Esztergom és Vidéke, 1898

1898-12-24 / 102.szám

Nagyobb változás történt a helyőrségben, amennyiben házi ezredünk két zászlóalja három esztendőre Bécsbe helyeztetett át s helyét a 76-os számú, Salis-Soglio ezred foglalta el. Eltávozott városunkból Windisch János nyugalmazott primási főszámvevő, Béigler János nyug. árvaszéki ülnök, itt telepedtek meg : Glatz Ödön nyugalmazott őrnagy és Vaszary Mihály. A bencés székház egy uj tagot kapott Wohlmuth Józsefben. Áthelyeztettek : Berger Amand és Gráczer Pius. Dr. Födi Emil a főváros szolgálatába lépett. (Kinevezések, előléptetések.) Az elmúlt évben a főpapság körében nagyobb változások nem történtek. A király dr. Walther Gyula és Wenczell Antal kanonokokat apátokká nevezte ki. Dr. Rosszivál István országgyűlési képviselővé választatván, a papnöveldéi intézet kormányzói állásáról lemondott s helyét Venczell Antal foglalta el. A nagyszombati kanonokká kinevezett dr. Halmos Ignác papnöveldéi aligazgató utóda Brühl József lett. Uj tagjaivá lettek a főkáptalannak : gróf Széchenyi Miklós, Bogisich Mihály, Wezinger Károly és Sehlick István. Címzetes kanonok : dr. Klinda Teohl. A vármegyei tisztikarban Feigler János árvaszéki elnök nyugalomba vonulása okozott változást. Helyét Hamar Árpád I. aljegyző foglalta el. Fokozatosan előléptek: Thuránszky Lajos I., Pisuth Kálmán II. aljegyzővé. A főispán közigazgatási gyakornokká Csatáry Eleket nevezte ki. A városi tisztikarban a rendőrségnél történtek változások. Az elhunyt alkapitány helyére Unger Hugó fogalmazót választották, akinek helyét Hauslohner István rendőrirnok foglalta el. Ez utóbbi állására Pach József került. Házi ezredünkben nagyobb számú előléptetés sem májusban, sem novemberben nem történt. Változás állott be az ezredparancsnok személyében, amennyiben Vojnovich Emil vezérőrnagygyá lépett elő s helyét lovag Schweiczer Eduárd foglalta el. Sckmiedt Bruno őrnagy alezredessé, Gláser Jenő százados őrnagygyá lépett elő. Az államépitészeti hivatal főnökévé Vajda Gréza kir. mérnök neveztetett ki, Sulyok Gréza eltávozott állami állatorvos helyére Dankó István jött. A muzslai járásbíróság vezetését a több évtizedes szolgálat után nyugalomba vonult Schável Károly járásbirótól dr. Gönczy Gryula vette át. Magasabb fizetési osztályba léptek elő: Walther Károly póstafelügyelő, Lendvai Sándor kir. adótárnok és Bánfi Károly kir. adóellenőr. A szőlészeti és borászati kir. felügyelői állást az áthelyezett Bernhard Rezsőtől Hegedűs Sándor vette át. Az év folyamán új jegyzői lettek a vármegyének: Klinda Aladár Nánán, Radó Antal Kétyen, Morva Izidor Kőhidgyarmaton. Zsarnóczay Mihály kesztölci körjegyző állásáról lemondott. Simoncsics Dezső volt párkányjárási állatorvos ez állásra újból kineveztetett. A primaciális tisztikarban Vaszary László gazdasági tanácsossá, Perényi Árpád föszámvevővé, Fiedler Ferencz ügyészszé, Etter Gyula kéméndi intézővé, Nagy Endre Írnokká neveztetett ki, Kruplanicz Sándor kéméndi intéző nyugalomba vonult, Peyer Géza dejtári intéző állásáról lemondott. A főkáptalaniban Geiger Ferencz tisztartóvá, Stugell József és Kuzmieh Miksa intézők tapsonyi, illetve kiskomáromi kasznárrá, Alszter Antal gazd. segéd garbóczi ispánná, Kugler Lajos segéd agyagosi, Krafszky Ferencz bozóki és Stark Dezső kiskomáromi erdőgondnokká, Dobó Jenő erdőgyakornokká neveztettek ki. Szantner Gyula erdőgondnok főerdészi cimet kapott. Mészáros Károly kiskomáromi és Baudiss Ernő tapsonyi tisztartók nyugalomba vonultak. Cselka János Agyagosról Kőhidgyarmatra helyeztetett át. (Kitüntetések). Közéletünk három kiváló szereplőjének juttatott a királyi kegy jól megérdemlett, magasabb elismerést. Királyi tanácsosokká neveztettek ki : Andrássy János alispán és Vargyas Endre kir. tanfelügyelő, amig Bach Mária Remigia, a vízivárosi nönevelö intézet érdemes főnöknője az arany érdemkereszttel lett dekorálva. December 2-ika igen nagy arányban szaporította meg a medáliák számát; a piros és piros-fehér szallagos emlékérmekkel mindenütt találkozunk. Háziezredünk több tagja különleges kitüntetésben is részesült. Igy a cár Schweitzer ezredesnek a Szent Annarend második, Karnold századosnak a Szent Szaniszló-rend második, Payr főhadnagynak a Szent Anna-rend harmadik osztályát adományozta. Királyunk — jubileuma alkalmából — Schmiedt alezredest a katonai érdemkereszttel, Schimke főhadnagyot Signum-Laudissal, Stefan Antalt, az ezred legöregebb őrr mesterét, az ezüst érdemkereszttel tüntette ki. (Építkezés, forgalom.) Építkezési kedv nem volt nagy. Igazi diszére válik a városnak az impozáns postapalota és a lőrinc-utcai hatalmas bérpalota, amely mindenkorra megörökíti az áldozatkész Takarékpénztár jubileumát. Sajnos, a forgalom emelését célzó villamos vasút ügye alighanem immár a mult elhaló zenéje, amig a párkányi telefon kábeleiben vigan szaladgál a villamos áram. A vasúti állomásnál megépült az uj fűtőház, amelynek idehozatala városunk polgárságárnak szép anyagi hasznot hoz. Pezsgő életű nyaralóhelylyé változott a Kovácspatak két villa s a Nyaraló-Szálloda felépülése által. Az építkezési munkálatok ott még az év ez utolsó napjaiban is folynak s tavaszra a káptalani oldalon is megkezdődnek. Az ódon Szentháromság-szobor részben eltűnt a Széchenyi-térről. Közgyűlések. Esztergotn, december 23. A város. A hétfői, rövid tárgysorozatú közgyűlésre feltűnő, igen feltűnő számban kompareáltak a városatyák és ezúttal az intelligencia is jelenlétével tündökölt. Pedig nem a legfontosabb évi tárgy: a költségvetés volt napirenden, nem is volt szó valami nagy alkotás megszavazásáról; se kórház, se gimnázium, sem a nagy adósság kérdése; minderre nem igen lehet összekönyörögni az urakat, de igenis napirenden volt a képviselőválasztást intéző bizottságnak : a központi választmánynak választása. Es igy történt, hogy bár alig néhány órával az ülés előtt hordták ki a közgyűlési meghívókat, hétfőn reggel pont 9 órakor igen sok városatyát láttunk odafenn, akiről bizony csak ezúttal tudtuk meg, hogy városatya. Újra bebizonyult, mily jól van organizálva az ellenzéki párt; teljes számban felrendeltetett és megjelent. Előtte való nap szerterepültek a toborzók, mindegyikre ki volt vetve, kiket kell beszállítania s az egy-két elmaradott meg is kapta a keserű szemrehányást. De győztek is könnyű szerrel azokon, akik a szabadelvűek táborából óhajtottak egy-két nagyon érdemes férfiút bejuttatni. Egy dr. Földváry, Niedermann Pál, dr. Burián János maradt kisebbségben, amig ... Sőt az eddig egyetlen szabadelvű érzelmű bizottsági tagot: Oltóssy Ferenczet is sokan törülték. Hibáztatni kell azomban a szabadelvű párt híveit is, hogy szinte rezignálnak s elfelejtik, hogy nemes eszméik győzelmét ily eljárással egy szervezett ellenpárttal szemben sohasem fogják kivívhatni. Elég erős a párt, hogy ha dolgozik, hasonló blamage ne érje. Utolsó percben itt meglepetéseket nem lehet csinálni. Leszavaztak 104-en. Megválasztattak : Frey Ferencz, Szecskay Kornél, Vimmer Ferencz 79, Dóczy Ferencz, Mattyasovszky Kálmán 78, dr. Fehér Gyula 77, Brutsy János, Kollár Károly 74, Lindter János, Pach Antal 73, 01tósy Ferencz 64 és Hoífmann Ferencz 63 szavazattal. A szavazatszedő bizottság Niedermann József elnöklete alatt Pach Antalból és Szenttamási Bélából állott. Az ülés további folyamán tudomásul vették, hogy Brutsy János, Dóczy Ferencz, Farkas Tivadar, Magos Sándor, "Weisz Mihály választott képviselők lemondottak virilis jogukról; helyükbe Vimmer Ferencz, Hübner Antal, Einczinger György, özv. Helcz Istvánné (Helcz Kálmán) és dr. Rapcsák Imre póttagok hivattak be. Az új megbízottak névsorát mult számunkban közöltük. A közgyűlés a rendőrség tagjainak lakásbér iránt való kérelmét — tekintettel a város rossz anyagi viszonyaira — elutasította. A vármegye. Sorrendben utóbb: csütörtökön következett a vármegye közgyűlése, amely eléggé látogatott volt; orszgy. képviselőink közül dr. Hulényi Győző és Kobek István jelentek meg. A gyűlés folyamán hosszabb viták voltak, komoly, magas szinvonalon ; újabb bizonyítéka e testület igazán magas nívójának, érettségének, hivatottságának. A leghosszabb : majdnem másfél órás vitát, ahogy előrelátható volt, a csongrádi átirat keltette. (A csongrádi átirat.) Miután a főjegyző felolvasta az állandó választmány terjedelmesebb, nagy körültekintéssel, meggyőző érveléssel és imponáló Önmérséklettel megszerkesztett határozati javaslatát, hogy a bizottság pártolja Csongrád vármegye feliratát az országgyűlési obstrukció törvényes megakadályozása tárgyában, már oly erős éljenzés tört ki, mely a javaslat nagy többséggel való elfogadását kétségtelenné tette. Szólásra legelébb dr. Csernoch János kanonok emelkedett. Tudja, hogy népszerűtlen dolog ez ügyben felszólalni, de a javaslat skeletumában (?) oly kifejezéseket hallott, melyeket beavatkozásnak tart a parlament, az alkotmány palládiumának jogaiba. Az obstrukcziót ő is elitéli, de az ujabb beavatkozást az ügybe csak olajnak tartja a tűzre. Azt hiszi, hogy a közeledő szent békeünnepeken a pártok megértik egymást és megtalálják a módot közös eljárásra, hogy törvéuyeink felfüggesztésének szüksége ne álljon be. Indítványozza a napirendre térést. Andrássy János nincs egy vélemény en az előtte szólóval. Itt nincs szó a parlament jogaiba való beavatkozásról. Ez csak egy kérelem, melynek, ha tárgyilagos és nem személyeskedő, mindig szabad útja van. Nem mondhat egyebet, mint hogy minden személyes tekintetnek el kell törpülni a haza boldogsága előtt s ezt előmozdítani miden hazafi szent kötelessége. Most pedig ez forog koczkán. (Zajos éljenzés.) Reviczky Győző felemlíti, hogy az ellenzék beismerte, miszerint eljárásának egyik motívuma: a boszu, Nagyon Örülne, ha a szent ünnepek meghoznák a békét, de erre nines kilátás. Ha csak nézeteltérésről van szó, lehetséges megegyezni, de soha ott, ahol a bosszúérzés diktál. Már pedig egy év óta a bosszú lihegett a parlamentben és mibe került ez az országnak? Elfogadja az áll. vál. javaslatát. Brutsy János szerint nem bosszú vezeti az ellenzéket, hanem politikai okok. Nem árt az obstrukczió, csak használhat az országnak. A mostani uralkodó rendszer kelevény, melyet fel kellett fakasztani. Nagyszabású, majdnem egyórás beszédet mondott dr. Hulényi Győző és igazán sajnáljuk, hogy helyünk nem engedi azt egész terjedelemben bemutatni. Dacára, hogy a kérdés a parlamentben, hírlapokban úgyszólván agyon van csépelve, sok oly oldalról világította azt meg, sok oly frappáns érvvel támogatta álláspontját, amely új, meglepő, meggyőző volt s emellett a szónok nagyon ügyes de b áttérnek bizonyult. Mindenekelőtt bizonyította, hogy hasonló ügyben felszólalt már a vármegye az 1896-iki obstrukció alkalmával s ez nem illetéktelen beavatkozás, de sőt alkotmányos joga a megyének. Mikor az egész nemzet közvéleménye megszólal, nem hallj gathat Esztergom vármegye, amelynek véleménye, mint az ország első egyházi közjogi méltósága székhelyéé, az ország kath. közönségének mindig ponderans mérlege volt. Bár accentuált pártember, hangoztatja, hogy az obstrukció ellen való tiltakozás ma nem pártkérdés, de a hazafiasság, az alkotmány megvédésének kérdése. Hosszabban ecseteli, mily károkat okoz a mai helyzet az ország alkotmányos, gazdasági életében, külhatalmi befolyására nézve; elkobozza a főrendiház, de sőt — szinte fél kiejteni — a korona törvényszentesitési jogát. Nem tudjuk, de mindnyájan érezzük, hogy ez az ut mélység felé vezet. Ez a kisebbség zsarnoksága; mi pedig nem zsarnokságot,de alkotmányosságot keresünk. Vérrel szereztük az alkotmányt, szóáradattal elragadni nem engedjük. S ha még ez az obstrukció nemzeti találmány volna, sovinizmusból talán meg lehetne bocsátani. De csak kópia. Az ellenzéki felirat a román memorandumé, az okstrúkczió a Reichsrath-é. Ésszerűtlen, veszedelmes, végzetes. Mert ma már nem Bánífy feje forog szóban, hiszen Apponyi kijelentette, hogy most már e fejben sem alkuszik ki, a 48-ak pedig, hogy dec. 31-én Ausztriától elszakadunk. Csernoch : No, ezt én nem kívánom ! Hulényi: A vészmadarak szárnycsattogása bizony, bizony a haza géniuszának szárnycsattogatása. Alkotmánysértés az ellenzék részéről történt, mert az a lex Tisza még benyújtva sincs, egyszerű párthatározat; a kormány próbaköve : kikben bizhat. Aláirta, bár hosszú megfontolás után és ki is tart mellette, mert jelen körülmények között egyedüli menedéknek tartja. Brutsy János: Hisz ez beszámoló ! Hulényi: Önnek semmiesetre ! Választóimnakbeszámolok, de indiferens egyéneknek nem. (Folytatva:) Az ellenzék eljárása olyan, mint a tenger észé, aki a tengeren lyukat fúrt haj óján, hogy a viz kifolyjon belőle. A viz ki nem folyik és a j ármű elmerül. Neki mint a népegyikmandatáriusának kötelessége résen lenni, hogy az alkotmány a jövőnek sértetlenül adas-