Esztergom és Vidéke, 1898

1898-05-15 / 39.szám

dék vallásosságának ápolása, szivének képzése és erkölcsének nemesitése által az egyház és haza javának előmozditására használhat. A gyújtó hatású beszéd végeztével az elnök sürgős elfoglaltságára utalva : az elnöki széket átadta Major János alelnöknek azzal, hogy helyette bizonyos ideig vezesse a közgyűlést. Major János átvévén az elnökséget, a mult gyűlések jegyzőkönveit fölolvastatja. Ezután a pénztárvizsgálók jelentése került felolvasásra, amelynek során kitűnt, hogy az egylet vagyona : 668 frt 6 kr, továbbá fel nem számított esedékes kamatokról szól. Sajnálattal vette a közgyűlés tudomásul, hogy az emiitett vágyóban 154 frtnyi tagdíjhátralék szerepel, melynek mikénti behajtása felől a közgyűlés nem tudott biztos megállapodásra jutni, mert némelyek annak törlésését indítványozták, némelyek pedig annak behajtását sürgették, hogy mi uton-módon ana nézve nem volt megegyező megállapodás, hanem ezt a válaszraány gondjaira biztak. Klinda Rezső pénztáros a szokott óvás fentartásával a felmentvényt megkapta, egyalkalommal felkérték, hogy tekintettel hajlott korára jelenben kinyilvánított leköszönését nem fogadják eb hanem felkérik, hogy azt az Őszi tisztválasztó közgyűlésig viselni szíveskedjék, mibe a többszörösen megéljenzett veterán tanerő bele is nyugodott. Bartal Rezső kir. tan. nyugalmazott tanfelügyelőt a fizető tagok sorából törülve, nem csekély érdemeinek méltánylásául egyhangúlag a tiszteletbeli tagok sorába igtatta a közgyűlés. Következett Hübschl Sándor ' nyug. kir. városi tanitó előadása, a szülőföld ismertetésének módszertani kezeléséről, A sok tapasztalattal bíró érdemes es még mindig ifjú tetterőt igazoló tanférfiu a megindulás hangján kijelenti, hogy az activitás teréről való lelépésnek nem örvend, sőt azt másnak sem ajánlja. Előszavában méltatja a jelenlevő kir. tanfelügyelő: Vargyas Endre kir. taná csos ügybuzgóságát, melynek fonalán kettős igyekezettel kell a földrajz ismeretnek talaját az elemi iskolában teljesen kielégítő módon előkészíteni. E nehéz feladatot, néhány lecke órára való tananyag megjelölésével a fontosabb részek kidomboritásával Hübschl Sándor igen szépen és tanulságosan megoldotta, melyből a fiatalalabb tanitó nemzedék kellő okulást meríthetett, Kár, hogy az idő nagyon előrehaladt, hogy élvezetes előadását a megyei terület ismertetésére ki nem terjeszthette, hanem azt egy másik gyűlésen előadni ígérkezett. Hálás éljenek jutalmazták az előadó buzgalmát, melyről a közgyűlés jegyzőkönyve is tanúskodik. Ezután a Bartal-féle alap kezelésének jövendő állapotáról tanácskozott a közgyűlés. Felolvastatott a választmányi jegyző által egy tervezet, mely az alapító és adakozók többségének intenciójához mérten, az esztergomjárási tanitóegylet kikerekitésével 500 koronára emelt alapítvány hovacsatolását tárgyazza. , A Bartalnak tanfelügyelői kiválóságát méltató tervezet tartalma szerint az 500 korona a helybeli kir. érseki tanítóképző segélyalapjához csatolandónak véleményeztetett. A hivatkozott tervezet 7-ik pontja megváltoztatását kérte Guzsvenitz tan. képezdei igazgató oly értelemben, hogy a Bartalalap kamatait ne csupán az esztergommegyei tanitóképezdész fia kizárólag élvezhesse, hanem az egyházmegyéhez tartozó, más politikai megyében működő tanitó fia is. A közgyűlés ezen indit• yányt nem fogadta el, hanem elfogadta Obert Ágoston képezdei tanárnak a 4-ik pont megváltoztatására irányuló abbeli indítványát, hogy a jelzett alapot ne az eszt. főkáptalan, hanem a tanítóképző javára alakult segélyegyesülec kezelje. Halmay Jáuos az 500 koronáról szóló betéti könyvecskét ezennel átnyújtja az elnöknek, az időközben visszatért dr. Walter Gyula kanonok, egyházmegyei főtanfelügyelőnek, ki is átvételt a közgyűlés plénuma előtt nyilvános nyugtázásnak tekinti. Egy indítvány merült fel, hogy miután az egyesületnek nem célja az egyoldalú pénzgyűjtés «tehát a létező pénzvagyon terhére pályakérdések legyenek kitűzve.