Esztergom és Vidéke, 1899

1899-01-29 / 9.szám

hány év múlva már gazdagon csörgedező jövedelmi forrásnak. Eredményes, önzetlen munkájának betetőzése az a füzet, amelyről jelen cikkünk elején megemlékeztünk s amelyet szerzője községe minden lakosának megküldött. Nem tudományos munkát készítetett, hanem mint előszavában maga elmondja : a nép számára egy könynyen érthető, az ő nyelvükön tartott útmutatást, amelyben röviden és világosan megtalálják mindazt, amire nagy vonásokban a szőlők megújításánál szükségségük van. Se több, se kevesebb nincs benne, mint amennyire éppen szüksége van a népnek s amit megért. Ezt a füzetet nem fogják a farnadiak félrelökni a kemence polcára, de kátéjuk lesz igazán, amelyet gyakran fognék forgatni s ha valami kérdésben megakadnak, fel fogják keresni az arra vonatkozó felvilágosítást benne. A farnadi jegyző működése, példaadása megérdemli a legteljesebb elismerést s megérdemli, hogy e helyütt foglalkozzunk vele. S tettük is főleg azért, hogy példájára figyelmeztessük kollégáit, akik hasonló buzgalommal, hasonló odaadással az ügy iránt való igaz szeretettel, ugyanazt az eredmény kell, hogy elérjék, amely esetben vármegyénk lakossága vagyoni gyarapodását bizton reményeljük. Maga a káté pedig nagyon alkalmas volna, hogy a vármegye többi községeinek lakossága között a legnagyobb mértékben terjesztessék. Több eredményt várunk tőle, mint az eddig megjelent bár teljesebb, szakértőbb kézből irott hasonló munkáktól. Es pedig azért, mert ez teljesen a mi népünknek van írva. S örömmel halljuk, hogy Hegedűs Sándor szőlészeti felügyelő az alispán úr figyelmét fel fogja hívni a művecskére. Őszinte örömmel üdvözöljük Farnád község derék jegyzőjét! Aucun. íz adóbevallás határideje. Esztergom, január 29. Plakátok figyelmeztetik, sürgetik városunk közönségét, hogy adóbevallását a legrövidebb idő alatt eszközölje. Ez alkalomból néhány hasznos utbaigbzitással akarunk szolgálni olvasóinknak. Az ipari és szellemi foglalkozásokból, rövrden : a személyes tevékenységből eredő jövedelmek (ide nem értve tehát a kamatozó tőkék és járadékok jövedelmeit) az adó zás szempontjából két csoportra oszlanak. Egyik csoportba tartoznak az állandó fizetések, nyugdijak, kegydijak és tiszteletdijak. Ezek a jövedelmek IV. osztályú keresetadó alá esnek. E jövedelmek bevallásával és az utánuk járó adó kivetésével most nem foglalkozunk. * Érdeklődésünkre inkáab a III. osztályú keresetadó alá eső csoport számithat, mert a III. osztályú keresetadót három évre szóló érvényességgel ebben az esztendőben az egész vonalon újra vetik ki. Ide tartoznak a gyári, ipari, kereskedelmi, haszonbérleti és a szellemi, röviden : üzleti foglalkozásból eredő, nem fixirozott, illetőleg meghatározott összegben előre nem biztosított jövedelmek. Ennek az adónak kivetése tehát az üzletvilágot egyáltalában, különösen pedig a haszonbérlőket, gyárosokat s iparosokat, iparvállalkozókat, bankárokat, kereskedőket, szatócsokat, gyógszerészeket, nemkülönben ügyvédeket és orvosokat, Írókat és művészeket, magántanárokat és magántanítókat, egyáltalában minden előre meg nem határozott összegű kereseti jöyedelmet élvező embereket igen közelről érdekel. Az III. osztályú keresetadónál az Az esküdtek elhatározták, hogy bemutatják a >jámbor földmivelők táncát c. Hogy őket a szándékukról lebeszéljük, minden ékesszólásunk hiábavaló volt. Az asszony reszketve súgta Tarhonyáss bácsinak ! — Te Tarhonyáss mi lesz most! ? Tarhonyás bácsi nem szólt semmit, hanem felmászott a szekrény tetejére és ott nyugodtan pipázott. Triparek minden ennivalót, a mi az asztalon maradt, elpakolt keblébe és zsebeibe. Az asszony elhordta az üres edényeket. Az esküdtek megkezdték a táncot. Tizenkét másodperc múlva a nagy boglyakemence romokban hevert, s a bútorzatot szilánkokká rugdalták szét. Az utolsó fordulónál az egyik esküdt kirúgta Sertzeg Pali egyik szemfogát, hogy az szikrázva törte ki az ablakot, s gyönyörű parabolát irva le a levegőben, esett az utcára. Sertzeg Paliból kitört a méltatlankodás, s azt mondta az esküdteknek, hogy az ő táncuk nem is tánc, hanem hitvány utánzata az álatkertben oly gyakran látható kenguru magántáncnak. Ezért kidobtak bennünket. Marton István. adókivetés alapját az adóköteles fél vallomásában kitüntetett kereseti nyeremény szolgáltatja. Ha tehát az adóköteles fél szabályszerű vallomást ad be, azt az adókivető-bizottság vagy elfogadni, vagy mellőzését megokolni köteles. Ellenben szabályszerű vallomás hiányában a bizottság igen kényelmes helyzetben van. Az adót egyszerűen az úgynevezett minimális összegben állapítja meg. Ugyanennek az eljá rásnak van helye, ha a fél vallomása hiányos, vagy megbízható adatokat nem tartalmaz. Már pedig ezek a minimális tételek, mint a tapasztalás mutatja, nem ritkán fö lőtte su'yos megadóztatásra vezetnek, Mennyi szaladgálásba kerül azután az adózónak, hogy adóját megfelelőleg leszáliittassa ! Az adózóknak tehát saját jól fölfogott érdekükben áll, hogy a minimásis tételek alkalmazásának elejét vegyék, vagyis hogy az adókivető bizottságoknak módot nyújtsanak arra, hogy a minimális tételeket alkalmazni ne legyenek kénytelenek. Ezt ugy lehet elérni, ha az adóköteles fél minden tekintetben megfelelő vallomást ad. Elvégre is az adófizetés kikerülhetlen polgári kötelesség. Legyünk tehát vallomásainkban őszinték, hogy a kivető bizottságoknak is módjukban legyen az adóköteles üzlet forgalmáról igazi képet alkotni. A vallomás benyújtásának határideje január hónap utolsó napja. Föntebb is hangoztattuk, hogy a vallomásnak esetleg bizonyítékokkal támogatott adatai szolgálnak a megadóztatás alapjául. Ezeknek az adatoknak azt a kereseti tiszta nyereséget kell igazolniok, a melyet az illető üzlet, vagy foglalkozás az elmúlt három év alatt, esetleg fönnállásától kezdve az 1898. év végéig hozott. Hogy pedig mi az a kereseti tiszta nyereség, a mit bevallani kell, azzal sokan nincsenek tisztában. Sokan azt tartják, hogy kereseti tiszta nyereség az év végén fönmaradt tiszta haszon, azaz megtakarítás. Ez a fölfogás azonban téves \ mert az üzleti és kereseti nyers bevételből csupán csak az üzlet vagy kereset folytatásával járó, tehát a szoros értelemben vett > üzleti kiadások < vonhatók le. Ellenben a saját és a család íöntartására, lakására és kényelmére fordított kiadások nem vonhatók le. Sőt a fényes háztartás oly esetben, midőn az adózónak más jövedelmi forrása nincs, megfelelő nagy kereseti nyereségről tanúskodik. A kereseti nyers bevételből levonhatók az üzlet folytatásával öszszekötött költségek: az árucikkek vagy az anyag beszerzési ára, a segédek és munkások fizetése, az üzletben lévő adósság kamatai és az esetleg szenvedett üzleti veszteség. Corax. „Kicsinyek áhítata." (Vallásos vezérkönyv kisdedovó intézetek, elemi iskolák, óvónőképzők, nevelők és csaladok számára, összeállitotta Számord Ignácz. Kiadta a Szent István társulat.) Számord Ignác, az esztergomi egyházmegyének derék munkása ismét egy új könyvvel szaporította az irodalmat. Az esztergomi egyházmegye mindenkor jeles embereket szolgáltatott a magyar irodalomnak s jól esik látni, hogy a politikai küzdelmek között akadnak tagjai, a kik szeretettel munkálnak az irodalom kertjében, mely fölül áll minden pártharcon. Számord Ignác reklám nélkül dolgozik, a mi azt bizonyítja, hogy nem anyagi érdek vezérli, hanem a kisdedóvás ügye iránt való meleg szeretet és buzgó lelkesedés. Egyébként ez könyvvéből is kitecszik. Nagy fáradsággal szorgalommal, türelemmel válogatta össze művének tartalmát, hogy jót, szépet és hasznosat adjon. Vallásos irányú a könyv egészben és részleteiben. Es nagyon helyén való, hogy a vallásos irány éppen itt, a kisdedek között erős kifejezésre jusson, hogy ez képezze alapját a további nevelésnek. Katolikus szelleme