Esztergom és Vidéke, 1899

1899-01-15 / 5.szám

lenlegi száma : 170. A körnek mult évi bevétele : 824 frt 93 kr., kiadása : 667 frt 48 kr volt s igy a készpénz maradvány : 157 frt 45 krt tesz ki, amelynek egy része a házalap javára tőkésittetik. A könyvtár 300 művet foglal magában. — A jelentések tudomásul vétele után a közgyűlés a kör elnökévé nagy lelkesedéssel újból dr. Okányik Lajost választotta meg, a tisztikar és a választmányt pedig a következő tagokkal töltötte be : alelnök lett Oltósy Ferenc és Haller Ferenc, jegyzők; Horák Ede és ifj. Hegedűs József, pénztáros: id. Hegedűs József, könyvtárosok: Karácsonyi Béla és Polczer Jézsef, háznagyok : Fricz István és Paulovics Vince. A válaszmány tagjai: Bádi András, Belkovics Ferenc, Erős András, Erős Ádám, Erős József kör., Fricz György, Fricz József, Gere Mihály, Hágen Ambrus, Horváth József, Kapus János, id. Korencsi Lajos, Lintmayer Gusztáv, Móczik Ignác, Lett Antal, Plesznik József, Rojcsek Tamás, Schvarc József, Szabó Ferenc, Szal?y István, Tirner János, Török József, Trexler Antal, Unger Hugó, Vodicska István és Zibrinyi Márton lettek. — A választások megejtése után a közgyűlés elhatározta, hogy az aradi vértanuk halálának ezidei 50 éves évfordulóján nagyobb szabású gyászünnepélyt rendez. -— A Párkányi „Önkéntes Tűzoltó Egyesület" f. hó 8-án igen jól sikerült mulatságot rendezett Párkányban a » Hungária* szálló termeiben. A mulatság műkedvelő előadással volt egybekötve, melyről annál is inkább meg kell, hogy emlékezzünk, mert azt oly alapos készültséggel, jó alakítással es dicséretes összhangzattan adták elő, melyet egy kisebb vidéki színtársulat is méltán megirigyelhetett volna. Tóth Edének általánosan ismert kitűnő népszínműve : a »Falu rossza* került színre. A férfi szereplők mind a tűzoltóság tagjai sorából kerültek ki, valamennyien szépen megálltak helyüket. Különösen ki kell emelnünk Kunyik Vincét, ki igen jól személyesítette Göndör Sándor nehéz szerepét, sikeréhez hozzájárult jó bariton hangja, melyért számtalan tapssal jutalmazta meg a közönség. Igen jó volt Pozsár András Gonosz Pista komikus szerepében, az egész előadás alatt élénk derültség követte sikerült mókáit. Jók voltak még Kósa (Feledi) Horváth (Cserebogár) Bastusz és Tóth a cigányok szerepében, Lelóczky, Dejcze, Dorna és Szabados is dicséretet érdemelnek. A női szereplők mindannyian kitűnően megfeleltek, jó alakításuk folyékony természetes beszéd modoruk alapos készültségről tett tanúságot. Németh Róza Bátki Tercsi szerepében igen jól bevált, Szalma Mari enni való Finom Rózsi volt. Lelóczkyné és Bartuszné nagyban elősegítették az összjátékot. A tágas néző tér zsúfolásig megtelt, a két első sort az intelligentia töltötte be. Az általános megelégedésről a gyakori tapsvihar tett tanúságot. Az elismerés legnagyobb része Steiner Mórt illeti, ki nem kiméivé időt és fáradságot, vezette a próbákat és rendezte az előadást. Sajnálattal kell azonban egy körülményt registrálnunk, mely ismét városunk egyik közintézményre vet szomorú világot. Méltó megütközést keltett ugyanis, hogy az esztergomi tűzoltóság — dacára, hogy a párkányi kartársaik mulatságaira mindenkor szívélyes meghívást kaptak — egyetlen egy taggal sem képviseltette magát a mulatságon. Tűzoltóságunk ez eljárását a legenyhébb kifejezéssel is tapintatlanságnak kell deklarálnunk. A vész idején a párkányiak mindég kitettek magukért, sőt mint számtalan példa bizonyítja — igen gyakran megelőzték a mi tűzoltóinkat s ha párhuzamot vonnánk a két egyesület szervezete és használhatósága felett; úgy félünk, hogy a mérleg a párkányiak javára dőlne el. Mindenesetre nem