Esztergom és Vidéke, 1898

1898-03-17 / 22.szám

pinceboltozatok eltávolítására volt szük­ség s a munkára mindössze 48 óra ál­lott az épitővállalkozó rendelkezésére. Az alapkő előtt díszes sátort emeltek, a város színével draperirozva, melyben egy fehér teritőjü asztalon a feszület két hatalmas viaszgyertya között, to­vábbá egy másik asztal állott, amely az alapkőbe helyezendő okirat aláírására volt szánva. E sátor körül csoportosul­tak a részvényesek, a templomban fun­gált papság és az intézeti igazgató a sátorban foglaltak helyet. A sátor kör­nyékét a nagy közönség egészen ellepte. Először dr. Feichtinger S. szólalt fel az egyetlen, aki az intézet alapitói közül megjelent, ismertetvén az ünnepség cél­ját és eredetét, Majd Reusz József igaz­gató beszélt szépen és hatással, utána Boltkizár József pluvialeban és infu­lával, mire Reusz igazgató felolvasta az alapkőbe helyezendő okiratot, mely következőképpen hangzik : Isten nevében ! Hazánk ezredéves fennállásának emlékére, városunk szépítésére. Első Ferencz József, Magyarország apostoli ő felségének uralkodása Dr. Vaszary Kolos, Bibornok és Magyarország hercegprí­mása ő Eminenciájának érseksége alatt építette ezen házcsoportot az Esztergomi Takarékpénztár Részvénytársaság a társaság 50 éves fenállásának megünnepléséül, a társaság megalakulása utáni 52-ik esztendőben. Ezen építkezésre vonatkozó elhatározások Reusz József igazgató, Bleszl Ferenc főtitkár, Mattyasóvszky Kálmán ügyész, Brenner József, Dr. Földváry István, Maiina Zajos, Rudolf Mihály, igazgatótanácsi tagok, továbbá Bayer Ágoston, Kollár Mihály, Brutsy János Kollár Péter. Brutsy Gyula, Kraplanicz Kálmán, Dr. Csernoch János, Magurányi József, Eggenhoffer József, Marossy József, Einczinger György, Mattyasóvszky Lajos, Etter Gyula, Munkácsy Károly Dr. Feichtinger Sándor Niedermann Pál Frey Ferenc * Oltóssy Ferenc, Grósz Ferenc, Schönbeck Imre, Heischmann Ferenc, Schalkász Ignác, Hübschl Károly, Spanraft József, Hübscl Sándor, Szecskay Kornél, Ivanovies Béla, Dr. Watther Gyula, Kollár Károly, Vimmer Ferenc, igazgatósági tagok, végül Obermayer György, Nagy Pál, Mihalik Bálint felügyelő bizottsági tagok indítványára és hozzájárulásukkal keletkeztek. Az »Esztergomi Takarékpénztár Rész­vénytársaság* fennevezett igazgató ta­nácsi, igazgatósági és felügyelő bizott­sági tagjainak elhatározásait tartalmazó jegyzőkönyvnek egy másoderedeti pél­dánya, továbbá a társaság 50 éves tör­ténetének egy példánya és jeles ok­mány, az építendő házcsoport alapkö­vének alolirott napon történt letétele és méltóságos és főtisztelendő Boldizsár József püspök érseki helynek ur által történt ünnepélyes beszentelése alkalmá­val az alapkőbe elhelyeztetett. Isten áldása szálljon hazánkra, Esztergom szab. királyi városra és Részvénytársaságunkra. Kelt Esztergomban. 1898 évi március hó 16. napján. Ez okiratot, a diszmüvel és az emiitett jegyzőkönyvvel egyetemben egy diszes réztartóba helyezték, amelynek fedőalap­ját a helyszínén beforrasztották. Előbb a közölt okiratot a jelenlevő meghívott vendégek, igazgató választmányi tagok, (köztük Frommer Lajos, az épületet egyik tervezője, Pfalcz József a vállal­kozó, Tiefenthal Gyula épitési felügyelő mérnök, Elefánti művezető) élükön az érseki vikáriussal aláirtak. A rézdobozt ezután a díszruhás, fehér kötényes kőművesek Pfalcz József veze­tése alatt behelyezték a kivájt alap­zat fölött álló faállványon levő termés­kőbe s rátették a befedő kőlapot. Erre nemzetiszin kalapácscsal az első ütést Bolthizár püspök tette, valamint ő bo­ította ugyancsak nemzetiszin nyeles malterhányó kanállal az alapba az első malterhintést a szintén