Esztergom és Vidéke, 1899
1899-10-19 / 84.szám
ett azok legtöbbjében, akik hivatvák lettek volna, hogy az uj, boldogabb idő aeg isiik alatt kezdőd'ék meg. S ennyiben mindég elég rkölcsi kár marad s félünk, nagyon nehéz lesz kireperálni. De talán még lehetséges! Próbálják meg, akik vétettek s ha mauk is már restellik a vezetést, adják át másoknak rosszul eljátszott szerepüket, akik esetleg még valahol képesek lesznek üdvös eredményt elérni s jobbik eszére hozni a nagyon, ide-oda vezethető közönséget. Ha nem: >nur weiterwurceln* vidáman ! Memor. A kamatláb-emelés. Esztergom, október 17. Még sem lehetünk annyira újságolvasó város, mint hittem, vagy ; legalább is felületesen olvasunk ; az > apróbb, garmondos események a külömböző rovatokban jobban érdekelvén, mint a ciceróval megbeszélt nagy események a lap élén. Igy bizonyára tudtuk, hogy a mult héten kik^ hol vívtak pisztolypárbajt, hol volt szenzációs öngyilkosság, de nagyon csodálkoztunk vasárnap reggel, amikor a helyi lapokban olvastuk, hogy egyszerre két pénzintézetünk is emelte a kamatlábat. Mi történik ? — mondották a komolyabb gondolkozásúak s a naivak még örültek is a kamatlábemelésnek. v Igy történt nálunk, amig országszerte nemcsak a közgazdasági köröknek, hanem az egész közéletnek figyelmét lefoglalta a maga részére a mult hétnek az a nagy eseménye, hogy az osztrák-magyar bank ismét felemelte a kamatlábat, még pedig ezúttal egy egész százalékkal ugy, az oláhokat. Kérve-kérték, fordulna vissza. Köszönjön le annak rendje és módja szerint és senki sem fog útjába akadályt gördíteni. A szökött király erre elhallgatva a valódi okot, azzal hozakodott elő, hogy Károly bátyja, a francia király halálhírét vette, azért siet oly lóhalálban, hátha még életben találná s kérte a két urat, ha nem találna visszatérni, tartsák meg szives jó indulatukban s ezzel istenhozzádot mondott nekik. A felbőszült lengyelek erre országgyűlést hívtak egybe, mely trónvesztettnek nyilvánította Henriket s királyul megválasztotta Báthory István erdélyi fejedelmet. Báthory, mint a történelemből tudjuk, nagyon bölcs, igazságos és vitéz fejedelem volt. Mivel királylyá való választását szintén attól tették függővé, ha Anna király kisasszonyt feleségül veszi, ő okosabb volt; fájó szívvel ugyan, de mégis alávetette magát népe akaratának. Azután harcolt a muszkával, a kutyafejű tatárral s egyéb vad népekkel. Örömét csakis a fegyverzajban találta s mindezt, — mint egy lengyel krónikából olvastam — leginkább azért, hogy otthon vén feleségének nyelvelését ne hallhassa. Ribiánszky József. hogy a hivatalos kamatláb ezúttal 6 százalék. Ennek következménye volt a helyi pénzpiacon történt változás is, amelyről el akarok egyet-mást mondani olvasóinknak. Hiszen éppen egy negyedszázad óta ismeretlen a hat százalékos kamatláb Magyarország közgazdasági életében. A hetvenes évek első részében, amikor Europaszerte pénzügyi válság dult, akkor volt érvényben időnként a hat százalékos tétel. Azóta azonban tetemesen leszállt a kamatozás nívója mindenütt s már-már kezdtük állandónak tekinteni a 4 százalékos kamatozást, sőt épen azon a fokon állottunk, hogy állampapírjaink típusát 3 és fél százalékosra váltottuk. Hirtelen pedig, miután már tavaly beköszöntött a drága kamatláb ideje, most olyan viszonyok alakultak, hogy a hatszázalékos ráta lett érvényessé, nemcsak nálunk, hanem Németországban is. Nyilvánvalóan rendkivüli viszonyoknak kellett beköszönteniök, hogy előtérbe vonulhasson a hatszázalékos kamatláb. És tényleg rendkivüli viszonyok közt vagyunk, de nemcsak a közgazdasági téren, hanem még inkább a politikában* Háború tört ki Anglia és Transzvaal között, hogy oly uton egyenlittessék ki a régi nézeteltérés a két állam között Maga a háború ténye is elégséges volna arra, hogy a pénzügyi életet megfélemlítse, de hogy éppen Anglia és Transzvaal kerültek viszályba, ez