ajánlatos egy körcélt szolgáló egyesületet ily sértő indoleníiával magunkra haragítani, mert megeshetik, hogy eszükbe jut vész idején a kölcsönt hasonlóval visszafizetni, a mit ismét csak szegény városunk bánhatna meg. A mulatságon a következő felülfizetések folytak be : Renner Géza 3 frt, Renner Gáspár 2 írt, Neufeld Ignác 50 kr, Putz Ármin 1 frt, Bittér Imre biró 2 frt, Matus Antal biró (Nána) 1 frt, Istvánffy Elemér 3 frt, Dr. Kizcz Oszkár 1 frt, Szekér Gyula 2 frt, Vichor József 3 frt, Singer és Leindörfer 2 frt, Tóbiás Zs. 1 frt, Hegedűs Gyula 50 kr, Pozsár N. 10 kr, Rabovszky j Gábor 1 frt, Krízsány András t. biró 30 kr, Németh Ferenc felső 20 kr, Walfisch Ármin 50 kr, Kovács Vince 20 kr, Nagy József 20 kr, Szalma Vince 60 kr, Tölgyesi István 20 kr, Bőrs Mariska 20 kr, Krizsány Vince 20 kr, Szalma János 10 kr, Nemes J. 20 kr, Tóth Sándor 10 kr, Pásztor Károly 10 kr, Poliák Károly 10 kr, Hirschorn Béla 50 kr, Galgóczi Ferenc 20 kr, Kecskeméti János (Esztergom) 20 kr, Markstein S. 50 kr, Gerendás N. 20 kr, Sramder (Köbölkút) 40 kr, Nagy János 20 kr, Keszler Béla 20 kr, Várady Károly 20 kr, Deutsch Béla 50 kr, Csernák Imre 20 kr, Párkányi levélhordó 10 kr, Tölgyessy Béla 30 kr, Varkulik János 10 kr, Krausz 50 kr, Muskly Mihály 10 kr, Koruíeld E. 1 frt, Polgár György 1 frt, Orbán Lajos 50 kr, Orbán György 10 kr, Laiszky János (Esztergom) 1 frt, Krizsány János 60 kr, Steiner Mór ifj. 1 frt, összesen harmincöt frt, 90 kr. (—ár) — Uj papválasztás. A helybeli református lelkészválasztást — mely a jmult december hó 29-én történt, Kádár Gyula és 32 választó társa kérelme folytán a tatai ev. ref. egyházmegye köz. igazgatási bírósága megsemmisítette és f. évi január hó 24-ére uj választást rendelt el, ugyancsak az öt pályázó közül Legnagyobb pártja, mint eddig, — most is Pály Sándor kocsi ref. s. lelkésznek van. — Farsangi estély. Röviden emiitettük már, hogy f. hó 5-én Kéménden Bodnár Gyula földbirtokos úr házában fényes farsangi vigalom volt. Pótlólag halljuk, hogy tánc előtt és tánc alatt oly pazarul kiállított lakomaasztalt állított a hamisítatlan vendégszeretet a társaság rendelkezésére, a minőt a legválogatósabb inyemberek kívánhatnak csak. A szép mulatság tulajdonkép csak másnap délután ért véget. A háziasszony és a házi kisasszonyok környezetében levő hölgyek névsora: Etter Gyuláná (Kéménd), Fischer Colbriené, Fischer Colbrie Széra (Zeliz), Gerhardt Gusztávné (Budapest), Karácsonyi Lászlóné (Nagy-Peszek), Palugyay Mó.rné (Liptó), Sztankay Kálmánné, Sztankay Gizike (Csata), Thuránszky Béláné (Tompa), Winkler Józsefné (Deménd). — Munkásmozgalom. A tokodi üveggyár munkásai felkérték a járási főszolgabírót, hogy amennyiben a gyár tulajdonosa munkabérüket folyton leszállítja, hivatalosan intézkedjék. Nem tudjuk, mennyiben alapos a panasz, arról azonban elismeréssel kell megemlékeznünk, hogy a munkások érdekükben nem mindjárt a divatos sztrájkhoz fordultak, hanem előbb jogos uton próbálják védeni vélt igazukat. — Balesetek a bányákban. A héten a megyebeli bányákban két komoly baleset történt, amelyek egyike halállal végződött. F. hó 14-én este 11 érakor Bartal János bányász a kibányászott széntömeg felpolcozása közben észrevette, hogy a fafal bányásznyelven nyög ; vagyis gyönge, figyelmeztette e körülményre társait, akik sietve menekültek, ő azonban helyt maradott. Szerencsétlenségére, mert a fal megtörött s a szegény embert eltemette. Az azonnal előhívott mentőknek, akiket a bányamérnök vezetett, csak 1 órakor sikerült az eltemetettet a romok alul kiszabadítani, de természetesen már csak holttestet találtak. — F. hó 10-én Annavölgyön a