Esztergom és Vidéke, 1899
1899-10-01 / 79.szám
agóknak is belépni egy bányabérieti szövetkezetbe, hogy igy a néptenné vált műhelyek ismét mozgalas képet nyerjenek. Minden divat lmulik, a fehér márványé is. S ak*or csak újra a vörös kerülhet sorra. Vidéki. Őszi megyei közgyűlés. — Szeptember 29. — A pénteki őszi közgyűlésen — a beegeskedő főispán helyett — Andrássy ános kir. tanácsos, alispán elnökölt. A ármegye tanácskozó terme egészen megélt, nem maradt üres hely a karzaton em, de hogy ez a nagy érdeklődés csak napirenden levő választásnak szóllott, léggé bizonyltja, hogy annak befejeztével a karzat egészen, a tanácsterem majdnem üressé vált. Választások. A legnagyobb érdeklődés a megüresedett árvaszéki ülnöki állás betöltése iránt mutatkozván, először ennek megtörténtéről referálunk. Ketten pályáztak : dr. Major Ödön ügyvédjelölt s Hollóssy Mór árvaszéki jegyző. A kandidáló bizottság az utóbbit első, Majort második helyen jelölte. A névszerint való, nyilt szavazás eredménye az lett, hogy a bizottság 56 szóval 43 ellenében dr. Major Ödönt választotta meg, aki a hivatali esküt az elnök kezébe nyomban letette s utánna szép szavakkal köszönte meg a bizottsági tagok bizalmát, amelyet előlegezettnek tekint, de amelyre érdemesnek mutatkozni legfőbb törekvése lesz. Megéljenezték. A vármegye tisztikara dr. Majorban, városunk derék fiában, mindenesetre nemcsak fiatal, de tetterős, képzett, komoly gondolkozású és buzgó törekvésű tagot, nyert s ennyiben a választás eredménye közmegelégedéssel találkozott. Őszintén sajnáljuk, hogy a viszonyok ilyetén alakulása folytán Csatáry Elek tb. aljegyző, a fogalmazói karnak e rövid idő lepergése alatt is sok érdemet szerzett, igazi közigazgatási tehetséggel biró tagja, a fokozatos előléptetéstől elesett. Reményeljük azonban, hogy e körülmény nagy bor arcú emberem jövetele, akit — mint méltóztatik emlékezni — kihajtottam. — Mi baj Ferkó ? — kérdezte tőle princi. — Hát kérem szépen tekintetes uram, én már tegnap is benn voltam az irodába, mert egy kis panaszom lett volna, de nem tetszett itt lenni és a tisztelt segéd ur meg nem akart meghallgatni . . . — Csak mondja gyorsan. Mit akart ? — Hát kérem épen azt akarom mondani ; megvert, de nagyon a Kovács vendéglős kocsisa, talán tetszik is ismerni, az a nagy erős betyár — nos, föl akartam jelenteni, de a segéd ur kikergetett . . . — Dákó ur — a princi hangja szigorú volt — hát mért kergette ki Lacit ? Még a kocsisomat sem ismeri, két év óta vannak nálam mindketten . . . ejnye! ejnye! — Ketten voltak ám itt kérem ! Itt volt az a másik is, agyonütéssel, lelövéssel fenyegetett — máskép nem tehettem, — és ekkor úgy hiszem : hangomnak bizonyos meggyőző ereje volt, vagy talán hatásos érvelésem fegyverezte le princi haragját, mert többet nem szólt. . . . Most veszem észre, hogy kissé sokat is fecsegtem, azért nem folytatom tovább. Szabadjon elhallgatnom a továbbiakat, nem azért ugyan, mintha nagy szidást kaptam volna, — oh, nem . . . B—k Gy—a. munkakedvét annál kevésbbé lankasztja, mert az ugyancsak e közgyűlésen elfogadott tisztviselői létszámszaporitás, ha a kormányi megerősitést megnyeri, rövid idő alatt eljuttathatja a máris nagyon kiérdemlett auencement-hoz. A közigazgatási bizottságból kilépett id. Eggenhoffer Józsefet 36, Frey Ferencet 36, Heya Tivadart 36, dr. Hulényi Győzőt 36 és Mattyasovszky Kálmánt 37 szavazattal — titkos szavazás utján — újból megválasztották. Más névre nem is esett szavazat. A szavazatszedő bizottság elnöke Wimmer Imre volt, tagjai : ifj. dr. Forster Gyula és dr. Prokopp Gyula. Az elnök indítványára a bizottságokban megüresedett helyek közül a tiszti nyugdijalap igazgató választmányába : Zsiga Zsigmondot, az állandó választmányba : dr. Mátray Ferencet, az állandó biráló választmányba : dr. Prokopp Gyulát, ugyan e választmányba helyettes t. ügyészszé — lelkes éljenzéssel — Pongrácz Zsigmondot választották. Ugyancsak az elnök indítványára az igazoló válaszmány tagjai lettek: Csupor István, Etter Gyula, dr. Hulényi Győző, Reusz József és Wimmer Imre. A választmány elnökét és három tagját a főispán fogja kinevezni. A lőavató bizottség elnöke lett 1900-ra az esztergomi járásban Gangéi János, a párkányiban Vancsó Gyula. A főispán még minden járásba 3—3 becsüst és 1—1 állatorvost nevez ki. Vojnits Döme és Zsarnóczay Mihály eltávozásával s Szabó Illés halálával három megyebizottsági tag heiye üresedett meg. A megüresedett helyeket választás útján október 23-án töltik be. Választási elnök lesz a városi II-ik alkerületben Zsiga Zsigmond, a IV-ikben (Bajna, NagySáp) dr. Hulényi Győző s végül a Il-ikban (Csév, Kesztölc, Szentlélek) dr. Burián János. Városi ügyek. Mindenesetre eseménye volt a közgyűlésnek, hogy a város jövő évi költségvetése is napirendjére tüzetett. A referens főjegyző meg is emiitette, hogy amint amióta mai helyét betölti, évek hosszú során át e napon mindég elitélőleg kellett nyilatkoznia, amiért c költségvetés sem idejében beadva, még kevésbbé tárgyalható nem volt, úgy most kötelességének tartja indítványozni, hogy a bizottság örömét fejezze ki, amiért végre ez az állapot megszűnt. Az alispán annál nagyobb örömmel fogadja az indítványt, mert alispánsága egész tartama alatt a városi költségvetés idejében soha be nem adatott. A költségvetést különben, ahogy a képviselőtestület megszavazta, változatlanul elfogadták, ami eddig még szintén nem fordult elő. A rendőrirnoki választás ellen beadott fellebezést elvetették. Jóváhagyták a katonai jiók-ágy raktár építésére vonatkozólag kötött szerződést. Dr. Haugh Lambert kerületi orvost elutasították a fellebbezésével, amelyet ama közgyűlési határozat ellen adott be, amely elutasisitotta kérelmével, hogy az általa már be nem töltött kórházi alorvosi javadalmazást ezután is megkapja. Jóváhagyták — a beadott , fellebezés elvetésével — a szikviz- és ásványvíz megadóztatására nézve alkotott városi szabályrendeletet. Elutasították özv. Burián Lajosnénak a kegydiját megtagadó városi közgyűlési határozat ellen beadott fellebbezését. Nemkülömben Tóth József volt hegymesterét is, aki nem nyugodott be a városi képviselőtestület határozatába, amely nyugdijat nem adott neki. Ismeretes, hogy a városi képviselőtestület a közkórház céljaira átengedte a Bizutti-féle telket. Ezenkívül beterjesztette a törvényhatósághoz a létesítendő közkórház terveit, amelyeket részben dr. Berényi Gyula megfellebbezett. Mivel egy közkórház tervei a belügyminisztérium által felülbirálandók, de meg ingatlan átengedéséről is van szó, a bizottság nem érezte magát hivatottnak érdemleges döntésre, hanem az összes iratokat — a fellebbezéssel együtt — pártolólag felterjeszti a miniszterhez, aki az ingatlan — átengedés ügyében a főispán utján megindíthatja a szükséges tárgyalást. A közgyűlés elhatározta a Lőrincutcának kockakővel való burkolását. E határozatot Schvarcz Adolf megfellebbezte, úgy annak költségei fedezésének mikéntje, mint a burkoló anyag kikövezése ellen kifogást emelvén. Mivel a közgyűlési határozat a költségek fedezéséről kielégítően gondoskodik s a határozat második része fellebbezés tárgyát nem is képezheti, elutasították. A vármegye kegyelete. Seimec-Bélabánya városa meghívta a törvényhatóságot az általa emelt honvédszobor leleplezési ünnepére. A bizottság küldöttséggel képviselteti magát, amely B. Szabó Mihály főjegyző elnöklete alatt a két járási főszolgabíróból s a polgármesterből, vagy annak helyetteséből fog állani. A napirend után szólalt fel dr. Helcz Antal s az aradi gyásznap közeledő félszázados évfordulójára való tekintettel,szép szavakban kérte a törvényhatóságot, hogy vegyen hivatalosan részt azon a gyászmisén, amely e napon — az e célra tett alapítványból — a kir. városi plébániatemplomban évenkint mondatik. Andrássy János elnök sajnálja, hogy mint a szónok maga is említette, a tanácskozási ügyrend értelmében ez indítványt tárgyalás alá nem bocsáthatja, de kimondhatja azt, hogy a törvényhatóság úgy a gyászmisén, mint más, esetleg ez alkalomból rendezett gyászüiroepségén mindenesetre részt fog venni. A magyar nyelv az idegenajku községekben. Vita csak a tárgysorozat 36-ik pontjánál volt: az alispán és a tanfelügyelőnek a nem magyar ajkú községek iskoláiban tett látogatásáról szóló jelentésénél. Azaz vita ez sem volt, csak érdekes diskusszió, amelynek folyamán a szónokok mind arról panaszkodtak, hogy a magyarosodás nagyon lassú tempóban halad előre vármegyénkben, ennek okait, orvosszerét keresték s végül javaslattétel végett az állandó választmányhoz utalták a kérdést. A diskusszió t dr. Földváry István kezdette meg, elmondván, hogy nem hallgathatja el abbeli aggodalmát, hogy a magyarosodás meglepően lassú lépésben halad előre. Szégyenli magát, hogy ez ősi vármegyében, a haza szivében akad 15—16 éves ifjú, aki meg nem érti a magyar kérdést: hogyan hívják. Jó a díszoklevél, a megaranyozás, de ugy látszik nem elég. Nem volna-e célszerű, az ellenkezőt: a megtorlást is gyakorolni a mulasztókkal szemben, legyen az tanitó, jegyző, vagy lelkész. Indítványozza, hogy az állandó választmány foglalkozzék e tárgygyal. Reviczky Győző ugy tudja, hogy az iskolák ellen nem lehet kifogás. De mikor onnan kikerülnek, hol lehetne folytatni a megkezdett munkát ? Csak a templomban ! Ez pedig nem történik meg. Sőt a községek eredmény nélkül kérik az egyházmegyei főhatóságtól a legalább részben való magyar hitszónoklatot. Brutsy János nagyon fontosnak tartja e kérdést s hogy előbbremenetelét előmozdítsa, felajánl ötven forintot. Köszönettel veszik s az e célra szolgáló magyar nyelvalapitványhoz csatolják. Dr. Fehér Gyula nem akar hallgatni, nehogy consentire videtur Reviczkyvel. Altalánosságban nem aeceptálhatja vádjait. Másutt keresi a hibát. Áz óvodák hiányában. Tessék ilyeket felállítani, ahogy az állam teszi a nemzetiségi vidékeken. Dr. Helcz Antal úgy véli, hogy az e téren való haladás előmozdítására van még egy másik, nagyon fontos tér: a községek önkormányzati élete. Tessék felügyelni, hogy igaz magyar szellem, magyar nyelv uralkodjék a községházán, a képviselőtestületben. Hasonló véleményben van Reviczky Károly, aki érdekes, hosszabb beszédben összegezi az elhangzott tanulságokat, elfogadja Földváry indítványát ama hozzáadással, hogy az alispán, akinek ismert, nagy hazafisága előtt mindenkinek meg kell hajolni, utasítsa a szolgabirákat, hogy e téren a legnagyobb ügybuzgalommal járjanak el. Az alispán ismételt megnyugtató felvilágosítása után dr. Földváry indítványát Reviczky Károly hozzátételével együtt elfogadták. Az állandó választmány tárgyalására annak idején a kir. tanfelügyelőt is meghívják. Egyéb ügyek. Örvendetes tudomásul vették, hogy a belügyminiszter az ujonan módosított >Jegyzői nyugdijszabályrendelet«-et jóváhagyta. Kimondották, hogy Nagy Ölved községe által a regálkártalanitási kötvény beváltása folytán nyert 800 frt egy artézi kut fúrására fordittassék, amire az állandóan ivóvizhiányban szenvedő községnek égető szüksége van. Ennek munkálataira pályázat hirdetendő s a község a költségekről majd számolni tartozik a bizottságnak. A belügyminiszter a bajnai jegyző fizetésének 200 frttal való emelését nem hagyta jóvá, valamint dr. Lipthay János volt t. főorvos 746 frt-ra rugó nyugdijának 800 frtra történt kiegészítését sem. A vonatkozó uj törvénycikk értelmében megállapították: a fuvardijakat képviselőválasztás idején. E szerint a szabályrendelet szerint a doroghi és a köbölkuti választókerületben april. i-től szept. 30-ig terjedő időszakban r—1 fogat után (a kocsissal együtt hat embert számítva abba) kilometerenkint 40, október i-től március 31-ig 60 fillér, aratási és cséplési időben kilometerenkint szintén 60 fillér számitható. Akik az utat vonattal tehetik meg, csak vasúti költségük megtérítését igényeltetik. Ha a választás egy napnál tovább tartana, minden fogat még két korona követelésére jogosult. A kereskedelmi miniszter nem teljesítette a vármegyei alkalmazottak abbeli kérelmét, hogy családtagjaik is féláru vasúti jegygyei utazhassanak. A megyei tisztviselők uti átalányának megszavazott többletét a belügyminiszter csak 1899 július i-től engedi kifizetni. Mivel azonban az idei s miniszterileg jóváhagyott költségvetésbe az egész évi többlet fel lett véve, de méltányossági szempontból is, a bizottság újból felir a ministerhez, eredeti határozata jóváhagyását kérve. A vármegye ipoo. évi költségvetését en bloc elfogadták, az abban kontemplált létszámszaporitási tervvel együtt. Óhajtjuk, hogy a minisztérium is megerősítse e multatlanul szükséges változtatást. Ismeretes, hogy 1901 jan. elsejével felszabadul a vármegyei tisztviselők fizetésének emelésére megszavazott 3 %" os pótadónak eddig a drágasági pótlékra vett kölcsön visszafizetésére lekötött fele*