nemzetiszínű malterládából. TJtánna találó jelmondatok kíséretében egy-egy kalapácsütést tettek az alap­kőre dr. Feichtinger Sándor, Maiina Lajos, Reusz József, Frey Ferenc, Bleszl Ferenc ás Vojnits Döme. Itt a hivatalos aktus befejeződvén, a meghívott közönség, amelyet pompás fehér és piros szegfüvekkel is feldeko­ráltak, az intézeti helyiségbe vonult, ahol kezdetét vette a díszközgyűlés. Ezt részletesen jövő számunkban ismertet­jük, most csak azt emiitjük meg, az az ülést az elnöklő dr. Feichtinger Sándor (jelenvolt 47 részvényes 175 részvénynyel) ismét szónoki lendület­tel vezette be. "Nagyszabású beszédet mondott Reusz igazgató is az intézet ala­pitóiról és eddigi vezetőiről kegyelete­sen megemlékezve, amely után szólásra dr. Földváry István emelkedett fel s az igazgatót köszöntötte fel, első sorban az intézet ötven éves történetének meg­írásért, de főleg azért a működésért, melyet immár huszonöt éve az intézet érdekében kifejt. Indítványára az igaz­gató érdemeit jegyzőkönyvben örökítet­ték meg. Tiz percnyi szünet után a rendes köz­gyűlés következett, amelyen egészen programmszerüleg folyt le, s az érdekel­tek bizalma a vezetőség iránt impozán­san nyilatkozott meg. Dr. Csernoch Já­nos indítványára elhatározták azt is, hogy az igazgatóságot megbízzák, találjon alkalmas módot az igazgató hervadha­tatlan érdemeinek illő megjutalmazására. E határozat ellen az intézet igazán nagy érdemű igazgatója tiltakozott ugyan, de természetesen eredmény nélkül. Az igazgatót és a kilépett 10 igaz­gató választmányi tagot újból megvá­lasztották ; a megjelentek emlékül meg­kapták az intézet emlékkön vét. A díszmunka. Hatalmas kvartkötet az, amely »Az Esztergomi Takarékpénztár ötven éves története* cimét viseli s amelynek meg­írása Reusz József intézeti igazgató mindenkor nem közönséges érdeme marad s általános csodálkozást kelt, hogy e sok tanulmányozást, utánjá­rást igénylő nagyszabású munkát ismert rendkívüli elfoglaltsága mellett ily bril­iáns módon tudta elvégezni. A 300 oldalas kötet kívülről a város színét vilseli. Kék vászon a kötése, piros a vágása; rendkívül Ízléses címlapján ott ékeskedik a takarékpénztár emblé­mája : az aranyos méhkaptár. Nyomdai ki­állítása a bpesti Cettel- és Deutsch-féle neves műintézet európai nívóját ékes­szólóan hirdeti. Valódi lipografikus uni­kum számba vehető ugy a nyomdai rész, mint az iilusztrációk, faksimilék és gra­fikai táblázatok tekintetében. A nagyérdemű szerző szives engedelmé­ből érdekesnél-érdekesebb mutatványokat már közöltünk belőle ; részletes, beható is­mertetését pedig az idő rövidsége miatt legközelebbi számunkban hozzuk, most csak azt említjük meg, hogy az előszón és a zárszón kívül öt főrészre oszlik, u. m. I. Az alakulás előtti viszonyok, meg­alakulás, belrendezés és üzleti intézkedé­sek. (1844—1854.) II. Megszilárdulás és fellendülés (1855 — 1864.) III. Aggasztó je lenségek. Az üzletkör nagymérvű terje­dése (1865—1874.) IV. Tervszerű megszi­lárdulás (1875—1884.) V. Haladás (1885—1895) Az illusztrációk között ott találjuk az intézet Lőrínc-utcában volt első szerény házát, a jelenlegi Buzárovics, házat, amely 1851. évben vétetett és 1863-ban adatott el s jelenlegi pompás palotáját, amely az 1860 ik években években épült. A társulat első elnökeinek és alelnökei­nek (petőfalvi Uzovics János, egyházpa­kai Andrássy Józseí, sárfalvai Heya Imre, egyházpakai Andrássy Mihály) volt igazgatiónak és titkárainak (Nitter Ferenc, Deininger Ferenc, késmárki Frey Vilmos, Maiina János,) az alapszabályok szerint esetről-esetre megválasztott köz­gyűlési elnököknek (Koperniczky István, Rédly Gyula, dr. Feichtinger Sándor, Hübschl Sándor), végül a pénzintézetnek a jubiláris évben volt tisztikarát (Reusz József igazgató, Bleszl Ferenc titkár, Havassy Imre ügyész, Brenner József, Boronkay Lajos, Maiina Lajos és Rudolf Mihály igazgatósági tagok, Obermayer György felügyelőbizottsági elnök, Miha­lik Bálint és Nagy Pál felügyelő bizott­sági tagok, Rudolf István pénztárnok, Kartal István I. köny vezető, Brenner Ferenc, Horváth Kálmán könyvezető és Etter Ödön segédtiszt.) Igen találóak és sok poé^issal vannak megkomponálva az egyes fejezetek ini­ciáléi és záróvigneítái, mindenkor össz­hangban a fejezetek tartalmával. A kö tet végén eredeti faksimileben találhatók az intézet 1844-ben Beiméi J. öreg be­tűvel nyomatott első alapszabályai, az első betevőnek: Békey Annának 1845­ben kiadott betéti, a jelenlegi betéti könyveknek utánzata, az első kibocsátású 1845-iki ötven ezüst frtra szóló első rész­vénynek (Andrássy József nevére) a má­sodik kibocsátású 1875-iki 200 frt. név­értékű első részvénynek (Wimmer La­jos nevére) és végül az 1864. évi harma­dik kibocsátású iooo koronáról szóló je­lenlegi részvényeknek (első számú Vim­mer Imréé) faksimiléje. A grafikai táblázatok az 1845—1894 bevételek, jelzálog kötvények és váltó tárca állását mutatják be. A két előbbi­nél a legnagyobb forgalom (4.200,000 és 3.000.OÖo) a jubiláris évben, a váltó tárcánál (620,000) 1862-ben mutatkozott. Az igazán rendkívül díszes munka könyvárusi uton nem lesz kapható. Riporter. ült le az ebédhez, Radics Béla hegedűje mellett. A két násznagy tósztja után, Szász Károly püspük emelkedett fel, s poétikus szép beszéddel éltette az ifjú pár5, beleszőve, hogy még két Geren­day-fiu van hátra, akikre ő minél hama­rabb rá szeretné adni egyházi éláésStékr­E beszédre dr. Gerenday György m. titkár íelelt meg, szellemesen megje­gyezve, hogy könnyű már annak, a ki megtalálta vezérlő csillagát, a melyet ő még mindig keres! — A legjobb­hangulatban és szorosan rokoni körben megtartott ebéd után a fiatal pár 4 heti nászútra, Nápolyba indult. — Circiter mulatság. Az a bizdfaas baráti kor, amely az úgynevezett ülrci­ter-asztaltársaság estéről-estére összMön, szembaton este családi összejö vételijei dezett a „Magyar Király" emé^tí he­lyiségeiben, mely ép oly baráti/ vidám sikerült volt, mint a megelőző években rendezett hasonló Összejövetelek. — Katonazene. Háziezredünk a „Cen­tral" kávéházban szombaton este ismét estélyt tart, melyen a katonazenekar fog működni. — Promoveálás A budapesti tudo­mányegyetemen szombaton avatlak jog­tudorrá Rrdolf Béla ügyvédjelöltet, arany ifjúságunk ez áiltaláftosajfi kedvelt tagját. Őszinte örömmel és meleg barát­sággal gratulálunk. — Esküvő. Vinter Nándor jövő vasárnap, március 27-én déli fél 1 órakor tartja esküvőjét az izr. tempmlomban Heifeld Cecília kisasszonnyal. — Rendkívüli közgyűlés. A vármegye e hó 23-án rendkívüli közgyűlést tart. Ezt megelőzik a jegyzői vizsgák, ame-t Ivekre való jelentkezés idejét megyénk a hó 16-ikára tűzte ki. I — Fegyelmi vizsgálat Andrássy Ján%s alispán 2879 sz. a. fegyelmi vizsgála/ot rendelt el Sinka Ferenc Pál kórházgnnd­nok ellen, amiért a közigazgatási Mht^ ság tavalyi 159 számú határozatát sem­mibe sem vette. Ez bizony alapos ok 7 A fegyelmi vizsgálat megejtésével a pol­gármestert bízta meg, akit 15 nap alatt 1 vsÁ4 jelentéstételre hívott fel. — Reprise. A belvárosi Polgári 01- j vasókör, hogy tagjai közül minél töb­ben élvezhessék, szombaton e^tea Kath. Legényegyesület helyiségében ujT^i^tó^"*' adja Okányik Lajos alkalmi színjátékát, amelyet első ízben f. hó 14-én mutatott be saját helyiségében tagjainak. — Piac áthelyezés. A lőrinc-utcai építkezések miatt a rendőrkapitány a baromfi piacot a Lőrinc-utcából a Széc­henyi-térre helyezte el. Ugyanott van j — a Saskaszárnya közelében ezentúl a bérkocsiáUomás is. *V — Országos vásár. A Gergely napía országos állatvásár igen forgalmas volt^ amennyiben annyi eladó volt, mint mé_| soha. A vevők azonban nem álltaH arányban az eladók mennyiségével. • — Erdőégés. Mult héten azt hireB beitek, hogy a szentgyörgymezei^JtJI birtokosság erdeje leég-bt s e Mr éppen, olyan volt, mint az a másik, amely kedden a város erdejének tűz által való pusztulásáról beszélt. Tény csak annyi, hogy a városi erdővel szomszédos kesz­bölci határban tűz keletkezett, de az. idejekorán kivonult városi alkalmazot­tak elérték azt, hogy a városnak mind­issze 160 • láb értéktelen bozótja lett 1 láng áldozatává. Lehet azonban, íogy a fővárosi lapokban az „eszter­gomi praerie" égéséről lesz tudósítás. 3 ._ Betörések. A tél folyamán feltü­íően kevés betörési kísérlet történt a /áros területén. — Feltűnően kevés, ímennyiben a telet Ínséges nyár elő-'.te neg. Á tavasz küszöbén azonban mégis elentkezni kezdenek az éhes és kevéssé^ törvénytisztelő polgártársak, Pér.+eke^| Mezey Dénes főkáptaiani pénztárnok^ íetfőn Pálmai borkereskedő házában aróbáltak az ipsék lopni, de próbálko­zásuk eredményre nem vezetett. Kik roltak egyelőre még nem tudható. — M. Szölgyén non coronat. Magyar Dzölgyén községe kijelentette, hogy őt nárcius 15-ike nem érdekli, ellenben a iirakodó vásár igenis, miért azt kedden megtartották, a nemzeti ünnepet azon­Dan nem. S ezt a vármegye közönségével sülön hirdetményben tartották szüksé­gesnek közölni. Egyebet nem írunk. 3 — Harapós kutyák. E héten két gya­lus kutyaharapás is történt. Schuller Pál és Diamant Bernát egy-egy ebe ha­-apott meg egy gyereket. A hatóság negrtett minden szükséges intézkedést. TTTT?. "T! Tr •MM MÉN NNHBB 9MM5M ^0 MNNMMBMl WWW — Petőfy kiadatlan költeménye. Lapunk élén közöljük Petőfy Sándornak egy ki­adatlan költeményét, mint a nagy idők egyik relikviáját, amelynek izzó hangja természetesen szinte anakronisztikus a mai megváltozott időben. Petőfy Sándor 1848-ban a Pillvax-kávéházban szavalta el ezt először, ott hallotta az az érde­mes agg harezos, aki most lapunknak átadta, mivel azonban csak emlékezetből, egy félszázad után, most jegyezte fel, természetesen nem kezeskedhetik arról, hogy annak minden szava, minden sora az eredetivel megegyező. — Híreink egy része térszüke miatt kimaradt. Lapunk ugyancsak a nagy anyaghalmaz miatt jelent meg csütörtök reggel helyett este. — A Palkovics emlékre legújabban adakoztak, az esztergomi ügyvédek ko­szorújára eszközölt gyűjtésből fenma­radt 2 frt, dr. Goldner Fülöp 1 frt. — Esküvő. Hétfőn tartotta Buda­pesten Gerenday Béla, fővárosi biz. tag, a Magyar Atlétikai Club csónakházának igazgatója akadémiai szobrász, kedves kollegánk: Gerenday József fivére eskü­vőjét Szőllőssy Alice kisasszonynyal. Az esküvő alkalmából a budapesti ev. ref. templomban nagyszámú fényes kö­zönség gyűlt egybe közte, közéletüuk számos jelese és a fővárosi művészvilág több tátija, köztük Zala György, Te­lepy Károly a képzőművészeti akadé­mia igazgatója, Heufí'el Adolf fő és székv. kőzépitési igazgató, Zsilinszky Mihályné államtitkárné Szohner An­tal min. tanácsos és mások. A temp­lom egész hosszában az athleták álltak sorfalat, részt kérve maguknak szeretett igazgatójuk Örömünnepélyéböl. Az es­ketési szertartást Szász Károly ev. ref. püspök végezte, emelkedett szép beszé­det intézve az ifjú párhoz. Esküvő után a násznép a Continental szállodába haj­tatott, a melynek első emeleti termében

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom