Esztergom és Vidéke, 1899

1899-01-22 / 7.szám

férjét a teritővel a rendőrséghez küldte. Az utcán várakózó nő időközben türel­metlen lett s nagy merészen panaszolta el az arra cirkáló 14-es számú Németh József rendőrnek, hogy a házbeliek el­vették eladásra kinált holmiját és se meg nem fizetik, sem vissza nem adják, A rendőr bement a házba, ahol Fin­kené fel világosította a tényállásról, amire a rendőr a szörnyen indignálódó nőt le­tartóztatta. Időközben megérkezett Fin­kével Modróczky András rendőrkapitányi hajdú és társával az egyre szemtelenül mosolygó leányt hátrakötött kézzel be­kísérte a kapitánysághoz. A kihallgatás alkalmával a leány, aki Tóth Magdolna kommárommegyei illető­ségű, 22 éves hely nélküli cselédleány, eleinte tagadott, de később beismerte, hogy ő az elvetemült templomtolvaj. A 80—100 frtra becsült Nozdroviczky Olga úrhölgy által igazi művészettel ké­szült teritőt, amely ép, csak kissé gyű­rött, a szoknyává alakított csipketeritő­vel a ferenciek templomának Mária-ol­táráról lopta, s. kir. városi templomból egy piros selyemmel béllelt, horgolt te­ritőt lopott, amelyet Párkányban adott el egy asszonynak 60 krért. A Bakács­kápolnában elemelt fekete pettyes és virágos nehéz selyemdamaszt teritőt egy helybeli nőnek adta el a piacon 80 krért. Még azt is beismerte, hogy már há­rom hét óta csavarog hely nélkül a vá­rosban s az éjjeleket a szérűskertekben, a szalma között töltötte s a csipkete­ritőt ís ott varrta át. A rendőrkapitány az elvetemült nőt még tegnap délután átkísértette a járásbí­rósághoz, ahol elveszi megérdemelt bün­tetését. Az eladott oltárteritőket ke­resik. Azok a bányaszerencsétlenségek! 1 ) A hét elején kiszínezett, valóságos alarmhirek jelentek meg a fővárosi la­pokban tárnaomlásokról, óriási sziklák zuhanásáról, rettenetes munkáshalálról, amelyek mind a közelmúltban s az esz­tergomjárási kőszénbányákban történtek. Hogy a bányákban aránylag több sze­rencsétlenség történik, mint egyéb üze­mekben, az nagyon természetes, hiszen 180—280 méter mélységekben nem oly könyü a kellő elővigyázati, életbizton­sági rendszabályok kivitele, mint egy ház­építkezésnél, vagy gyárban, de hogy az aposztrofált szénbányákban, amelyekben évenkint circa ötezer munkás dolgozik, a balesetek átlagos száma 8—10, éppen annak a jele, hogy nagyon is meg­felelő a felügyelet. Éppen ezért igazságtalanság és a hír­lapírói lelkiismeretséggel össze nem egyeztethető ily túlzott, felfujt hírekkel a bányák renoméját rontani s a közi­gazgatási ellenőrzést, a bányafelügyelete megbélyegezni. Hogy van okunk igy beszélni: bizo­nyltja a legutóbbi három bombardóval széttrombitált eset. Vegyük először a halállal végződőt: Bartal Jánosét. Volt alkalom a szinte egész kötetet képező jegyzőkönyvekbe betekintenünk s láttuk még a baleset helyéről felvett helyszín­rajzot is. A szerencsétlenül járt ember 23 év óta szolgált a bányában, 6 év óta vájár volt s a legügyesebb, legtapasztal­tabb munkások közé tartozott- F. hó 14-én este 6 órakor állott munkába Tiél Ferenc társával. Egy vágat (és nem tárna, amelynek beomlása mehet katasztrófa számba) ácsolásához a fetüt készitették s már csak az utolsó három deszka beillesz­tése volt hátra. A munkát 3 óra lefolyása alatt a felügyelő kétszer tekintette meg, de sem Ő, sem a tapasztalt munkás semmi veszedelmes jelenséget nem vett észre. A munka végén — minden szak­ember véleménye szerint — valamely belső, előre nem látható erős föld nyo­más következtében egy kőtömeg áttörte a tetőt s a létrán dolgozó Bartalt agyon­nyomta. Társának, aki a deszkaszálakat adogatta, semmi baja sem történt. Itt a véletlen baleset eklatáns. Ez volt a »tár­naomlás, sziklazuhanás.* A másik : az annavölgyi Kollár Jakab esete.Erre is >óriási sziklatömb zuhant.*Ez az óriási sziklatömb oly óriási volt, hogy a csak első orvosi segélyre szorult em­bernek képes volt két ujján züzódást ej­teni. Ez esethez sem kell bővebb kom­mentár. A harmadik eset az ebszőnyi bányá­ban agyonpörkölt Malárik Mária mun­kásnő esete. E szörnyűségnek hiteles tör­ténete a következő : a leány hamis ürügy alatt pár percre elkéredzkedett a fel­ügyelőtől s a távoleső égő salakhoz fu­tott, hogy annál melegedjék. Ez a salak minden bánya területén meg van s nem pislog, de lobogó lánggal ég, tehát kellő el.ővigyázatra int. Két munkásnő, aki az égő széntömeg közelében dolgozott, in­tette is elővigyázatra a leányt, aki há­tával egész közel férkőzött a lánghoz. Az nem hederített reájuk s a következő percben a szél a lángok közé fújta szok­nyáját. A munkások azonnal segítségére siettek s néhány pillanat alatt eloltották égő ruháit. Kz a tiszta, okmányokból és tanúvallo­másokból merített tényállás, melylyel szemben állanak a fővárosi lapok Hiób­hirei. Nem kételkedünk benne, hogy a helyi tudósító csak a valóságot irta meg a fővárosi lapoknak, de ismerve a nagy apparátusu szerkesztőségek lázas éjjeli munkáját, legalább is elővigyázatlannak kellett lennie s ez is hiba, mint a követ­kezmények mutatják. Az ily tudósítások­ban meg kell fontolni minden szót és minden kifejezést. És pedig azért, mert éppen elég ne- \ künk, hogy városunk országos pellengérre 1 lett állítva ; nincs semmi szükség, hogy • vármegyénk is e sorsra jusson. Nem ér-1 demlik meg a bányatársulatok, amelyek! igazán humánusak munkásaikkal szemben 1 s ezreknek adnak, ha veszedelmes is, de puha kenyeret. De meg az efajta szen­zációk nagyon alkalmasak arra is, hogy a békés munkásnépet lázítsák, veszedel­mes irányba tereljék. . retetreméltósága az éj késő órákig együtt • tartotta a vendégeket. — Személyi hirek. Dr. Hulényi Győző , országgyűlési képviselő influencájából, ; mint Örömmel értesülünk, már anyira . felépült, hogy ágyát elhagyhatta. — Frey Ferenc országgyűlési képviselő tiz . napi tartózkodásra, családjával együtt, , Budapestre utazott. — László államva­sút! főmérnök a mai napon, hivatalos ügyben, városunkban időzött s szerdán újra körünkbe érkezik, hogy az uj állo­mási fűtőházat a vállalkozóktól véglege­sen átvegye. — Acsay Ferenc főgimná­ziumi igazgató, hosszabb tartózkodás után, városunkból Győrbe visszautazott. — Farsangi ebédek. A főkáptalan tagjai közül a héten többen adtak far­sangi ebédet, amelyen közéletünk nota­bilitásai felváltva vettek részt. F. hó 18-án dr. Koszival