Esztergom és Vidéke, 1899

1899-08-17 / 66.szám

esetben megosztódik, mert a fogyasz­tási pótlék a fogyasztás arányában ter­hel s minden fogyasztó polgárt: minden hosszabb vita és ellenkezés nélkül, köte­lessége tudatában és józan előrelátás­sal megszavazta a pótlékot. Ámde azon a napon nem volt orszá­gos vásár s Hegedűs & Comp nem al­kohollal praeparálták magukat a városi képviselői állás méltó betöltésére: hét­főn ellenben volt országos vásár s egyes városatyák a városháza tanácstermébe is megpróbálták behozni a Lacikonyhák duhaj hangját, borgőzös levegőjét. Egyszerűen undoritó volt a viselkedé­sük s sajnosán tapasztaltuk, hogy a vi­dám földműves képviselők mennyire hip notizálni tudják sorsunknak osztályos tár­sait ! Még a higgadtabbak, képzettebbek: Bády, Horváth, Tátus sem mertek velük szemben szint vallani s bár nyiltan a város és a maguk érdeke ellen csele­kedni mégis átallották, hát bujkáltak; se hideget, se meleget nem mondva. Amig a képviselőtestületben a hét­főihez hasonló jelenetek előfordulhatnak, megismétlődhetnek, mig néhány* rakon­cátlan, műveletlen, mámoros ember a legutolsó falusi kupaktanács odújához hasonlóvá teheti a szabad királyi város tanácstermét, amig nem lesz mód a vá­rosatyai dekórumot, a város méltósá­gát igy sértegető egyének kellő és szi­gorú megrendszabályozására : nem cso­dáljuk, ha a képviselőtestület intelligens, komoly, kötelessége tudatában levő része messze elkerüli Bottyán palotáját, hogy lelki csömöre tovább ne fejlődjék. Elérkezettnek látjuk az időt, teljesen elérkezettnek a tanácskozási ügyrendnek átdolgozására, megszigorítására, mert mig ez meg nem történik, a hétfői botrány­hősök mindig csinálhatnak ily utálatos szcénákat. E kérdéssel legközelebb bőveb­ben és komolyan fogunk foglalkozni, hiszen láttuk, hogy Kollár elnök, bármily erélyes és szigorú volt is, a jelenleg rendelkezésére álló eszközökkel és módok­kal a tanácskozás rendjét és nyugalmát kellőképen fentartani nem tudta. A referens főjegyző előadta, hogy a minisztérium a képviselőtestület által május hó 23-án 77. közgy. szám alatt hozott szabályrendeletet visszaküldötte azzal, hogy az az egyidejűleg megkül­dött s az ország összes városai számára készített szabályrendelet szerint módosí­tandó. Mivel e szabályrendelet — minta lényegileg teljesen megegyezik a képvi­selőtestület által már elfogadottéval, a p. ü. bizottság s a tanács elfogadásra ajánlják azt, kivéve a kezelésre vonat­kozó ama pontját, hogy a pótlék keze­lőjét, aki természetcsen városi alkalmazott lesz, a pénzügyigazgatóság bírságolhatja s mozdíthatja el állásából. E kikötés a város autonóm jogait sértené. Egyéb­ként marad a pótlék a bor után. 20, a hűs után 25 %» a szesznél, amenyiben a fok közönséges, száz fokos szeszmérővel közvetlenül megállapítható, hektoliteren­kint s fokonkint 10, amenyiben meg sem állapitható, 8 fillér. Felállott, habár meglehetősen nehe­zére eshetett az állás^ ifj. Hegedűs Jó­zsef. S beszélt akkor is, minduntalan, akár más szónok, s akár az elnök beszélt, habár meglehetősen nehezére eshetett a beszéd is. Azt akarta mondani, hogy a képviselőtestület még egyáltalán nem foglalkozott a kérdéssel s nem szavazta már meg. Az elnök a május 23-iki köz­gyűlés előhozatott, hitelesített jegyző­könyvéből olvasta fel neki, hogy nincs Igaza. Persze, akkor sem hitt, sem az irott betűknek, sem a hitelesítő érdemes férfiaknak, csak beszélt tovább, hogy oem kell neki semmi adó ; adóztassák meg a vidékről behozott bort, amit már régen elhatároztak, de évek óta hever ez az ügy. Az elnök ugyancsak a május 23-iki közgyűlés jegyzőkönyvéből mutatja ki, hogy akkor e tárgy is napirendre volt tűzve s maga a képviselőtestület vétette le. Hegedűs ur megint nem hisz ; kont­ráznak neki Stróbl, Schiller stb. Dr. Földváry részletesen, érthetően, jobb sorsra érdemes buzgalommal magya­rázgatja nekik, miről is van szó, hogy ha még nem szavazzák a pótlékot, annak remélhető összegét : 10000 forintot pót­adóban keli kivetni a megígért 6000 írt. államsegélylyel együtt, amely ez esetben elmarad. Csak zúgnak, lármáznak tovább. Az elnök végre kimondja (többen ké­rik), hogy névszerinti szavazást rendel el, hadd maradjon mindég nyoma: kik ellenezték a város ily életbevágó kér­désének megoldását. Az alsó parlament, amely ugy látszik, nem is hallott jól, erre tör csak ki ék­telen lármába. Felugranak, hadonáznak, ordítanak. Valami megbélyegzésről be­szélnek, meg hogy ők nem birkák. Végre is az elnök öt percre felfüggeszti a köz­gyűlést; Az öt perc leteltével — még mindég lárma között — a komoly többség 31 szóval JÓ ellen elfogadja a tanácsi ja­vaslatot. Előbb azonban az elnök kijelen­tette, hogy a neki inszimiált s megbé­lyegzésre vonatkozó szavakat nem mon~ dotta. Nem-me\: vagyis a tanács javaslata ellen szavaztak : Adorján János választott, Bádi And­rás vál., ifj. Cserép János vál., Erős Jó­zsef (közép) vál., Gere Antal vál., Geren­dás János vál., ifj. Hegedűs József vál., öreg Meszes Ferenc vál., Oltóssy Ferec vál., Pándi Ferenc vál., Stámusz János vál., Stróbl Mihály vál., Schiller Mihály vál., Tátus János vál., Tirner János vál., Trexler Antal vál. A jó szentgyörgymezeik a közgyű­lés után siettek a kocsmába tovább inni. Hü vezérük oda már nem követte őket. Riporter. Esztergom, augusztus 16. — Nagy Boldogasszony napja. Csönd­ben, a régi elevenség csak kevés nyo­mával mult el az idén városunkban a várbeli búcsú hajdan országos hirü napja. Jöttek ugyan még mindég ájtatos pro­cessziók, de már csak a közeli vidékről; 800—1000 hivő zarándokolt ide, na­gyobbrészt az esztergomi járásból. Az ünnep előestéjén tartatott meg a Bogi­sich Mihály püspök által rendezett úgy­nevezett toronyzene, még pedig ezúttal nem a várfokán, hanem a szenttamási Kálvária-hegyen. S az ujitás bevált, a zene élvezetes hangjai tisztán, édesbús lágysággal áradtak szét az egész város felett s önkéntelenül is áhítatos hangula­tot ébresztettek a szokatlanul mozgal­mas utcákon. Legtöbben hallgatták s legjobban hallhatták is a régi magyar Máriadalokat a szigetről s a kisdunai hidakról. A zenét a 76. ezred zenekará­nak zenészei szolgáltatták mintaszerűen. Különösen szép és megható volt a »Bol­dogasszony Anyánk*. — Kedden reggel a várfokon zászló, mozsárdurrogás je­lentette az ünnepet ; sajna ! — a primási palotára ezúttal sam lehetett felhúzni a zászlót; ablakai egy év óta újra zárvák. A Bazilika ünnepi istentiszteletét Bolti­zár József érseki vikárius pontifikálta. A nagy templom sem telt meg egészen közönséggel. A kar szereplése mintaszerű volt. — Személyi hirek. B. Szabó Mihály vármegyei főjegyző a szabadságideje leteltével, f. hó 15-én hivatalát újból el­foglalta. — Dr. Földváry István városi: főügyész két heti pihenésre városunkból távozott. — Németh Antal helybeli ál 0­másfőnök szabadságra ment, távolléte alatt Czinder Antal pénztáros helyet­tesíti. — Madách Emánuel min. tanácsos, mint Csupor István főerdőmester ven­dége, ma a csenkei erdőségben vadá­szott. — EskÜVŐ. Dr. Vándor Ödön kórházi orvos szeptember 9-én esküszik a belvá­rosi plébánia templomban örök hűséget szép menyaszonyának : Nagy Margitnak. — Mezey Dénes kitüntetése. Andrássy János kir. tanácsos alispán, mint a főis­pán helyettese vasárnap délelőtt 11 óra­kor tűzte Mezey Dénes főkáptalani fő­pénztáros mellére a királyi elismerést: a koronás arany érdemkeresztet. Az ün­nepeltet kollégái: Büttner Róbert szám­vevő és Geiger Ferenc tiszttartó hivták meg a megyeház* dísztermébe, ahol a tisztelők és jó barátok összegyűlt előkelő serege lelkes éljenzéssel fogadta a ki­tüntetettet. Andrássy nagy elismeréssel szólva Mezey érdemeiről, nyújtotta át az érdemjelet, amire Mezey meghatva mon­dott köszönetet a király kegyéért, egy­szersmind szép szavakkal emlékezett meg a főispán s a főkáptalan közbenjá­rásáról. Az ünnepies aktuson dr. Csernoch János kanonok és gróf Csáky Károly püspök is jelen volt. — Fürdőzők. Sujánszky Antal püs­pök, nagyprépost csúzos bántalmai ellen a pöstényi fürdőt használja. — Hoffmann Ferencz városi gazdasági tanácsos a pörtényi fürdőből visszaérkezett és hiva­talát újból átvette. — Özvegy Burány Jánosné a karlsbadi hőforrásokat hasz­nálja. — Meszes Ferenc farnadi jegyző, lapunk munkatársa szabadságidejét ba­latonalmádi villájában tölti. — Tábori mise. Augusztus 18-át az első magyar király szülővárosa hagyo­mányos fényességgel fogja megünnepelni. A főszékesegyház istentiszteletét különö­sen érdekessé fogja tenni, hogy az is­tentiszteletet tábori mise alakjában ter­vezik. Az ünnep előestéjén takarodó­zene lesz. — A helyőrségből. Házi ezredünk itt levő zászlóalja, Hartmann Gusztáv alez­red parancsnoksága alatt, f. hó 15-én re gg f-'l 5 órakor távozott a hadtestgya­korlatokra városunkból. A határig a 76 ik ezred tisztikarának egy része s az ezred­zene is elkísérte. Kedden Duna-Almásig haladtak, ahol éjjel megpihentek s ma érkeztek ideiglenes állomáshelyükre ; Komáromba. 290 legény ment el 14 tiszttel. A nagy gyakorlatokban a ko­máromi 12. gyalogezreddel közösen fog­nak szerepelni. — Báró Krausz Viktor altábornagy a 14 ik gyaloghadosztály parancsnoka ma Sopronból városunkba érkezett s körülbelül tiz napig marad itt. — Ivinger hadnagy súl/osan meg­betegedett édesatyja, az eperjesi tábor­nok — térparancsnok látogatására eluta­zott. — A jelenleg Sopronban állomá­sozó 48 ik gyalogezred, az 5 ik hadtest gyakorlataiban szintén résztvevén, í. hó 25-én városunkba érkezik. — Egy művésznő közöttünk. Báró Brauneeker Eresztina, az ismert nevű festőmüvésznő néhány hét óta közöttünk tartózkodik s jelenleg dr. Csernoch János és dr. Walter Gyula kanonokok arcké­pének megfestésével foglalkozik. — Huszonöt ÓV. A kereskedő ifjúság önképző köre által tervezett jubiláris ünnepség megbővült egy számmal. Az eddig közlött programmot megelőzőleg ugyanis ifj. Benke Zsigmond fogja elsza­valni sHuszonöt év« cimü, saját szerze­ményű költeményét. — Városi hirek. Ma délelőtt kétféle árlejtés volt. Az erdőben az ágfára, azonkívül néhány legelő-szántóföldre. Az elő -bit Nozdroviczky Miklós erdőmester, az utóbbit Kottra Kálmán gazd. gyakor­nok vezette. — A pénzügyi bizottság a tanácscsal együttesen ma délutánra ülésre volt összehiva a jövő évi.költség­vetés tárgyalására Az ülés lefolyásáról legközelebbi számunkban referálunk. — Katonazene. Az idei nyár folyamán a szombatesti katonazenék alkalmával a »Fürdő* kertje még nem látott oly nagy közönséget, mint szombaton, amit min­denesetre az érdekes és változatos prog­ramm okozott. Különösen tetszett a Nentwich-íéle *Akroáma«, egy nagy, rendkívüli gonddal és fáradsággal beta­nított hangfestő kép. A vadászat, az erdő dalosaival, a virradat s az alkony falun, a zivatar, a vasúti ut mind találó han­gokban elevenedett meg a hallgatók előtt, dübörögtek az ágyuk s különösen tetszett a befejező rész: a hangokkal illusztrált különféle katonai gyakorlatok, kitűnő effektúsú volt a kiséró bengáliai Itűz. Schubert Nándor karmester nagyon reászolgált a tapsviharra. A zenekar új­ból nagy tetszés mellett adta Petri Vik­tor százados dallamos indulóját: a Play Ready-t. — A katona-kórház. A katonai kórhá­zon nagyszabású átalakításokat és ren­dezést végeztek, amelyeket a gazd. ta­nácsos tegnap szemlélt meg. Ez átala­kításokkal a kórház igazán mintaszerűvé változott. Illeti érte az elismerés dr. Sin­ger ezredorvost, aki a kórház fejlesztése érdekében kezdettől fogva mindent elkö­vetett. — Templomépítés. A bedüléssel fe­nyegető piszkei templom nem nyílik meg újra. A hercegprímás nagylelkűsége le­hetővé tette, hogy újból felépítessék. Az építkezés hétfőn kezdődött meg, a vállalkozó Sinka Ferenc helybeli építő­mester, aki'e terén már sok szerencsés alkotást produkált. — Uj mellékvonal. A h. é. vasút do­roghi állomásáról Kesztolc felé az új mészkőbányáig egy mellék vasútvonal fog létesülni. A vonat nivellirozását tegnap elvégezték. Költségeihez maga a h. é. vasutrészvénytársaság, amint hall­juk, 25,000 frttal szándékozik hozzájá­rulni. — A gimnázium épitése. Tiefenthal Gyula városi mérnök, aki a gimnázium építési munkálatainak ellenőrzésével van megbízva, minden intervenció dacára, mint tartalékos tüzérhadnagy, tizennégy napos gyakorlatra Kéméndre behivatott. Távolléteiele alatt szívességből Vaja Géza, az államépitészeti hivatal főnöke helyettesíti. — Itt jegyezzük meg, hogy az uj épület építésénél kedvező körülmé­nyek fordultak elő. Ugyanis a legrosz­szabnak vélt talajon, amely boltozására és pilótázásra volt előirányozva, 5 méter 85 cm. mélységben teljesen meg­felelő, szilárd, hordképes kemény agyag­talajt találtak s egy épitőbizottsági tag óhajtására még próbafúrást is eszközöltek 70 cm. mélységig s a talajt ott is tel­jesen szilárdnak konstatálták. Igy a piló­tázás elkerülésével sok idő- és költség megnyerését érik el. — Itt emiitjük meg, hogy dr. Földváry, aki a gimná­ziumi kölcsön ügyében a Pesti Kereske­delmi Bank igazgatóságával személyesen tárgyalt, a város óhajtása szerint teljes megállapodásra jutott. — A gimnázium­épitőbizottság ma délelőtt ülést tartott. — A kenyérmezei szeszgyár. Külön­féle hirek terjedtek el városunkban a kenyérmezei szeszgyár eladásáról. A mi tudomásunk szerint, dr. Krausz Izidor tényleg eladta a kereskedelmi szeszgyári jogot 140,000 frtért a szeszgyárosok országos konzolciumának, amely azt üzemben tartani nem lógja, amenyiben a létező gyárakat is soknak tartja. Leg­feljebb raffináltatni fog benne ideszálli­tott szeszt. A gazdasági szeszgyár a maga a gazdaság azonban továbbra is megmarad az eddigi házi kezelésben. — A tüzérségi gyakorlatok. A me­gyénk területén gyakorló 4-ik tüzérezred egy lovas ütege hétfőn már eltávozott. Bartról Devecserbe gment, ahol a hon­védhuszársággal fog közös gyakorlatokat végezni. Április 14. Nagy nap volt a hétfői, határozottan nagy nap s kell, hogy a városi annale­sekben méltóképen meg legyen Örökítve. Nem ugyan a tréberszagú városi köz­gyűlés miatt, ámbár egy fekete lapra az is teljességei rászolgált, hanem oly ese­mény ötletéből, amely bebizonyította, hogy mégis történnek csodák. Amiért szépapáink annyira epedtek s aminek elérhetéséről unokáink is lemondották: megtörtént. A hévízi vágóhid szúette gerendáiba bevágódott a fejsze s akik bevágták, hogy a hálás utókor is em­legethesse nevüket : Pfalcz József építő­mester emberei valának. Szóval: a régi vágóhid bontása 1899 april 14-én meg­kezdődött. Legyen neki könyü a föld, amily könyűek szúette, összekorhadt gerendái ! — A szent János-patak szabályozása. Néhány előkelő polgár, akinek a szent János-patak mentén van a szőlője, moz­galmat indított meg a patak csakugyan elkerülhetetlenül szükséges szabályozása iránt. Felkérésükre Kollár Károly • h. polgármester vasárnapra egybehívta az érdekelteket, megegyezést létesíteni azon­ban nem lehetett, mert az érdekelt 150—200 emberből a szabályozási költ­ségekről alig egy harmadrész akart hallani. A kezdeményezők most a föld-

Next

/
Oldalképek
Tartalom