Samu-tárnában Kollár Jakab bányászra, amikor a munkások éppen pihenőt tartottak, egy hatalmas kőszéntömb zuhant alá, amely karját egészen összezúzta. Ugy látszik, az életbiztonság tekintetében a bányákban a szükséges óvrendszabályokat nem igen tartják be, miért is sürgős hatósági intézkedésre van szükség. nehezen tenyész, azért már mint 1 legfeljebb 2 méteres fiatal fa már a kellő helyre ültetendő, akkor szépen és jól tenyész, de 10 évet igényel fejlődésére, de azután felülmúlja az összes disz- és sorfát és 3Q.0 évig is eltart. Egy méter magas fákat 80 krért darabonként szállít Mühle Vilmos Temesvárott. IRODALOMKÖZGAZDASÁG. X A tulipánfa. (Liliodendron tulipifera) jó lehet a legszebb és legfenségesebb fa, a mellett oly tiszta mint ritkán egy másik fa. Levele oly nagy mint a boglárfa levele, de sokkal élénkebb zöld, fénylő és kiváló tiszta; június havában pompás zöld, sárga pettyes virágot hajt, mely igen hasonlít a tulipánhoz. Csak egy kellemetlen tulajdonsága van, t. i. az, hogy mint nagyobb fa igen Divatlevél. A farsang köszöbén állunk. Komolyan kell az estélyi, báli, színházi és hangverseny öltözetekkel foglalkozni. Az előkelőség a XVI. Lajos korabeli öltözeteknek ad előnyt. Kelméjük fehér habos, halványzöld-, égszínkék-, rózsaszín-, sárgavilágos, mint volt a dauphine korában. E gyönyörű selyem öltözetek felső része csipke guipure, többé-kevésbé kivágott, a guipure ujjak hosszúak és a karra feszültek. A csipke díszítésen drága családi ékszerekkel, selyem mousseline virágokkal vagy strass kövekkel. Az Ötórai teához egészen uj alakú kabátka divik. E kabátkát különböző és különféle aljhoz lehet használni és előre láthatólag mielőbb elhódítja a teret a zubbony elül, melyhez még ma is olyan kitartóan ragaszkodnak hölgyeink. Mert meg kell említeni, hogy e tea kabátok nem a mindennapiak közül valók. Remek XV. Lajos korabeli Ízlésben készült bársony kabátkák ezek, melyek remekül festenek a szép kelme mellények felett, olyanok, milyeneket annak idejében az előkelőség viselt, mikor hódolatra járult Madame Pompadour elé. Az értékes gombok és a finom csipke vagy fátyol bodrozat nagyon jól vágnak Össze. Az aljak nagyon hullámosak. A csípőn teljesen szűkek, alul pedig elbővülnek. Ritkán kapcsolódnak hátul, hanem oldalt az előszél mellett, s pedig ennek egyik oldalán van a hasiték, másikon a zseb pánt alatt és ezen többnyire csinos gombok. Az estélyi és báli öltözetekhez legdivatosabb crépe de chine; a díszítése bársony rátét és selyem hímzés, mely vegyítve művészi látványt nyújt. Az estélyi és báli öltözetek leginkább hercegnő szabásban készülnek és a már emiitett díszítéssel nagyon sokba kerülnek. Szerencsére divatos finom világosszinü posztó öltözet is estélyekre és bálokra szintén hercegnő szabásban elkészítve prém díszítéssel. Ezek kevesebbe jönnek. Készülnek végre fehér selyem báli öltözetek hímzéssel, csipkézettel és hódprémmel. Az ujjak nagyon szűkek. Legutóbb láttam egy színházi öltözetet rózsaszín selyemből, rózsaszín selyem fátyol előinggel és a karokra feszülő csipke ujakkal. Végül megemlítek pár ujabb látogatási kalapot. Ilyen a XV. Lajos korabeli kis gyöngykalap nagyon felhajlitott oldalán halványkék szallag csokorral, elül rózsafüzérrel. A teljesen apró kék tollakból készült kalapka kék madárszárnyakkal. De a mi a Ieges-legujabb az a gyopárdisz a kalapokon. A prémezetre ragasztják és ott valóban jól festenek. Jelen divatlevéllel hölgyeinknek akarván kedveskedni, azt, a Haraszti Károly kiadásában megjelenő »Evszak« cimű, egyik elsőrendű divatlapból vettük át. Az »Évszak« ára negyedévre 1 frt. Megrendelhető a kiadóhivatalban. (Budapest. Lipót utca 7 szám*) Constance de Vallée. f Budapesti Napló, az újságírók lapja. Az a tizennyolc magyar újságíró, aki hogy függetlenítse magát minden politikai befolyás és minden vállalkozó tőke nyűge alól, megalapította a maga erejéből, minden vállalat mellőzésével a szerkesztőség saját tulajdona gyanánt a Budapesti Napló-t, mesés sikert ért el. A lelkes kis csapat most, harmadfél év leforgása útán a szakadelvü magyar közönségnek legkedveltebb ujságszolgáltatója lett, A Budapesti Napló szerkesztősége, amely csakis addigi munkásságára, hirlapirói sikereire hivatkozva és a kezönség szimpátiáira apellálva fogott hozzá bátor vállalkozásához, nem csalódott Önbizalmában és nem csalódott a közönségben, amely nagy szeretettel karolta fel ügyét az első perctől fogva. És hogy a közönség se csalódjék benne, arra vállvettve szakadatlan buzgósággal és lelkesedéssel törekszik. A szerkesztőség, amelynek belső tagja : Vészi József főszerkesztő, Braun Sándor felelős szerkesztő, Ábrányi Emil, Balkay Béla, Clair Vilmos, Cerri Gyula, Erős Gyula, Fái Béla, Gergely István, Hajdú Miklós, Holló Márton, Horvát Elemér, Janovics Pál, dr. Kovács Jenő, Latzkó Andor, Lyka Károly, Márkus József, Merkl Adolf Molnár Ferenc, Pékár Gyula, dr. Seltész Adolf, Svább Tivadar, Thury Zoltán napról-napra egész erejét, egész lelkesedését, összes hirlapirói kvalitásait viszi a harcba. Hűséges szövetségese ebben a külső munkatársak diszes serege, amelyből csak Ágai Adolf, Balogh Pál, Beksics Gusztáv. Bessenyey Ferenc, Békefi Antal, Eötvös Károly, Feszi Géza, Géczy István, dr. Hagara Viktor, dr. Halász Ignác, Kupa Árpád, Lengyel Laura, Malonyai Dezső, Munkácsy Kálmán, Szabóné-Nogáll Janka, Szana Tamás, Szántó Kálmán, Tömörkény István és Tutsek Anna neveit emiitjük most. f A khititák kis ázsiai népével, annak történetével és műveltségével foglalkozik egy kis újonnan megjelent füzet. Képek is kisérik a magyarázatot, a Boghar-kői falujabeli díszmenet reliefjei, az őjuki palota nagy sphinxe, ugyané kastély kétfejű sasa, a Gyaur-Kaleszibeli kyklops falak, az emberi műveltség legelső művészi kísérleteivel, két óriásikat lépő kardos alakkal, a kik mennek, mennek a hegy oldalában, óriási sziklaemberek: mozdulatlanok, néptámadások, népelpusztulások tanúi, csodálatos alakú kőóriások. Az érdekes műveltség, melynek őrei, immár elpusztult, de hatása beleolvadt a többi népek, az emberiség műveltségébe, s a ki szeretettel mélyed el e rajzok szemléletébe; finom összekötő szálakat talál a-régi és a mofiern művészet között. A kis könyv a Nagy Képes Világtörténet. 8-ik füzete, két ives füzet, tele tanulságos magyarázatokkal és gazdag képekben. Egy füzet ára 30 kr, Kapható minden hazai könyvkereskedésben. f Az elnyomatás és a szabadságharcok kora, Magyarországnak egyik legszomorúbb, de a hazafiúi erényekben leggazdagabb korszakát irja le Acsády Ignác, akadémiai tag, abban a legújabb történeti munkájában, mely most teljes kötetben jelent meg, mint az Athenaeum részvénytársaság által kiadott »A Magyar Nemzet Történetet cimü tíz kötetes nagy munkának VII. kötete. Ennek a kötetnek cime, »/. Lipót és József kora, 165J—IJII.K Ez a hetedik kötet az idegen uralkodóház idegen udvari politikusainak és államférfiainak, hazánk és nemzetünk önállásának, függetlenségének megszüntetésére irányuló törekvéseit és erőszakos kísérleteit tárgyalja. Végre Bécsben is győzött egy pillanatra a jobb vélemény és elhatározták a végső leszámolást, a hóditó hadiáratot az országokat marcangoló török ellen és Lipót császár és király néhány kitűnő hadvezérének sikerült a törököt egészen kiszorítani az országból. Most azonban