Esztergom és Vidéke, 1899

1899-08-20 / 67.szám

gálatában álló összes intézetek stb.« Az emlékoszlop beszerzésének és felállításának költségét illetőleg pe­dig felteszi a cikkiró minden kat. vallású tanítóról, tanítónőről, óvó­nőről, szóval különbség nélkül min­den kath. tanférfiuról, hogy ha töb­bet nem, legalább io krajcárt ál­dozni fognak a szép célra, ami legkevesebb 12000 kath. tanerő után számítva, 1200 frtot tesz ki, mely összegbői egy igen csinos márványpiramis volna felállítható a következő felirattal: A magyar katolikus világ IX. szá­zados fennállásának emlékére A KATOLIKUS TANÍTÓK. Ez imént felsorolt adatok igazol­ják, hogy Esztergomban jövő évre emlékezetes vallásjcegyeleti ünnep­ség megtartása van tervbe véve. Nem véljük, hogy a mozgalom­ban kizárólag csak a tanítóság len­ne érdekelve, Mert az egyház képviselőinek szintén azon a csa­páson kell haladniok, a mennyiben hivatásuk is igy hozza azt magá­val. Egyébként, hallomásunk sze­rint, egyik tevékeny főpapunk fog majd az ügy élére állani s nevének nimbusza alatt könnyebben mozdul­nak meg azok is, a kik különben ké­nyelmes veszteglésben töltenék nap­jaikat. Kell is, hogy igy legyen, külön­ben a vállvetett együttműködést igénylő ügy csekély jelentőségűvé sorvad. A nagyközönség belevonására is számit a tanítóság, mert a Buda­pestről ide utazó 800—1000 em­bert számláló tanerő elszállásolási kérdésénél okvetlen a nagyközön­rémülve hallgatta a halott beszédét. Benne volt ebben a suttogó beszédben a legborzasztóbb könyörgés : nem mehet tisztátlanul — Ő ! Istennek igaz szolgája — az Isten elé. Ez az őrjitő halottjárás felgyújtotta a fanatikus lelküket és ki­verte a három flut a temetőbe, éjnek idején, ahol meg-megrogyva, féktelen igyekezettel, a halált eléhiva, ásták ki a földből az atyjukat. Leterítették a gyepre a felmart testű halottat. Az idősebbik imádkozott, a középső emelte a holttestet, a legifjabbik ugy cselekedett, amint az írás parancsolta. Szólt az ima : — Hints a fejére. A középső fiu vizcsöppekkel illette a kuszált hajú fejet. Imádkoztak: Isten, áldd meg a fejét, melynek gondolataitól nyertük mi, a vi­lágos perceinket. — Hints a kezére. A vizcsöppek megillették a sovány kezeket. Imádkoztak : Isten, áldd meg a kezeit, melyekkel életében dolgozott. — Hints a keblére. Vízcseppek szállták meg a sebek­kel borított testet. Imádkoztak : Isten vidd magadhoz az ő lelkét, az ő szivét, mely a te dicsősé­gedet szolgálta mindig és mindenütt. Megmosták a testét, azután szentelt borral érintették tagrészeit és vissza­fektették a földi nyoszolyába. A három talmudista leült a sir szélére és nyugodtan várta, a biztosan, rohanva megérkező, legborzalmasabb halált. Révész Béla. ség fogadtatására kell támaszkod­ni. Egyelőre ennyit, s a tervező fak­torral együtt .hangoztassuk mi is : >Rajta hát egyesült erővel, egyet­értéssel ünnepeljünk.* Tudósító. Meteorológiai megfigyelések a Dobogókon. — 1898. májustól 1899. májusig. — Irta: HÉJAS ENDRE, kir. meteor, int. adjunktus. Egy éve elmúlt immár, hogy a Do­bogókőn, a báró Eötvös Loránd-mene­dékházban rendszeres meteorológiai meg­figyelések folynak. Rövid időköz arra, hogy a Dobogókő meteorológiai viszo­nyairól teljes képet nyerjünk, némi tár jékoztatást azonban már ez az egy évi megfigyelési anyag is nyújt. Szerencsés gondolat volt a Magyar Turista-Egyesület vezetőségétől, hogy a Pilis- hegység emez egyik legszebb s meglehetősen nyilt fekvésű . pontján a meteorológiának barátságos otthont adott, mert mig igy