapuvári ipartestületeket is képviselte, a mennyiben erre irásbelileg fölkéretett. — A kongresszus tárgyalására visszatérünk. — A párkányi Vásár az idén szokatlanul korán van, lévén Simonjuda napja