Esztergom és Vidéke, 1898

1898-07-14 / 56.szám

be. Az államépitészeti hivatal képviselője hosszasan és erősen védelmezte eljárását a tiszti főügyész, Mattyasovszky Kál­mán stb. felvilágosítása után azonban maga is belátta, hogy neheztelt eljárás nem volt szabályszerű. A bizottság erre egyhangúlag elfogadta a tanfelügyelő­nek uj árlejtési hirdetmény kiírására vo­natkozó inditványát. A vita időnkint éles volt. Vajda kir. mérnök bejelentette, hogy Fehér János műszaki tanácsos bejárta a megyebeli közutakat s hogy meg volt ve­lük elégedve. Ajánljuk, hogy a tanácsos ur legközelebb őszkor, vagy nagyobb eső­zések után tegye meg körútját. Végül elfogadták az államépitészeti hivatal jövő évi költségelőirányzatát. Riporter. •• DBB mamk aammmm\ MBBI mama mpm Esztergom, július 13. VILLÁNY! SZANISZLÓ f Ötven év — a férfikor dele, a férfi­kor legszebb ideje. A kiforrott, megál­lapodott tehetséggel, meghiggadt lélek­kel, a szerzett élettapasztalatok alapján való alkotások termékeny korszaka. Ezt az időt érte el ő is, belefogott abba a munkába, amelylyel eddigi történelmi búvárkodásainak eredményét megkoro­názni akarta : a bencés rend törtenetébe, és az első fejezeteknél kiesett már kezéből a toll A férfikora delén . . . Mi, akik hogy legutóbb közöttünk járt, még oly erősnek, egészségesnek, friss­nek láttuk, szinte nem tudjuk elhinni a hirt, amely oly váratlanul sújtott le. Mi nem láttuk, hogy hatalmas szerve­zetét mint ássa alá hónapok óta a pusz­tító kór, nem láttuk őt hetekig szen­vedni a budai kórház betegágyán, csak azt hallottuk, hogy jobban van, kedves vendégeket fogad éppen váro­sunkból s egy nyugalmas délután egy­szerre csak lecsapott közénk a nagy fekete madár, hogy elhuhogja : Villányi Szanisztó meghalt. Köny, sok köny fog érte hullani. Megsiratják első sorban rendtársai, akiknek büszkesége volt s akik nagy tehetségétől még sokat vártak, megsirat­ják a tudomány emberei, akik oszlopot vesztettek benne, sirnak volt tanítvá­nyai, akik valamennyien csak szeretet­tel és hálával gondolnak vissza reá, gyászba borul Bakony bél vidéke, ame­lyet jóságos szive hódított meg, de azt hisszük, a részvét sehol sem lesz őszin­tébb, a köny több és fényesebb, mint városunkban, amely közönségének szi­véhez olyan szálak fűzték, amelyeket erőszakos kézzel csakis a halál téphe­tett szét. De otthon érezte ő is magát közöt­tünk s maga is bevallotta, hogy szive visszavágyik oda, ahol osztatlan sze­retet és közbecsülés környezte ; ide ké­szült még a nyár folyamán is. Most pedig mi küldjük hozzá utolsó üdvöz­letünket, koszorúnk virágjait; az egyet­len üdvözletet, amelyet ő már viszo­nozni nem fog. Kétszeres gyászszal és fájdalommal küldjek e bucsuvirágokat, mert annak, akit illett, még nagyon sokáig kellett volna élnie, hogy mindazt megalkothassa,­amit megalkotni terve volt s aminek megalkotására a tehetsége sarkalta. Most már mindennek vége. Élni — már csak a szivünkben fog! A boldogult született Tósok-Bérenden, Veszprémmegyében 1847-ben szeptember 9-én. Középiskoláit Székesfehérváron, 1863-ban a Bencések rendjébe felvétet­vén a teológiát Pannonhalmán végezte. Pappá szentelték 1870 szeptember 29-én. Eleinte Győrött tanárkodott, onnan ne­nezték ki gimnáziumunk igazgatójává 1882-ben, a helybeli székház főnökévé 1884-ben lett. Itt a közéletben is élénk szerepet játszott, mint városi képviselő és megyebizottsági tag, 1892-ben bakonybéli apáttá neveztetett ki. Legnevezetesebb munkái : „Győrmegye és város anyagi közművelődés története (1881)." — „Győr­vár és város helyrajza a XVI. és XVII. században (1882)." „Győri ada­tok a menhelyek történetéhez (1878.)" — Hogy esztergomi lakos lett, ép oly szeretettel foglalkozott városunk és vár­megyénk múltjával, mint azelőtt Győ­rével. Első ilynemű dolgozata : „Néhány lap Esztergom zivataros századaiból" városunk a török hódoltság alól tör­tént felszabadulása 200-ik évfordulója alkalmából 1883-ban dr. Kőrösy László által szerkesztett Emléklapokban jelent meg. 1891-ben bocsájtotta közzé 152 oldal­ból álló történeti munkáját: „Néhány lap Esztergom város és megye múltjából" cimen s már a következő évben egy másodikat, a 312 oldalas : „Három év­tized Esztergommegye és város múlt­jából (1684-1714)." A bakonybéli apát­ság történetén most dolgozott, de a legnagyobbnak tervezett munkáját már nem fejezhette be. Az elhunyt a legutóbbi főapát választásnál komoly jelölt volt. * A megdöbbentő hirtelen halálesetről közelebbi részletek hiányoznak. A lako­nikus távirat, amelyet Nyulassy bakony­béli házfőnök tegnap d. u. 4 órakor adott fel, csak ennyit tartalmazott: „Villányi meghalt, temetés csütörtökön reggel." A szomorú aktusra a helybeli székházból Csikasz Willibald és Schédl Arnulf ma délben elutaztak. A boldogult hirtelen halála annál na­gyobb meglepetést okozott, mert alig egy héttel ezelőtt, július 21-én Győrben, egészen friss erőben vett részt, volt ta­nitójainak huszonötéves találkozóján s e napon misét is mondott. A boldogultat — rendtársain kivül — első sorban Székesfehérváron lakó öz­vegy anyja és nővére s unokaöcscse: dr. Kovács Aladár, a budapesti Mentő Egyesület főparancsnoka gyászolják. — Gyémántmise. Ritka szép ünnep­napja lesz Sujánszky Antal nagyprépost­nak, az ősz költőnök szeptember havá­ban. Hatvanadik évfordulója annak a napnak, amelyen első szent miséjét mondotta. Tisztelői már most készülnek a ritka dátum méltó megünneplésére. Az agg főpap külömben jelenleg a cseh­országi Teplitzben tartózkodik. — Az egyik új kanonok: Bogisich Mi­hály volt budavári plébános vasárnap búcsúzott el híveitől s a plébániát ked­den adta át utódjának : dr. Nemes An­talnak. Városunkba e héten érkezik meg s állandóan megtelepszik. Az egyik uj kanonokházban fog lakni. — Lelkigyakorlat. A megyebeli pap­ság szokásos lelkigyakorlatait hetíőn kezdette meg s csötörtökön végezi be. Az exhortácíókat dr. Prohászka Ottokár papnöveldéi spirituális végezi. — A vármegyeházáról. Andrássy Já­nos alispán, szabadsága leteltével, állását pénteken, f. hó 15-én újból elfoglalja. Ugyané nap kezdi meg hat heti szabad­ságidejét B. Szabó Mihály főjegyző, aki üdülési célból Bártfafürdóre utazik. — Személyi hirek. Várady kultuszmi­niszteri osztálytanácsos, az egyházi osz­tály vezetője, vasárnap városunkban tar­tózkodott. — Dedek- Crescens Lajos, a neves történész, múzeumi őr a vasárnapi napot közöttünk töltötte. — Szabó Gyula szegzárdi törvényszéki bíró, szabadsága megkezdődvén, nejével együtt városunkba érkezett. — Molnár apát városunkban van, — Házi ezredünkből. Lovag Schveitzer Eduárd ezredes Gyulafehérvárról hétfőn* délelőtt megérkezett és ezredünk pa­rancsnokságát átvette. — Ruff kapitány, aki hivatalos elfoglaltságban több hó­napot Bécsben töltött, ezredünkhez újból bevonult. — A Kaszinó új helyisége. Büttner Róbert, dr. Helc Antal, Niedermánn Jó­zsef és Obermayer György, mint az e célra kiküldött bizottság megjelent tag­jai, vasárnap délután dr. Földváry Ist­ván igazgató vezetése alatt értekezlete­tet tartottak, amelynek folyamán a hely­színén megtekintették a Kaszinó leendő helyiségeit s kimondották, hogy az ere­deti építési terven több változás esz­közíendő. Hogy ezek megvalósithatők-e, sürgős véleményadás végett leküldötték egy kiváló szakemberhez a módosított tervrajzot. Különös gond lesz fordítva a szellőztető készülék megfelelőségére. Örömmel konstatálták, hogy az új szín­pad 6'8o méter széles és 8 méter mély lesz, amig az eddigi 5'45 m. széles és csak 4*22 m. mély. Az építést úgy óhajt­ják foganatosítani, hogy a szalon a szín­paddal akként legyen elrekeszthető, hogy hangversenyek, színházi célokra kiad­ható legyen anélkül, hogy a Kaszinó tagjai kényelmükben és izoláltságukban megzavartassanak. — Közgyűlés. Az Orvos és Gyógy­szerész Egyesület szombati ülésén több óráig tartó vitában foglalkozott a kör­orvosok díjszabásának kérdésével. Elha­tározták, hogy az általuk proponált díj­szabást megküldik az érdekelt községek­nek s ezek meghallgatása után terjesz­tik be — acceptálás végett — a megyei törvényhatósághoz. A gyűlésen jelenvol­tak az értekezlet után a Kovácspatak­hoz rándultak ki, ahol az estét együtt töltötték. — Esküvő. Krajniker Ferenc, a «Hun­nia > könyvnyomda ügyes, szakavatott fiatal gépmestere hétfőn tartotta eskü­vőjét szép menyasszonyával : Vörös Terézzel. Minden lapban, amelyet olva­sóinknak nyújtunk, az ő fáradozásainak és szakismeretének is meg van a maga része, mi is kivesszük részünket az ő öröméből és boldogsága napjaiban őszin­tén üdvözöljük. — A mi ligetünk. Érdekes képe volt vasárnap a mi gyönyörű kis ligetünknek : a Kovácspataknak. Meglátszott, hogy saisonja — mint nyaralótelepé, az első — immár megkezdődött. Kétszer annyi volt az idegen, mint a városunkbeli ; a vendégek legnagyobb részét Budapest szolgáltatta, de jöttek tömegesen nagy­Marosról, Visegrádról és Zebegényről is. És valamennyien egyet értettek abban, hogy Kovácspatak, mint nyaralóhely, magasan fölötte áll az ő üdülőhelyüknek és ebbeli véleményüket az igazgatóság előtt is kifejezték, már most sietve le­foglalni lakásukat a jövő nyárra. A te­lep különben hétköznap is elég mozgal­mas, ami természetes, hiszen immár számos család nyaral odakünn. A ven­déglő előtti térség tele is van babával dadával, kis mamával. Az eleven élet láttára, ma már a legszkeptikusabb lé­lek sem kételkedhetik többé a fiatal vál­lalat boldogulásában. — Hogy az első saison mily szépen beütött, Iegékesszó­lóbban illusztrálja az ez időszerint künn lakó vendégek következő névsora: Nyaraló-Szálloda. 1. sz. szoba. Holek László csendőr­százados és családja Nyitra. 3. sz. szoba, dr. Horacsek Gyula és családja Eszter­gom. 4. sz. szoba. Szántó Sándor ker. ügynök és családja Esztergom. 6. sz. szoba. Schleifer Lajos szállodás és csa­ládja Esztergom. 9. sz. szoba. Pauncz Soma kereskedő és családja Párkány. 13. sz. szoba. Tiefenhal Gyula mérnök és családja Esztergom. 14. sz. szoba. Pórfy Ferenc magánzó Budapest. 15. sz. szoba. Prettenhbffer Imre magánzó Győr. 16. sz. szoba. Popovich Thedor fűtőházi főnök Budapest. 17. sz. szoba. Kuzmich nővérek, tanítónők Budapest. 18. sz. szoba. Alpár József gázgyári irodafőnök és családja Budapest. 19. sz. szoba. Kókai Nándor könyvárus Buda­pest. 21—22. sz. szobák. Dr. Spitzer Leo és családja Trieszt. 24. sz. szoba. Schwarc József magánzó Trieszt. 25. sz. szoba. Schwarc J. magánzó és csa­ládja Bécs. 26. sz. szoba. Marosi Jó­zsef vaskereskedő és családja Eszter­gom. 27. sz. szoba. Schwarc József ke­reskedő., és családja Budapest. 29. sz. szoba. Özvegy Acsaynó Gizella, tani-! tónő Esztergom. 33. sz. szoba. Özvegy Gferlichné és családja Esztergom. 34. sz. szoba. Litsauer Sándor tanitó és családja Esztergom. Singer és Leimdörfer villa: 1. sz. szoba. Dr. Berényi Gyula és családja Esztergom. 2. sz. szoba. Gallo­vieh J. kereskedő és családja Budapest. 3. sz. szoba. Hoffmann N. magánzó Bu­dapest. Nagy vendéglő: 1. sz. szoba. Pfalcz József épitő váll. és családja Esztergom. 2. sz. szoba. Tar­nicsek Ferencné magánzó és családja Budapest. Vasúti indóház: (Emelet.) Boros Gyula vasúti főellenőr és csa­[ládja Budapest. Arkövy János vasúti főszámtiszt Budapest.' Végül megemlítjük, hogy a 15. számú \ villatelket a napokban vásárolta meg Pfeifer J. budapesti cognacgyáros, aki még a nyár folyamán ott egy diszes villát építtet. Figyelmeztetjük a nya­raló és kiránduló közönséget, hogy az előirt havi kazántisztitás e hóban 29-én pénteken fog eszközöltetni, mikor is az esti 6 ó. és 87a ó. menet elmarad. — Vacsora a Tornakertben. Mint előre jeleztük, a Tornaegyesület e saison­ban első vacsoráját a Tornakertben szombaton tartja meg. A vacsora, amely kedvezőtlen idő esetén elmarad, esti 8 órakor kezdődik. Menüje: borjúpör­költ, túrós csusza vagy káposztásrétes, sajt, ára 80 kr. Az aláírás vissza nem vonható s csak péntek estig eszközöl­hető. A tagok idején előjegyzett ven­dégeit szívesen látják. Az aláirási ivet az egyesületi szolga a tagokhoz csü­törtökön és pénteken viszi el, de mivel mindenhova csak egyszer megy el, akik az otthon nem találtak közül az ivet aláírni óhajtják, ezt mindennap 5—8 óra között a Tornakertben megtehetik. Az ivet már előzetesen is annyian je­gyezték alá, hogy a társas lakoma si­kere máris biztosítva van. Megjegyez­zük hogy ételek, és italok jóságáról Meizler János neve kegyeskedik. — Áthelyezés. Nemes Lajos eddigi püspöki primási intéző hason minőség­ben Drégely-Palánkra hvlyeztetett át. — Fegyelmi ügyek. A vármegye mult évnegyedi kimutatása szerint a vármegye területén folyamatban van fegyelmi ügy 3 községi jegyző, 1 községi pénztárnok, 1 közs. közgyám, 1 törvénybiró, I kisbíró 7 városi tisztviselő ellen. A város recordja tehát igen tekintélyes. — Nesze semmi ... A Győri Keres­kedelmi és Iparkamara tegnapi ülésén olvasták fel a M. A. V. átiratát, amely­ben az almásfüritői sérelmes menetrend­nek őszre való megváltoztatását kegye­sen kilátásba helyezik. — A komáromi kirándulás. Emiitet­tük már, hogy a komáromi Oltáregylet 140 tagja vasárnap városunkba készül. Ezek a*M. Á. V. igazgatóságtól kedvez­ményes kirándulási jegyeket kértek s mivel nem kaptak, már-már abban ma­radt az egész kirándulás. Utóbb azonban mégis elhatározták annak megtartását. — Autodafé. Az Esztergomi Keres­kedő Ifjak Önképzőkörének könyvtárában a napokban csunyabogárra találtak s mint jó hazafiak, siettek is elpusztítani azt. Még eddig ki nem derített módon ugyanis becsempészték oda a Zimányi-Zelenyák féle gyalázatos pamfletet. Szombaton j öt­tek a rút próbálkozás nyomára s nyom­ban kimondották a tűzhalált a szenny­hatra. — Az ármentesitök. Az Ebedfoki Ár­mentesitő Társulat, amelyek munkála­tai meglepő gyorsan haladnak előre, tegnap közgyűlést tartott, amelyet vá­lasztmányi ülés követett. Az értekezle­tek után vidám lakoma volt a „Fürdő" vendéglőben. — Amint halljuk, már a párkányiak is erősen mozognak s min­den lépést megtettek az ármentsiteés esz­közlésére Isten hegyétől a garami hi­dig. Csak mi nem mozgunk még. Hisz ráérünk addig, mig a túlsó oldalról a védmüvekkel kiszorított víztömeg mind a mi nyakunkba szakad. — Az ivóvíz kérdése. A város köz­ügy iránt érdeklődő polgárai mindin­kább belátják, hogy nálunk valamit elérni legfeljebb társadalmi uton lehet, a városháza csak kriptája minden üd­vös mozgalomnak. Ennek tudatában Reusz József takarékpénztári igazgató több hasonló önzetlen, buzgó férfiúval szövetkezve, társadalmi uton indított mozgalmat egyiÍ legégetőbb kérdésünk: az ivóvíz kérdésének megoldására, ame­lyet a primási vízvezetéknek az egész város területére való kiterjesztésével vélnek elérhetni. A hercegprímás ugyanis megengedte e kiterjesztést, amennyiben

Next

/
Oldalképek
Tartalom