Esztergom és Vidéke, 1898

1898-09-11 / 73.szám

felmentette s egyúttal dr. Walther Gyulát az e hivatal körébe vágó összes ügyek vezetésével megbízta. A gyűlés a voit elnök, dr. Rosszival iránt érzett hálájának jegyzőkönyvileg adott kifejezést. Uj ösztöndíjasok lettek a 70 folyamodó közül az esztergomi főegyházmegyéből: Buttasovics Aladár a helybeli főgimnuzium V. o. és Kyttler Júlia, a negyszombati Orsoliták III. osz. tanulója. Segélyben részesültek többek között: özv. Drozdy Gyuláné párkányi, özv. Mórász Ignácné esztergomi lakosok. A megszavazott összes segélyek, rendes bélyeggel ellátott nyugtára, helyben az elnökségnél vehetők fel. A gyűlés folyamán az elnök előterjesztette Bertalan Vincének a helybeli kir. érseki tanítóképző tanárának a bizottsághoz a mult évben beküldött Emlékiratát, megjegyezvén, hogy a mult évi gyűlés a szabályzatok értelmében ezt nem tárgyalhatta, mert Bertalan Vince még akkor nem volt tag s csak azóta lett tagja a segélyegyesületnek. Bertalan Vince Emlékiratában felhívja a bizottság figyelmét sok olyan körülményre, a melyekkel az alap gyarapítását előmozdíthatni vélné. Többek között az alapszabályokat kellene szerinte módosítani, a segély és ösztöndíj kiosztását eszközlő gyűlésre több tagot meghívni, nem úgy mint jelenleg történik ; leánykiházasitó alapot kívánna csatolni a segélyalaphoz stb. A bizottság készséggel köszönetet és elismerést szavazott Bertalan Vincének azért a szorgalomért és szives törekvésért, a melylyel Emlékiratának összeállításában fáradozott, de mivel ez idő szerint az alapszabályok módosításába bele nem bocsátkozhatik, ezt a terjedelmes és nagy buzgalommal készült Emlékiratot egyelőre irattárába helyezni határozta. — Elköltözés. Az ős* folyamán elköltözik városunkból Bartal Rezső kir. tanácsos, nyugalmazott tanfelügyelő, családjával együtt. Amint itt tartózkodásuk alatt osztatlan, általános tisztelet és közbecsülés környezte a családot, távozásuk ép oly általános sajnálkozást kelt. A távozó család a fővárosban telepszik meg. — Kirándulás a Dobogókőre. Az Országos Turista Egyesület budapesti osztálya csütörtökön a Dobogókőre újabb kirándulást rendezett, amelyen Beniczky Ferenc pestmegyei főispán is részt vett. — A Tornakertnek szerdán ugyancsak kedélyes és vidám, oly élvezetes estéje volt, amilyenben már évek óta nem volt része a társas vacsorák látogatóinak. A korcsolyacsarnok enyhe levegőjében a hangulat is kezdettől fogva enyhe és barátságos volt s egy nagyon élvezetes este kellemes emlékével távozott mindenki. Különös dicséret illeti meg a vacsora jóságáért és a legfigyelmesebb kiszolgálásért Meizler János szállodást, akinek igy igen nagy része van az est szép sikerében. — Halálozás. Özvegy Paul Lénárdné, k'őfaragómester özvegye hosszas szenvedés után szerdán elhalálozott. — Nagy részvéttel temették el ma délután Nyergesujfalun a nyolcvankétéves korában elhunyt özv. Meisermann Ignácné, született Schiech Terézt. Áldott lelkű, nemes gondolkozású matróna volt, akiben Meisermann Ignác bátorkeszi esperesplébános édes anyját gyászolja. — Nagy család gyászolja özvegy ZviHinger Hermanné elhunytát is, közöttük liefenthal Gyula városi mérnök, aki unokáját birja nőül. — A városi mérleg elhelyezése ellen sok kifogást emelnek a fuvarosok és rakománytulajdonosok. Ugyanis ugy van az ma elhelyezve, hogy a fel- és lehajtás nagy nehézséggel jár és könnyen felfordulással végződhetik. A Schönbeck-üzlet elül épp e körülmény miatt kellett — s ezt nagyon helyesen cselekedték — a mérleget elvinni, a nagy Rotunda-terén pedig ugyancsak könnyű lett volna azt ugy elhelyezni, hogy a hozzájutás akadályokkal ne járjon. Ha"" a panaszok tényleg alaposak, jó lesz, ha inkább azonnal áthelyezik, mintha addig várnak, amig valamelyik felfordulás katasztrófát okoz. — A temető rendezése. Dr. Fehér Gyula plébános, mint a kir. városi temető gondnoka, a temető rendezése érdekében beadványt intézett a városi tanácshoz, amelyben előadja, hogy a »Jó pásztor« kápolna nincs óly állapotban, hogy rendeltetésének megfelelhetne. Miért is javasolja, hogy az a temető részére megvásárolt Kohn-féle szőlő déli lejtős oldalában, a régi temető középső részén épitessék azt fel. A >Jó pásztor « alap fedezné az épités költségeit. A kápolna környékén pedig jobbra és balra félkörben sírboltok volnának építhetők. A régi kápolnát halottas háznak lehetne felhasználni. — A gazdasági tanácsos e tervet megtoldja azzal, hogy az új kápolna alatt is építtessenek sírboltok, ezek ára az épités költségeit ha nem is egészen, de jó részben fedezné. Azt hiszszük, hogy a jóérzésű lakosság csak örömmel fogadja a minden tekintetben acceptábilis tervet, amelynek megvalósítása külömben a város semmiféle megterheltetésével se járna. — A kereskedelmi tanonciskolából. Az ipariskolai felügyelő bizottság csütörtökön délelőtt Vargyas Endre kir. tanácsos elnöklete alatt tartotta ülését, amelyen az elnök mindenekelőtt bejelentette, hogy az ülés napirendjére a kereskedelmi tanonc iskola tanárainak választását tűzte ki. Az előadó referálta, hogy a tanári állásokra Obermayer György, Váralljai Sándor, Nagy Antal és Major János vállalkoztak. A tanfelügyelő ajánlotta, hogy a nevezettek mellé a szépírás tanítására Neumayer Károly városi tanítót is alkalmazzák. A bizottság azonban kimutatván, hogy a szervezés csak négy tanerőt engedélyez, a tanfelügyelő indítványát visszavonta s Így az előadó propoziciój a fogadtatott el. E szerint tanítani fog : Obermayer Gy., mint az iskolaigazgatója váltóismét és levelezést heti 2 órában a III., Váraljai Sándor olvasást és fogalmazást heti 5 órában az I.—'III., földrajzot heti 2 órában az I. — II., Nagy Antal kereskedelmi számtant és irodai munkálatokat heti 4 órában a II. és III., könyvviteltant heti 4 órában az I.—II., végül Major János ker. számtant és irodai munkálatokat heti 2 órában az I., szépírást heti 2 órában az I. és II. osztályban. A tanári állások nem lévén rendszeresítve, a tanerők megválasztása nem mindenkorra, hanem csak három tanévre szól. Előkészítő osztály szervezése nálunk szükségtelen, mivel a kereskedők Csak oly tanulókat szerződtethetnek, akik négy elemi osztályt végeztek. Az iskola azonnal megkezdi működését. — A fűtőház épitése. Szerdán délután egy különvonattal az esztergomi állomásra egy bizottság érkezett, amely Kovács Lajos üzletvezetőből Szemler Mihály, Jármay Béla, OfnerJ. és Muck Géza felügyelőkből állott. A fűtőház építési munkáit tekintették meg s azok szolid, pontos, szabatos kiviteléért Hőhnel Béla és Nagy Pál vállalkozóknak teljes elismeréssel adóztak. — A diákok élelme. A Dunántúli Hirlap-ban olvassuk: »A győri püspöki tápintézet missiót teljesít. Ez intézet alapitója és más jó lelkek kegyessége folytán részben ingyen, részben csekély havi dijért egészséges, tápláló eledellel látja el a szegényebb sórsu tanuló ifjúságot. A jelen tanévben százhatvankét tanuló kap ebédet és vacsorát. Ezek közül gimnáziumi tanuló 71, praeparandista 73, ker. akadémiai tanuló 4, elemi iskolás 1. Ingyenes teljesen 62. Ezek közül Zalka János püspök költségén van 31, a veszprémi püspökén 4, a szombathelyi 1, a káptalan egyes tagjaién 13.1 — Városi képviselőválasztás címen legutóbbi számunkban közölt hírhez pótlólag megjegyezzük, hogy abban a választás dátuma sajtóhibából volt november 30 helyett október 30-ikának szedve. — A tanítóképző látogatottsága. A helybeli kir. érseki tanítóképzőbe a megkezdett tanévre 96 növendék iratkozott be. — A > Magyar Király< kibővítése. A »Magyar Király« az ősz folyamán tetemes átalakításon megy át, amely a jó renoméju s jól vezetett szállodának mindenesetre csak előnyére fog válni. A bérlő hozzá veszi az eddigi földszinti termekhez a kaputs a » Hunnia* könyvnyomda volt helyiségeit, amelyek révén két tágas, szép uj lokalitással gyarapodik. A szakavatott bérlő természetesen az uj helyiségeket teljes, modern kényelemmel és ízléssel rendezi be. — A révészek visszaélései. A piszkekarvai révnél alkalmazott révészek ellen több panasz érkezett a főszolgabirósághoz, amelyek szerint azok valósággal sarcolják az utasokat. A főszolgabíró most elrendelte, hogy a csendőrség szigorúan megfigyelje a bepanaszlottak eljárását s megfigyelése eredményéről jelentést tegyen. — Megvont koncesszió. A belügyminiszter Kovács Sándortól, aki társulatával ez évben városunkat is boldogította, megvonta a színigazgatói engedélyt. — Gyermekbetegségek. Az őszi saison a gyermekekre igen rosszul kezdődik. Amíg a nyáron csak szórványosan forJ dúltak elő közöttük megbetegedések, jmost mindenfelől járványokról veszünk hírt. Városunkban grasszál a bélhurut, amely gyakran vérhassá fejlődik, a kirvai vőrhenyjárványról már megemlékeztünk, most pedig hivatalosan jelentik, hogy Táthon difteritisz esetek fordultak elő. Azért intjük a szülőket a legnagyobb elővigyázatta és gondosságra. — Piszkos mérlegek. A csendőrség tegnap Bajóth községben az üzleteket vizsgálva, Braun Gyuláéban nem hitelesített s piszkos, rozsdás tizedes mérleget s több hasonló űrmértéket talált. Mikor elakarták kobozni ezeket, az üzlettulajdonos felesége ellenszegült, gorombáskodott ugy, hogy most kettősen gyűlik meg a baja a hatósággal. — Drága álom. Mihalecz Mihály magosmarti fuvaros csütörtökön többedmagával fazekasokat hozott városunkba. A csillag-utcai Fekete Pál-féle kocsma előtt állottak meg s ott is éjjeleztek, a kocsikban hálva. Hogy felébredtek, vették csak észre, hogy a fuvaros egyik lova, amelyet hetven forint értékűnek mond, eltűnt. Valami jó madár, akinek eddig nem akadtak nyomára, elkötötte. A csodálatosan mély álom igy igen drága volt Mihalecz uramnak. — A vigyázatlanság áldozata. Megírtuk a mult héten, hogy Veress Józsefné, az István-téglagyár munkásnője spirituszmelegítés közben súlyos égési sebeket szenvedett. Mint most értesülünk, a szegény asszony— tiz napi szenvedés után, a szenvedett égéssebek következtében csütörtökön elhunyt. — Az Utcák seprése. Panaszos levelet vettünk, hogy némely utcákat — pl. a Buda-utcát -— az utcaseprők délelőtt 8—10 óra között seprik, amikor a legtöbb lakásban takarítanak s igy azokba a nyitott ablakokon a por mind beszáll. Felszólalásunknak, reményeljük, meg lesz az az eredménye, hogy az utcaseprőket újra a kora hajnali munkára szorítják. — Elzüllés. Valamikor a reáliskolának volt a szolgája Kertész Pál, azonban a szenvedélyes italozás miatt el kellett szolgálatából bocsátani Őt. Azóta fokról-fokra sülyedt, mig közönséges, közveszélyes csavargóvá aljasult. Az idei nyáron a szőlőkben ütötte fel a tanyáját s a gyümölcslopás mesterségét űzte, hogy pálinkára 1—2 fillért szerezzen. Ma végre Bretthoff Lajos panaszára előállították. A szőlőtulajdonosokat ez uton figyelmeztetjük a ragadós kezű emberre. — RÖVÍd hírek. Kisebb tűz volt f. hó 6 án Bajnán. A kár néhány forint. — Megtébolyodott Mutzger Józsefné, született Schuber Alojzia, ótokodi munkásné. A hatóság intézkedett elszállítása iránt. IRODALOMt Magyarázati elemi katekizmus, vagy: módszertanilag kidolgozott hilelemzések a róm. kath. népiskolák második osztálya számára. Az 1876. évi püspöki tanterv nyomán irta: Fonyó Pál kalocsai főmegyei áldozár. Ezen mű behatóan és alaposan foglalkozik a hitelemzéssel, annak minden pontját módszertanilag kidolgozva, az előadandó tananyagot órárólórára kijeleli. Ezen mű különösen a kezdő hitelemzőknek kitűnő tájékoztatóul szolgál. A népiskolai hitelemzőknek különös figyelmébe ajánljuk. Ezen mű most jelent meg a második kiadásban s kapható a kiadónál Stampfel Károly cs. és kir. udvari és kir. akadémiai könyvkereskedőnél, Pozsonyban ára 5 korona. f OlCSÓ könyvtár. A Franklin-társulat e népszerű vállalata, mely a hazai és idegen irodalmaknak annyi jeles termékét tette már a magyar közönség számára közkincscsé, egyre gyarapodik érdekes sorozatokkal. Most jelentek meg az 521 —540. terjedő számok és a következő müveket foglalják magukban : Chateaubriand gyönyörű novelláját Renét, melylyel a nagynevű franczia iró az Atalacyklust íejezi be. Fordítása Bogdánfi Lajostól kitűnő. Az 522 — 23. füzet Czuczor Hőskölteményei és meséi, mig a következő kettős szám Fáy András jóizü vigjétéka : A mátrai vadászat. A legjobb franczia szinműirónak, Augiernak darabja A szegény arszlánnők mint olvasmány is felette érdekes, noha az uj színpadi ízlés tán már lejáratta e műfajt. Shakspere vígjátéka Sok zaj semmiért (528 — 29.) egy világhíres regény elé került, Constant Adolfja elé (530 — 31.) mely a Wertheriádák közt a világirodalomra legnagyobb hatással volt. Érdemes volt összegyűjteni Bozzai Pál Irodalmi hagyományait, (532 — 33.) aki az ötvenes évek érdemes szépirója volt. Greguss kitűnő tanulmányát. A balladáról (534 — 36.) nem elégszer olvashatjuk, hogy a kiváló esztétikus tanulmányait magunkévá tegyük. Blanche: Művészek csarnoka (537 — 38.) Rafael, Michel Angelo és Leonardo da Vinci alkotásaiba enged éles bepillantást. A kitűnően összeállított sorozatot Tibullus Elégiáinak fordítása (539 — 40•) zárja be. Igy elegyül költészet és tudomány e nem eléggé ajánlható vállalatban, melynek egyes számai 10 kron kaphatók. f Kossuth Lajosnak 1848-iki leghívebb arcképe. A fővárosi 1848—49-i Kossuth-muzeum évek óta foglalkozik annak megállapításával, hogy a világ minden részéből összegyűjtött ezernél többféle Kossuth arczképek között, melyik a leghívebb kép. Kossuthnak nyomtatásban megjelent legelső arczképét 1841-ben Eybel rajzolta, ki a bécsi Belvedcrnek képtárőre és híres arczképfestője volt. Eybel 1844-ben másodszor rajzolta kőre Kossuth arczképét. Ez a két legrégibb nyomtatott kép igen szép, de a később készült nagyobb művészek képeiből, valamint az 1847-től 1853-ig készült Kossuth fényképek és Dagerotypek nyomán egész biztosan lehet megállapítani, hogy az Eybel képeken Kossuthnak arcza nem egészen élethű. Nemrég elhunyt jeles festőnk az öreg Barabás 1848—49-ben négyszer rajzolta meg Kossuth arcképét. A legelső 1847- 1 Kossuth Dagerotyp arckép báró Helfert v. b. titk. tanácsosnak, az 1848-ki események hires történészének birtokában van, ki erről másolatokat ajándékozott Gr. Kreith Bélának. Érdekes, hogy a másolatokat báró Helfertnek jó barátja Lobanoff herczeg, a meghalt bécsi orosz nagykövet készítette. Ezen eredeti és leghívebb képekről festenek most a budapesti 1848—49-iki múzeumban öregkori és 1848-ki Kossuth arczképeket, városok és egyletek számára. 230 forintba kerül szép rámával egy térdig festett életnagy Kossuth kép, melynek magassága másfél méter, szélessége egy és egy harmad méter. Életnagy melkép formában rámástól 25, 50 frt, vagy száz forintba kerül egy-egy jól festett Kossuth vagy Petőfi kép, sőt tiz forintért is ad a budapesti 1848- as és Kossuth múzeum egy fénykép után életnagy Kossuth képet. Fenti árak mellett a festőnek és a múzeumnak is kevés a haszna, miért is ez a vállalkozás inkább az 1848—49-i és Kossuth kultusznak hoz áldozatot. t Az első függetlenségi harcok. Az Athenaeum r. társaság kiadásában megjelenő, a tMagyar Nemzet Története* cimű tízkötetes nagy munka (milleniumi kiadás) hetedik kötetének füzetei gyors egymásutánban, hetenként kettesével jelennek meg, ugy hogy ez a közbeeső, hetedik kötet, valamint ez befejeztetvén, az egész nagy munka az előre tervezett és túl nem lépett 200 füzettel teljes fog lenni. Ez a most megjelenő kötet »I. Lipót és József kora 1657—1711* cimet viseli, irja Acsády Ignácz akadémiai tag. Ebből a kötetből eddig megjelent 164—171. füzetek rendkívüli érdekesek és tanulságosak. A kiváló tollú jeles történetíró első Lipót császár és király udvarához vezet el bennünket és bemutatja a bécsi udvari politika cselszövényeit, az udvari politika akkori szerepvivőit. Annyi ártatlan vér soha sem patakzott Magyarországon, mint ebben a korban. Az ország végtelenül el van keseredve. Az elégületlenség napról-napra fokozódik és végre nyílt lázadásban, fegyveres ellenállásban tör ki és következik a kuruez-korszak, Megyarország dicső függetlenségi harcza a bécsi erőszakoskodással és elnyomási törekvésekkel szemben. Ezek a füzetek tele vannak erre a korra vonatkozó számos műmellékletekkel, arczképekkel, szövegképekkel. Csak a főbbeket soroljuk fel. Igy >II.*Rákócy Ferencz, mint imperator« egykorú festmény, mely gróf 1898. szeptember 11. ESZTERGOM és VIDÉKE (73. szám.) 3