ugyan más felekezeteknél való elterjedést megakadályozza, de a könyv célja éppen a katolikus vallás istápolása s igy véve a dolgot, semmi kifogást sem lehet ellene emelni. A 16 ívre terjedő könyv több részre van felosztva. Első részében verseket, második részében prózát és verset egyaránt tartalmaz. Fölosztása nem mondható éppen szerencsésnek, kiváltkép a társalgások és beszégetések, meg a Legendák és Elbeszélések külön cim alá való foglalása teljesen fölösleges. A mint a cimlap is mutatja, a könyv különböző szerzők dolgozataiból van összeválogatva, de a tartalomban több helyen olvashatni Számord Ignác nevét is, jelesen a Biblia történeteket ő alakította át a kisdedek számára. Ha a kötetnek ezt a részét elolvassa az ember, önkénytelenül azt a kérdést intézi magához : miért nem Számord csinálta az egész könyvet ? Bizonyára jobban sikerült volna. Igazán kár, hogy ezek a történetek csak kis részét alkotják a munkának, vagyis inkább az a kár, hogy nem hasonló módon van az egész könyv összeállítva. A Biblia-történetek érnek a könyvben legtöbbet. Az a naiv hang, az a természetes, minden nehézség nélkül való előadás, mely a kis gyermek szivét, lelkét mindeu kétségen kivül megragadja, meglepő ügyességű. Igaz, hogy a bibliai történetek magukban véve is érdeket keltők, de így, gyermekek felfogásához mérve még alig olvastuk, alig hallottuk. És a bibliai történet keretén belül olykor még egy kis példázatot alkalmaz, mely a gyermek életébői való, mely a gyermek felfogásának tökéletesen megfelelő és oly ügyesen, hogy csak dicsérni lehet. Bárcsak igy tanítanák minden iskolában a hittant és bibliát, akkor több eredményt lehetne elérni, Különösen kitűnő a >Három királyt és »Légy irgalmas* című elbeszélés, mely Számord Ignác ügyességét a teljes valóságban mutatja be. A könyv többi része már nem igen sikerült. Nem nélkülözi ugyan a jó dolgokat ez sem, sőt igen sok sikerült részletet találni, de átalánosan ezt alig lehet állítani. A tanitó irány jellemző a kötetben, de némely helyen erőtetettnek látszik s a nyelv nem mindenütt találja meg a helyes formát, a mely kicsi gyermekek értelméhez való. Különösen áll ez a versekre, melyek között olyan elcsavarintott is akad, (Hála neked, Bezerédy A. után) hogy semmikép sem mondhatom egyszerűnek, a mi a gyermekvers elengedhetlen íöltétele. A rímeléssel és metszetekkel szintén nem sokat törődnek a gyermekversek költői, mert gyakran vétenek ellene. A naiv hang azért lehetőleg meg van tartva ugy a versekben, mint a prózában, de az utóbbiakban inkább. Az egyes dolgozatok tárgya is helyesen van megválogatva, a mi Számord Ignác szakértelmét dicséri. Az egyes darabok terjedelme ellen is alig csészék valamelyikével a nagy fali tükröt eltalálta. Tarhonyáss bácsi kiabált, mint egy süket nyugalmazott lovassági tábornok, — s hogy a gyerekeket lefegyverezze, bekötötte őket háttal egymásnak egy ágyteritőbe. Mire visszamentünk a másik szobába, Triparek mindent megevett és megivott. Az asszony folyton tálalt. Úgy éjfél felé a hangulat kezdett kibontakozni. Sertzeg Pali óriási hatással szavalta el az > anyám tyúkját >. Egy esküdt nagyrészt folyton azt hajtogatta, hogy ő kitagadott gyerek. Erre ittunk és daloltunk, aztán daloltunk és ittunk. Triparek folyton evett. Éjfél felé eszébe jutott valakinek, hogy kártyázzunk. Helyes, kártyázzunk ! Ferbliztünk, de csak egy darabig, mert akár hogy összekevertem a kártyát, a »kitagadott* esküdtnek mindig négy disznója volt. Beláttam hogy így meglehetne buktatni az osztrák-magyar bankot is, ajánlottam hogy játszunk huszonegyet. Félóra múlva ezt is be kellett fejeznünk, mert csak három kártya maradt, a tökk a király, makk felső és a zöld hetes, a többi az esküdtek csizmaszárában tünt el. Később égettünk puncsot, mikor is két esküdtnek a szakálla, a törvénybirónak pedig a haja tisztára leégett. A puncstól a hangulat a tetőpontra hágott.