István apátkanonok, országgyűlési képviselőnél volt szives vendéglátás, amely egyúttal a főpap új rezidenciájának felavatása volt. 19-én Boltizár József püspök, • érseki vikárius volt a legszeretetreméltóbb házigazda, vasárnap pedig gróf Csáky Károly püs­pök és Wenczell Antal kanonok, szemi­náriumi kormányzó meghívói gyűjtenek össze előkelő vendégeket. — Előkelő vendégek érkeztek ma a városunkba: Márkus József főpolgár­mester és Rupp Imre közmunkatanácsos. A főváros ez előkelőségei Bogisich Mi­hály püspököt látogatták meg. — A Tornaegyesület választmánya tegnap este a »Magyar Király* vendég­lőben népes válaszmányi ülést tartott, amelyen elhatározták, hogy a téli tor­naórákat újból megkezdik, mely célra a főgimnázium igazgatójától a Saskaszár­jnyában levő tornatermet kérik el. He­! tenkint két tornaóra lesz fél 7-I0I fél 8-ig. A gyakorlatok vezetőjévé Oberth Agos­j ton választmányi tagot kérték fel. — 1 Továbbá a kerékpáros-szakosztály veze­tőjévé Nagy Antal v. tagot választották meg s elhatározták, hogy a tornakert­ben mű-kerékpárpályát létesítenek. Az ülést vidám lakoma követte. — »A polgármester ellen.* A >Sza­badság* legutóbbi számában heves, de nagyon megérdemlett támadást intézett a polgármester ellen, amiért a képvise­lőtestületi szakbizottságokat a törvény ellenére megint nem alakította meg az elmúlt esztendőben. Az alispán e cikk következtében a polgármestert igazoló jelentésre hivta fel. Igazán kíváncsiak vagyunk, hogy a sajtótól oly méltatlanul üldözött, nemes buzgalmu férfiú mit fog tudni felhozni az igazolására és annak megkomponálásához menynyi időre lesz szüksége. — Közigazgatási bejárás. A városi telefont érdemes póstafelügyelőnk mind tökéletesebbé óhajtván tenni, kivitte, hogy a vezették kettős rendszerűvé alakitassék át. Ez átalakítással az eddigi úgyneve­zett áthallások (mikor egyszerre két­három felül is beszélni hallottunk) meg­szűnnek. A parallel vonal közigazgatási bejárása ma délelőtt cörtént meg. Az állam részéről Schraden Frigyes kir. főmérnök jelent meg. — Zártkörű tánczvigalom. A helybeli mészáros és hentes iparosok f. évi feb­ruár hó 5-én a »Fürdő« szálloda nagy­termében zártkörű táncvigalmat rendez­nek, amely esti 8 órakor kezdődik. — A pénzügyi bizottság csütörtökön ülést tartott, amelynek lefolyása újra élénk világot vet a városházi állapo­tokra. A polgármester ur előterjesztette a kövezetvám- és a vonaton érkező árak tarifáját, de a munkálat oly hézagos és előkészületlen volt, hogy levették a napi­rendről. Az egészre jellemző ez a §-a: »A vonatvezető köteles minden vonaton az azon szállított árukról jegyzéket ké­szíteni, s a városi hatóságnak átnyúj­tania — O sancta simplicitas ! — Ez ülé­sen jelentette be az elnök, hogy Sinka Ferenc Pál közgyámot megtette a bizott­ság pótelőadójának. — A Kath Legényegyesület 1899 jan. 15-én tartott táncmulatságán felülfizettek : Dr. Wenczel Antal 10 frt., Bolthizár Jó­zsef, Rajner Lajos, Blümelhúber Ferenc, dr. Csernoch János 5—5 frt., gróf Csáky Károly, Vézinger Károly 4—4 frt., Bo­gisich Mihály, dr. Walther Gyula 3—3 frt, dr. Rosszivál István, Pellet János, Sujánszky Antal, Schlik József, Gráeffel Antal, Mattyasóvszky Lajos 2—2 frt., Palásty Pál 1.50 kr., Schleiffer Lajos 5 frt., Magurányi József 3.40 kr, Miller Imre 3 írt, Berán Antal 2 frt, Bayer *) A balesetek első hirei mindég túlzottak ; így ez esetről a helyi lapok sem referálhattak hiven, de mig — a hét közepén — a fővárosi lapoknak megküldettek, volt idő a való tényállás megismerésér w } Az uj század kezdete. Ha valaki azt kérdezné most tőlem, hogy mit jelent e latin közmondás: > Nulla dies sine linea*, én tréfából igy felelnék: »Egy lap sincs, amely ne irt volna az uj század kezdetéről*. Ne ma­radjon hátra tehát az »Esztergom és Vi­déke* se az eszmék tisztázásának harcá­ban. A harc a körül forog, vájjon az 1900. év a XIX. vagy XX. századhoz tarto­zik-e? Némely lapok azt irják, hogy a lajkus ember felfogása szerint az 1900. év a XX. századhoz tartozik. Honnan ered ez a felfogás ? Az iskolából. Köny­nyen érthető, hogy a gyermeket aköny­nyebb felfogás szempontjából ekkép ta­nítják az évszázad meghatározására : az évszámnak két utolsó számjegyet hagyd el és a két elsőhöz adj hozzá egyet, s akkor megtudod, hogy a kérdéses év hányadik században van. Egy kivétel van csak, a kerek százas év. De ezt a kivételt vagy elfelejti a gyermek; vagy nem is emiitik előtte, s igy csak az emiitett szabály marad meg emlékezeté­ben, s igy jön létre a laikus felfogás. Szigorúan véve a dolgot, az 1900. év még a XIX. századhoz tartozik. Mert a Krisztus utáni első századnak évei ezek voltak : 1., 2., 3., . . . 99., s az utolsó a IOO. A 99. év csak akkor volna a szá­zad befejező éve, ha volna Krisztus utáni nulladik év, de én még ilyenről nem hallottam, s azt hiszem más sem hallott. A világ Megváltója, Jézus Krisz­tus született 754. év vége féle Róma alapításától számítva, s az utána követ­kező évet nevezték Krisztus szülése utáni 1. évnek, magát a születési évet pedig Krisztus születése előtti 1. évnek és csakis igy jön ki az, hogy Róma a Krisztus születése előtti 754. évben ala­píttatott. Ha tehát a historikusok be tudnák bizonyítani, hogy o. év létezett és vala­mely históriás esemény leírásában, vagy életrajzi adatokban előfordult, akkor mondhatjuk, hogy az 1899. év a XIX. sz. utolsó éve is, A ki a jövő évet meg­éri, a XX. századot is megérte ; külöm­ben pedig nem. — z. — Estély. Fényes estély volt szerdán Reviczky Győző főszolgabíró vendégsze­rető házában, ahol a háziak ismert sze­Károly, dr. Fehér Gyula 1.50 kr, Kitzin­ger József 1.40 kr, Horák Ede, Keményfy K. Dániel, br. Gudenus Arthúr, Eitner Elemér, Rózsa Vitái, Lengyel Flávián, Számord Ignác, Philipp Konrád, Grósz­ner József, Fúhrmann Gyula, Peltzmann László, Schrank Teréz, Nagy Róza, özv. Mach Jánosné 1—1 frt, Fekete Árpád, Iványi Géza, Laiszky János, Magyary László, Bernvaller Lajos, Scherhaufer Béláné, 5°—5° kr, Kellner Ignác, Presz­ler János, Kecskeméty János, Popellár József, Machácsek Fridolin, ifj. Csányl Ferenc, Fritz György, Polusín Mátyás, Hartl Ferenc, Muzsik Ferenc, dr. Rap­csák Imre, Bernvaller Lajos özv., Pfaltz József, Stancsits Gyula 40—40 kr, Hurm Lajos, ifj. Hock József, Kulich Károly 20—20 kr. Fogadják az egyesület leg­hálásabb köszönetét. Az elnökség. — Iparosok bálja. A helybeli önálló iparosok — elszegényedett iparostársaik felsegélyezésére január hó 20-én . este 8 órakór a »Fürdő* vendéglő nagy ter­mébed zártkörű táncestélyt rendeznek. A belépődíj : személyjegy 1 frt, család­jegy 1 frt 60 kr. A felülfizetéseket kö­szönettel fogadják s hirlapilag nyugtáz­zák. Derék iparosaink e mulatsága — mint minden évben — ezúttal is a far­sang egyik legszebb dátuma lesz. — Bucsulakoma. A távozó dr. Rédly Sándor törvényszéki biró tiszteletére is­merősei és harátai f. hó 28-án a >Fürdő* vendéglő nagy termében búcsúlakomát rendeznek. Hogy mily nagy a szeretet, mely városunkban őt környezi, annak ékesszóló bizonysága, hogy intimebb ba­rátai köre: a >Fürdő«-beli biró- és ügy­védekbőt álló asztaltársaság már tegnap tartott a Fürdővendéglő kis termében egy kis elő-bucsulakomát. — Első bál. A rövid farsang első elitebálja ma zajlik le a »Fürdő> ven­déglő termeiben. A >KathoIikus Kör* rendezi és a 76. gyalogezred zenekarának válogatott műsorú hangversenyével kez­dődik. A csárdásokhoz azonban ott lesz a mi Palink is. Táneközben a hölgyek között igen csinos kotillion-csokrok lesz­nek kiosztva. — Gazdasági tovább képző előadások, Az > Esztergom vidéki Gazdasági Egyesü­let* igen hasznos és üdvös munkára ké­siül. Nem kell bizonyítgatnunk mily ha­szonnal járna a lakosságra, ha a szőlő­művelést, a gyümölcstermelést, a selyem­tenyésztést és a méhészetet népszerű ismertetésben hallaná, úgy hogy meg­értené, mennyi jövedelme lenne e te­nyésztési ágakból, amelyeket — kellő ismeretek hiján — most nemcsak negli­gál, de sőt határozottan idegenkedik tőlük. Ezért az egyesület azt tervezi, hogy a megyebeli községekben a jövő hó folyamán úgynevezett gazdasági to­vább képző előadásokat rendez, amelyek előadója a helybeli minta-szőlőtelep szakavatott vezetője: Burány József, tárgysorozatuk pedig a következő lenne: 1. A szőlőművelés általában és annak hasznossága. 2. A talaj előkészítése és megmunkálása. 3. Az új szőlőterületek telepítése és kezelése. 4. A szőlők trá­gyázása, trágyaisme. 5. A szőlŐbetegsé­gek s a szőlőellenségek ismertetése és az ellenük való védekezés. 6. A gyü­mölcstermelés. 7. A selyemtenyésstés és a méhészet ismertetése. — Az előadá­sokat egyelőre a következő napokban és községekben tartanák : február hó 16-án Ebeden, 17-én Párkányban, 18-án Köböl­kuton, 21-én Süttőn, 22-én Nyergesujfalun és 24-én Pilis-Maróthon. Kívánjuk a megye lakossága érdekében, hogy ez előadások minél látogatottabbak és ered­ményesebbek leg)7enek, — Amatörök kiállítása. A nagy kö­zönség alig tudja, hogy városunkban és a vármegyében szép számmal vannak oly amatörök, akik mint festők, szobrászok és fotográfusok szinte többek az ama­tőröknél. De meg fogja tudni, mert moz­galom indult meg, hogy a böjt folya­mán valamely jótékony célra mun­káikból kiállítást rendezzenek, amely hogy sikerüljön : őszintén óhajtjuk. — A csendőrség szemléje. A helybeli csendőrszárnyparacsnokság felett tegnap szemlét tartott Jablánczy Sándor altá­bornagy, a csendőrség országos felíi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom