Esztergom és Vidéke, 1899
1899-09-14 / 74.szám
1899. szeptember 14. ESZTERGOM és VIDÉKÉ. (74. szám.) 3 íagyar-német nyelvi tanszékre —, »da- ára a megtörtént felszólalásnak, a paran- soló szükséggel és a helyzettel számolva, amennyiben reáliskolánk tetemes llami segélyben részesül s az állam lrendeli, hogy egy tanintézet kettőnél öbb oklevél nélküli tanárt ne alkalmazón*, — első helyen Várallyai Sándor •kleveles tanárt, második helyen Kemény Irpád tanárjelöltet kandidállta. Az elnök Irendelte a szavazást, mint bizalmi fér- lak Brutsy János, id. Brenner József, Ír. Csernoch János, Szenttamási Béla zerepeltek. A 68 képviselő közül 45 /arallyaira, 23 Keményre szavazott ; így luszonkét szótöbbséggel Várallyai vá- asztatott meg. Nagy Antal tanárt kérel- nére visszahelyezték a matematika-fizi- :ai szakba, amelyből szakvizsgája van. ^ többség minden politikai színezet nél- ;ül a város érdekét tekintette s ezért ditéljük a választáshoz fűzött izetlen és >ujtogató megjegyzéseket. Következett a költségvetés. Mielőtt a árgyalását általánosságban elfogadták rolna, a »Városi Kör«-ben előző este örtént megállapodás szerint Brutsy Já- ios szólalt fel. Nagyon sok keserűt, de — fájdalom — nagyon sok igazat mon- iott, mégis igy — ahogy beszélt — a elszólalásnak alig volt értelme, s ered- nénye sem. Tulajdonképen bizalmatlan- iagát akarta kifejezni a város fejével s nagával a tisztikarral szemben is, de :sak az á-ig ment el, pedig bátran ki- nondhatta volna a b-t is. Felemlítette, íogy a pótadó megint több lesz, dacára, mogy a viszonyok csak rosszabbodnak ; ej nélkül vagyunk, nincs se vezetés, se rrre való képesség ; nincs közigazgatás ; lova jutunk? Gazda kell a városnak, iem Kapa Mátyás. El kell jönni az idő - lek, hogy a vasvesszőt megsuhogtassuk 1 hanyag tisztviselők feje fölött. Két mozitiv vádja van : hogy a város mindent nindig drágán dolgoztat s hogy a tarozásokat nem hajtják be mindenkitől egyforma szigorúsággal. Tátus János azt tartja, hogy nem volt jobb, de gyávább sem (amiért az elnök -endreutasitja) polgármesterünk a jelen- eginél, aki elsinkofált ugyan alapokat, le csak bele vitték a körülmények. A isztikar sem hibás. Mindennek oka, hogy :ovább nyújtózkodunk, mint a takaró L. Oda konkludál, hogy ne költsünk egyáltalán többet, mint amennyire fedelet van. Az elnök válaszol, hogy a pótadó semmivel sem lesz több, mint az elmúlt évben. A közigazgatás jobb, mint volt, mert mig a múlt év ez időszakában ^.0,000 frt túlkiadása volt a házi pénz- :árnak, az idén egy krajcár sincs, mert 1 költségvetésileg engedélyezett munkálatokból csak a legsürgősebbek foganatosítását engedélyezte. A hátralékokat pedig egyenlő szigorral hajtják be. A számvevő egy provokáló közbeszólásra kijelenti, hogy a kaszárnyaszámadást négy héttel a kaszárnyaépités befejezése után megkészitette s beadta a tanácsnak. Hova lett? — nem tudja. (Pedig be érdekes volna tudni !) Ezek után a költségvetést álltalános- ságban elfogadták. A tisztviselők fizetése tételénél Pach Antal indítványára kimondották, hogy adandó alkalommal foglalkozni fognak azzal a kérdéssel, vájjon a városnál egy pénztáros s két ellenőr nem volna-e elégséges. A temetőkertész fizetésénél földműveseink eldiskuráltak egy óráig. Abba nem tudtak belenyugodni, hogy miért kapja imeg a kertész méltányos árért a temetőben termett füvet, holott ezért nagyobb árat is lehetne kapni. Dr. Fehér Gyula s az elnök megmagyarázta, mint tördelték 0 ssze a kereszteket, bokrokat annak idején, mikor árlejtés utján adták ki a ifiivet s emellett a bozótos, gazos helyeket egyáltalán ki nem tisztították. IBüszkén hivatkozhatott reá, hogy a nemrég itt járt fővárosi főpolgármestert meglepte a temető rendezettsége és tisztasága, A reáliskolai tanárok fizetésénél egyebek csak három s nem négy rendes tanár Pfizetést óhajtottak felvenni. Az elnök megmagyarázta, hogy ha nem szükséges, a többletet úgy sem költik el, de meglehet, hogy szeptembertől már négy rendes tanár lesz s igy szükséges a fe- Idezet, . A nyugdijak tételénél csodálva lát- :uk, hogy Kapa Mátyás városgazdának, akinek egy évi szabadságideje lejárt s rokkantsága orvosilag igazolt, nyugdija nincs felvéve. Nem értjük, hogy ily eklatánsul bizonyos tételt kifelejthettek a költségvetés összeállítói. A lótartás tételénél Horváth Mihály, mint már töbször, újra a lótartás beszüntetését, meg a fuvarozás árlejtés utján való kiadását indítványozta. Az elnök előadta, hogy a gazd. gyakornok ez évben már pontos jegyzéket vezetett, mennyi munkaértéket képvisel egy pár ló, e kimutatás a képviselőtestület elé kerül s akkor határozhatnak. Az erdészet tételénél volt a leghosz- szabb, időnkint szenvedélyes, végeredményében mégis meddő vala. A felszólalók oda konkludáltak, hogy mivel újabban a város a fáját el nem tudja adni, nem mint tervezve van, szaporítani, de kevesbíteni kell a vágást. Azt hisszük, ha ez állításra számszerű adatokkal, precíz kimutatással felelnek, a további diskusszió elmarad. Ez azonban nem történt meg. A felszólaló földműves képviselők több egészséges eszmét hoztak felszínre, de mert nem tudták nézeteiket kellő szavakkal előadni, eredményt sem érhettek el. Közbe — hagyományos szokás szerint — meg-meg- gyanusitották a város buzgó erdőmesterét, aki végre is kérte, hogy küldjenek a helyszínére bizottságot. Ez azonban már nem kellett a gyanusitgatóknak. A legelő-tételnél Brutsy János indítványozta, hogy mivel a legelő hasznot alig hajt, az successive erdősitessék be akácásnak. Indítványát a gazdasági bizottsághoz utasították. Második nap. Ma délelőtt még üresebb volt a közgyűlési terem, mint a megelőző napon. A tisztviselőkön s a földmives képviselőkön kivül alig volt 15.—20 képviselő. A tárgyalás csendben, rendben folyt le. A Simor-János-utcai tűzoltó laktanya javítására proponált összeg elfogadása alkalmával Horváth Mihály indítványára kimondották, hogy az Ott levő faraktár kihelyezendő. Mivel a főögyész kifejtette, hogy a dédai kocsma s a szentgyörgymezei pásztoriak bérlői nem fizetnek, mert az épülettulajdonos város a köteles tatarozásokat nem végezi, határozatba ment, hogy a tatarozások az idei költségvetésből megtakarított összeg terhére azonnal fogana- tositandók. Dr. Berényi, mint tavaly, úgy az idén is igen érdeklődött, hogy hogyan áll az artézi kút ügye, amelynek előkészítő munkálatait a közgyűlés évekkel ezelőtt elrendelte s a mely célra Wimmer Ferenc annak idején 1000 frtot gyűjtött s tudomása szerint Simor Teréz úrnő is áldozatra hajlandó, lévén arra a két kerület lakosságának égető szüksége. A főjegyző megígérte, hogy az ügy a legközelebbi közgyűlés elé kerül. Az utcakövezések címénél pótlólag elhatározták, hogy a Simor János-utcai Steiner és Burány házak között átjáró készítendő, dr. Földváry indítványára továbbá kimondották, hogy a Vízivárost Szentgyörgymezővel összekötő s főleg a papnövelde által ugyancsak méltán sürgetett gyalogjáró a Grünhút házig még ez évben megépítendő. E célra a költség- vetésbe részletül 500 frtot vettek fel. Hogy ezt pótlólag kellett felvenni, szégyeljük. Wimmer Imreugyancsak meggyőző érvekkel magyarázgatta, mily kevés előrelátás és okosság, ha a kövezet rendben tartását szükségesnek nem tartjuk. Az itt lefolyt érdekes vitára visszatérünk. Ezután a világítás tételénél, melyet változatlanul elfogadtak, Szenttamási Béla évődött Dóczy Antal számvevővel mondván, hogy nagy a sötétség, Dóczy az ellenkezőt állította, mert úgymond csak olyan helyeken látnak sötétet az emberek, ahol nincs gazolin lámpa. (Nagy derültség.) A mezőőri költségeknél nagyobb vita volt a fölött, hogy ha az egyes föld- tulajdonosok fedezik a kiadásokat, miért járul azokhoz a város mégis segélylyel ? Mert a város a saját tulajdonát nem pótadózhatja meg, de a saját földjének őrzéséért méltányosságból mégis fizetnie kell. Ez a segély. A szegények gyógyszere tételénél, dr. Berényi indokolatlannak tartja, hogy az előirányzat csak a városi cselédek gyógyszereire van beállítva. Dr. Berényi felszólalására jegyzőkönyvbe vették, hogy csak a családfentartó cselédek részesüljenek ingyen gyógyszerben, családtagjaik azonban nem. A szegények tartása ez. tételnél földmives részről történtek felszólalások. A katonai kiadásokat elfogadták. A tartozások tételénél dr. Földváry István figyelmébe ajáulotta a számvevőnek, hogy a Grünvald-félá takaréktári kölcsön kamathátralékának törlesztésére gondja legyen, ha eddig nem volt, A kaszárnya után eső jövedelmet, úgymond, kár a mindennapi kiadásokra fordítani. Jobb lett volna azt elejétől fogva a tartozások apasztására előirányozni. Tessék a koz- jövedelmet hajtani és nem lesz pénzzavar. A készre nem szabad támaszkodni (Helyeslés). A tételt megszavazták. Délután, amiről legközelebb referálunk, e megjelent 15—20 képviselő befejezte a tárgyalást. Vita csak a függő kölcsönök kamatbeillesztésénél volt. Censor. Esztergom, szeptember 13, Szeptember 10. Beh gyors az idő ! Ma egy éve . . . Óh mekkora gyász vala az ! S hová lett ? Akkora búra E földön van-e vigasz Óh, ha oly iszonyú sors ért, Ha Ö meghalt igazán, Mért nem maradt meg örökre A köny, a gyász e hazán ? lm, derűs az ég s mig e népre Egy jobb kor fénye nevet, Regék koszorúja fonódik A bécsi kripta felett : Ah, alszik odalenn, alszik Egy átdöfött szivü halott, De nem a mi drága királynénk, Csak az Ő búja az ott? Az Ő nagy búja, amelylyel ügy kellett bolyongania Boldogtalanul e világon S béliét nem lelve soha. Azt, azt temettük el ottan S nem, nem temettük el Öt ! Itt lebeg fényes alakja Milliók szeme előtt. Olyan, mint valaha régen Mikor boldog vala még. Csak szép s csak jó s a szivében A kinok üszke nem ég. Örök szeretet meg örök báj Örökre fiatalon ... ügy jár e világon örökre Rózsán és liliomon. Regék koszorúja fonódik Szent koronaként a fején Vigaszt lelne benne, ha látja Az árva, a bus, a szegény . Telekes Béla. Szomorú, komor, szürke idő virradt a szomorú, szürke napra. Még megha- tóbbá tették a libegő fekete zászlók, amelyek nemcsak- a középületeken, hanem igen sok magánházon is kibomlottak, amig a szélvihar össze nem sodorta. A főszékesegyház hatalmas hajója mégis egészen megtelt nagy, előkelő közönséggel, amelyet nem tudott visszatartani az ossziani idő, hogy kegyelete adóját Il ik szent Erzsébet emléke iránt le ne rójja. A gyászistentiszteleten Boltizár József érseki helynök kontifikált s a fájdalmas, könnyes hangulatot mig teljesebbé tette a Schildk- necht-íé\e. négy szólamú nagyszabású rekviem, amelyet az énekkar, zseniális karmestere : Kersch Ferencz orgonaki- sérete mellett, megkapóan adott elő. A kupola alatt ugyanaz a diszravatal állott, amelyik a tavalyi rekviemen. A vármegye részéről megjelentek ; Krnp- lanicz Kálmán főispán, Hamar Árpád árvaszéki elnök, Kollár Péter, alelnök, Thuránszky Lajos I. aljegyző, dr. Forster Gyula tb. főjegyző, Takács József t. főszolgabíró, a várost Kollár Károly polgármester-helyettes képviselte. A bírói karból Magos Sándor Ítélőtáblái biró élén jelen voltak : Környei Imre járásbiró, dr. Csányi Iván és Szentimrey Lajos aljárásbirák, a csendőrparancsnokság részéről Szabó százados és Körtvélyesy főhadnagy, Walter Károly pósta-felü- gyelő, a helyőrség itthon levő összes tisztjei, az adóhivatal Letidvay Sándor adópénztárossal, Váczy Gyula pénzügyő biztos, a primási gazdatiszti-kar Vaszary László gazd. tanácsos, a káptalani Me- zey Dénes főpénztárnok vezetése alatt, a középiskolák és a tanítóképző ifjúsága zászlókkal, az egész tanári karral egyetemben. Nagy közönség volt a kir. városi templomban tartott gyászistentiszteleten is, ahol a kegyúr város tisztikara majdnem teljes számban megjelenő Szép volt, megható, mint tádositónk irja, Búcs község ünnepe, ahol, mint megírtuk, egy Erzsébet-emlékoszlopot lepleztek le, A község filléreiből emelt emlékmű előtt a ref. lelkész mondott beszédet, majd Perényi Kálmán főszolgabíró átadta azt az elöljáróságnak, amelynek nevében Wargha jegyző vette át. Az ünnepélyre az egész környék lakossága összegyűlt. — Személyi hírek. Reviczky Győző központi főszolgabíró szabadságidejéről visszatérve, hivatalát újból átvette. — Dr. Récsey Viktor a pannonhalmi főmonostor tudós könyvtárnoka állomáshelyére visszautazott. — Gergely József aljárásbiró balatonalmádi pihenéséből visszaérkezett. — Schvimmer Ignácz alezredes és neje Vihnyefürdőre utaztak. — Maiina Lajos polgármester Szegedről, ahol fivérét látogatta meg, visz- szaérkezett. — Dankó István állami állatorvos a pápa-környéki hadgyakorlatokhoz újból kirendeltetett. — Dr. Berényi Gyula kér. orvos szalzkammerguti útjaból hazaérkezett. — Szabadságon. Vajda Géza, az ál- lamépitészeti hivatal főnöke, belügyminiszteri engedélylyel négy heti szabadságidőre távozott, amely alatt Bodor Károly kir. mérnök helyettesíti. — Rózsaszínű rovat. Jureczky Iván kir. törvényszéki albiró Nyitrán jegyet váltott a városunkban is jól ismert Rencz Valéria kisasszonynyal, Rencz László nyug. püspöki jószágigazgató szép, szellemes leányával. — Hivatalban. Sinka Ferenc városi közgyám, e buzgó tisztviselő, egészségét teljesen visszanyerve, állását újból elfoglalta. — Eljegyzés. Hétfőn délután húzta ujjúra a karika gyűrűt Novák Gusztáv deésaknai sóbányai hivatalnok az ő szép arájának Walter Lénkének, dr. Walter Gyula kanonok, primási-irodaigazgató unokahugának. Szivünkből gratulálunk ! — Jótékonyság. Metternich hercegnő, Bajna kifogyhatlan jótékonyságú úrnője, Kropf Mari odavaló elmebeteg leányt saját költségén helyeztette el a lipót- mezei tébolydában, ahova ma szállították. — Jegyzőszigorlat. Az őszi jegyzőszigorlatokra eddig ifj. Benedek József doroghi és Szoláry Ferenc tokodi segédjegyző jelentkezett. — Betegség. Mint értesülünk, Palkó- vies László, az aranyifjuság egyik legkedveltebb tagja, aki csak nemrég épült fel súlyos skarlát-betegségéből, újra komolyabban megbetegedett. Mielőbbi teljes felgyógyulását szívből óhajtjuk. — A főgimnázium alapkőletétele. A főgimnázium alapkő-letétének vasárnapi, hivatalos programmja, amelyre a meghívók már szétküldettek, a következő : 1. D. e, 9 órakor szent mise a szab. kir. városi plébánia templomban, melyen a gimnáziumi ifjúság négyes karban énekel. 2. A templomból felvonulás a helyszínére. 3. Emlékbeszéd. 4. Az alapkőbe teendő okmány felolvasása és aláírása és a kőbe való elhelyezése. 5 Az alapkő beszentelése, 6. Kalapácsütések. 7. Az alapkő elhelyezése és befalazása. 8. Záró beszéd. 9. Visszavonulás a templomba. Amint halljuk, a pannonhalmi főapát szombaton érkezik városunkba, ahol annyi időt töltött s ahol mindég örömünnep, ha viszontláthatják a nagyérdemű tőpapot. — Esztorgommegye virilistái 1900-ra Esztergommegye 1900 évi virilistáink kifüggesztett névsora a következő : Vaszary Kolos, Bródy Zsigmond, Reviczky Károly, Kobek István, Frey Ferenc, idősb Eggenhofíer József, Stein Manó, Stein Felix, Braun Sándor, Krausz