kétszeresen súlyosbítja az állapotot. Európa aranyszükségletét ugyanis évek óta legfőként Transzvaal látja el, ahonnan évenként 350—400 millió forintnyi uj aranynyal táplálkozhatott a folyton igen éhes európai pénzszükséglet. Ha háború tör ki, akkor ezen aranyszállitmányok természetesen szünetelni fognak, s az európai pénzpiacok hirtelen fenakadnak, mert nincs mivel pótolniok a Kelet-Ázsiába kiszállított sok aranyat, annál ls kevésbbé, mert az Angol Bank, melynek óriási aranykészletéből mindig ki lehetett vonni néhány tucat milliót, az aranykiáramlás ellenében felállította az 5 százalék kamatláb gátját, melyet, ha kell, felemel akár 8—10 százalékig is. ' Ekként tehát a transzvaali aranyáram elmaradása már egymagába is bizonyos zavart idéz elő az európai pénzpiacokon, de ezenfelül még számolni kell azon körülménynyel is, hogy Anglia a háború költségeire sok száz millió értékű aranyat fog kivinni Dél-Afrikába s ezzel az amúgy is kevés aranyat az ó-világban még csökkenteni fogja. Olyan a helyzet, mint mikor egy vérszegény embernek nem adnak táplálékot, sőt eret vágnak rajta. Ily körülmények között, az európai pénzpiacok méltán tartanak az erőtlenedéstől és az aranykiáramlás ellenében jogosan védekeznek a kamatláb felemelésével. Ez a jogos önvédelem hozta létre nálunk a 6 százalékos kamatláb állapotát, mely mindazonáltal kinos és kellemetlen. Minden pénzügyi vállalkozásnak, sőt minden jelentékenyebb üzletnek kényszerű leszerelését vonja maga után a 6 százalékos kamatláb, mi annál súlyosabban érint bennünket, mert az üzleti tespedés hosszú korszaka előzte meg a mai állapotot, mely igy tehát úgyszólván kicsucsosodása az évek óta tartó bajos pénzügyi helyzetnek. Az ipart és vállalkozást, a börzét és a pénzpiacot súlyos csapásként érinti a 6 százalékos kamatláb : mindfelől a régóta várt fellendülést várták ettől az őszi évadtól s most ime : az úgynevezett > háborús-kamatlábbal« kell küzdenünk, mikor előzőleg a hoszszas pangás amúgy is enerválta a gazdasági erőket. A magyar közgazdaságnak minden erejét össze kell szednie, hogy elbírja a viszonyok súlyát s fentartsa a maga épségét, amig el nem vonul felettünk a rendkivüli körülmények vihara. Ha netalán gazdasági életünknek egyik, vagy másik ága, érzékenyebbnek, az ellentállásban kevésbbé erősnek mutatkoznék, a többi tényezők segítsége kell, hogy rendelkezésre legyen. Nevezetesen a kormánynak kell igen éber figyelemmel kisérni minden nyilvánulást, nehogy az a depresszió, a mely Nyugat-felől keletkezett s egyébként más államokat is ép ugy sújt, mint bennünket, esetleg nagyobb bajt okozhasson közgazdaságunk szervezetében. Ugy látszik, mielőtt átmegyünk az uj évszázadba, Európa közgazdaságának még egy nagy próbát kell kiálíania. S vele kicsiben nekünk is íródeák, •janiU^MIawmp • mqninmwm. mmm mmmKrímm aJant W wsJmmmA xmmmmmwm Esztergom, október 18. A pénz drága. — Aktuális vers. — Rémes hir nyilait szivembe És zsebembe egyaránt. Jaj annak, ki pillanatnyi Pénzzavarnak réme bánt! Kapkodhat fűhöz-fához. Hiába ! A pénz drága. A pénz drága lesz mar ezután, Mondja Ipar s Takarék Dicsőséget, hirt és erényt, Vesz a gazdag pénzeért. Görnyedt fejeken lépked a lába, A pénz drága. A pénz drága lesz már eztán, Övé e föld üdve mind, Lánysziveit hullnak elébe, Ha a gazdag egyet int. A szerelemnek arauy lesz virága A pénz drága. A pénz drága lesz már eztán, Száruy, mely ég felé repit. Ha száz szikla áll utadba, A pénz azon átsegit. A bölcs pénzt gyűjt. A többi hiába A pénz drága. A pénz drága lesz már eztán, Utja bárhol nyitva áll. Ő, a Hit, ő a Szeretet, ő a Cél, az Idea ! A szép, jó, nemes csak 0 magába, A pénz drága. A pénz drága lesz már eztán, S ime közhírré teszem: GAZDAG és VENkisaszszonynak Ösmeretségét keresem. Cim a kiadóhivatalba. Házasság nincs kizárva. Jelige: A pénz drága. — Polgármester-jelölt E címen, a »Szabadság* mai számában megjelent