Esztergom és Vidéke, 1899

1899-08-06 / 63.szám

megszakad itt is, ott is, úgy hogy többé meg sem javítható; össze is tépődik egyszerre, hogy feketét kell venni a he­lyére . . . Neki pedig nem fog kelleni soha . . . Valami friss, különös, üde virág nyúlik fel a síron, csak egy-pár napos lehet . . . Nem lehet születése régibb, mint az ő elmúlása . . Csendesen, elmé­lázva tépek le egy levelet belőle. Elcsi­tult szive fölül lehet . . . És láttam egy koszorút odakünn, egy­szerű, igénytelén koszorút, amely többet beszélt sok virágremeknél. Idegen világ­részben kötötték, az óceánon át jutott idáig s aki hozta, nem törődött viharral, holmival, semmivel: csak azt a koszo­rúcskát őrizte . . Ha vétett valaha azok­nak, akik odalenn porladoznak, most bizonyosan megbocsátanak neki. * Az anya veszi észre legkevésbbé észre, mennyire nő s fejlődik a gyermeke; hi­szen mindég a szeme előtt van, Mi is vagyunk városunkkal. Nincs igazunk, mikor annyira hangoztatjuk, hogy évti­zedek óta nem haladtunk semmit. Nincs igazunk, mondotta egy kompetens kriti­kus, a mi amerikaink, aki egy negyed­század után lépett újra szülővárosa föld­jére. — Nincs igazuk, mondotta. Hát aj váshid, a vasút, a propeller, a kaszárnya, a zsinagóga, a várbeli újítások, a Lő­rinc utca, a pósta-palota, a gimnázium (sőt negyedszázad alatt a második!), a primási palota, a Palkovics-emlék . . . De meg kicsinyekben is. Akkor Szent­györgymezőn nem volt zsindelyes ház ; most keresem a szalmafedeleseket! És indiai, ausztráliai naptól megbar­nított arca mosolyog : — Csak egyben nem változtak sem­mit. Igy volt akkor is, ahogy most van. A missek és a mississek. By Jove, szé­pek, mint voltak a leánykák huszonöt évvel ezelőtt! * örültünk a kedvező impresszióknak, hát a városházára nem is engedtük be az amerikait. Ámbár most alig látott volna egyebet, mint üres hivatalszobá­kat. A főorvos jelentése szerint, az egész­ségügyi állapot városunk területén ked­vező ; úgy látszik, csak a városháza kivétel e tekintetben. Ott mindennap van egy új beteg, aki megy szabadságra. A polgármester, a pénzügyi tanácsos, a pénztáros, az ellenőr, a közgyám, megy a tanácsjegyző, megy a tanácsorvoa . . . Micsoda epidémia ez ? Nem elég, hogy az irógörcs krónikus bajjá változott odafenn! A tanács meg, mit tehet egyebet, adja a kétheteket. De ha üres a hivatalszobák fele, be­csületes krónikás levén, el nem hallgat­hatom, hogy jobban megy a munka, mint mikor a főúr szörnyen megtartatta a hivatalos órákat, meg is toldatta s nem hiányzott senki sem. Úgy látszik, a gazda szeme még sem hizlal mindent: az elintézett aktákat legalább nem. Mert amióta pihen a gazda, szépen fogynak a restanciák az aszta­lokról. Hát nem csodáljuk, ha felsőbb helyről egész bizalmasan megsúgták a podesz­tának: kérjen még szabadságot, mennél többet; hiszen beteg még nagyon . . . Vájjon elértette-e a gyengéd célzást ? Krónikás. — A hercegprímás itthon. Mint elő­kelő forrásból értesülünk, e hó folyamán alkalmunk lesz székvárosában üdvözöl­hetni bíboros főpásztorunkat, aki, mint harmadéve, ezúttal is személyesen fog pontifikálni a főszékesegyházban augusz-! tus hó 15-én, Nagy Boldog-Asszony nap­ján. E hó végén pedig itteni palotájában fog elnökölni az összehívott püspöki konferencián. — Személyi hirek. A Ghiczy-cs^láá, amelynek tagjai több hétig városunk kedves vendégei voltak, f. hó 7-én visz­szatér otthonába : Baden-ba. — Dr. Bár­dos Rémig főgimnáziumi tanár váro­sunkba visszaérkezett — Haraszti Her­min, a Vígszínház művésznője, városunk­ban időzik. — Szabadságon. Krnplanicz Kálmán főispán f. hó i-én kezdette meg sza­badságát, amelyet fivérénél Mikófalun, Barsmegyében tölt. Távolléte alatt, belügyminiszteri rendeletből, Andrássy János alispán helyettesíti. — Dr. Áldori Mór tanácsorvos, két heti szabadsággal, Koritnyiczára utazik. — Fürdőzők. Váczy Gyula pénzügyőri biztos, hosszabb tartózkodásra Stoósz­fürdőre utazott ott nyaraló családjához. — Pfalcz József építőmester néhány hétig Thurzóíüreden pihen. — A bencés székházból. Hollóssy Ru­pert, az új főgimnáziumi igazgató most végzi a bemutatkozó látogatásokat váro­sunkban. — Kroller Miksa panonhalmi perjel egy napig városunkban időzött s a bencsés székház vendége volt. — A helyőrségből. A 76-ik gyalogez­red Sopronban állomásozó első számú zászlóalja már útban van városunk felé. Az ezredtörzs a 7—8-iki éjjeli gyakorlat alatt találkozik vele s együtt vonulnak be városunkba. — Mezey Dénes kitüntetése. Mult szá­munkban azt irtuk, hogy a főispán f. hó 15-én tűzi ünnepiesen Mezey Dénes fő­káptalani főpénztáros mellére a koronás arany érdemkeresztet. Utóbb a termi­nus megváltozott, amenyiben a hatósá­gok fejei 15-én a hercegprímásnál fog­nak tisztelegni. Igy a dekorálás már augusztus hó 13-án meg fog történni. — A közigazgatási bizottság f. hó 8-án, kedden tartja a vármegyeházán havi ülését, amelyen a távollevő főispán helyett Andrássy János alispán fog el­nökölni. ' — Huszonöt éves papi Jubileum. Kö­bölkút július hó 30-án ünnepet ült, e napon volt huszonötödik évfordulója, Székesváry Imre plébános pappá szentel­tetésének. A jubileum fénypontját a Sár­kányban hallgatott mise képezte ; a hi­vek ugyanis az Anna-napi búcsút itt tar­tották. A köznép legnagyobb része s a köbölkúti intelligens elem teljes számban átrándult a misére. A mise alat^ a kö­bölkúti előkelő hölgyek énekeltek, akik művészi érzékkel előadott duett- és szóló­énekszámokkal nagyban emelték az isten­tisztelet fényét s a napot feledhetlenné tették úgy az ünnepelt, mint a sárkányi hivek emlékezetében. Az énekben részt­vettek : Stohl Irénke, Kubicza Anna, Ssékesváry Erzsi, és Irma kisasszonyok. Délután Köbőlkúton különböző küldött­ségek jelentek meg az ünnepeltnél. Legelőbb, nemzeti lobogók alatt, a díszruhába öltözött gyermeksereg vonult fel a plébánia udvarán, hol kétszólamú énekeikkel és köszöntőikkel hódoltak a plébánosnak, akinek az egyik díszruhába öltözött kis leány : Stampay Margit ékes bokrétát nyújtott át. A köbölkúti tanítói testület élén Stampay János főtanitó mon­dott szép üdvözlőbeszédet. A római kath. iskolaszék érzelmeit egyszerű őszinteség­gel Barta Ferenc világi elnök tolmá­csolta. A községi képviselőtestület im­pozáns küldöttségét Berényi József köz­ségi jegyző vezette az ünnepelt elé, s szépen átgondolt beszédben üdvözölte őt, mint a község érdemdús lelkipásztorát. Végül Meiszermann Ignác, aranyérdem­keresztes kerületi esperes a ker. papság és tanítóság nevében gratulált. Á kül­döttségek távoztával bájos fényt árasz­tottak a plébánia udvarán elhelyezett lampionok.- A vendégszerető házigazda itt dúsan megterített asztalánál üdvözölte tisztelőit. A mintegy hatvan tagból álló társaság csendes zeneszó mellett még sokáig együtt maradt, s lelkes felköszön­tőkkel ünnepelte a közkedveltségü lel­kipásztort. — Uj ügyvédi iroda. Dr. Prokopp Gyula, lapunk kiváló munkatársa Buda­utca 485. szám alatt megnyitotta ügyvédi irodáj át. — Emlékiratok. Nagy érdeklődéssel vesszük a hirt, hogy Pongrácz István tábornok nagy buzgalommal dolgozik emlékiratain. Tevékeny, szereplő élete mindenesetre bővelkedik az érdekes ese­ményekben, Amint halljuk, különösen sok uj és fontos részletet fog tartalmazni annak a szabadságharcra vonatkozó része. E harcban a tábornok úr, mint Nagy Sándor tábornok vezérkarának főnöke, kiváló szerepet vitt. Résztvett a debreceni ütközetben is, amelyet eredeti adatai egészen uj világításba he­lyeznek. — A tüzérségi gyakorlatok a túlsó járásban javában folynak s repkednek az ágyúgolyók az leizárt területen. Mint ily alkalmakkor rendesen, a gyakorló legény­ség között ezúttal is több kisebb-nagyobb baleset adta elő magát. A sebesülteket a katonai kórházban ápolják. — Hire jár, hogy egy barthi földmives tilalmas idő­ben, az őrszemnek figyelmét elkerülve belopódzott a gyakorlat területére s merészségét életével fizette meg. Egy ágyúgolyó összeroncsolta. A hir hivata­losan még nincs megerősítve. S azt hisz­szük, a továbbodás utján lett elforgatva s György István földművesre vonatko­zik, aki tényleg belopódzott a gyakor­lat területére s mikor az ütegeket köze­ledni látta, futva igyekezett menekülni. Futás közben elcsúszott, elbukott s a lábát törte. Odahaza ápolják. A tüzérek egy része a hét folyamán Párkányba és Szentgyörgymezőre lesz beszállásolva. — Halálozás. Egy jól ismert alakja tünt el városunknak. Krotky Vince nyu­galmazott katonai gyógyszerész elhunyt. Szép részvét mellett temették el. Nyu­godjék békében ! — Thausz Ödön itthon. Tegnap váro­sunkba érkezett Thausz József miniszteri tisztviselő és Thausz Elek m. kir. szám­vevőfőhadnagy s Thausz Ödönnel egye­temben szép koszorút helyeztek atyjuk sírjára. A fivérek is rég nem jártak Esz­tergomba, az egyik tizennyolc, a másik huszonegy év után látta viszont szülővá­rosát, amelynek haladásáról igen elisme­rőleg nyilatkoztak. — Tanácsülés. A tanács, amely a holt saisonban s több tagja szabadsága folytán nehezebben verődik össze, csü­törtökön délelőtt hosszabb ülést tartott. Mindenekelőtt átvizsgálták a közkórház költségvetését, amelyet most a törvény­hatósághoz terjesztenek fel. — Tudomá­sul vették Dankó István állami állator­vos szakvéleményét, hogy a város két bikája tenyésztési célokra, alkalmatlan. Elhatározták, hogy az augusztus 14-iki országos vásáron mindakettőt eladják. — Kimondották, hogy a komáromi kerté­szek ezentúl a piacon csak szerdán és szombaton árusíthatnak. — Katonazene. A 76-ik gyalogezred kitűnő zenekara ma a katonai tennis­pályán játszott. Kedélyes piknik-jellegű összejövetel volt ott, amelyen különö­sen ünnepelték a szép Ghiczy-nővéreket, akik hétfőn távoznak s akik a pompás ground leghívebb látogatói voltak. — A gimnázium építése. Az uj gim­názium építése annyira előrehaladt, hogy a buda-utcai részen mát az alapzással dolgoznak. Az alap alapja hatalmas betonjnéteg lesz, hetes keverék betonból, amilyet a Takarékpénztár bérpalotáinál használtak, 153—123 centiméter széles s egy méter magas. Az építkezésnél ál­landóan ott tartózkodik a városi mérnök helyettese: a -műszaki díjnok s az építő bizottság tagjai is gyakran megfordul­nak. —- A szomszédból. A helybeli osztály­mérnökség főnöke kedden egy közigazga­tási szemlére volt Almásfüzitőre meghiva amelyet Komárommegye alispánja ren­delt meg, Meg is jelent a kijelölt helyen és időben, a tárgyalás azonban elmaradt. És volt is reá ok. Mert sem a szemlét vezető alispán, sem a járási főszolgabíró meg nem jelenhetett, ama csekélyke] okból, hogy időközben mind a kettőt felfüggesztették állásától. Nem irigyeljük szomszédjainkat. — Vadászat a szigeteken. A Városi Vadásztársaság idei első vadászatát hol­nap tartja a szigeteken. A vadászok reg­gel 6 órakor találkoznak az Eggenhoffer­féle fatelep előtt, ahonnan csónakokon mennek át a körtvélyesi szigetre. Hogy a kifáradt puskások felüdíthessék magukat, arról a két főintendáns : Etter Ödön és Rudolf István lelkiismeretesen gondos­kodott. Az ebéd 2 órakor a vadászkuny­hónál lesz. A jelentkezett puskások száma — a vendégekkel együtt — meg­közelíti a negyvenet. — Ingatlan-forgalom. Philipp Konrád 9600 forinton megvásárolta a fővá­rosba költöző dr. Lipthay János nyug. tiszti főorvos Jókai-utcai házát. — A Pálmai-ház, a Simor János utcában Lajszky János könyvnyomdatulajdonos birtokába ment át. — A hivatalos Stylus. Biró : Mi lelte kendet Mihály gazda, hogy igy elterült a padlón? Mihály gazda: Hát kérem szeretettel, itt áll irval az idézésben, hogy mára én is „kasonlag a megjelenni tartozok. — Vivóestély lesz megint szeptember 2-an nálunk. Lovas Gyula jónevű vívó­mester és tanítványai rendezik, — még pedig, hogy az élvezet annál nagyobb legyen, táncmulatsággal egybekötve. Lesz tehát alkalmunk ismét gyönyörködni a fővárosik művészi vívásában, kik mel­lett bizonnyára mieink sem fognak szé­gyent vallani. A rendezőség a napokban végleg megalakult és mint előre halljuk, ugyancsak ki fog tenni magáért. Köze­lebb majd bővebben. — A városi költségvetés. A város gazdasági bizottsága tegnap délután tár­gyalta a jövő évi költségvetés-tervezet gazdasági részét s csak jelentéktelenebb módosításokat hozott javaslatba. A ter­vezet a pénzügyi bizottság elé jövő héten kerül s ha szorgalmasan fognak foglalkozni vele, szeptember első felé­ben a képviselőtestület is letárgyalhatja s bekövetkezhetik az a hallatlan eset, hogy Esztergom város 1900. évi költ­ségvetése az őszi rendes megyei köz­gyűlés elé kerül. Oly mesésen hangzik mindez, hogy nem is merjük reményleni. — A kovácspatakból. A polgári osz­tály sok tagja rándult ki tegnap a Ko­vácspatakhoz, hogy megízlelje Schleifer ízletes halfőztét. Ma délután pedig az egyetemi ifjúság jourja töltötte meg két­szer is a csavargőzöst. — Regatta sport. Egy keszthelyi re­gatta vállalat tulajdonosa időzik váro­sunkban abból a célból, hogy e szép sport hiveit egy táborba gyűjtse. Ha kellő számú jelentkező akad, egész csó­nak-parkot hoz ide. Egyelőre a Torna­egyesület-tel tárgyal. — Botrány a Kovácspataknál. A Ko­vácspataknál tegnap este kellemetlen je­lenetek játszódtak le. Egy mulató kom­pánia összetűzött a szomszédos asztal­nál ülő társasággal, a szóváltást üvegdobálás, majd tettlegesség kö­vette. Es a szereplők sajnos, kapatos emberek valának. Csak úgy lehetett szétválasztani az összeharaguodottakat, hogy az igazgató idő előtt csengettetett a propellerre való beszállásra. Áz eset­nek, mint halljuk, lovagias ügyek a folytatásai. A tegnapi skandalum talán meggyőzi a telep vezetőségét a csendőr­őrs szükségességéről, amit eddig hiába hangoztattunk. — Búcsúzás. Farró Gyuri hűségesen leülte a nyolc napot, amit reá sózott a Körmendy-biróság. Ismerős vendége a dutyinak Farró Gyuri, ült már benne egynéhányszor, hol egy kis parázs verekedés, »amolyatén beszámíthatatlan állapotban leledzésc, hol a Forgách-út padján hanyatt fekve való csavar­gás* miatt. Magyar bácsi, a börtönmester, amikor kiereszti a címerest, nem állhatja meg, hogy után* ne szóljon: — No, Isten áldja meg Farró! Reménylem, töb­bet nem látjuk egymást? Farró Gyurka felüti a fejét a szóra s azt kérdi ? — Talán penzióba tetszik menni, — Magyar ur t — A por ellen. A legutóbbi napok­ban, kivált a gimnáziumi építkezés köze­lében, az állandó, sürü porfelhő igazán Szahara-jellegüvé tette városunkat. Di­csérjük a rendőrséget, hogy észre vette ezt s változtatott az öntözés eddigi, cél­talan módján. Most előbb felöntözik az utcát, azután a nedves port lehúzzák, majd újból öntöznek. Csakis igy lehetsé­ges enyhíteni valamit a pormizérián. — Kutyaharapás. Városunk felé igye­kezett tegnap Stelczer Henrik pozsonyi illetőségű napszámos. A táthi uton egy nagy kutya jött vele szemben, egyenesen neki ugrott s erősen megharapta. Mivel a jelek arra mutatnak, hogy az eb ve­szett volt, Stelczert a Pasteur-intézetbe szállítják. — Telepengedélyezés. A delegált bi­zottság csütörtökön tartotta meg a hely­színi szemlét Oltóssy Lajos megyfatele­pén s mivel sem a hatósági személyek, sem a meghívott szomszédok semmi ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom