Esztergom és Vidéke, 1899

1899-08-24 / 68.szám

ESZTERGOM es VIDÉKE AZ „ESZTERGOMVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLET

44 HIVATALOS LAPJA. Megjelelik Vasárnap és csütörtökön. ^LLŐFIZETÉSI ÁRAK I Egész évre — — — — 12 kor. — fii. Fél évre— — — — — 6 kor. — fi]. Negyed évre — — — 3 kor. — fii. Egyes szám ára: 14 fii. Felelős a szerkesztésért: MUNKÁCSY KÁLMÁNLaptulajdonos kiadókért DR. PROKOPP GYULASzerkesztőség és kiadóhivatal: (nova a kéziratok, előfizetések, nyiltterek és hirdetések küldendők) Széctjeijyi-tér, 330. száin. Kéziratot nem adunk vissza. >-^~ Kereskedők napja. — Az Önképző-Egyesület jubileuma. — Esztergom, augusztus 23. A Kereskedő Ifjak Önképző Egyesületének vasárnapi díszközgyűlésén a titkár részletesen kimutatta, mily hasznosan működnek hazánkban a kulturegyesületek. Speciálisan a jubiláns helyi egyesület egész múltját, működését magunk is jól ismerjük s hogy annak történetét újból hallottuk, még jobban felelevenedtek emlékezetünkben minden sikerei, eredménye, munkássága. Ez a derék egyesület mindig megállotta helyét, fáradozott, küzdött, agáit a kereskedő ifjúság megmagyarosodása, képezése érdekében, iparkodott alkalmakat adni, hogy hasznos, élvezetes szórakozásokkal elvonja tagjait a léha, megrontó mulatozásoktól s mindenesetre sok érdeme van, hogy a kereskedő világ városunkban egészen megmagyaro-sodott s kellő, modern szellemi nívón áll. . Ezért az olcsó jubileumok korában méltán ünnepelhetett, mert komoly oka volt megünnepelni az elmúlt negyedszázadot. És megérdemelte azt az érdeklődést, azt a meleg ovációkat, amelyekben a közönség az egész nap folyamán részesítette. S midőn a tollat átadjuk tudósítónknak, még csak azt óhajtjuk, hogy maradjon az egyesület azon uton, amelyen eddig haladt s legyen meg minden módja, alkalma és eszköze, hogy kitűzött nemes céljait a második negyedszázadban még fokozottabb mértékben szolgálhassa és megvalósíthassa, A templomban. főleg a vidékieknek, amiért a külöben igy is szép ünnep impozánsabb, látogatottabb lett volna, ha egy közönséges vasárnap tartják. De el kell Ítélnünk a város vezetőségét, a mely szintén nem mutatkozott sem a templomban, sem a közgyűlésen, sem a banketten. A megkérdezett vezetők által hangoztatott okot sem tartjuk elég súlyosnak és elég acceptábilisnek, amikor a város egy tekintélyes, előkelő testülete küldöttséggel kérte fel a város urait, hogy osztozkodjanak örömében. Az istentisztelet egyszerű, megható volt. Különösen kellemes meglepetés volt a zenei rész. A főszékesegyházi kar tagjai a hivatalos istentisztelet befejeztével ugyanis kocsira üllek, lehajtattak a várból s szereplésökkel nagyban emelték az ünnep hangul? tát. A díszközgyűlés. A mise végeztével, tizenegy óra után a jubilálok átvonultak a városháza tanácstermébe. A díszközgyűlés lefolyása komoly, méltóságos, ünnepies volt s megérdemlette volna, hogy a fiatal rendezők még sokkal több megjelentet ékesíthettek volna fel fehér szegfűvel. Ez a gyűlés, a mindég áldásosán és humánusan működő egyesület, a kereskedő-osztály, amelynek jövő faktorait neveli, egyaránt megérdemli, hogy mint a helyi élet hű krónikásai, a negyedszázados fordulóról mennél részletesebben beszámoljunk. Az ülést Brutsy János, az egyesület elnöke nyitotta meg, aki a vasárnapi nap sikere érdekében — az ő ismert buzgalmával és kitartásával mindenesetre igen sokat fáradozott. Nagy hévvel, lelkesen előadott megnyitó szavai a következők valának : Eln

öki megnyitó. Az egyesület tagjai helyiségükben gyülekeztek, ahonnan fél tizenegy órakor, az egyesületi zászló elővitele mellett, vonultak a kir. városi plébánia-templomba. Tekintve városunk nagy kereskedőkontingensét, a hálaadó istentiszteleten megjelent csapat kicsiny volt s az önnálló kereskedők, az egyesület volt tagjai közül alig jelent meg néhány. Ebből csak azt következtethetjük, hogy nincs meg a teljes egyetértés közöttük. Előzetesen ugyanis ivet köröztek, hogy a kereskedők vasárnap tiz órától zárva tartják üzleteiket. Az aláírások meg is történtek. De amikor, akik bezártak is, látták, hogy X. Y. konkurrens nem zár, félnyitottak újra s igy otthon maradt a princzipális, de nem mehetett el a segéd sem. Másrészt kétségtelen, hogy szent István napja rendesen erős fizetési napja, Tisztelt jubiláris közgyűlés ! Mélyen tisztelt vendégeink ! Ünnepi hangulat és emelkedett érzés hatja ál keblemet, midőn e kiváló ritka alkalommal elnöki tisztem kedves és Örvendetes kötelességét teljesítve, szót emelek, hogy egyesületünk : az esztergomi kereskedő ifjak Önképző Körének ezen jubiláris közgyűlését megnyissam. Méltóbb és az alkalomhoz illőbb, de mindnyájunk legbensőbb érzelmeinek is megfelelőbb módon tehetném-e ezt, mint akkép, hogy mindenek előtt a mélységes hála és köszönet szózatával fordulok a Mindenség urához, kinek végtelen jósága és kegyelme megérnünk engedte, hogy szerény egyesületünk egy küzdelmes és nem minden viszontagság nélküli 25 éves mult után ma nemcsak fenáll, hanem erőben gyarapodva, jelentőségben megnövekedve, kitűzött céljainak és hivatásának mindjobban és sikeresebben megfelelve áll íenn. Hálánk és Örömünk *e fölött annál méltóbb, mert ha csak futólag is visszatekintünk egyesületünk 25 éves pályafutására s emlékünkbe visszaidézzük az egyesületi élet folyásában l felmerült jelentősebb eseményeket, a sziri tekét és zátonyokat, melyeket egyesüle! tünk kisded hajójának elkerülnie kellett, hogy kitűzött irányában sértetlen épségben tovább haladhasson, akkor nem egy ponton akad meg a múltba merülő pillantásunk, a hol a lét és nem lét kérdése elé állított egyesületünket a megsemmisülés veszélye környékezte. S ha mindémelett ma, 25 éves múltra vethetünk vissza pillantást s tehetjük azt nem a kifáradás, hanyatlás, csüggedés és lemondás érzetével, hanem az életrevalóság, hasznos munkásság és további sikerrel biztató erő és hivatoltság felemelő Öntudatában, akkor méltán örvendünk egyesületünk 25 éves fenállásán és joggal adhatunk hangos és ünnepies kifejezést e fölötti örömünk és szívbeli megelégedésünknek, akkor ez a jubileum, ez az emlékünnep nem egyedül a múltnak szól, hanem talán még inkább a jövőnek, mely elé bizva és kitűzött céljáért kitartó munkára és — ha kell — további küzdésre készen tekint egyesületünk. Ma azonban — és ez természetes — egyesületünk múltjára, a 25 év alatt történt eseményekre, az átélt küzdelmekre és viszontagságokra, másrészt ax elért sikerekre és kivívott eredményekre való visszaemlékezés áll érzelmeink előterében. S ha ezen érzelmek nem vegyesek, nem váltakoznak, mint maguk az emlékezet szárnyain visszatérő események benyomásai egykoron, öröm és szomorúság között, hanem tiszta és zavartalan örvendezés derűjével töltik be lelkünket: úgy ezt a legyőzött nehézségek, az elhárított veszedelmek, a kivívott sikerek s a mindezeket elért önzetlen, kitartó és becsületes munka, büszke és felemelő öntudata adja meg nekünk, kik abban a munkában körülményeinkhez és tehetségünkhöz képest kisebb-nagyoab mértékben mindnyájan részt vettünk és adja meg — ha szabad erről említést tennem — csekélységemnek, ki szerencsés voltam egyesületünk életében és munkásságában kezdettől fogva, csekély megszakítással állandóan részt vennem. Mélyen tisztelt Uraim ! 1874-et irtunk, midőn városunkban egy lelkes kis csapat verődött Össze a közös hivatás, rokon érzület és egyetértő gondolkozás delejes erejétől vonzatva, mely feladatául tűzte, hogy a kereskedelmi pályán foglalkozó, legnagyobbrészt fiatal korban levő alkalmazottaknak, kik körülményeiknél fogva a bensőbb és szorosabb Qsaládi életet nélkülözni kénytelenek, ezt némileg pótolni alkalmas otthont teremtsen, hol a tagok a napi munka és fáradalom után üdülést, tisztes, hasznos és kellemes szórakozást leljenek s az egymással való érintkezés és eszmecsere, olvasás és- az ismeretszerzés egyébb eszközei igénybe vételével hivatásuk betöltésére mind inkább alkalmas és képzett, müveit kereskedőkké, a társadalomnak a kor szelleméhez képest kiképzett derék tagjaivá és a közjóért lelkesülő polgárokká váljanak. A tervezgetést csakhamar tett követte, s rövid idő alatt megalakult és életre kelt »az Esztergomi Kereskedő ifjak Önképző Köre, és betegsegélyző egylete* megnyíltak az egyesület helyiségei a társas élet, tisztes szórakozás és önképzés számára ; mely célok mellett az egyesület még egy más humanitárius eszmének is kezdettől fogva szolgálatába szegődött; midőn feladatául tűzte maga elé, hogy tagjainak betegségükben orvosi segélyt és gyógyszert, elhalálozásuk esetére tiszséges eltakarítást biztosítson. —• Nem hiu dicsekvés, sem üres kérkedés, midőn jazt állítom, hogy kitűzött céljainak az ' egyesület kezdettől fogva mindenkor meg is felelt; és szorosan veit egyesüsületi működésén túlterjedő körben is érezhető hatást és tevékenységet fejtett ki. Az egyesület huszonötéves életében fölmerült minden mozzanatra, vagy csak a jelentősebbekre is részletesen kiterjeszkedni ezen elnöki megnyitó keretén túl menne. — Csak röviden érinlek tehát egyetmást azon mozzanatok közül, melyekben az egyesületi élet legészrevehetőbb módon nyilatkozott meg. Ezek során felemiithetem, hogy egyesületünk a hasonló célra alakultak kö? zött az elsők egyike volt hazánkban. Kezdettől fogva minden lehető módon odahatott, hogy a kereskedelem és üeleti élet mind szélesebb körben és minél teljesebben megmagyarosodjék, s édes nemzeti nyelvünk e téren is elfoglalja megillető helyét, e részben nem kevés sikere is volt igyekezetének. — Élénk részt vett az időközben rendezett s kereskedelmi köröket érdeklő országos kongresszusokban. A vasárnapi munkaszünet | törvényes behozatalát pedig egyenesen , ezen országos mozgalomnak, amelyben egyesületünk szintén tevékeny részt vett, köszönhetjük. Városunk társas életének élénkítésére gyakorolt hatás sokkal ismeretesebb, hogysem ezt külön kiemelni szükséges lenne. Az egyesület által rendezett felolvasások, hangversenyek, táncestélyek és egyébb mulatságok, egész sora tanúsítja e téren kifejtett életrevalóságát. Ez irányú hatása annál figyelemreméltóbb, mert a társas összejövetelek szolgáltatják a legjobb alkalmat ifjúságunknak, hogy társadalmi téren is a tőlük méltán elvárható jártasságot és jó módot magukévá tegyék. És mélyen tisztelt uraim, talán még egyről tehetek említést egyesületünk üdvös működése és hatása feltüntetése céljából. Ha városunk közügyeiben egy vagy más téren szereplő egyének során végigtekintünk, nem egyet találunk köz(tük, aki a közügyekkel való foglalkozásnak első elemeit egyesületi életünk körében sajátította el, itt szerezte meg a | közügyek iránt való érdeklődés hajlamát, itt tette az " első szárnypróbálgatást, J szóval itt vetette meg alapját azon képességnek, mely később szélesebb kör| ben érvényesült; mert egyesületünk mindenkor készséggel nyújt alkalmat hogy ' törekvő tagjai nemes ambíciójukat kifejthessék. De talán máris túlmentem a kereten, melyet számomra • ez ünnepi alkalom 'megszab. Végzem tehát szavaimat önök1 höz fordulva t. tagtársak ! Szolgáljon egyesületünk helyisége kedves otthonul mindenkor, mindnyájunknak kellemes találkozás és barátságos érintkezés helyéül ; ápolják a szép és nemes eszméket és törekvéseket önmaguk és egymás szivében ! Áldozzanak minél gyakrabban a haza és emberszeretet oltárán, melynek tüze égni és lángolni meg ne szűnjék soha keblükben ; ápolják a hazafiság, a művelődés virágát szeretettel és kitartással ; és ha nemes iparkodásukat, lankadatlan törekvésüket értelemmel és tudással párosítva viszik az élet küzdelmeibe, fáradozásuk sikere az Ég áldása mellett el nem maradhat. Midőn még kedves kötelességemnek tartom mélyen tisztelt vendégeinknek