Esztergom és Vidéke, 1899

1899-09-10 / 73.szám

magyar-német nyelvi tanszékre —, »dacára a megtörtént felszólalásnak, a parancsoló szükséggel és a helyzettel számolva, amennyiben reáliskolánk tetemes állami segélyben részesül s az állam elrendeli, hogy egy tanintézet kettőnél több oklevél nélküli tanárt ne alkalmazzon*, — első helyen Várallyai Sándor okleveles tanárt, második helyen Kemény Árpád tanárjelöltet kandidállta. Az elnök elrendelte a szavazást, mint bizalmi férfiak Brutsy János, id. Brenner József, dr. Csernoch János, Szenttamási Béla szerepeltek. A 68 képviselő közül 45 Várallyaira, 23 Keményre szavazott; így huszonkét szótöbbséggel Várallyai választatott meg. Nagy Antal tanárt kérelmére visszahelyezték a matematika-fizikai szakba, amelyből szakvizsgája van. A többség minden politikai színezet nélkül a város érdekét tekintette s ezért elitéljük a választáshoz fűzött Ízetlen és bujtogató megjegyzéseket. Következett a költségvetés. Mielőtt a tárgyalását általánosságban elfogadták volna, a »Városi Kör«-ben előző este történt megállapodás szerint Brutsy János szólalt fel. Nagyon sok keserűt, de — fájdalom — nagyon sok igazat mondott, mégis igy — ahogy beszélt — a felszólalásnak alig volt értelme, s eredménye sem. Tulajdonképen bizalmatlanságát akarta kifejezni a város fejével s magával a tisztikarral szemben is, de csak az á-ig ment el, pedig bátran .kimondhatta volna a b-t is. Felemiitette, hogy a pótadó megint több lesz, dacára, hogy a viszonyok csak rosszabbodnak; fej nélkül vagyunk, nincs se vezetés, se erre való képesség ; nincs közigazgatás ; hova jutunk ? Gazda kell a városnak, nem Kapa Mátyás. El kell jönni az időnek, hogy a vasvesszőt megsuhogtassuk a hanyag tisztviselők feje fölött. Két pozitív vádja van : hogy a város mindent mindig drágán dolgoztat s hogy a tartozásokat nem hajtják be mindenkitől egyforma szigorúsággal. Tátus János azt tartja, hogy.nem volt jobb, de gyávább sem (amiért az elnök rendreutasítja) polgármesterünk a jelenleginél, aki elsihkofált ugyan alapokat, de csak bele vitték a körülmények. A tisztikar sem hibás. Mindennek oka, hogy tovább nyújtózkodunk, mint a takaró ér. Oda konkludál, hogy ne költsünk egyáltalán többet, mint amennyire fedezet van. Az elnök válaszol, hogy a pótadó semmivel sem lesz több, mint az elmúlt évben. A közigazgatás jobb, mint volt, mert mig a mult év ez időszakában 40,000 frt túlkiadása volt a házi pénztárnak, az idén egy krajcár sincs, mert a költségvetésileg engedélyezett munkálatokból csak a legsürgősebbek foganatosítását engedélyezte. A hátralékokat pedig egyenlő szigorral hajtják be. A számvevő egy provokáló közbeszóJásra kijelenti, hogy a kaszárnyaszámadást négy héttel a kaszárnyaépités befejezése után megkészítette s beadta a tanácsnak. Hova lett ? — nem tudja. (Pedig be érdekés volna tudni!) Ezek után a költségvetést álltalánosságban elfogadták. A tisztviselők fizetése tételénél Pach Antal indítványára kimondották, hogy adandó alkalommal foglalkozni fognak azzal a kérdéssel, vajion a városnál egy pénztáros s két ellenőr nem volna-e elégséges. A temetőkertész fizetésénél földműveseink eldiskuráltak egy óráig. Abba nem tudtak belenyugodni, hogy miért kapja meg a kertész méltányos árért a temetőben termett füvet, holott ezért nagyobb árat is lehetne kapni. Dr. Fehér Gyula s az elnök megmagyarázta, mint tördelték Ö ssze a kereszteket, bokrokat annak idején, mikor árlejtés utján adták ki a füvet s emellett a bozótos, gazos helyeket egyáltalán ki nem tisztították. Büszkén hivatkozhatott reá, hogy a nemrég itt járt fővárosi főpolgármestert meglepte a temető rendezettsége és tisztasága. A reáliskolai tanárok fizetésénél egyesek csak három s nem négy rendes tanár fizetést óhajtottak felvenni. Az elnök megmagyarázta, hogy ha nem szükséges, a többletet úgy sem költik el, de meglehet, hogy szeptembertől már négy rendes tanár lesz s igy szükséges a fedezet. A nyugdijak tételénél csodálva láttuk, hogy Kapa Mátyás városgazdának, akinek egy évi szabadságideje lejárt s rokkantsága orvosilag igazolt, nyugdija nincs felvéve. Nem értjük, hogy ily eklatánsul bizonyos tételt kifelejthettek a költségvetés összeállítói. A lótartás tételénél Horváth Mihály, mint már töbször, újra a lótartás beszüntetését, meg a fuvarozás árlejtés utján való kiadását inditványozta. Az elnök előadta, hogy a gazd. gyakornok ez évben már pontos jegyzéket vezetett, mennyi munkaértéket képvisel egy pár ló, e "kimutatás a képviselőtestület elé kerül s akkor határozhatnak. Az erdészet tételénél volt a leghoszszabb, időnkint szenvedélyes, végeredményében mégis meddő vala. A felszólalók oda kohkludáltak, hogy mivel újabban a város a fáját el nem tudja adni, nem mint tervezve van, szaporítani, de kevesbíteni kell a vágást. Azt hisszük, ha ez állításra számszerű adatokkal, precíz kimutatással felelnek, a további diskusszió elmarad. Ez azonban nem történt meg. A felszólaló földműves képviselők több egészséges eszmét hoztak felszínre, de mert nem tudták nézeteiket kellő szavakkal előadni, eredményt sem érhettek el. Közbe — hagyományos szokás szerint — meg-meggyanusitották a város buzgó erdőmesterét, aki végre is kérte, hogy küldjenek a helyszínére bizottságot. Ez azonban már nem kellett a gyanusitgatóknak. A legelő-tételnél Brutsy János inditványozta, hogy mivel a legelő hasznot alig hajt, az successive erdŐsitessék be akácásnak. Indítványát a gazdasági bizottsághoz utasították. Második nap

. Ma délelőtt még üresebb volt a közgyűlési terem, mint a megelőző napon. A tisztviselőkön s a földmives képviselőkön kivül alig volt 15—20 képviselő. A tárgyalás csendben, rendben folyt le. A Simor-János-utcai tűzoltó laktanya javítására proponált összeg elfogadása alkalmával Horváth Mihály indítványára kimondották, hogy az ott levő faraktár kihelyezendő. Mivel a főögyész kifejtette, hogy a dédai kocsma s a szentgyörgymezei pásztorlak bérlői nem fizetnek, mert az épülettulajdonos város a köteles tatarozásokat nem végezi, határozatba ment, hogy a tatarozások az idei költségvetésből megtakarított összeg terhére azonnal foganatositandók. Dr. Berényi, mint tavaly, úgy az idén is igen érdeklődött, hogy hogyan áll az artézi kút ügye, amelynek előkészítő munkálatait a közgyűlés évekkel ezelőtt elrendelte s a mely célra Wimmer Ferenc annak idején 1000 frtot gyűjtött s tudomása szerint. Simor Teréz urnő is áldozatra hajlandó, lévén arra a két kerület lakosságának égető szüksége. A főjegyző megígérte, hogy az ügy a legközelebbi közgyűlés elé kerül. Az utcakövezések címénél pótlólag elhatározták, hogy a Simor János-utcai Steiner és Burány házak között átjáró készítendő, dr. Földváry indítványára továbbá kimondották, hogy a Vízivárost Szentgyörgy mező vei összekötő s főleg a papnövelde által ugyancsak ánéltán sürgetett gyalogjáró a Grünhút házig még ez évben megépítendő. E célra a költségvetésbe részletül 500 frtot vettek fel. Hogy ezt pótlólag kellett felvenni, szégyeljük. Wimmer Imre ugyancsak meggyőző érvekkel magyarázgatta, mily kevés előrelátás és okosság, ha a kövezet rendben tartását szükségesnek nem tartjuk. Az itt lefolyt érdekes vitára visszatérünk. Ezután a világítás tételénél, melyet változatlanul elfogadtak, Szenttamási Béla évődött Dóczy Antal számvevővel mondván, hogy nagy a sötétség, Dóczy az ellenkezőt állította, mert úgymond csak olyan helyeken látnak sötétet az emberek, ahol nincs gazolin lámpa. (Nagy derültség.) A mezőőri költségeknél nagyobb vita volt a fölött, hogy ha az egyes földtulajdonosok fedezik a kiadásokat, miért járul azokhoz a város mégis segélylyel ? Mert a város a saját tulajdonát nem pótadózhatja meg, de a saját földjének őrzéseért méltányosságból mégis fizetnie kell. Ez a segély. A szegények gyógyszere tételénél, dr. Berényi indokolatlannak tartja, hogy az előirányzat csak a városi cselédek gyógyszereire van beállitva. Dr. Berényi felszólalására jegyzőkönyvbe vették, hogy csak a családfentartó cselédek részesüljenek ingyen gyógyszerben, családtagjaik azonban nem. A szegények tartása cz. tételnél földmives részről történtek felszólalások. A katonai kiadásokat elfogadták. A tartozások tételénél dr. Földváry István figyelmébe ajáulotta a számvevőnek, hogy a Grünvaldfélá takaréktári kölcsön kamathátralékának törlesztésére gondja legyen, ha eddig nem volt, A kaszárnya után eső jövedelmet, úgymond, kár a mindennapi kiadásokra fordítani. Jobb lett volna azt elejétől fogva a tartozások apasztására előirányozni. Tessék a közjövedelmet hajtani és nem lesz pénzzavar. A készre nem szabad támaszkodni (Helyeslés). A tétélt megszavazták. Délután, amiről legközelebb referálunk, e megjelent 15—20 képviselő befejezte a tárgyalást. Vita csak a függő kölcsönök kamatbeillesztésénél volt. Censor. Esztergom, szeptember 13, Szeptember 10. Beh gyors az idő ! Ma egy éve ... Oh mekkora gyász vala az! S hová lett ? Akkora búra E földön van-e vigasz ? Óh, ha oly iszonyú sors ért, Ha Ö meghalt igazán, Mért nem maradt meg örökre A köny, a gyász e hazán ? Im, derűs az ég s mig e népre Egy jobb kor fénye nevet, Regék koszorúja fonódik , A bécsi kripta felett: Ah, alszik odalenn, alszik Egy átdöfött szivü halott, De nem. a mi drága királynénk, Csak az Ö búja az ott? Az Ő nagy búja, amelylyel Ugy kellett bolyongania Boldogtalanul e világon S békét nem lelve Soha. Azt, azt temettük eí ottan . S nem, nem temettük el Őt 1 Itt lebeg fényes alakja Milliók szeme előtt. Olyan, mint valaha régen Mikor boldog vala még. Csak szép s csak jó s a szivében A kinok üszke nem ég. Örök szeretet meg örök báj Örökre fiatalon ... Ugy jár e világon örökre Rózsán és liliomon. Regék koszorúja fonódik Szent koronaként a fején Vigaszt lelne benne, ha látja Az árva, á bus, a szegény Telekes Béla. Szomorú, komor, szürke idő virradt a szomorú, szürke napra. Még meghatóbbá tették a libegő fekete zászlók, amelyek nemcsak a középületeken, hanem igen sok magánházon is kibomlottak, amig a szélvihar Össze nem sodorta. Á főszékesegyház hatalmas hajója mégis egészen megtelt nagy, előkelő közönséggel, amelyet nem tudott visszatartani az ossziani idő, hogy kegyelete adóját Ilik szent Erzsébet emléke iránt le ne rójja. A gyászistentiszteleten Boltizár József érseki helynök kontifikált s a fájdalmas, könnyes hangulatot mig teljesebbé tette a Schildknecht-féle négy szólamú nagyszabású rekviem, amelyet az énekkar, zseniális karmestere: Kersch Ferencz orgonakisérete mellett, megkapóan adott elő. A kupola alatt ugyanaz a diszravatal állott, amelyik a tavalyi rekviemen. A vármegye részéről megjelentek: Kruplanicz Kálmán főispán, Hamar Árpád árvaszéki elnök, Kollár Péter alelnök, Thuránszky Lajos I. aljegyző, dr. Forster Gyula tb. főjegyző, Takács József t. főszolgabíró, a várost Kollár Károly polgármester-helyettes képviselte. A bírói karból Magos Sándor Ítélőtáblai biró élén jelen voltak : Környei Imre járásbíró, dr. Csányi Iván és Szentimrey Lajos aljárásbirák, a csendőrparancsnokság részéről Szabó százados és Körtvélyesy főhadnagy, Walter Károly pósta-felügyelő, a helyőrség itthon levő összes tisztjei, az adóhivatal Lendvay Sándor adópénztárossal, Váczy Gyula pénzügyő biztos, a primási gazdatiszti-kar Vászáry László gazd. tanácsos, a káptalani Mezey Dénes főpénztárnok vezetése alatt, a középiskolák és a tanítóképző ifjúsága zászlókkal, az egész tanári karral egyetemben. Nagy közönség volt a kir. városi templomban tartott gyászistentiszteleten is, ahol a kegyúr város tisztikara majdnem teljes számban megjeleni.' Szép volt, megható, mint tádositónk irja, Búcs község ünnepe, ahol, mint megírtuk, egy Erzsébet-emlékoszlopot lepleztek le. A község filléreiből emelt emlékmű előtt a ref. lelkész mondott beszé-. det, majd Perényi Kálmán fószolgabiró átadta azt az elöljáróságnak, amelynek nevében Wargha jegyző vette átf. Az ünnepélyre az egész környék lakossága összegyűlt. — Személyi hirek. Reviczky .Győző központi főszolgabíró szabadságidejéről visszatérve, hivatalát újból átvette, r— Dr. Récsey Viktor a pannonhalmi fő monostor tudós korty vtárnoka állomáshelyére visszautazott. — Gergely József aljárásbiró balatonalmádi pihenéséből visszaérkezett. — Schvimmer Ignácz alezredes és neje Vihnyefürdőre utaztak. — Maiina Lajos polgármester Szegedről, ahol fivérét látogatta meg, viszszaérkezett. — Dankó István állami állatorvos a pápa-környéki hadgyakorlatokhoz újból kirendeltetett. — Dr. Berényi Gyula ker. orvos szalzkammerguti útjából hazaérkezett. — Szabadságon. Vajda Géza, az államépitészeti hivatal főnöke, belügyminiszteri engedélylyel négy heti szabadságidőre távozott, amely alatt Bodor Károly kir. mérnök helyettesíti. — Rózsaszínű rovat. Jureczky Iván kir. törvényszáki albiró Nyitrán jegyet váltott a városunkban is jól ismert Rencs Valéria kisasszonynyal; Rencz László nyug. püspöki jószágigazgató szép, szellemes leányával. — Hivatalban. Sinka Ferenc városi közgyám, e buzgó tisztviselő, egészségét teljesen visszanyerve, állását újból elfoglalta. — Eljegyzés. Hétfőn délután húzta ujjára a karika gyűrűt Nóvák Gusztáv deés-aknai sóbányái hivatalnok az ő szép arájának Walter Irénkének, dr.. Walter Gyula kanonok, primási-irodaigazgató unokahugának. Szivünkből 'gratulálunk! — Jótékonyság. Metternich hercegnő, Bajna kifogyhatlan jótékonyságú úrnője, Kropf Mari odavaló elmebeteg leányt saját költségén helyeztette el a lipótmezei tébolydában, ahova ma szállították. — Jegyzőszigorlat. Az őszi jégyzőszigorlatokra eddig ifj. Benedek József doroghi és Szoláry Ferenc tokodi segédjegyző jelentkezett. — Betegség. Mint értesülünk, Palkovics László, az aranyifjúság egyik legkedveltebb tagja, aki csak nemrég épült fel súlyos skarfát-betegségéből, újra komolyabban megbetegedett. Mielőbbi teljes felgyógyulását szívből óhajtjuk. — A főgimnázium alapkőletétele. A főgimnázium alapkő-letétének vasárnapi, hivatalos programmja, amelyre a meghívók már szétküldettek, a következő: 1. D. e. 9 órakor szent mise a szab. kir. városi plébánia templomban, melyen a gimnáziumi ifjúság négyes karban énekel. 2. A templomból felvonulás a helyszínére. 3. Emlékbeszéd. 4. Az alapkőbe teendő okmány felolvasása és aláírása és a kőbe való elhelyezése. 5 Az alapkő beszentelése. 6. Kalapácsütések. 7. Az alapkő elhelyezése és befalazása. 8. Záró beszéd. 9. Visszavonulás a templomba. Amint halljuk, a pannonhalmi főapát szombaton érkezik városunkba, ahol annyi időt töltött s ahol mindég örömünnep, ha viszontláthatják a nagyérdemű tőpapot. — Esztergommegye virilistái 1900-ra. Esztergommegye 1900 évi virilistáink kifüggesztett. névsora a következő : Vaszary Kolos, Bródy Zsigmond, Reviczky Károly, Kobek István, Frey Ferenc, idősb Eggenhoffer József, Steia Manó, Stein Félix, Braun Sándor, Krausz