Esztergom és Vidéke, 1899

1899-03-30 / 26.szám

•eredménye ezuttel is teljesen kielégítő, sőt kedvezőbb az eddigieknél is, amenyiben a szövetkezet tavaly százötvenöt hekto­liter borral többet adott el, mint a meg­előző évben. S igy a jelenlegi gondos, szakszerű vezetés mellett biztos a kilá­tás arra nézve, hogy a részvényesek, akik az elmúlt nehéz időkben már rezignáltak, nemcsak mint a jelenben, be­fektetett tőkéjük tisztességes kamatát élvezik, de a tőke is meg fog sokszoro­sódni, ami könnyen bekövetkezhetik, mihelyt a régi adósság még fenálló része is törlesztődik. A közgyűlésen igen figyelemreméltó volt Wimmer Ferenc vezérigazgató nagy tetszéssel és helyesléssel fogadott jelen­tésének két passzusa: a hamisított és a kénporozott szőlőből készült borokról. A jelenté- e része igy hargzott: Esztergom és vidékén állandóan több ezer hektoliter volt a műbőrökből berak­tározva, mert ha egy kis eladó ilyen muborgyárnál próbára i—2 hektolitert rendelt, kapott helyette io—20 hektoli­tert, elfogyasztás után fizetendő határidő­vel io—15 frt hekto-árban. Az ilyen ver­senynyel szemben a tömegesen fogyasztó kiseladókat természetesen nem tarthat­tuk meg. Hála az uj bortörvénynek, még inkább c törvény szigorú végrehajtásá­nak, az egészségtelen verseny egyelőre — remény éljük azonban, hogy hosszabb időre is — megszűnt, mivel ugy a ter­melő közönség, mint a szolid kereske­delem előnyeit — ha az eddig tapasz­talt jelek nem csalnak — mihamarabb élvezni fogja. A idei eladásainkat jó minőségű borok­kal, amelyeknek egy nevezetes része kitűnő minőségű óbor volt, pótoltuk ; uj boraink nagy részét magunk szűrtük el, s a többit pedig megbízható termelőktői — alapos elbírálás után — szereztük be. Uj boraink bevásárlásánál kellő óva­tossággal jártunk el, mert ugyanis sző­leinket ismét egy veszedelmes betegség : a lisztharmat (Oidium Tuckeri) fenye­gette. Termelőink elég érdemesen véde­keztek ellene, úgy hogy e kár csekély mennyiségre terjedt. Nagy gondot for­dítottunk arra, hogy a megtámadott fürtök ne kerüljenek az egészségesek közé, mert a részben fejletlen fürtök nagy savanyúságukat', mint a penész okozta izüket s a törésre hajlandóságot viszik a borba. Ez alkalommal felemlitendőnek tart­juk : hogy az idén termelt borok nagy része a kénporozástól bűzös volt. Nagy volt ezért a termelők elkeseredése a szakkörökkel szemben, kik a penész el­len a kénporozást ajánlották. Egyesüle­tünk is vett próbakép ilyen erősen bű­zös bort, hogy e bűz eltávolítására kí­sérleteit megtehesse, mi sikerült is, amennyiben a szellőztető készülékkel eszközölt háromszori lefejtés után a bor teljesen szagtalan volt. Egyesületünk is sok kénporozott sző­lőt vett s az időben az igazgatóság ke­belében is merültek fel aggályok, hogy milyenek lesznek ezen borok. Nem lesz-e az egyesületnek nevezetes anyagi kára e vételekből ? Egyesületünk vezetősége tudatában annak, hogy a kén eltávolí­tásával annak minden utókövetkezménye is természetesen megszűnik, az elszűrt mustot, mielőtt az forrásnak indult volna, benyálkáztatta, s ezzel a ként a mustból, melyben még fel nem bomlott, eltávolí­totta, ennek utóhatásait is megszüntette, úgy hogy a kiforott ujborainknál még nyoma sem volt a kénbűznek. A must lenyálkázását tehát ajánljuk a tisztelt termelők figyelmébe, mert eltekintve at­tól, hogy ez eljárással a kiforrt bor — a hosszadalmas szellőztetési eljárás be­várása nélkül — rögtön értékesíthető, illetve fogyasztható, ezen munka — kü­lönösen homoki szőlőkből termelt kövér boraink tartóssá tételének egyik fontos élőmunkája. A zárszámodásokat, a mérleget, a költ­ségelőirányzatot teljesen rendben talál­ták. Az egyesület borkészlete 2505 hl. tesz ki 50835 frt. 14 kr. értékében. Va­gyona 65341 frt. 79 kr. A 300 rész­vényre egyenkint 6 frt osztalék esik. A mult évi tiszta nyeremény 1934 frt 58 kr. A választások alkalmával közfelkiál­tással a régiek választattak meg. Utána a részvényesek egy kis borkóstolót tar­tottak s teljes elégedetten távoztak. Ipartestületi Betegsegélyző Pénztár, Az Ipartestületi Betegsegélyző Pénz­tár f. hó 26-án d. u, 3 órakor tartotta rendes évi közgyűlését Dóczy Ferencz igazgató elnöklete alatt szépszámú érdek­lődő jelenlétében. A közgyűlés megnyitása után Dóczy Ferencz hathatós beszédben fejtegette az intézmény czélját és szükségességét, mely a munkásosztály helyzetén van hivatva javítani s visszapillantva a lefolyt öt év alatt szerzett tapasztalatokra, örömmel jelenté ki, hogy a pénztár fokozatos fej­lődés mellett elérte azt a pontot, mely fönnállását jelen szervezetében biztosítja. Az igazgatóság működéséről szóló jelen­tését Neumayer Károly egyesületi titkár olvasta föl. A pénztárnak 1898. év végé­vel maradt 358 k. 44 f. pénzkészletével együtt ma 4015 k. 18 f. vagyona van. Az anyagi forgalmat illetőleg befolyt 6864 k. 18 f., kiadatott 5912 k. és 84 fillér — a maradvány 951 k. 34 f., mely összegből tartalékalap gyarapítására for­díttatott 592 k. 90 fillér s a jövő keze­lés javára íratott 358 k. 44 fillér. Gyógykezelésben részesült 568 beteg, a megbetegedések száma 621. Tápdijas nap volt nio, kórházi n?p ion. Gyermek­ágyi eset 3, a napok száma 84.A taglét­szám ez év folyamán tetemesen apadt. 1898. január i-én a pénztárnak 808 férfi és 14 nő, vagyis összesen 822 tagja volt. Beléptek 556-an, kiléptek 646-an, meg­halt 8 tag s igy a taglétszám év végén maradt 724. Nevezetesen 330 segéd, 351 tanuló, 7 kötelezett nő, 38 önkéntes férfi és 8 önkéntes nő. A megejtett választások alapján igaz­gatósági takokká lettek: Iyányi Géza, Krechnyák Ferencz, Dudás Ödön, Kocsi Sándor, Tamáska József. Fridrich Ede, Vándor Károly, Petrik Antal, Szőke An­tal. Markusz Győző, Csemniczky Pál, Muzslai János, Treitter Kálmán és Prom­mer István. Felügyelő-bizottsági tagokká : Magyary László elnök, Draxler Alajos, Velebni János, Reményi Ferencz, Jakab Sándor, Lerner Kálmán. Ellenőr: Sághy József. Választott bírósági tagokká: Du­dás Ferencz, Farkas Tivadar, Rothnagel László, Fokter Lőrincz, Skrován János, Kripp Károly, Markó Kálmán, Vernitzer Kálmán és Vozatár József. A közgyűlés fölöttes hatóságainak, to­vábbá Dóczy Ferencz igazgató elnök, a tisztviselői kar és bizottsági tagoknak leghálásabb köszönetét nyilvánítva, álta­lános megelégedés közepette szétoszlott. Riporter. — Személyi hírek. Francsics Norbert tankerületi főigazgató szombaton délu­tán Budapestre visszatért, miután a reál­iskolában évi szemléjét, teljes megelé­gedése kifejezése mellett, befejezte. — Reviczky Gábor hercegprimási uradalmi íőpénztáros f. hó 25-én tartotta névünnepét s ez alkalommal tisztelői és jóbarátai nagy száma kereste fel, hogy jó kivá­natait elmondja. — Gróf Sternberg Jó­zsef főhadnagy és neje a húsvéti ünne­pekre városunkba érkezett. — A hercegprímás jótékonysága, A hercegprímás az esztergomi szt. Ferencz rendi zárda szükségeinek fedezésére ma­gánpénztárából segélyképen 600 koro­nát adományozott, — Rózsaszínű rovat. Petri Viktor, a 76. gyalogezred századosa, aki nagy szeretetreméltóságával, kiváló egyéni tulajdonaival rövid idő alatt is közönsé­günk legnagyobb rokonszenvét vivta ki, Badenben jegyét váltott assa — és ablánczkürthi, ghyczi Ghyczy Lívia kis­asszonynyal, vircsologi Ruprecht Hen­rik ezredparancsnoknak nagy művelt­ségű, szép unokahugával, aki a télen hosz­szabb ideig közöttünk tartózkodott s társas életünk starja volt. Nagyon sok boldogságot kívánunk. — Liber János terecskei jegyző jegyet váltott Kurzweil Mariska tanítónővel, városunk leányával. — Krausz Gyula a Budapest-Andrássy­úti >Corvint kávéház tulajdonosa elje­gyezte Eisler Bernát esztergomi keres­kedő leányát — Blankát. — Ünnep Nagy-Sallón. Április hó 19-én lesz ötvenedik évfordulója a nagysallói csatának. E nagy napot a község kegye­letes ünnepléssel tölti el. A hálaadó istentiszteletet Boltizár József püspök, érseki vikárius fogja mondani. — KÓrház-USZOda. Az Esztergomi Ta­karékpénztár igazgatósága í. hó 27-én tartotta ülését, melyen első sorban az eddigi igazgatótanácsot választották meg újból s két igen fontos közérdekű kérdéssel foglalkoztak. Az uj kórház ke­retében építendő gyermekkórházra a takarékpénztár, 50 éves fennállásának emlékére, már évek előtt 15000 frtot szava­zott meg. A kórházépítési bizottság ké­relmet intézett az igazgatósághoz, hogy a gyermekkórház, minthogy ragályos be­tegek a telepre nem vétetnek fel, külön meg nem valósitható, miért is kéri, hogy a takarék a sebészeti pavillont építéssé meg s abban gyermekek részére egy te­rem 8 ágygyal és külön ápolást igény­lők részére 2 szoba rendeztetnék be, mftlvnek költsége azonban 22—23000 frt. Az igazgatóság kimondotta, hogy elvi­leg ezen tervet is elfogadja, mert főcélja, hogy a város és megye közönségének, mely egy félszázadon tul bizalmával tiszteli meg az intézetet, viszont szolgá­latot tehessen s oly alkotás létesüljön, mely szegénynek-gazdagnak a szükség idején nyitva álljon. Kimondotta továbbá, hogy nem zárkózik el a 15000 frt ado­mány felemelésétől sem, minthogy azon­ban ennek mértéke és módozatait, a vi­szonyoktól és számtételektől függnek, továbbá mert a legjobb szándék és ál­dozatkészség mellett sem tévesztheti szem elől a saját általános és soron levő nagy feladatait, az öszeg tekintetében számszerű határozatot nem hoz, de meg­bízta az igazgatótanácsot, hogy a kö­rülmények figyelembe vételével határoz­zon. Tárgyalta továbbá a társaság által már évek előtt tulajdonul megszerzett hévvizi fürdőtelepen létesítendő uszoda terveit. Ezek szerint a 40 kabinnal ellá­tott diszes uszoda tükre oly nagyságú lesz, mint a Korányi-féle s erre a 6000 frt költséget megszavazták. Mindkét ha­tározatával a nagy közönségnek tesz az intézet igazán hasznos szolgálatot s me­legen üdvözöljük érte. — A gimnáziumépitő bizotság szom­baton s folytatólag ma délután vette be­ható tárgyalás alá az emelendő épület tervét, amelyen több változtatást eszkö­zölt. A szombati ülésen jelen volt dr. Rigler Gusztáv egyetemi magántanár is aki igen sok szakszerű felvilágosítással és tanácscsal szolgált s kivált a szellőzte­tés kérdésében adott hasznos útbaiga­zítást. — Havasy Imre és a sajtó. Havasy Imre nyug. takarékpénztári és primási ügyész, közéletünk e kiváló veterán alakja a hírlapírók nyugdíjintézetének száz forintot adományozott. Az adományt kisérő levélben, amelyet dr. Falk Mik­sához, az intézet elnökéhez intézett, hazafias hálájának és köszönetének adott kifejezést azért az önzetlen és fáradhat­lan nagy munkáért, amelyet a fővárosi sajtó a legutóbbi alkotmányos küzdelem­ben kifejtett. — A szép levél egész terjedelmében a következő: „A Budapesti Újságírók Egyesülete a sajtószabadság születésének emlék­ünnepét folyó hó 23-án, ezen ünnepet megillető fénynyel tartotta meg. Nem az ünnepi fény, hanem a nagy­hatalmú eszme megvalósulásának és ünneplésének ténye emlékeztet azon alkotmányos harczra, amely a veszély­ben forgott egyik alkotmányos sarka­latos jogunk megvédése és sértetlen fenntartása érdekében a szellemi erők legmagasabb fokú kifejtésével legköze­lebb megvivatott s mely hareznak és kivívott szerencsés eredményeknek nagy mértékben kétségtelen részesei a fővárosi újságírók. Hazafiúi érzelmem arra kötelez, hogy megfeledkezve parányiságomról a nagy­hatalmú sajtóval és kezelői egyete­mével szemben, a legmelegebb hazafiúi hálámnak és köszönetemnek adjak ki­fejezést azon hazafias, önzetlen, fárad-\ hatlan nagy munkáért, amelyet a fő­városi hírlapírók a fentjelzett alkot­mányos harcz folyamában kifejtettek. Engedje meg ezek után Nagyságod, hogy imént kifejezett köszönetemnek tényleg azzal adhassam jelét, hogy ha­bár korábban megalkotott végrendele­temben — azon alapigazságra utalás­sal: hogy a tenger vize is csöppekből áll — a magyar hírlapírók nyugdíj­intézetéről megemlékeztem, a folyó hó 23-án tartott ünnepet alkalmul fel­használva, ezen végrendeleti megem­lékezésemet ez idő szerint megvalósít­hassam és a Nagyságod elnöklete alatti hírlapírói nyugdíjintézet alapja gya­rapításához csekély tehetségemhez ké­pest 100 írttal járulhassak, mely ösz­szeg jelen soraimmal egyidejűleg Nagyságod címére postautalvány mel­lett feladatott. Esztergom, stb. Havasy Imre s. k. primási uradalmi és takarékpénztári nyug. ügyész, — Jegyzői szigorlatok. A tavaszi jegy­zői szigorlatok a vármegyeházán április hó 21-én és 22-én fognak megtartatni. A vizsgakérvények benyújtásának határideje április 15. — Halálozás. Sziklay Nándornak, ke­reskedővilágunk ez érdemes, veterán tag­jának súlyos gyásza van. Neje szomba­ton reggel — hosszas szenvedés után — elhunyt. Haláláról a következő gyászje­lentést vettük: »Alulírottak a maguk, valamint a nagyszámú rokonok nevében is szomorodott szivvei jelentik a felejt­hetlen jó feleség, illetve szerető anya, napa és nagyanya Sziklay Nándorné szül. Leipolder Annának folyó hó 24­ikén reggel 7 órakor, hosszas szenvedés és a haldoklók szentségeinek ájtatos fel­vétele után, életének 68-ik, boldog há­zasságának 45-ik évében történt gyászos elhunytát. A drága halottnak hült tete­mei folyó hó 26-án délután fél 3 órakor fognak a duna-utcai 46. sz. Obermayer­féle házból a sz. kir. városi sirkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő sz. mise áldozat a megboldogultnak lelki üdveért folyó hó 27-ikén délelőtt 9 óra­kor fog a sz. kir. városi plébánia-temp­lomban az Urnák bemutattatni. Eszter­gom, 1899. március 24. Áldás lengjen porai fölött! Sziklay Nándor férje. Ifj. Sziklay Nándor, Sziklay Ilona, Sziklay Fanni gyermekei. Szvoboda Románka férj. ifj. Sziklay Nándorné menye. Sziklay Emmácska, Sziklay Margitka unokái. -— Lesz vízvezeték! Lapunk zártakor vesszük ezt az örvendetes hirt. A város urainak ugyan ebben sincs semmi ér­deme ; teljesen főpásztorunk atyai gon­doskodásának fogjuk köszönhetni. A most folyó vízvezeték — kiterjesztési munká­latok alkalmával ugyanis a vízvezeték bevezetésének annyi kérvényezője akadt hógy a hercegprímás—jószágigazgatósága előterjesztésére — elhatározta, hogy a szükséges második vizrezervoárt maga megépítteti, kissé jobban szivén viselvén székvárosa polgárságának érdekeit, mint azok, akik e célból kapnak titulust és vitulust. Legközelebb megérkezik a vá­roshoz leirata, amely kéri, hogy tudas­sák ama polgárok neveit, akik a vízve­zetéket bevezetni hajlandók. E vállalat egyáltalán nem keres hasznot; az abo­nensek között csak a bővítési munká­latokba befektetett tőke törvényes ka­matja lesz kivetve. A legnagyobb hála­érzettel és köszönettel vesszük jóságos főpásztorunk nagy jóindulatának ez ujabb tanújelét. — Közgyűlés Az » Esztergomi Keres­kedő Ifjak Onképző-köre* rendes évi közgyűlését f. április hó 9 én d. u. 2 órakor saját helyiségében tartja meg. A közgyűlés tárgyai: 1. Elnöki megnyitó. 2. Evi jelentés. 3. Pénztári jelentés. 4. Számvizsgálók jelentése. 5. A tisztikar és választmány lemondása és újnak meg­választása. 6. Indítványok. — A Kaszinó-bői. A »Kaszinó« műked­velő gárdája már javában készül a »Hu­szárszerelem* előadására. Murai Károly pompás vígjátékának szereposztása a kö­vetkező : Bakos Gáaor — Kabina Sán­dodor. Bakos Zsigmond — Csatáry Elek. Anna — Perényi Irma. Hüppig Kázmér — Büttner Róbert. — Hüppigné — Czinder Antalné. Sárika — Burián Er­zsike. Kenéz Mihály — Kelemen Béla. Kálmán — Istvánffy Elemér. Dér Pista — Berán Károly. Berényi Pál — Czin­der Antal. Zsuzsi — dr. Perényi Kál­mánné. — A Kaszinó választmánya szom­baton este ülést tartott, amelyen az át­költözkédés és berendezkedés költségeit kétezer forintban állapította meg. A stílszerű új, praktikus, angol mintájú bú­torok egy része máris elkészült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom