Esztergom és Vidéke, 1898
1898-03-10 / 20.szám
községek iskoláiban a tanfelügyelő szigorú vizsgálat tárgyává tette, főleg a magyar nyelvben elért eredményt. Az emlitett községek közül németajkú község Piszke, tótajku község Mogyorós. Ami a piszkei rk. is\olát illeti, ennek tannyelve teljesen magyar s a növendékek teljesen jól tudnak magyarul, úgyannyira, hogy a gyermekek nem csak az iskolában beszélnek magyarul, hanem utcán és a szabadban, játékközben is magyar a társalgási nyelvök. Ellenben Magyaros tótajku község iskolájában, ahol a tanítást nyelv szintén tisztán magyar, a magyar nyelvben való jártasság már alantabbfokon áll, itt a kisebbek még nem értik a magyar nyelvet, de a felsőbb osztályúak már itt is értenek mindnyájan magyarul. A templomi prédikáció is Magyaroson magyar nyelven történik, a tanító azonban, aki tótul nem is tud, a Utániakat teljeseit tót nyelven tartja. Midőn ez iránt kérdést tett, a tanitó Walter György oda nyilatkozott, hogy meg sem meri kisérleni a magyar nyelvű litánia tartását, mert őt, amint magyarul énekelne, ott hagynák a faképnél s talán kijövet — agyon is ütnék. A tanfelügyelő, jelentése szerint, az illetékes egyházmegyei hatóságoknál már megtette a szükséges lépéseket és erélyes fellépésének óhajtott eredménye, reményetjük, az lesz, amit ő is óhajt, hogy «a primási vármegye — közoktatásügyi szempontból is — legyen primus inter pares.» A német Esztergám *) Esztergám, március 9. Esztergám, ezen minden izében magyar város, minek jelenleg joggal mondhatjuk, a vége felé siető XIX. század első felében inkább német volt, mint magyar. Mert jóllehet, a kir. városi földmivesek nagyobb része, a német-utcaiak kivételével és az iparosok közül a csizmadiák, noha ezek is nemes céhöket jó részben Trencsénből, Árvából, Turócból egészítették ki, magyarok valának; de ami a városnak szint kölcsönöz: jobbmódu polgársága, kereskedő és kéztnives osztálya, sőt felében intellig nciája, az merő németség vala. A városházán a magyar nyelvet nem nélkülözhették ugyan, de találkoztak nagytekintélyű szenátorok, kik alig törték a magyar szót. Magyar orvost nem emlékezem, hogy ismertem volna. Ellenben a kereskedő boltok tulajdonosait a nagy piacon Deininger üvegestől és az egyetlen masamódtól, madame Reicherspergtől kezdve föl Gremspergerig és Harrerig név szerint elő tudnám számlálni még most is, de magyart köztük nem találnék. Nemkülönben Buda-utcán Krakovitzer patikájától nagyatyám házáig, ki becsületes pintérmester volt és az akkor épült kerektemplom közelében lakott, egyébként pedig szechziger, vagyis a külső tanácsnak — ugy mondják — tekintélyes tagja, ritka magyar embernek volt háza, vagy műhelye. A kispiacon pedig, ahova a zsidóság a káptalan engedélye mellett, régtől fogva befészkelte magát és a Vízivároson még németebb volt az állapot. A kir. városi és vízivárosi polgárságnak volt egyenruhás őrserege, ezek granátosdit, azok vadászosdit játszottak, de a negyvenes évek közepéig, kizárólag német vezénylő szóra. A szalonok nyelve, hol nagyrészint a ka. tonatisztek adták a hangot, szintén a német vala. Még a primási számadásokat is, legalább az építészetieket, merően németül vezették. Hasonló állapotok virágoztak a temlomban és iskolában. A kir. város né*) Pór Antal kanonoknak a kir. városi kisded ovó társulat ez évi közgyűlésén mondott beszédjéből. met káplánja németül prédikált, a barátkák magyarul, németül és tótul egyaránt hirdették Isten igéjét; Vízivároson a mivelt közönségnek, Szent-György mezőn a jobbágyságnak németül tartották a szent beszédeket fölös számmal. A búcsújáró nép előénekese a borotváltképü, typikus alakú harisnyakötő egy magyar szót nem tudott. A vizivárosi »nemzeti« oskolában Kopácsi József prímás parancsára hazafias szellemben nagy előhaladásul volt tekintendő, hogy a bőséges német tudomány mellett magyarul is tanították Weidinger Antal a fiukat, köztük parányiságomat és Walter János a leányokat. SzentTamáson nagyon későn honosították meg a magyar tannyelvet; a hetvenes években szüntette be az akkori igazgató, saját felelősségére a német nyelvnek amúgy is sikertelen tanítását. A nemes káptalannak voltak ugyan német tagjai .• Kunszt, Krautmann, Prybila, Majsch és mások, de nagy részint tót származású német miveltségü lateinerek voltak a kanonok urak. Kopácsy prímásnak azon tréfás megjegyzése, hogy neki csak két magyar kanonokja van, azok közül is az egyik német, a másik meg tót, t. i. Német György és Tóth Imre; adomaszámba vehető ugyan, de két kezem tiz ujja alig lenne elégséges azon általam ismert kanonokok előszámlálására, kik magyarul legföllebb ha gagyogtak ; a legfurcsább pedig az, hogy e magyarkák köztRudnyánszkyk, Szabók és Miskolczyak is találkoztak. Kopácsy prímáson kivül, ki a nemzeti szellemet és nyelvet mindenképpen elősegítette, a kit ezért a hazafiatlanság tehetetlen dühe elnevezett «magyar bimbó »-nak, mig mások meggátolták, hogy bibort kapjon, — a hazafias szellem föléledése néhány lelkes és kötelességtudó polgártársunk elévülhetetlen érdeme, kik közt első sorban tisztelt alelnökünket*) — akár akarja, akár nem akarja, — de megneveznem kell. — Nagy köszönettel tartozunk sz. Benedek fiainak js, kik a gymnasiumi ifjúságot magyarul és magyar szellemben tanították, és ez által a magyar intelligenciának biztos alapját vetették meg Esztergomban. Igy talált bennünket a szabadság, egyenlőség és testvériség dicső hajnala 1848-ban, mely annyira megizmositotta a magyar haladást, hogy azt a Bachrendszer megingatni már nem volt képes. Sőt egyre alakultak a magyarság bástyái, melyek megoltalmazták drága kincsünket, nemzetiségünket, és meghódították azokat, kik e bástyán kivül állottak. Egy ilyen kisded bástya volt Társulatunk is, mely alapjában kezdette meg, ahol még kellett, a magyarítást, magyar lelket, magyar szellemet öntvén a zsenge csemetékbe, honnét azt kioltani, kitörölni immár nem lehet. Harminchárom esztendeje, hogy társulatunk e nemes feladatát dicséretes áldozatkészséggel leijesiti. És ezért emlékeztem meg néhány szóval a régiekről, hogy társulatunk és intézetünk fenkölt működését feledésbe merülni, tisztemhez képest ne engedjem, de sőt fennen magasztaljam az alapítók emlékét azon évnek küszöbén, melyben félszázados jubileumát ülljük a márciusi nagy napoknak. Esztergom, március 9. ^— Palkovies-emlék. A Palkovics-emlék bizottság f. hó 6-án ujabb ülést tartott. Elhatározták, hogy az emléket az általunk már ismertetett terv szerint 850 frton a Geren*) Meszéna János. day cégnél rendelik meg, abban a reményben, hogy a hiányzó körülbelül 200 frt a közönség további adományaiból és a város s a megye hozzájárulásából befolyik. A megrendelés eszközlésnél B. Szabó Miháiy bizottsági elnököt plein pouvoir-ral látták el, Az emlék felavatását április ir-ére tervezik. — A bizottság felkérte Maiina Lajos polgármestert, hogy a honvédsirkert gondozását a város vállalja magára. A jelenvolt pólgármestel^megigérte, hogy ez iránt, a legközelebbi közgyűlés elé pártoló indiványt tesz. — A fővárosba költözött dr. Födi Emil lemondott a bizottsági tagságról ; a bizottság azonban abban véleményben volt, hogy a bizottság érdekében uj állomáshelyén is fejthet ki munkálkodást. — Rózsaszínű rovat. Fráter Zsigmond műépítész és elektrotechnikus kedden tartotta eljegyzését Eisler Blanka kisaszszonynyal, id. Eisler Bernát kereskedő kedves leányával. — Kinevezés. A főkáptalan Stark Dezső erdőgyakornokot, egyik kitűnően képzett fiatal tisztjét, lapunk tisztelt szakmunkatársát segéddé léptette elő. Őszintén gratulálunk. — Márczius 15. A márczius 15-iki ünnepélyek előkészületei már nagyban fo ynak s ma már megjelent a városi tanács által kiadott hivatalos programm is, amelyet már közölvén, pótlólag csak azt emiitjük meg, hogy 14-én este 9 órakor, az olvasóköri és gimnáziumi előadások után, zenés menet lesz. A honvédtemetőben a »Talpra magyar «-t Cseh JenŐ VIII. o. főgim. tanuló szavalja, azüunepi beszédet dr. Földváry István, a fohászt Perger Lajos plébános mondja. — E héten megküldetnek még a külön meghívók a hivatalok vezetőinek, a képviselőtestület tagjainak és a rendezésre kiválasztott 30 fiatal embernek. — Ugyancsak a héten jelennek meg a hazafias szövegű plakátok, amelyek a lakosságot felkérik házaik feldíszítésére, általános munkaszünetre, az üzletek bezárására d. e. íél 9 órától 12 óráig és végül este 7 órától az ablakok kivilágítására. — A Kath. Kör kedden tartotta első böjti társas összejövetelét, amelyen a tagok családjaikkal együtt, szép számban jelentek meg. Tetszéssel hallgatták Bielék Rezső felolvasását, amelyben a fegyencek között szerzett lelkészi tapasztalatait ismertette. A két énekszám (Káldy-darab) a hallgatóságot teljesen kielégítette. Előadás után a közönség szétszéledt. — Az Esztergomi Takarékpénztár igazgató választmánya szombaton és kedden dél után ülést tartott, melyen hoszabb vita után elhatározták, hogy a részvényenkint való osztalékot a tavalyi 80 frttal szemben 85 frtra fogják a közgyűlésnek proponálni. Ugyancsak kimondották, hogy a jubileum emlékére proponálni fogják a közgyűlésnek, hogy az intézeti tisztviselők az idei évtől kezdve 100 frt ötödéves korpótlékban részesüljenek, továbbá, hogy tekintettel a helyi lakások tulmagas bérére, az eddiginél megfelelőbb lakáspénzt kapjanak. — Uj főkapitány. Gyula városának főkapitányává Bndró'dy Géza. nyug. csendőrfőhadnagy neveztetett ki, aki városunknak is hosszabb ideig lakosa s mint a tMagyar Csendőr* szerkesztője, kollégánk volt. — A közigazgatási bizottság e havi ülését kedden délelőtt tartotta. Az elnöklő főispán mindenekelőtt meleg hangon üdvözölte Vargyas Endre kir. tanfelügyelőt abból az alkalomból, hogy a király királyi tanácsosi cimmel tüntette ki. Vargyas a felzúgó éljenzés után meghatottan válaszolt, felkérve a bizottságot, hogy rokonszenves jóindulatában továbbra is tartsa meg őt. B. Szabó Mihály főjegyző bemutta a bizottság terjedelmes és nagy gonddal készült évi jelentését, emelyből felemiitjük, hogy az összes községek közül csak Esztergom és N. Olved nem terjesztette be még 1896. évi számadását. A bizottság ajánlja, Hogy Annavölgyre és Párkányba is még 1—1 csendőrőrs küldessék. Vázolva van a jelentésben a mult évi aratás szomorú eredménye, az árviz okozta károk, a közutak rossz állapota. A tanügyi részből felemlítjük, hogy 16 községben nincs ismétlő iskola, közöttük Esztergom városában. Hogy óvodákat ne kelljen létesíteni, számos község nem hű kimutatást ad be az őrizet alatt nem levő gyermekekről. — Az uj munkástörvény értelmében megválasztották a II. fokú bíróságot, amelynek rendes tagjai lettek: Heya Tivadar, Luczenbacher István, Reviczky Károly és Wimmer Imre, póttagok: Eggenhoffer József, Frey Ferenc, Mattyasovszky Kálmán és Niedermann Pál, akik esküjüket azonnal letették. Az ülés legérdekesebb része ezúttal is a tanfelügyelői jelentés volt, amelyet lapunk más helyén közlünk. Az ülés végén Reviczky Károly meggyőző érvekkel okolta meg abbeli indítványát, hogy az almasfüzitői vonal közepén (Süttőn, vagy Lábatlanon) létesíttessék egy marharakodó állomás, mire az alispán kijelentette, hogy mihelyt az érdekeltség e tekintetben hozzá kérvényt ad be, azt pártolólag terjeszti fel a minisztériumhoz. — Térzene,Hartmann Gusztáv alezredes, jelenlegi állomásparancsnok elrendelte, hogy ezentúl minden vasárnap délben a Széchenyi-téren térzene legyen. — Circiter-estély. A Circiter-asztaltársaságnak a Magyar Király helyiségeiben tartandó szombati estélye iránt nagy érdeklődés mutatkozik s mint mindig, kétségtelen, hogy az ezúttal is a rendes kedélyes, családias összejövetel lesz. — Felülfizetés. Az >Esztergomi Tornaegylet c parasztbálján felülfizettek : Hercegprimási titkári hivatal (B.pest) 3 frt, Szecskay Kornél 2 frt, dr. Riegler Gusztáv 2 frt, Kollár Károly 2 frt, Székely Henrik 1 frt, Leindörfer 2 frt, Guóth Ágoston 1 frt, dr.. Hulényi Győző 4 frt, Pfalcz Józsefné 3 frt, Meizler János 2 frt, Borovicska Adolf 1 frt. — Választás. Dr. Földváry István városi főügyész, mint iparhatósági megbízott f. hó 13-ának d. e. 9-órájára a városháza tanácstermébe összehívta mindazokat az iparossegédeket, 'akik ipartestületi tagnál foglalkozva és biztosítva vannak. Választandó lesz ugyanis a segédek közül az iparossegédek békéltető bizottságába 36 tag és a Betegsegélyző Pénztár közgyűlésére 80 kiküldött. — FÜrst Sikkasztása. Az eddigi bejelentések után ítélve, (amelyeket azonban még ujjabbak is követhetnek, Fürst Miksa sikkasztása nem oly nagy mérvű, mint az első napok zavarában hitték. Eddig ugyanis 871 frt 35 kr sikkasztás derült ki. A pénzügyi tanácsos mentségére szolgálhat, hogy már egy hóval ezelőtt jelentést tett a polgármesternél a végrehajtó hanyagsága és megbízhatatlansága miatt s megbüntetését kérte. Tegnap Bárczy pénzügyigazgató is megfordult a városi adópénztarban, hogy a sikkasztásról informálhassa magát. — Bycicli klub. A néhány év óta stagnáló bycicli-sport fiatalságuk körében ujabban ismét divatba jön, erre enged következtetni az a körülmény is, hogy mozgalom indult meg egy bycicli klub alakítása iránt. A kezdeményezők az érdeklődőket a napokban értekezletre hívják Össze. — Ipartestületi nyugdíjpénztár. Az or szagos ipartestületi nyugdíjpénztár ügyében szombaton a keresk. miniszternél járt küldöttség megelégedetten tért vissza. Báró Dániel miniszter gratulált az esztergomi ipartestületnek üdvös kezdeményezéséhez s kijelentette, hogy az ipartörvény küszöbön álló revíziója alkalmával mindenesetre oda fog hatni, hogy az ipartestületek hatásköre ez irányban is kiterjesztessék, addig is semmi kifogása sincs az ellen, hogy az esztergomi ipartestület az ügy érdekében országos mozgalmat indítson, amelyhez teljes szívből sikert kivan. — A kiküldöttek utjok eredményéről az ipartestület vasárnapi közgyűlésén számoltak be, amelynek igen érdekes része volt Rothnagel Ferenc titkári jelentése, amelyben a szocialista fészkelődéseket és egyes iparosok nagyzását Ítélte el. — Városi közgyűlés. A város holnap, csütörtökön délután 4 órakor közgyűlést tart a következő tárgysorozattal : 1. A Duna-utcában levő Bohátka és Borz-féle házaknak a tűzoltó egylet céljaira megvétele tárgyában határozat hozatala. 2. Polgármester jelentése, Fürst Miksa adóvégrehajtónak sikkasztás miatt történt felfüggesztése tárgyában. 3. Esztergom vmegye alispánjának határozata, a munkaadók és mezei munkások közötti jogviszonyok szabályozásáról szóló 1898. évi II. t. c. értelmében az igazolványok kiállítására a városi tanácsjegyző kijelo-