Esztergom és Vidéke, 1899

1899-01-15 / 5.szám

lenlegi száma : 170. A körnek mult évi bevétele : 824 frt 93 kr., kiadása : 667 frt 48 kr volt s igy a készpénz marad­vány : 157 frt 45 krt tesz ki, amelynek egy része a házalap javára tőkésittetik. A könyvtár 300 művet foglal magában. — A jelentések tudomásul vétele után a közgyűlés a kör elnökévé nagy lelke­sedéssel újból dr. Okányik Lajost vá­lasztotta meg, a tisztikar és a választ­mányt pedig a következő tagokkal töl­tötte be : alelnök lett Oltósy Ferenc és Haller Ferenc, jegyzők; Horák Ede és ifj. Hegedűs József, pénztáros: id. Hegedűs József, könyvtárosok: Kará­csonyi Béla és Polczer Jézsef, házna­gyok : Fricz István és Paulovics Vince. A válaszmány tagjai: Bádi András, Belkovics Ferenc, Erős András, Erős Ádám, Erős József kör., Fricz György, Fricz József, Gere Mihály, Hágen Ambrus, Horváth József, Kapus János, id. Korencsi Lajos, Lint­mayer Gusztáv, Móczik Ignác, Lett An­tal, Plesznik József, Rojcsek Tamás, Schvarc József, Szabó Ferenc, Szal?y István, Tirner János, Török József, Trex­ler Antal, Unger Hugó, Vodicska István és Zibrinyi Márton lettek. — A választások megejtése után a közgyű­lés elhatározta, hogy az aradi vértanuk halálának ezidei 50 éves évfordulóján nagyobb szabású gyászünnepélyt ren­dez. -— A Párkányi „Önkéntes Tűzoltó Egyesület" f. hó 8-án igen jól sikerült mulatságot rendezett Párkányban a » Hun­gária* szálló termeiben. A mulatság mű­kedvelő előadással volt egybekötve, melyről annál is inkább meg kell, hogy emlékezzünk, mert azt oly alapos ké­szültséggel, jó alakítással es dicséretes összhangzattan adták elő, melyet egy kisebb vidéki színtársulat is méltán meg­irigyelhetett volna. Tóth Edének általá­nosan ismert kitűnő népszínműve : a »Falu rossza* került színre. A férfi szereplők mind a tűzoltóság tagjai sorából kerül­tek ki, valamennyien szépen megálltak helyüket. Különösen ki kell emelnünk Kunyik Vincét, ki igen jól személyesí­tette Göndör Sándor nehéz szerepét, sikeréhez hozzájárult jó bariton hangja, melyért számtalan tapssal jutalmazta meg a közönség. Igen jó volt Pozsár András Gonosz Pista komikus szerepé­ben, az egész előadás alatt élénk derült­ség követte sikerült mókáit. Jók voltak még Kósa (Feledi) Horváth (Cserebogár) Bastusz és Tóth a cigányok szerepében, Lelóczky, Dejcze, Dorna és Szabados is dicséretet érdemelnek. A női szereplők mindannyian kitűnően megfeleltek, jó alakításuk folyékony természetes beszéd modoruk alapos készültségről tett tanú­ságot. Németh Róza Bátki Tercsi sze­repében igen jól bevált, Szalma Mari enni való Finom Rózsi volt. Lelóczkyné és Bartuszné nagyban elősegítették az összjátékot. A tágas néző tér zsúfolásig megtelt, a két első sort az intelligentia töltötte be. Az általános megelégedésről a gyakori tapsvihar tett tanúságot. Az elismerés legnagyobb része Steiner Mórt illeti, ki nem kiméivé időt és fáradságot, vezette a próbákat és rendezte az elő­adást. Sajnálattal kell azonban egy kö­rülményt registrálnunk, mely ismét vá­rosunk egyik közintézményre vet szo­morú világot. Méltó megütközést keltett ugyanis, hogy az esztergomi tűzoltóság — dacára, hogy a párkányi kartársaik mulatságaira mindenkor szívélyes meg­hívást kaptak — egyetlen egy taggal sem képviseltette magát a mulatságon. Tűzoltóságunk ez eljárását a legenyhébb kifejezéssel is tapintatlanságnak kell dek­larálnunk. A vész idején a párkányiak mindég kitettek magukért, sőt mint számtalan példa bizonyítja — igen gyak­ran megelőzték a mi tűzoltóinkat s ha párhuzamot vonnánk a két egyesület szervezete és használhatósága felett; úgy félünk, hogy a mérleg a párkányiak javára dőlne el. Mindenesetre nem aján­latos egy körcélt szolgáló egyesületet ily sértő indoleníiával magunkra hara­gítani, mert megeshetik, hogy eszükbe jut vész idején a kölcsönt hasonlóval visszafizetni, a mit ismét csak szegény városunk bánhatna meg. A mulatságon a következő felülfizetések folytak be : Renner Géza 3 frt, Renner Gáspár 2 írt, Neufeld Ignác 50 kr, Putz Ármin 1 frt, Bittér Imre biró 2 frt, Matus Antal biró (Nána) 1 frt, Istvánffy Elemér 3 frt, Dr. Kizcz Oszkár 1 frt, Szekér Gyula 2 frt, Vichor József 3 frt, Singer és Lein­dörfer 2 frt, Tóbiás Zs. 1 frt, Hegedűs Gyula 50 kr, Pozsár N. 10 kr, Rabovszky j Gábor 1 frt, Krízsány András t. biró 30 kr, Németh Ferenc felső 20 kr, Walfisch Ármin 50 kr, Kovács Vince 20 kr, Nagy József 20 kr, Szalma Vince 60 kr, Töl­gyesi István 20 kr, Bőrs Mariska 20 kr, Krizsány Vince 20 kr, Szalma János 10 kr, Nemes J. 20 kr, Tóth Sándor 10 kr, Pásztor Károly 10 kr, Poliák Károly 10 kr, Hirschorn Béla 50 kr, Galgóczi Fe­renc 20 kr, Kecskeméti János (Eszter­gom) 20 kr, Markstein S. 50 kr, Geren­dás N. 20 kr, Sramder (Köbölkút) 40 kr, Nagy János 20 kr, Keszler Béla 20 kr, Várady Károly 20 kr, Deutsch Béla 50 kr, Csernák Imre 20 kr, Párkányi levélhordó 10 kr, Tölgyessy Béla 30 kr, Varkulik János 10 kr, Krausz 50 kr, Muskly Mihály 10 kr, Koruíeld E. 1 frt, Polgár György 1 frt, Orbán Lajos 50 kr, Orbán György 10 kr, Laiszky János (Esztergom) 1 frt, Krizsány János 60 kr, Steiner Mór ifj. 1 frt, összesen harmincöt frt, 90 kr. (—ár) — Uj papválasztás. A helybeli re­formátus lelkészválasztást — mely a jmult december hó 29-én történt, Kádár Gyula és 32 választó társa kérelme foly­tán a tatai ev. ref. egyházmegye köz. igazgatási bírósága megsemmisítette és f. évi január hó 24-ére uj választást ren­delt el, ugyancsak az öt pályázó közül Legnagyobb pártja, mint eddig, — most is Pály Sándor kocsi ref. s. lelkésznek van. — Farsangi estély. Röviden emiitettük már, hogy f. hó 5-én Kéménden Bodnár Gyula földbirtokos úr házában fényes farsangi vigalom volt. Pótlólag halljuk, hogy tánc előtt és tánc alatt oly pazarul kiállított lakomaasztalt állított a hamisí­tatlan vendégszeretet a társaság rendel­kezésére, a minőt a legválogatósabb inyemberek kívánhatnak csak. A szép mulatság tulajdonkép csak másnap dél­után ért véget. A háziasszony és a házi kisasszonyok környezetében levő hölgyek névsora: Etter Gyuláná (Kéménd), Fis­cher Colbriené, Fischer Colbrie Széra (Zeliz), Gerhardt Gusztávné (Budapest), Karácsonyi Lászlóné (Nagy-Peszek), Palu­gyay Mó.rné (Liptó), Sztankay Kálmánné, Sztankay Gizike (Csata), Thuránszky Béláné (Tompa), Winkler Józsefné (De­ménd). — Munkásmozgalom. A tokodi üveg­gyár munkásai felkérték a járási főszol­gabírót, hogy amennyiben a gyár tulaj­donosa munkabérüket folyton leszállítja, hivatalosan intézkedjék. Nem tudjuk, mennyiben alapos a panasz, arról azon­ban elismeréssel kell megemlékeznünk, hogy a munkások érdekükben nem mind­járt a divatos sztrájkhoz fordultak, hanem előbb jogos uton próbálják védeni vélt igazukat. — Balesetek a bányákban. A héten a megyebeli bányákban két komoly bal­eset történt, amelyek egyike halállal végződött. F. hó 14-én este 11 érakor Bartal János bányász a kibányászott szén­tömeg felpolcozása közben észrevette, hogy a fafal bányásznyelven nyög ; va­gyis gyönge, figyelmeztette e körül­ményre társait, akik sietve menekültek, ő azonban helyt maradott. Szerencsét­lenségére, mert a fal megtörött s a sze­gény embert eltemette. Az azonnal elő­hívott mentőknek, akiket a bányamér­nök vezetett, csak 1 órakor sikerült az eltemetettet a romok alul kiszabadítani, de természetesen már csak holttestet találtak. — F. hó 10-én Annavölgyön a Samu-tárnában Kollár Jakab bányászra, amikor a munkások éppen pihenőt tar­tottak, egy hatalmas kőszéntömb zuhant alá, amely karját egészen összezúzta. Ugy látszik, az életbiztonság tekintetében a bányákban a szükséges óvrendszabályo­kat nem igen tartják be, miért is sürgős hatósági intézkedésre van szükség. nehezen tenyész, azért már mint 1 leg­feljebb 2 méteres fiatal fa már a kellő helyre ültetendő, akkor szépen és jól tenyész, de 10 évet igényel fejlődésére, de azután felülmúlja az összes disz- és sorfát és 3Q.0 évig is eltart. Egy méter magas fákat 80 krért darabonként szál­lít Mühle Vilmos Temesvárott. IRODALOM­KÖZGAZDASÁG. X A tulipánfa. (Liliodendron tulipi­fera) jó lehet a legszebb és legfensé­gesebb fa, a mellett oly tiszta mint rit­kán egy másik fa. Levele oly nagy mint a boglárfa levele, de sokkal élénkebb zöld, fénylő és kiváló tiszta; június ha­vában pompás zöld, sárga pettyes virá­got hajt, mely igen hasonlít a tulipán­hoz. Csak egy kellemetlen tulajdonsága van, t. i. az, hogy mint nagyobb fa igen Divatlevél. A farsang köszöbén állunk. Komolyan kell az estélyi, báli, színházi és hang­verseny öltözetekkel foglalkozni. Az elő­kelőség a XVI. Lajos korabeli öltöze­teknek ad előnyt. Kelméjük fehér habos, halványzöld-, égszínkék-, rózsaszín-, sárga­világos, mint volt a dauphine korában. E gyönyörű selyem öltözetek felső része csipke guipure, többé-kevésbé kivágott, a guipure ujjak hosszúak és a karra fe­szültek. A csipke díszítésen drága csa­ládi ékszerekkel, selyem mousseline vi­rágokkal vagy strass kövekkel. Az Ötórai teához egészen uj alakú ka­bátka divik. E kabátkát különböző és különféle aljhoz lehet használni és előre láthatólag mielőbb elhódítja a teret a zubbony elül, melyhez még ma is olyan kitartóan ragaszkodnak hölgyeink. Mert meg kell említeni, hogy e tea kabátok nem a mindennapiak közül valók. Remek XV. Lajos korabeli Ízlésben készült bár­sony kabátkák ezek, melyek remekül fes­tenek a szép kelme mellények felett, olyanok, milyeneket annak idejében az előkelőség viselt, mikor hódolatra járult Madame Pompadour elé. Az értékes gombok és a finom csipke vagy fátyol bodrozat nagyon jól vágnak Össze. Az aljak nagyon hullámosak. A csí­pőn teljesen szűkek, alul pedig elbővül­nek. Ritkán kapcsolódnak hátul, hanem oldalt az előszél mellett, s pedig ennek egyik oldalán van a hasiték, másikon a zseb pánt alatt és ezen többnyire csinos gombok. Az estélyi és báli öltözetekhez legdi­vatosabb crépe de chine; a díszítése bársony rátét és selyem hímzés, mely vegyítve művészi látványt nyújt. Az es­télyi és báli öltözetek leginkább hercegnő szabásban készülnek és a már emiitett díszítéssel nagyon sokba kerülnek. Sze­rencsére divatos finom világosszinü posztó öltözet is estélyekre és bálokra szintén hercegnő szabásban elkészítve prém dí­szítéssel. Ezek kevesebbe jönnek. Készül­nek végre fehér selyem báli öltözetek hímzéssel, csipkézettel és hódprémmel. Az ujjak nagyon szűkek. Legutóbb láttam egy színházi öltözetet rózsaszín selyemből, rózsaszín selyem fátyol elő­inggel és a karokra feszülő csipke ujak­kal. Végül megemlítek pár ujabb látoga­tási kalapot. Ilyen a XV. Lajos kora­beli kis gyöngykalap nagyon felhajlitott oldalán halványkék szallag csokorral, elül rózsafüzérrel. A teljesen apró kék tollakból készült kalapka kék madár­szárnyakkal. De a mi a Ieges-legujabb az a gyopárdisz a kalapokon. A pré­mezetre ragasztják és ott valóban jól festenek. Jelen divatlevéllel hölgyeinknek akar­ván kedveskedni, azt, a Haraszti Károly kiadásában megjelenő »Evszak« cimű, egyik elsőrendű divatlapból vettük át. Az »Évszak« ára negyedévre 1 frt. Meg­rendelhető a kiadóhivatalban. (Budapest. Lipót utca 7 szám*) Constance de Vallée. f Budapesti Napló, az újságírók lapja. Az a tizennyolc magyar újságíró, aki hogy függetlenítse magát minden poli­tikai befolyás és minden vállalkozó tőke nyűge alól, megalapította a maga ere­jéből, minden vállalat mellőzésével a szerkesztőség saját tulajdona gyanánt a Budapesti Napló-t, mesés sikert ért el. A lelkes kis csapat most, harmadfél év leforgása útán a szakadelvü magyar kö­zönségnek legkedveltebb ujságszolgálta­tója lett, A Budapesti Napló szerkesz­tősége, amely csakis addigi munkássá­gára, hirlapirói sikereire hivatkozva és a kezönség szimpátiáira apellálva fogott hozzá bátor vállalkozásához, nem csaló­dott Önbizalmában és nem csalódott a közönségben, amely nagy szeretettel ka­rolta fel ügyét az első perctől fogva. És hogy a közönség se csalódjék benne, arra vállvettve szakadatlan buzgósággal és lelkesedéssel törekszik. A szerkesztő­ség, amelynek belső tagja : Vészi József főszerkesztő, Braun Sándor felelős szer­kesztő, Ábrányi Emil, Balkay Béla, Clair Vilmos, Cerri Gyula, Erős Gyula, Fái Béla, Gergely István, Hajdú Miklós, Holló Márton, Horvát Elemér, Janovics Pál, dr. Kovács Jenő, Latzkó Andor, Lyka Károly, Márkus József, Merkl Adolf Molnár Ferenc, Pékár Gyula, dr. Seltész Adolf, Svább Tivadar, Thury Zoltán napról-napra egész erejét, egész lelkese­dését, összes hirlapirói kvalitásait viszi a harcba. Hűséges szövetségese ebben a külső munkatársak diszes serege, amelyből csak Ágai Adolf, Balogh Pál, Beksics Gusztáv. Bessenyey Ferenc, Bé­kefi Antal, Eötvös Károly, Feszi Géza, Géczy István, dr. Hagara Viktor, dr. Halász Ignác, Kupa Árpád, Lengyel Laura, Malonyai Dezső, Munkácsy Kál­mán, Szabóné-Nogáll Janka, Szana Ta­más, Szántó Kálmán, Tömörkény István és Tutsek Anna neveit emiitjük most. f A khititák kis ázsiai népével, annak történetével és műveltségével foglalkozik egy kis újonnan megjelent füzet. Képek is kisérik a magyarázatot, a Boghar-kői falujabeli díszmenet reliefjei, az őjuki palota nagy sphinxe, ugyané kastély kétfejű sasa, a Gyaur-Kaleszibeli kyklops falak, az emberi műveltség legelső mű­vészi kísérleteivel, két óriásikat lépő kardos alakkal, a kik mennek, mennek a hegy oldalában, óriási sziklaemberek: mozdulatlanok, néptámadások, népelpusz­tulások tanúi, csodálatos alakú kőóriások. Az érdekes műveltség, melynek őrei, immár elpusztult, de hatása beleolvadt a többi népek, az emberiség műveltsé­gébe, s a ki szeretettel mélyed el e raj­zok szemléletébe; finom összekötő szála­kat talál a-régi és a mofiern művészet között. A kis könyv a Nagy Képes Vi­lágtörténet. 8-ik füzete, két ives füzet, tele tanulságos magyarázatokkal és gaz­dag képekben. Egy füzet ára 30 kr, Kap­ható minden hazai könyvkereskedésben. f Az elnyomatás és a szabadsághar­cok kora, Magyarországnak egyik leg­szomorúbb, de a hazafiúi erényekben leggazdagabb korszakát irja le Acsády Ignác, akadémiai tag, abban a legújabb történeti munkájában, mely most teljes kötetben jelent meg, mint az Athenaeum részvénytársaság által kiadott »A Ma­gyar Nemzet Történetet cimü tíz kötetes nagy munkának VII. kötete. Ennek a kötetnek cime, »/. Lipót és József kora, 165J—IJII.K Ez a hetedik kötet az ide­gen uralkodóház idegen udvari politiku­sainak és államférfiainak, hazánk és nem­zetünk önállásának, függetlenségének megszüntetésére irányuló törekvéseit és erőszakos kísérleteit tárgyalja. Végre Bécsben is győzött egy pillanatra a jobb vélemény és elhatározták a végső leszámolást, a hóditó hadiáratot az or­szágokat marcangoló török ellen és Li­pót császár és király néhány kitűnő had­vezérének sikerült a törököt egészen ki­szorítani az országból. Most azonban

Next

/
Oldalképek
Tartalom