egyfelől a tudománynak tett jelentős szolgálatot, másfelől csinos menedékházát határozottan vonzóbbá is tette. Az alábbiakban ezen egy évi megfigye­lési anyagot kívánom főbb vonásokban a t. olvasó elé tárni, egybevetve azt a budapesti m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet egyidejű megfigye­léseivel. A hőmérsékleti viszonyokról a Dobo­gókőn a követketkező kis táblázat ad felvilágosítást: CL, :©' KI 2 S-l w> *­B a '3 3 -o (fi > Wíbw^mói^ooooiy ü ü TH^(N[>THT-ipipt>.I>Qq5 íbcbcoTHiiöcbóóőcbaj H H H (N H H o THCÖ-^t>rHI>aD'r-lTH(75THlO ""^^ MII <= HH(MH(MIM OJ O «CŐ *a> «<x> ^3 »<x> «a> »eö -d (M(MH r-l (NHHH o ö f _ 02 a> 3 -fi 3 m a 00 OS 00 I 3 5 N **í 2 .2 cö ^ iá aj co O -Ö .S»«H S -eö Ö £ 05 00 o 00* co t> o ö CD K5 42 s -o> CTi bC 53 ce co cb CM vei ugyanis az állomás ez idő szerint még nincs felszerelve, kívánatos azonban, hogy mielőbb felszerelve legyen. Ha a hőmérséklet évi menetét a Do­bogókőn (698 m. a tenger sine felett) egybevetjük a hőmérséklet évi meneté­vel Budapesten (Vár, 153 m.), azt talál­juk, hogy a kettő úgyszólván teljesen párhuzamos menetet mutat, csakhogy az 545 méterrel magasabb Dobogókőn a hőmérséglet természeteseu alatta marad a budapesti hőmérsékletnak, azaz más szóval, a Dobogókő hűvösebb Budapest­nél, ami különben minden meteorológia műszer nélkül előre is várható volt. Bu­dapesten ugyanezen egy évi időköz át­lagos hőmérséke 10*8 C.°, tehát a kü­lönbség a két hely hőmérséklete között egy évi átlagban 2-8 C,°, ennyivel hűvö­sebb átlag a Dobogókő Budapestnél s körülbelül Esztergomnál is. Ebből egy­szersmind azt is látjuk, hogy a Budapest és Dobogókő között 100 méter emelke­désnek megfelel körülbelül o'j C.° sütye­dés a hőmérsékletben, a mi a Közép Euró­pában megejtett ilynemű összehasonlí­tásoknak teljesen megfelel. Ha az egyes hónapokat külön-külön vesszük szemügyre, azt találjuk, hogy havi középértékben legnagyobb volt a különbség a két hely hőmérséklete kö­zött áprilisban (4*1 C.°) és legkisebb no­vemberben (í'7 C.°), az évszakokat te- i kintve pedig a tavasz 3*5, a nyár 3*3, az ősz 2'4 s a tél ugyancsak 3*4 C.°-al mányos ballonutazások kiderítették, a hőmérsékletnek ez a megfordított menete inkább az alsóbb levegőrétegek jelensége, nagy magasságokban már mind ritkáb­bak a meleg légaármok s bizonyos ha­táron túl a hőmérséglet már fokozatosan sülyed, amint felfelé emelkedünk. De nem is kell a meleg légáramokat kombi­nációba vennünk; csendes, derült téli éjszakákon a súlyosabb hideg levegőtö­megek alásülyednek s a hőmérséklet megfordított voltát eredményezhetik. Hogy idevonatkozólag egy példát idézzek, ideigtatom a mult 1898. évi dec. 2—6-ig terjedő hőmérsékleti leolva­sásokat Budapesten s az egyidejű leol­vasásokat a Dobogókőn, a melyek szé­pen illusztrálják a fentebb mondottakat. E táblázatból látjuk, hogy némely esetben igen jelentékeny a rendessel el­lenkező természetű hőmérsékleti különb­ség a két hely között. Igy pl. dec. 4-én reggel 48, délben 5-4 és este rí C.°-al mutatott többet a hőmérő a Dobogó­kőn, mint Budapesten és igy a napi középhőmérséklet 38 C.°-al volt maga­sabb a Dobogókőn, mint Budapesten. A mi pedig a hőmérséklet ingadozását (a legnagyobb és legkisebb hőmérsék­leti érték közti különbség) illeti az egyes hónapokban, az a következő számsorok­ból tűnik ki: 1898. máj. jun. jul. aug.|, Budapest . . . 177 16 8 184 18-8 Dobogókő . . i6-o 178 174 17-8 Dátum H ő m é r s é k 1 e t c° Dátum reggel 7 óra délután 2 óra este 9 óra napi közép Dátum Buda­pest Dobogó­kő Buda­pest Dobogó­kő Buda­pest Dobogó­kő Buda­pest Dobogó­kő ' 1898 dec. 2. —0*4 ro 4*4 4"5 05 3-2 i'5 2-9 3­1-8 3-6 97 4-8 5-8 5-5 47 4­07 5*5 2*9 8-3 27 3-8 2-1 5'9 5­3-2 3"9 5-6 3i — 0'2 3*4 3*5 6. 2*0 2-2 2*2 47 H —l6 1-9 18 CD «CÜ . 'O a M • 1-1 volt alacsonyabb hőmérsékletű a Dobo­gókőn, mint Budapesten, a Várban. Végre, ha azt keressük, hogy a leg­melegebb és a leghidegebb napon mennyi volt a különbség a két hely hőmérsék­lete között, azt találjuk, hogy aug. 9-én 52 C.°-al hűvösebb, február 25-én pedig 0.8 C.°-al melegebb volt a Dobogókőn, mint Budapesten. Hát ez hogy lehetséges ? kérdi a t. olvasó. Lehetséges-e, hogy egy a ten­ger színe felett jóval magasabban fekvő helyen melegebb legyen, mint az alacso­nyabban fekvőn ? Igenis lehetséges, sőt télen aránylag gyakori is ez a jelenség, t. i. a hőmérséklet emelkedése a magas­sággal. A mint azonban az ujabb tudo­szept. okt. nov. dec. Budapest . . . 22-j 17.3 20-4 16*9 Dobogókő . . i8*6 16 7 22*3 17*4 1899. jan. febr. márc. ápril év Budapest 147 257 27-3 25-5 20-2 Dobogókő 15-8 23-4 24.4 24.3 19-3 Látjuk, hogy a hőmérséklet ingadozása mindkét helyen legnagyobb volt márci­usban és legkisebb volt januárban. Az ingadozás egyáltalán a Dobogókőn rend­szerint kisebb mint Budapesten, a mi az évi közepes ingadozásból is kitűnik, a mi 20*2 C.°-ot tett ki Budapesten és 19*3 C.°-ot a Dobogókőn. (Befejező közlemény következik.) A táblázatból látjuk, hogy az 1898. májustól 1899. áprilisig bezárólag terjedő egy évi időköz átlagos hőmérséglete 8"0 C.°; a havi középhőmérséklet csu­pán a három téli hónapban megy a o° alá s e hónapokban is aránylag csekély mértékben, ami az elmúlt tél enyhesé­géről tanúskodik. A hőmérséklet külön­ben augusztusban érte el maximumát 26.6 C.° al és februárban a legalacso­nyabb értékét — 11*4 C.°-al. Megjegyzendő azonban, hogy ezen értékek nem valódi szélső értékek, mert a maximum a d. u. 2 órai észlelés eredménye, a minimum pedig reggel 7 órai érték. A valódi maximum ennél esetleg valamivel na­gyobb, a valódi minimum pedig valami­vel kisebb. Maximum-minimum hőmérő­§. Huszonöt év. Egy derék kul­túregyesület : a > Kereskedő Ifjak Önképzőköre* ünnepli holnap fen­állásának huszonötödik évfordulóját. A negyedszázad leteltével nyugodt elégedettséggel tekinthet vissza pályafutására, habár nehéz, borús napok sem hiányoztak abbam A ve­zetőség mindég igyekezett kitűzött célja : az ifjú kereskedőnemzedék ki­képzése, szellemi fejlesztése elérésén közreműködni s csak a helyi viszonyo­kon mult, hogy az egyesület még nagyobb, teljesebb virágzásnak nem indulhatott. De igy is missiót vég­zett és kétségtelen, hogy az egye­sületi élet sok léha, könyelmü lé­péstől tartotta vissza a fiatal tago­kat. Szívből* üdvözöljük az egyesü-i letet holnapi ünnepén s őszintén) óhajtjuk: »vívat, crescat, floreat-t A holnapi ünnep iránt nagy ér­deklődés mutatkozik s a közönség különösen honorálja az egyesület vezetőségének ama nemes elhatáro­zását, hogy szerény anyagi viszo­nyai dacára, közhasznú adományok­kal is megörökíti a szép évforduló emlékét. Az egyesület ugyanis az uj közkórház s az emelendő Szent­háromság szobor alapjajavára 25—25 forintot adományozott. Egyébként itt ismételjük az ün­nepi programmot: 1. Gyülekezés az egyesületi helyiségben d. e. V2 10 órakor, honban 10 órakor a ven­dégek és a tagok az egyesületi zászló elölvitele mellett a belvárosi róm. kath. kegyúri plébánia-temp­lomba vonulnak. 2. Ünnepi isten-

Next

/
Oldalképek
Tartalom