Esztergom és Vidéke, 1899

1899-06-11 / 47.szám

A kisdedóvóno és a szülök. Irta: Számord Ignác. A magyar embernek úgyszólván a természetében gyökeredzik a közönyösség a nemzet közművelődésének előmozdítására szolgáló intézmények iránt. De talán leginkább észrevehető a közönyösség a kisdedóvás szent ügye körül. A jég megtörésén első sorban a kisdedóvónőnek kell iparkodni s helyette a lelkesedést felindítani. Ezt úgy éri el, ha a szülőkkel megkedvelteti a kisdedóvóintézetet. A kisdedóvóda a szülői háznak, az óvónő a szülőknek helyettese, az óvónőnek tehát folytonos érintkezésben kell lennie a szülőkkel, hogy az érintkezés őket közös, összhangzó tevékenységre, egymás iránt való bizalomra bírja. A gyermekek beiratása alkalmával az óvónő iparkodjék a szülőket nyájas, barátságos modorával megnyerni; leereszkedőleg beszélgessen a szegényebbekkel is, világosítsa fel őket a kisdedóvás nagy hasznáról. Később is, ha a szülők gyermekeiket az óvóba hozzák, szivesen fogadja s vezesse be őket, hadd lássák az ottan uralkodó rendet. Bárhol nyílik alkalma a kisdedóvónőnek a szülőkkel való érintkezésre, az óvodában, vagy midőn meglátogatja őket, egy-egy jó tanácscsal szolgáljon nekik, melyből helyes nevelési elvet sajátíthatnak el. Ne legyen az órónő rideg, vagy éppen nyers, mert a szülő biztosra veszi, hogy ha vele szemben nyers, gyermekével durva lesz. Azonban minden szerénysége mellett se engedjen meg olyasmit, ami tekintélyét csorbíthatná, vagy ami őt állásában és személyében sérthetné; ha ilyesmi történik vele, szerezzen magának elégtételt felettes hatóságánál. Az óvoda csak ott virágozhatik, hol a nép barátja, ez pedig oly óvodának barátja, melynek vezetőjét szereti. A szülőket a gyermekek által nyerje meg, a hány gyermek van az óvodában, annyi fonal fűzi össze az óvónőt a szülőkkel. Ragadja meg a kisdedóvónő az alkalmat, hogy minél gyakrabban érintkezhessek a szülőkkel s táplálja bennök a >Lásd, ez a teljes emberi élet itala. Van benne fájdalom, de gyógyító fájdalom, mely egészséget és örömöket fakaszt. Jöjj el naponként erre a helyre s a kelyhet mindig színültig fogod találni. Igyál belőle s a pessimismusodból kigyógyulsz.* »Te kínálsz meg vele?* iNem barátom, nekem távoznom kell Keletre, hogy nagy mestered tanai ellen küzdjek. Neked nincs többé rám szükséged. Belőled az egészséges, termékeny optimizmus apostola válik. Fogd ezt a kelyhet s gondosan őrizd meg e kedves, szép órák emlékéül, melyeket együtt töltöttünk. Isten veled!* Saki-mimi szomorúan és mélyen elgondolkozva maradt magára a zafirkehelylyel kezében. Anynyira el volt mélyedve, hogy felfordítva tartotta s a drága folyadék utolsó maradványa a rét mohái és füvei közé ömlött ki. Másnap mindazon helyeken, hova a folyadékból egy cseppecske hullott: egy egy tárnics nőtt, mely zafirszinü virágkelyhét az emberek bámulatára és egészségére bontotta ki. S e naptól kezdve a hegyeken mindenütt, a hova emberi szemekből az öröm, vagy bánat egy könyny-csepje hullott, a tárnics nő; zafir kehely ben kínálja az embereknek a leggyógyhatásúbb italt, mely keserűsége által az örömöt tartósabbá és becsesebbé teszi. Máté Pál. kisdedóvás ügye iránt való szeretet. Látogassa meg a plébánost, a tanítót, a község elöljáróit, továbbá az előkelő családokat. Ezáltal a szülőknek támogatását biztosithatja az intézet részére, de látogatásai jól megfontoltak legyenek, hogy erkölcsi életéhez gyanú ne férkőzzék. Az óvónő megnyerheti a szülőket a kisdedóvás ügyének, ha pontosan, lelkiismeretesen jár el kötelességének teljesítésében ; de éleszti a szülők érdeklődését az óvónő igazságossága, részrehajlatlansága, ha nemcsak a gazdagabb esaládok gyermekeit részesiti kiváló gondozásban, hanem a szegény kisdedeket is, kik leginkább íászorulnak szeretetére és gondos ápolására. Megnyerheti a kisdedóvónő a szülőket, ha újévkor, vagy nevüknapja alkalmára egy kedves kis verset taníttat be a gyermekekkel, vagy ha az óvodai foglalkozások közben készitett egyszerű kis kézimunkákat, mint a gyermekek igyekvésének eredményét, munkájuknak gyümölcsét, hazaküldi a szülőknek ajándékul. A szülők érdeklődését jól rendezett gyermekünnepségekkel is fokozhatja a kisdedóvóno. A karácsonyfa ajándékainak szétosztásából s a kis Jézus jászola előtt mondott rövid párbeszédből, énekből álló karácsonyi ünnepség a gyermekek szivének nemesítésén kivül mily benső meghatottságot kelt a szülőkbeu s mennyire lelkesíti őket az óvoda pártolására! Mily mosolygó, mily kedves kép tárul a szülők elé az ártatlanság paradicsomából a karácsonyi ünnepségeken!.. Az anyák, sőt a férfiak szemében is a meghatottság könnyei látszanak s e könnyek hangosan beszélnek az óvoda nemesítő hatásáról. Ünnepséget május hónapban, a szabad udvaron is rendezhet az óvónő s erre a szülőket is hivja meg, de ne legyen ez vizsgálat, mert vizsgálatot tartani az óvodában nem szabad. Midőn itt az óvodai ünnepségeknek ily nagy fontosságot tulajdonítunk, el nem mulaszthatjuk az óvónőt arra figyelmeztetni, hogy az ünnepségeket ne rendezze feltűnési vágyból, ne készüljön azokra heteken, sőt hónapokon át. Sok intézet termeinek falait az egész éven keresztül a por vastagon lepi, a pók hálójával beszövi, de az ünnepségek alkalmával tiszták, sőt virágok, koszorúk, képek ékesítik. A gyermekek nyakra-főre magolják a sok szavalmányt, párbeszédet, melyek között néha előfordul a Szózat, a Hymnus ; egész színdarabot — mint pl. az egyik óvóintézetben a Hófehérkét — adnak elő. Ezenkívül gyári módra készül a sok alaki munka, melyeknek nagy részét ugyan az óvónő csinálja, de azért úgy szerepelnek e kézimunkák, mint a kisdedek ügyességének eredménye s igy az óvónő hazugságra is szoktatja a gyermekeket. Ismételve intjük az óvónőket, ne tartsák az ünnepséget feltűnési vágyból, hanem arra törekedjenek, hogy a szülőket meggyőzzék gyermekeiknek testi és értelmi gondos ápolásáról, hogy minél jobban megszeressék a kisdedóvás intézményét. Az ünnepség nem cél, hanem eszköz legyen a szülők érdeklődésének felkeltésére és az óvoda számos kedvességének feltüntetésére. Kezdődjék imával, hadd épüljenek a felnőttek azon a megható látványon, midőn az ártatlan gyermeksereg buzgón imádkozik. Vigyázzon a kisdedóvónő, hogy az ily ünnepségeken a gyermekeket hosszadalmas szavalmányokkal meg ne erőltesse, csoportonkint felváltva vegye igénybe őket. Ily eljárással sikerülni íog az óvónőnek a kisdedóvás üdvös intézménye iránt a jóakaró buzgalmat erősíteni a szülőkben. UHU nz ZEFS HEH ZEHÜZZ _ Esztergom, június 10. Heti krónika. A Lőrinc-utca uj aszfaltján Bolyongani most élvezet, Ki egy pár cipőt el nem nyűtt ott, Az udvarképes nem lehet. A vén Szigetnek már lefújtak, Széchenyi-tér is odajut. Csak egy séta van Esztergomban A Lőrinc-ut, a Lőrinc-ut. A »Koroná«-tól Pollákékig Hőditva jár a sok legény; A keztyüjük, az citromsárga, Legalább annak néztem én ! Az ingallérjuk vagy négy ujjnyi, Galambszin szürke a kaput, Igy látja őket füstöt fújni: A Lőrinc-ut, a Lőrinc-ut. Es ottan, hol ők járnak, kelnek, A levegő is óh, be más, Orgona-szagot hord a szárnyán, Mert nálunk ez már igy szokás. Abban úszik az E. T. R. T., Abban a sziv is, hogyha tud Es attól válik mámorossá A Lőrinc-ut, a Lőrinc-ut. S ha jő a gazolin órája,' Fényét szelíden hintve el, Az ember itt a Lőrinc-utcán Szépséges asszonyokra lel. Otthon eléghet mind a rántás, Nem baj, a tej ha összefut . . . Hogy hóditnak, hadd lássa őket A Lőrinc-ut, a Lőrinc-ut! Krónikás. — Június 8. Harminckét esztendő folyt le azóta, hogy dicsőségesen uralkodó apostoli királyunk felkent fejére szent koronánk íeltétetett. Csütörtökön volt évfordulója ennek ajjtörténelmi nevezetességű napnak, ünnepelte a kiegyezés nagy müvét követő nagy aktus emlékét benső Örömmel, igaz lelkesedéssel az egész magyar nemzet, mely bizalommal tekint alkotmányát óvó-védő koronás királya felé és rajongó szeretettel köszönti dicső fejedelmét, akines szive együtt érez a nemzetével. Elmondtuk e napon, idézve a nemzeti koszorús szavait: Lelje népe boldogságán örömét! A Bazilikában hálaadó istentisztelet volt, az iskolákban ünnepségek s előadásszünet. A középületeken azonban egyáltalán hiányzott a nemzeti lobogó. — Fehér Ipoly városunkban. Fehér Ipoly pannonhalmi főapát, aki tudvalevőleg most végzi szokásos évi körútját az országban levő bencés székházakban, a tegnap délutáni bécsi hajóval Komáromból városunkba érkezett. Az agenciánál a helybeli székház tagjai fogadták. A főpap már a tegnapi nap folyamán a tanári kar több tagját felkereste lakásán s ma folytatta e szokásos látogatásokat. Kíséretében van: Kemény (Kutzmann) Fülöp főapáti titkár, aki városunkban is tanárkodott. A magas vendég hétfőn távozik körünkből. Itt emiitjük meg. hogy a város nevében ma Kollár Károly polgármesterhelyettes és dr. Földváry István főügyész tisztelgett a főapátnál, aki a legnagyobb örömét fejezte ki, hogy a gimnázium újjáépítésének ügye végre dűlőre jutott. — Házi ezredünk kitüntetése. Röviden megemlítettük már, hogy a király, a június 6-iki szemle után, amelyet háziezredünk fölött tartott, kiváló megelégedését fejezte ki. A szemle lefolyásáról bécsi levelezőnk a következőket írja . . . A szemle a Práterben a Krieau-ban folyt le s megjelentek a legfőbb hadúron kívül a tábornoki és törzstisztikar tagjai igen nagy számban, ott volt Ottó főherceg, altábornagy is, az új lovassági-divizionárius. A király először — taktikai gyakorlatokból — a negyedik zászlóaljat vizsgálta meg, amely Jovesco János őrnagy vezérlete alatt áll. Majd lovag Schweiczer ezredparancsnok vezetése alatt harcászati gyakorlat következett: két zászlóalj egy harmadik ellen. Ennek befejeztével az uralkodó, aki igen nagy érdeklődéssel kisérte a gyakorlat minden fázisát, az ezred frontja elé rendelte a tisztikart s igy szólt hozzájuk: — Uraim ! Örömmel konstatálom, hogy az ezred ma, éppúgy mint minden eddigi alkalomnál, amikor látni alkalmam volt, minden tekintetben, úgy a megjelenésben, magatartásban, a ruházkodás rendességében, valamint a kiképzésben, kitartásban és fegyelemben kifogástalan volt. A zárt menetelés, a harcászati gyakorlatnak és a csapatoknak vezetése nagyon megörvendeztetett. Mikor távozott, a király magyarul mondotta, a legénységhez fordulva: — Igen jó volt; nagyon meg voltam elégedve. A defilé után mondotta még Schweitzer lovagnak : — A defilé is nagyon jól sikerült; minden tekintetben ki voltam elégítve! Az ezredet az elért sikerért minden oldalról üdvözölték. Városunk is nagy örömmel vette a hirt. A legnagyobb Öröm természetesen a Heumarkt-kaszárnyában volt, ahol a királyi elismerésre vonatkozó ezredparancsot aranyos keretben örökítették meg és a legénységnek két napi szabadságot adtak. Itt emiitjük meg, hogy Spitzer Henrik első osztályú százados a tényleges szolgálatból kilépett, amig Syposs Zoltán főhadnagy, saját kérelmére, a honvédségséghez helyeztetett át. — Személyi hir. Gróf Zichy Géza, a kesztölci vadászterület bérlője, hosszabb tartózkodásra ottani vadászházába érkezett. — Kitüntetés. A pápa Kollányi Ferenc múzeumi őrt címzetes pápai kamarássá nevezte ki. — Harminc év multán. Annak az érdekes találkozásnak, amelyet a helybeli főgimnáziumban az 1869-ik évben érettségi vizsgát tett egykori iskolatársak rendeznek, már elkészült a programmja s a rendezőség megküldte az érdekelteknek. A programm következőképen hangzik: »i. Folyó évi július hó 5-én este 7—8 óra között találkozás és viszontlátás az esztergomi > Fürdőszálloda* kerthelyiségében (kedvezőtlen idő esetén az emeleti teremben), a hol 8 órakor közös vacsora Ieend. 2. Másnap, július 6-án d. e. 9 órakor hálaadó mise a barátok templomában (a diákmisék helyén, amikor az elhunyt iskolatársakért is imákat mondunk.) 3. Mise után üdvözlése a még életben levő egykori tanárainknak a bencések székházában. 4. Az ez utáni időt az ebédig az iskolatársak látogatások tételére s a régi ifjúkori emlékek helyeinek megtekintésére használhatják fel. 5. Déli 1 órakor kirándulás a helyi csavargőzőssel a gyönyörű fekvésű közeli Kovács-patakhoz, ahol az egykori iskolacársak tanáraikkal közös bankett-re jönnek össze. 6. Ebéd után a Kovács-patak kies környékének megszemlélése, közben a felejthetetlen ifjúkori emlékek fölelevenitése. 7. Ugyanott búcsúzás. Kedvezőtlen idő esetén a Kovács-pataki kirándulás elmarad s a bankettet a Fürdő-szálloda nagy termében tartjuk meg. A szállás iránt a világiak forduljanak Szmatlik Antal társunkhoz, ki a jelentkezők részére szállásról gondoskodni fog. Az egyháziak a Szemináriumban lesznek elhelyezve. Örömmel értesítjük társainkat, hogy Ő Eminentiája Vaszary Kolos, bibiros, hercegprímás, esztergomi érsek ur, volt osztályfőnökünk — ki a megjelenésben sajnálatunkra akadályozva van — a 30 éves találkozó emlékére, s annak megörökítése 2000 korona alapítványt tett az esztergomi főgimnáziumnál létesítendő tápintézet javára. Kelt Esztergomban, 1899, június hó 8-án. A boldog viszontlátásra ! A rendező bizottság. Az érdekes találkozóra megjelenésüket eddig megígérték : Benes János kir. törvényszéki hivatalnok Pozsonyban, dr. Berényi (Berger) Gyula orvos Esztergomban, Bergmann József pazmaneumi vicerektor Bécsben, Bincsik Pál főszolgabíró Pozsonyban, Biró Zsigmond az I. hazai Takarékpénztár vezértitkára Budapesten, Bobóczky József, kórházgondnok Nagy-Tapolcányban, Donáth Szilárd ügyvéd Nagy-Maroson, Farkas Lajos kir. törvényszéki biró Komáromban. Flock Jakab plébános Bakán (Pozsony m.), Hoffmann Ferenc városi tanácsnok Esztergomban. Krajcsovics Lajos püspöki gazdatiszt Radosnán (Nyitra m.), Kropácsi Jenő ügyvéd Nagy-Tapolcsányban, László István kanonok plébános Istensegits (Bukovina), Lőrinc János