hirre vonatkozólag, alábbi sorokat vet| tük, melyeket közérdekű voltukra való tekintettel e rovatban közlünk : A >Szabadság* szerdai számában azt irja, hogy a polgármesteri állásra engem is jelölnek, s hogy én a jelöléshez hozzájárulok. A jóindulatú sorok folytán kötelességemnek érzem kijelenteni, miszerint én a polgármester-jelöléshez hozzá nern járultam, ily kijelentést senki előtt nem tettem, de, ha egyáltalában szándékom volna is azon tisztes állásra pályázni, úgy jelen esetben a város érdeke volna az, mely kötelességemmé tenné, félre állani annak az egyénnek útjából, ki — eltekintve attól, hogy arra érdemeket szerzett — a város ügyeit, bajait legjobban ismeri, s azok orvoslására ezidőszerint egyedül hivatott. Esztergom, 1899 október 18-án. Dr. Prokopp Gyula ügyvéd. — Kruplanicz Kálmán főispán holnap, csütörtökön érkezik vissza a fővárosból s szokásos fogadó óráit újból megtartja. — Személyi hírek. Bleszl Ferenc, az Esztergomi Takarékpénztár főtitkára, szabadságideje leteltévél állását újból elfoglalta. — Gyóngyóssy János nyug. miniszteri tanácsos tegnap a kéméndi vadászterületen pusztította a tapsifüleseket. — Terézia napja volt vasárnap, névünnepe a város legjótékonyabb úrnőjének : Simor Teréziának. Bizonyára sok fohász, ima hangzott ei áldásos életéért. — Sok gratulánsa volt két vezető szerepet vivő polgárunk nejének: Niedermann Józsefné és idősb Kaán Jánosnénak. — Perényi Margit kisasszony jelenleg Debrecenben Komjáthy nagy és előkelő színtársulatánál aratja a babérokat, két első fellépésével a >Varázsgyűrű«-ben s a »Lili«-ben egy csapásra teljesen meghódítván a közönséget. Egyelőre vendégképen, három hónapig fo^ működni e társulatnál. A kolozsvári és nagyváradi lapok versenyezve adják hírül új hódítását és tolmácsolják közönségük sajnálkozását és megbotránkozását amaz intrikák felett, amelyek miatt az önérzetes művésznő a kolozsvári >Nemzeti Szinház «hoz fűző kötelékeit erőszakkal volt kénytelen szétszakítani, — Vendégeink. Dr. Várkonyi Odilo panonhalmi főiskolai tanár, akitől oly nehezen váltunk meg s aki szintén nehéz szivvel búcsúzott városunktól, amelyben másfél évtizedet közszeretetben és tiszteletben töltött, a hét elején, vasárnap és hétfőn a bencés székház vendége volt. — Rakits Mihály háziezredünk nyug. kapitánya, nejével Horvátországból, rokonai látogatására, városunkba érkezett. — A helyőrségből. — Lovag Hoeffem Róbert, a 76 ik gyalogezred főhadnagya két heti szabadságidőre távozott. — Kinevezés. A belügyminiszter Szemes József piszkei jegyzőirnokot anyakönyvvezetöhelyettessé nevezte ki. — Rózsaszínű rovat. Dr. Rigler Gusztáv kolozsvári egyetemi tanár, városunk kiváló fia s lapunk kitűnő munkatársa Budapesten jegyet váltott Alpár Mariska kisaszonynyal, Alpár Ignác, a zseniális műépítész leányával. Nagyon sok boldogságét kívánunk. — A polgármesterválasztás, értesülésünk szerint, november hó közepén fog megejtetni. — Tanítói-választás. Nána község iskolaszéke az ujonan szervezett tanitói állást Martinecz Mariska okleveles óvónővel töltötte be. — Kaszinónkról. A „Bars u , lévai laptársunk legutóbbi számában az ottani társadalmi élet s ennek első tényezője: a Kaszinó stagnációjáról szólva, a mi Kaszinónkról igy emlékezik meg: „A szomszéd Esztergom példája is buzdíthat, ahol október elejével az ottani Kaezinó megkezdi estélyeinek sorozatát, amely kitart egész tavaszig. Ezeknek az estélyeknek előkészítésével állandó bizottság, tehát nem pusztán az aligazgató, foglalkozik. Kivitelük azután dicséri az egyesületet. Magas színvonalon álló zenedarabokat, művészi szavalatokat stb. hallunk azokban a termekben, hol minden két héten, vagy legalább minden den hónapban Összegyűl az egész társadalom." Örömmel reprodukáljuk tisztelt laptársaink kritikáját, az első elismerőt, amelyet évek hosszú sora óta városunkról idegen sajtó-orgánumban olvasni alkalmunk volt.