* Az elnökség méltányolva az indítvány helyességét, szívesen hozzájárul a pályakérdések kitűzéséhez s ennek kapcsán Dreisziger Ferenc képzőintézeti tanár és Okányik Lajos ajánlatára »Iskolázás kezdete* cimü értekezésre 5 db. arany ; továbbá: »Iskolázás időtartamai cimüre szintén 5 db. arany pályadíjjal egybekötött pályatételt állítja fel a közgyűlés, s ezek benyújtásának határidejéül az őszi közgyűlést tűzi ki terminusul, a midőn a legjobbnak s a jutalmazásra érdemesnek itélt pályamunka felolvasás alá kerül. Egy alkalommal kimondja a közgyűlés azt is, hogy a jövő évben tölti be az egyesület 30 éves fenállasának évfordulóját, tehát azt megelőzőleg az egyesület 30 éves monográfiájának megírását nemcsak elvben fogadja el, hanem annak illő honorálását is kötelességének ismeri, de oly feltétellel, vagy a jelzett munka nyomtatásban — füzet alakj.iban — kell, hogy megjelenjék s az egylet tulajdonjogát ahhoz fűzni fogja. Végre ismét szóba jött az esztergomjárási tanitó egylet és a bajóthi esperességi tanítói kör egyesülésének végleges rendezése, mely dr. Fehér Gyula indítványa elfogadásával már a múltban megérlelődött ugyan, de mint bevégzett tény — habár az egyházmegyei főhatóság jóváhagyó végzése is megérkezett — még mindig nem került jegyzőkönyvi hitelesítés alá. E tárgyban mindkét egylet részéről külön-külön bizottságok lettek 3—3 taggal kiküldve, hogy kölcsönös megállapodásokkal lépjenek az őszi közgyűlés elé. Ezzel a közgyűlés, elnökének lelkes éltetésével véget ért. Riporter. A népiskolai énektanításról. Válasz Fehér Dezső ur cikkére. *) Az >Esztergom> mult számának hasábjain a népiskolai énektanítást célzó útmutató sorok állottak, melyek részben megyénk kir. tanfelügyelője legutóbbi jelentésének feleletéül, részben egy jó akaratú törekvés valódi értékének kisebbítésére voltak szánva. Eltekintve attól, hogy cikkírót egyoldalúság vezérelte közleményének megírásában, nem reflektálnék soraira, ha abban célzatos kifejezésektől tartózkodnék ; mert amit mondott, az igen kevés, vagy semmi ahhoz, hogy a népiskolai énektanítás magasabb színvonalra emeltessék. Mert végre is népiskoláról van szó, nem főgimnáziumról, vagy tanítóképző intézetről, ahol az ének tanításnak meghatározozott irányban lehet és kell haladni. De nem lehet és nem kell a népiskolának, mert annak ideje sem elég, anyaga sem érett arra, hogy előbb kották és hangugrások tanultatásával utáltassuk meg a különben legkedvesebb énekórát s csak azután fogjunk cikkíró ur és emiitett Wéber-jének tanácsa szerint énektanításhoz, midőn a növendékek — végkép elhagyták az iskolát. Mert Fehér Dezső ur maga is hat évet szab a sikeres kottaolvasás eléréséhez. Hát vájjon »a végtelenül fontos jó izlés érdekében« hol tanuljon meg az iskolából kinőtt gyermek szépen énekelni ? Fehér Dezső ur tanmódja szerint már most csakis az utcán és korcsmában nyilik alkalma hangerejének kipróbálásához. Tehet-e arról a kántortanító, ha istentiszteleteken %az egyházi énekeket a nép vad izlése legcudarabb módon kife'rditi, agyonnyomja* ? ! Hiszen az iskolában nem értek rá ennek kultiválására, a kottaolvasás tanulása elrabolta minden idejüket. Csoda-e, ha a cikkíró ur »bölcs mérséklet és elővigyázat* szempontjából lebeszéli az énektanítás bizony fárasztó munkájáról tanitó barátait, ha ilyeténkép »az énektanítás terén még csehül állunk* ! ? Csodálkozhatik-e ^templomokban divó azon zenei vandalizmus* felett, melynek *gyalázatos változatai* az egyházi énekeket eredetiségükből kivetkőzik ? Ne csodálkozzék, mert bizony az Önök templomán kivül igy van ez mindenütt, ahol a cikkíró tanaihoz hasonló útmutatások és lebeszélések után indulnak a tanítók. De nincs ott ugy, ahol a tanitó nem hódol »bizonyos irányzatban való hősködés? elvének, hanem halad a természet j elölte uton, — hallás után való tanítás utján, s valóban énektanításra használja fel azon parányi kis időt, amit az adott miniszteri, vagy püspöki tanterv erre kijelölt, Tényekkel, gyakorlati sikerekkel kell bizonyítani, *nem elérhető voInák«-kal. De cikkíró ur soha sem tanított énekelni. Tehát legjobb akarata mellett sem tudja, mit, hogyan és mennyit lehet elérni énektanítás terén falusi népiskolákban. Ezek után hajlandó vagyok elhinni, hogy cikkíró urat »kellemetlenül lepte meg* azon eset : hogy mer egy iskola létezni, melyben két, pláne négy hangú énekek taníttatnak, hallás után s nem cikkíró ur tanmódja szerint ; mi több ezt »amit kárhoztatni kellene*, magas kitüntetés merte érni ! ! Sajnálom, hogy nem jutott a cikkíró kezeibe a Népnevelő ez évi febr, hó 20 iki száma, amelynek *az énektanítás legegyszerűbb módszere* cimü közleményéből > véletlenül azt is megtudhatta* volna, hogy hogyan tanítom én a gyermekeket hallás után, két vagy négy hangban sikerrel énekelni »hangszálaiknak veszélyezeetése nélkül. * Szabadjon itt megemlítenem, hogy a tanfelügyelői jelentésben csak toll, vagy nyomdahiba lehetett az, hogy »felnőtt ifjak* helyett, kik között különben 15 évesek is, előfordulnak »ismétíősök» voltak megemlitv e. Midőn ezek után kijelentem, hogy Fehér Dezső urat személyes meggyőződés szerzése végett, ugy iskolánkban, mint templomunkban annak idején szívesen látom, vagyok tisztelője Fekete Dezső. „,) Közöljük — a felvetett eszme — tisztázhatása végett e cikket, készséggel helyet engedvén a reá esetleg teendő minden irányu refleksziőknak. A szerk. Esztergom, május 14. — Személyi hírek. Honig Vilmos pozsonyi kanonok rokonai látogatására városunkba érkezett. — Munkácsy Károly, a főkáptalan uradalmainak igazgató-főszámvevője egészsége helyreállítása céljából néhány hétre a budapesti Császárfürdőbe utazott. — Előléptetés. Vargyas Endre kir. tanácsos, vármegyénk nagyérdemű tanfelügyelője a VII. fizetési osztály 2-ik fokozatába lépett elő. — Házi ezredükből. Smeedesz Ernő altábornagy a szokásos tavaszi szemlére városunkba érkezett, — Az ezred távoztával itt maradó kiegészítő rész parancsnoka Hartmann Gusztáv alezredes lesz, amig Schmidt alezredes az ezredtörzszsel Bécsbe megy. — Perényi Margit kisasszony, mint a kolozsvári Nemzeti Színház tagja f. hó 12-én lépett fel először a társulat nyári állomásán Nagyváradon. Sikere rendkívüli volt. Megszereztük a nagyváradi lapok kritikáját és jövő számunkban bemutatjuk olvasóinknak, hogy gyönyörködhessenek városunk szülöttének hatalmas debutjében. — Városi közgyűlés. A polgármester tegnap délutánra — általános meglepetésképpen — közgyűlést hivott Össze, amire nagy ok volt: a házipénztárból kifogyott az aprópénz. Közgyűlés nálunk napirend előtti felszólalások nélkül meg nem eshetik, a tegnapi három tárgyas napirendet is két felszólalás előzte meg. Az első felszólaló maga az elnök volt, aki a gimnázium ügyében tett budapesti ut eredményességéről számolt be. {Megéljenezték s kimondották, hogy a főispánnak, akinek első sorban köszönhetjük a sikert, jkvi köszönetet szavaznak. — Majd beszélt látus János, az elmaradhatlan interpelláló. Ezúttal is azt kifogásolta, hogy a növendékmarha közé apaállatokat ki nem hajtanak, amit pedig a törvény tilt meg, továbbá indignálódott, hogy a gazd. tanácsos igen szigorúan bánik a pásztorokkal, megütközését fejezte ki végül, hogy a legelőbérhátralékok beperesitése alkalmával olyanokat is perelnek, akik fizetési kötelezettségüknek eleget tettek s ha ilyenek nyugtájukat meg nem őrizték, fizethetnek újra. Ez utóbbi rekriminációra a főügyész válaszolt, kijelentvén, hogy neki kötelessége a hátralékosokként kimutatottakat beperelni. Ha valaki nyugtáját megőrizte, az az ő szerencséje ; ha nem, arről ő nem tehet Hogy a régi slendrián, felületes könyvvezetés miatt, amelyről a legutóbbi megyegyűlésen is szólott, ily hibák előfordulnak, tagadhatatlan. A hátralékok rendezhetésére azonban a perelésnél más mód nincs. A napirend tárgyalása folyamán kimondották, hogy a fehérkövi erdőrészben termelt fára reflektálok a befizetést f. hó 14-én, az elszállítást 16-tól kezdve eszközölhetik. — Egyhangúlag elfogadták ifj. Hegedűs Józsefnek abbeli indítványát, hogy a szentgyörgymezei Temető-utca Bátori Schulcz Bódog-uteának neveztessék el. Végül 38 szóval 9 ellen megengedték, hogy a házi pénztár 19750 frtot az aggok és a kórházalapból s a füzitői vasuttársulat által visszafizetett összegből kölcsön vegyen. Sajnálatosan nem vették tekintetbe a főügyész tiltakozását, aki az ily fajta szokásba vett kölcsönözgetések hátrányait kimutatta s különösen utalt arra, hogy e célra a katonaságtól fizetett évi összegnek kellene szolgálni. — A postapalota ékessége. Ahogy tervezve volt, a hó közepére a postapalota átalakítási munkálatai teljesen elkészültek. Tepnap szegezték fel a főhomlokzat földszintjére a vasbetüket, amelyek egymásutánja a : „M. Kir. Posta és Távirdahivatal"-t adja, ma pedig az emeleti ablakok felett, a régi vasvitéz helyén ott pompázik immár a bab éröve zett magyar cimer pompás kivitelben. Öntött vasból készült a Schlikféle gyárban s egymaga 200 frtba került. Mása a budapesti igazságügyi palotán elhelyezettnek s mint ilyen, második az országban. Még a városházközi kapu fölé jön e felirat : „Postaudvar," — A Kovácspatak vendéglőjét szombaton vette át Schleiffer Lajos, ami biztositéka annak, hogy látogatottsága rohamosan fog növekedni. Mivel a volt bérlő most hurcolkodik, háziezredünk zenekara a ligetben tervezett csütörtöki sétahangversenyét a Primáskertben tartotta meg. — Diákok kirándulása. Főgymnázíumunk I. II. és III. oszt. 82 tanulója csütörtökön Tatába rándult Wojnits Döme igazgató, dr, Bárdos Rémig, Grátzer Pius és Bausz Teodorik tanár urak vezetése mellett. Hajnali 3 órakor indultak el a gymnásium mellől és reggel 4 órakor robogtak az alraásfüzitői vonaton Tata felé. Megérkezésük után megtekintették magát a várost, a nagy templomot, a piarista épületet, főgymnásiumot, majd a gróf külön engedelmével a nagy halastó mellett elterülő grófi parkot, a kastélyt, színházat és többi épületeket. — Ezután a nagy tó mellett elhaladva az >Eszterházy* vendéglőben letelepedtek ebédhez, mely gulyás és túrós tésztából állott, mit 35 krért szolgált ki számukra az előzékeny vendéglős. Ebéd után a nagy parkba vonultak ki, hol játékkal, versenynyel töltötték el az időt, mig uzsonázás után a fél 8-kor induló vonattal tértek vissza. Általában jól érezte magát az ifjúság s kellemesen és tanulságosaan eltöltött nap után fáradtan vonultak az édes nyugalomra. Ugyanazon a napon a IV. V. VI. VII. osztály 53 tanulój Schédl Arnulf, Panghy Özséb, Csikasz Willíbald és dr. Várkonyí Odiló tanárokkal az élén, indultak reggel 4 órakor a »Mária Valéria« hidról gyalog a párkány-nánai indóházhoz. Fél 6-kor adtak jelet az indulásra Garam- Szt. Benedek felé. Gyönyörű reggelű napon haladtak a gazdag gabona földek közt Léváig, a hol a regényes Garamvölgy kezdődik, 9 órakor szálltak le Garam- Szt. Benedeken. Nagy néptömeg várt az érkezdőkre. Megérkezés után felvonult az ifjúság a régi bencés templomba. A főkapu előtt Panghy tanár nagyszabású