Esztergom és Vidéke, 1898

1898-01-30 / 9.szám

mig ezeket be nem hozzák, az idegen anyanyelvű községek teljes inegmagyarosodását hiába reményeljük. A bátorkeszi példa mindenekelőtt azt mutatja, hogy a magyar istentiszteletek előkészítésének az iskolában kell megtörténnie. Ezt hangoztatja az egyházmegyei főhatóság is. De ha az iskolával tényleg szolgálni akarjuk a hazafias célt, nem szabad megelégedni azzal, hogy egyáltalán legyen iskola. Á la Bátorkesz— annak az iskolának jól vezetettnek, magyar szelleműnek kell lenni s a nemes és szent cél érdekében bizony nem szabad semmiféle tekintetből, szánalomból, elnézésből sem, a iskola élén oly férfiakat megtűrni, akik akár rosszakaratból, akár tehetetlenségből, akár képpzettség hiányából akadályai a magyarositási törekvéseknek. Fájdalom a vármegye r. k. iskoláiban találunk ilyeneket. Bebizonyosodott mindenütt, ahogy Bátorkeszen is, hogy az iskolai magyarorodás egyik főkelléke a magyar nyelvű hitoktatás. A kir. tanfelügyülő legutóbbi havi jelentésében konkrét adatokkal bizonyította be, hogy amely idegen ajkú község iskolájában (példa Dorogh) magyar nyelvű a hitoktatás, a növendékek is összehasonlithat lanul nagyobb előremenetelt tanúsítanak a magyar nyelvben, mint ahol az iskola magyar tannyelve dacára a lelkész a hitoktatást nem -magyar nyelven végzi. (Ahogy Csév, Leányvár példája is bizonyítja.) Már pedig a magyar hitoktatás elrendelésének semmi aka dálya nincs, mert ha még hivatkozhatnak is arra, hogy a templomban be nem vezethető a magyar hitszónoklat, amíg a felnőttek mindnyájan meg nem értik azt, az iskolára, annak felsőbb osztályaira e kifogással nem lehet élni, mert amint megértik azok a gyermekek a számtant, a földrajzot magyarul, megértik a katekizmust és a bibliát is s mindenesetre viszás hatással van fogékony ifjú lelkükre, ha tapasztalják, hogy mig az egyéb ismeretet hazájuk nyelvén sajátíthatják el, addig épen az Isten igéjét papjuk csak tót, német stb nyelven véli előadhatónak. Mert következtetni már az az arasznyi iskolás emberke is tud! Az egyházmegyei főhatóság ismételten tett már Ígéretet a magyar nyelvű istentiszteletek fokozatos behozatalára nézve s a fokozatosságnál természetszerűleg a magyarság legbuzgóbb apostola sem kíván egyelőre többet. Megelégednék vele, amint nem elégedhetik meg azzal, hogy a kapott ígéreteket — bár akadály nincsen — teljesítve nem látja, Mert nyíltan ki merem mondani: ax istentisztelet fokozatos magyarrá tétele a vármegye egyik köz ségében sem járna a hivek hitéletének veszélyeztetésével, mert ha egy vasárnapon a hallgatóság nem is érti meg még teljesen a magyar szónoklatot, a hónap többi három vasárnapján pótolható volna a mulasztás. S a amenyiben azzal érvelnek, hogy éppen nagy ünnepeken nem lehet a magyar nyelvű hitszónoklatokat tartani, mert akkor van legtöbb hallgatóság a templomban, hát kezdjék meg az ujitást közönséges vasárnapokon, ahogy éppen mult héten — saját iniciatívajából, bár hivei ismételt sürgetésére — a dághi plébános megkezdette és folytatni óhajtja. Hogy mily örömmel fogadták a tót ajkú hivek ez ujitást, tanúságot tehet róla az egész falu. És különösen nem értjük miért haboznak a magyar nyelvű istentiszteleteknek behozatalával olyan községekben, amelyekben maga a nép évek óta sürgeti azt. Például Kesztölczön. Vájjon nem gondolják-e, hogy a hitbuzgó katolikus önkénytelenül elidegenedik attól a nyelvtől, amelyet papja — bármennyire óhajtják is hivei — nem tart méltónak az Istennel való közlekedésre. Mind e körülmények, azt hisszük, eléggé illusztrálják, hogy a vallásosság kára nélkül bizony megtehetné már ma, sőt megtehette volna már régebben az egyházmegyei hatóság az első lépést a szószék megmagyarositása érdekében s bizony elérkezett az az időpont, amelynek megállapítását a vármegye törvényhatóságához intézett legutóbbi átiratában magának tartotta fenn. Még ez meg nem történik, minden más törekvés mindég csak féleredménnyel fog járni; a hazaszeretetnek tettekben s nem cifra frázisokban, csillogó ígéretekben kell megnyilatkozni, mint a bátorkeszi hitközség bebizonyította. Ajánljam azoknak, akiket illet, olvassák el néhányszor figyelmesen, jóakarattal, nyilt füllel a bátorkeszi közgyűlés szónokának megnyitó beszédét és szívleljék meg annak utolsó passzusát is :» ... a haladás eszméje mindig maga előtt találta a maradiság rozsdás vaskapuját, de hiába ! — az időt, a kort visszatolni nem lehet; az eszme, amely megszületett, amely az emberiség egy részének lelkéből, mint közóhaj, mint közszükség fakadt, az eléje torlódó akadályokat a haladás gyémánt íegyverével ledönti s előbb-utóbb de biztosan diadalt arat.* De a jó hazafiaknak ezt bevárni nem szabad. Reménylem nem is fogják . . . A társaságból. Farsangi naptár. Január 30 : A Kath. Legényegylet táncpróbája. Január 30: A Párkányi Legényegylet mulatsága. Február I : Katonatiszti hangverseny. Február 2. A szentgyörgymezei Olvasókör estéje. Február 5. Kék asszonyok álarcos bálja. Február 5 : Kereskedő bál. Február 12 : A Tornaegyesület mulatsága. Február 13 : Az ev. ref. egyházközség estélye. Február 13 : Polgári bál. Február 17 : Katonatiszti bál. Február 19: Diáktáncpróba. Február 21 : A «Kat. Kör» humoros estélye. Kaszinó-estéljf — Január 27. — A közönség igazán nem lehet elegendő elismeréssel a >Kaszinó« műkedvelő gárdája iránt, mely fáradtságot, munkát nem kímélve dolgozik azon, hogy az egyesületi tagoknak minél több kellemes szórakozást szerezzen. Akik csak a műkedvelő előadásokat látják, tapsolják, aligha gondolnak arra, meddig tartott, mily sok időt emésztettek azok a próbák, amelyek a Kaszinó mindég perfekt, aprólékosságokig gondos előadását megelőzik. Éppen azért ez a derék kitartó gárda s annak vezetője minden dicséretet érdemel. Minden dicséretet érdemel a direktor ur a csütörtöki estért is, amelynek színdarabjait nem csak betanította, de a két darabban vezető szerepet is vállalt. Az első darab: >Mézeshetek után* egy fiatal iró elnyújtott munkája, amely Dreyfus : Egy kis vihará-ban sokkal Ötletesebben és rövidebben van feldolgozva. A magyar szerző a szellemet a tollban felejtette. Igy a szereplőknek {Perényi Irma és Büttner Róbert) nehéz hálátlan dolguk volt, de ügyességük, alakító képességük, igazi szini tehetségük bizonyítékára szolgál, hogy e határozottan gyönge darabban is erős, kétségtelen tartós hatást tudtak elérni. Perényi Irma k. a., a színpad egyik primadonnája, tavalyról is régi kedves ismerőse a közönségnek, de most egészen uj oldalról — mint pattogó haragos me nyecske — a legteljesebb hatással mutatta be egész tehetségét, szeretetreméltóságát, nagy Kiváló temperamentumát. Büttner ur is sikeresen megküzdött a nem egyéniséghez illő szerep nehézségeivel. Hogy azután Csóri cigány {Istvánffy Elemér) megjelent a színpadon az ő eredeti, karakterisztikus kosztümjében és maszkjában, a vidámság a színpad alatt állandóvá vált. Istvánífy ur derék, élethű és éppen ezért nem könnyű előadása meg is érdemelte azt a sok tapsot, amelyet érette kapott. A cigány dialektust, a cigány furfangot, egyszóval a cigányt igazán meglepő élethűséggel mutatta be. A tapsvihar kölönben úgyis megillette őt, mint az előadás után következett tánc igazán buzgó, faradhatlan rendezőjét. A legzajosabb hatást mindenesetre a műsor harmadik száma, a bohózat számba menő > Valami hibája van« című francia vígjáték keltette. Műkedvelői előadásainkon sokszor láttuk már Büttner Róbert urat hálás és hálátlan szerepekben, de igazi színjátszó tehetsége még egyben sem nyilatkozott meg oly igazan, oly közvetlenül, oly hatásosan, mint a csütörtöki nagybácsi szerepében. Ez az alakítás bármilyszor professzionátus színésznek dicséretére vált volna, ennél többet nem mondhatunk. El kell azonban ismerni, hogy a darab nagy sikerében méltón osztoztak vele társai: Véghelyiné urnő, aki igazán excellált ez este, Véghelyi, műkedvelő színpadunk kipróbált erősségei és egy novicia: Hajas Olga, aki a szobacicus szerepét valóban sok temperamentummal, kedvessséggel, üdeséggel töltötte be. A műkedvelő gárda igazgatója igazi tehetséget fedezett fel benne. A mulatságon jelen voltak: Büttner Róbertné, Csupor Istvánné. Czinder Antalné, Etter Gyuláné, Etter Ödönné, Földváry Istvánné, Finitzer Fülöpné és Gizike (Bátorkesz), Farkas Gyuláné, Gerenday Józsefné, Gedeon Zoltánné, Guoth Ágostné, György Emődné, Gyurányi Etel, Özv. Gferlich Gusztávné, Gönczy Béláné, Gartsik Nagysallay Istvánné, Hajas Simonné, Gabriella, Anna és Olga, HulényiGyőzőné, Ivanits Istvánné, Ivanits Gyuláné (Párkány), Ivanovics Béláné, Kuffller Hugóné (Párkány), Martinecz Józefin, Meszéna Kornélia, Munkácsy Károlyné, Nagy Pálné és Erzsike, Nozdroviczky Miklósné és Olga, Niedermann Jánosné, Niedermann Józsefné, Niedermann Pálné, özv. Niedermann Károlyné, Özv. Perényi Henrikné és Irma, Rudolf Mihályné, dr. Rhörich Lászlóné (Bátorkesz), Szalay Béláné (Pusztamaróul), Schönbeck Mihályné és Márta, özv. Szegedy Sándorné. A műkedvelő előadást a főgimnáziumi igazgató társaságában dr. Francsics Norbert tankerületi főigazgató is végig hallgatta. * A parasztbál meghívói ma küldetnek szét. Aki tévedésből nem kapott, forduljon Etter Ödön úrhoz, a bállbizottság titkárához. Az érdeklődés a mulatság iránt napról-napra növekedik s amint halljuk, a legtöbb hölgy esztergomi népviseletben szándékozik megjelenni. * Jelmez-estély. A következő meghívót vtetük : «Meghívó a piszke-lábatlani hölgyek által 1898. évi február hó 8-án Nógell Sándor vendéglőjében rendezendő zártkörű jelmez-estélyre melyre kivül címzett urat és b. családját tisztelettel meghívja a rendezőség. Kezdete este fél 9 órakor. Belépti dij : személyenkint I frt. (Jelmez nem kötelező senkire.) Jönnek! Jönnek Mik jönnek? THE SISTERS BARRISON 3 \ SVENGAL1, A BŐSZ % §> ós I' 1 TRILBY, A SZÖSZKE. 5 TOVÁBBÁ: Jönnek! Jönnek! Esztergom, január 29. — Személyi hir. Francsics Norbert tankerületi főigazgató csütörtökön városunkba érkezett. — Esküvő- Szölgyémi Gyula városi tanitó íebr. i-én tartja esküvőjét Pach Irén kisasszonyai, Pach Antal városi képviselő leányával. — A Kaszinó Uj tagjai. A Kaszinó választmánya legutóbbi ülésen Jaklits Károlyt (Hontvisk) Erős Somát és Váczy Gyula pénzügyőri biztost tagjai közé vette fel. — Nyugdijszabályzat. Az e célra kiküldött bizottság ma tárgyalta a vármegyeházán a megyebeli jegyzők nyugdíj-szabályrendeletének módosítását.