Esztergom és Vidéke, 1899

1899-08-06 / 63.szám

fogást sem emeltek, a telep engedélye­zését javasolják a tanácsnak. — Életveszedelemben. A hévízi uszo­dában tegnapelőtt este K. tizenhét éves fiatalember komoly veszedelemben for­gott. Nem tud úszni, miért is az úszó­mester eleve figyelmeztette, hogy a zsinórral megjelelt vízterületen túl ne menjen. A fiatal ember azonban nem hallgatott a figyelmeztetésre s beljebb merészkedett, mire persze hamar elvesz­tette lába alul a szilárd talajt. Már ko­moly vészedelemben forgott, amikor hör­gésére kiszaladt kabinjából Etter Ödön takarékpénztári tisztviselő s gyors segély­nyújtással megmentette a könnyelmű fürdőzőt. — Megszűnt sertésvósz. Süttő községe a sertésvész miatt elrendelt zárlat alul feloldatott. Hogy az ily hamar megtör­ténhetett, annak a körülménynek tudható be, hogy az előrelátó lakosság védőoltá­rokat alkalmaztatott. Esztergom városa s a többi község, már most saját kárán, tanulhatna a sütteiektől. — A hévizi uszoda kibővítése. Öröm­mel halljuk, hogy az >Esztergomi Taka­rékpénztár* komolyan foglalkozik az igazán rendkívüli módon felkapott és megkedvelt hévizi uszoda-telepje kibőví­tésének tervével. A szomszédos s a vá­ros közepén tüzrendészeti szempontból úgyis tűrhetetlen fatelep bérlete lejár s a pénzintézet e területet óhajtja megsze­rezni. Ott egy, a jelenleginél még na­gyobb fedett medencét szándékozik lé­tesíteni, a terület többi részét pedig csinosan parkiroztatsti. A telepről külön hid vezetne a szigetre, hogy a fürdőhöz a közönség a poros, napos Dunaparton kivül az árnyas fasorban is hozzájuthas­son. Őszintén óhajtjuk, hogy a szeren­esés terv mihamarább megvalósuljon, sőt esetleg bővüljön is. E kérdéssel külöm­ben mai vezércikkünk bővebben foglal­kozik. — Sertésvósz és a legeltetés. Az ál­lategészségügyi törvény tudvalevőleg kizárja, hogy állatvész esetén az álla­tok közlegelőre kihajthatók legyenek, de feljogosítja a földmivelésügyiminis­tert, hogy ez alul kivételt is engedé­lyezhessen. Andrássy János vármegyénk alispánja a sertésvész fellépte után vá­rosunk és Süttő község kérelmére fel­terjesztést intézett a földmivelésügyi ministerhez, aki ugy nekünk, mint Süt­tőnek megengedte, hogy a sertések a zárlat dacára közlegelöre hajtassanak. Megjegyzi azonban a minister leiratá­ban, hogy közlegelöre csakis teljesen egészséges sertések bocsáthatók és a ki­hajtott állatok több apró csoportokban állandóan a legelőn tartandók. A fer­tőzött állatokat ólban kell tartani és a fertőzött udvarokkal szomszédos ud­varokból csak az esetre hajthatók az állatok legelőre, ha az állatorvos azo­kat egészségeseknek nyilvánította. A köslegelőn megbetegedett, vagy beteg­gyanus sertések számára külön helyi­ség készítendő és az elkülönített álla­tok gondozására külön pásztort kell alkalmazni. Ezeket köti ki a miniszter s csak ezen feltételek mellett hajthatók a sertések a legelőre. — Embercsóplós. Kétségtelen, hogy nincsen esztendő, amelyben a cséplési időszak kisebb-nagyobb balesetek nélkül múlnék el, nem ritkák a halálos sebesü­lések sem s a szomorú példák még sem serkentik a gép körül dolgozókat na­gyobb elővigyázatra. Az idén azonban alig kezdődött meg a cséplési saison, két nap alatt három súlyosan sebesül­tett szállítottak a helybeli közkórházba. És pedig mind a három gyermek ; tiz évnél egyik sem idősebb. A hatóság kiadta a szigorú tilalmat arra nézve, hogy a cséplésnél nemcsak nem szabad gyermekmunkásokat alkalmazni, de bün­tetéssel jár, ha egyáltalán a gép köze­lébe engednek gyermekeket. S mégis a három beszállított gyermek közül kettő segédkezett a lójárgányú cséplőgépnél. F. hó 2-án egy ilyen gép Bátorkeszin Vajda Lajos szérűjében a gazda kilenc éves fiát ütötte el, aki a lovakat haj­totta. A fiu jobb lábát szakította el. F. hó 3-án Mogyoróson a gépszij Dániel András 8 éves fiát kapta el, aki szintén a gép­nél volt alkalmazva. Fejéről hátáról, ol­daláról a bőr valósággal leskalpolódott. Ugyan-e napon Muzslán a gép a kilenc­éves Kovács Rozáliát ütötte el, aki egész testén súlyos sérüléseket szenvedett. Mint a három sérült állapota komoly. A gyorsan ismétlődő balesetek elég kiál­tóan figyelmeztetik a hatóságot, hogy a cséplési munkálatok ellenőrizését ki­váló kötelességének ismerje s a kiadott rendelet ellen vétőkkel szemben a leg­nagyobb szigorúsággal járjon el. — TŰZ Párkányban. Csütörtökön este tiz óra tájban még meglehetősen népe­sek voltak a város utcái; a nappali izzó levegő kis lehűlését sokan élvezték. A sétálgatok azonban egyszerre ijedten hagyták abba csevegésüket; a sötét­szinü égen hatalmas lángoszlop tünt fel, majd csakhamar megszólalt a harangok bajthirdető nyelve is. Az ijedtség igen nagy volt, mert a lángok fénye egészen közelinek látszott s általános volt a vé­lemény, hogy vagy a régi agencia, vagy a szigeti fürésztelep ég. Arra felé is sie­tett mindenki, útjában megdöbbenve nézve, mily nappali világosságba helyez­te a kir. városi plébánia templompt a fény refleksze. A szigetbe érve kissé megnyugodtak, itt már hallatszottak a han­gok : hogy a tűz Párkányban van. A Dunapartról nézve, igazi lángtengert lá­tott a szem. A veszedelem a szérűkben volt, ahol báró Jeszenák Gábor kicsé­pelt szalmája gyuladt meg. Három boglya széna, három kazal szalma s százötven kereszt szemes gabona vált a lángok martalékává, közötte a község egy ka­zal szénája. A párkányi tűzoltóság min­den lehetőt elkövetett, a mieink is ide­jében siettek kollégáik segítségére, a pusztító elemet azonban megfékezni lehe­tetlen volt. Még reggel nyolc órakoi is égett. A cséplőgépet mégis sikerült ki­menteni. A tűz valószínűleg a cséplő­gépnél dolgozó munkások vigyázatlan­sága folytán keletkezett, akik a napi munka befejeztével pipára gyújthattak. Beszélnek azonban gyujtogatásról is; két évvel ezelőtt Szintén felgyújtották a plébános termését. A nyomozás folyik. A kár külömben a biztosítás révén meg­térül, A tűznél a 76. gyalogezred egy százada is megjelent Czikély főhadnagy vezetése alatt s derekasan résztvett az oltás munkájában. — Serfőző tanfolyam. Megírtuk annak idején, hogy a mezőgazdasági szeszter­melők országos egyesülete mult hó 23-tól aug. 25-ig Budapesten szeszfőző tanfolya­mot tart. E tanfolyam egyik előadójául, mint elismert szaktekintélyt, Bódy Bódog kenyérmezei gyárigazgatót nyerték meg. Bódy f. hó 4-én délelőtt és délután tar­totta meg előadásait, amelyek tárgya volt: a szeszgyártási ügyvitel, a terme­lési költségek kiszámítása s a havi le­számolás elkészítése. A tanfolyam hall­gatói az előadás befejeztével meleg köszönetet szavaztak az előadónak. — Utóállitás volt ma a vármegyehá­zán. Az állított 23 közül kettő vált be s egy apa keresetképtelenségét állapítot­ták meg. — Kóbor kutyák. Egy idő óta fiók­Konstatinápoly vagyunk, legalább a kó. bor kutyák elszaporodása tekintetében. Betolakodnak mindenfelé s molesztálják a járókelőket. Ugyan szükséges volna olyan intézkedés, hogy a pecér egyelőre min­dennap járjon körül a városban. = Egy jó házból való fiu tanulónak felvétetik Jedlicska Rezső fűszerkeres­kedésében. — Tanuló felvétetik Bartal S. divat­áru üzletében Esztergom. =~ A nyár és ŐSZ beálltával legna­gyobb gondot képez a ruhakérdés ; va­lamint a föld is szépzöld lombozatba burkolódzik, úgy az ember is szükségé­érzi az uj ruhának. Igen ám ha a pénz kérdés nem volna. Ez azonban nem olyan nagy baj, kíséreljék meg és küldessenek maguknak mintákat Rehwald Ferenc és fia posztógyári raktárból Reichenberg Csehország. Ezen gyár kelméi jók és olcsók. Lapunk 59-ik számához egy le­velezőlap volt mellékelve, melyet e célra jól fel lehet használni. Szerkesztői üzenetek. Modor. Egész héten át vártuk, kíváncsian, türel­metlenül és megérkezett — szombaton délután. Igy csak csütörtökön nyílik alkalmunk olvasóinkat gyö­nyörködtetni vele. Hálás köszönet. — R. B. Buda­fest. Kérjük, ha lehet, a vasárnapi számra a foly­tatást Szecesszió. Nem szecesszió ez, ifjú barátunk, hanem sületlenség. 2sT37-ilttér.*) Van szerencsém a nagyérdemű közönséget tisztelettel értesíteni, mi­szerint mai napon, Buda-utca 485. szám alatt r ügyvédi irodámat megnyitottam. Esztergom, 1899. augusztus i-én. Tisztelettel Dr. PROKOPP GYULA, köz- és váltó ügyvéd. •) Ezen rovatban közlöttekért nem vállal felelős­séget a, szerkesztőség. Házeladás. Az Anna-utcza 272. n. s. számú sarokház a benne lévő, jófor­galmu szatócsüzlettel Sz. Mihályra eladó. Tu­dakozódhatni ugyan­ott a tulajdonosnál. Csokoládé 1 Minednütt kapható. Saját termésű FEHÉR ÉS VÖRÖS BOROK KAPHATÓK BRENNER JÓZSEF PINCÉJÉBEN ESZTERGOMBAN ELADÁS NAGYBAN ÉS KICSINYBEN. Hirdetések az ESZTERGOM és VIDÉKE számára jutányos áron felvétetnek a kiadóhivatalban, Széchenyi-tér 330. sz. és BRENNER JÓZSEF füszerkereske­désóben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom