Esztergom és Vidéke, 1898

1898-03-10 / 20.szám

véleménye át van hatva valamely javítás szükségességétől és hasznosságától, akkor meg is találja az utat és módot a szükséges pénz előteremtéséhez. Ezen a bajon jóformán csak a városi közigazgatás újjászervezése segíthet, melytől ha nem is feltétlen biztossággal várható, de legalább némi valószínűséggel remélhető, hogy uj elemeket, magasabb értelmiségit és ambíciójú féi'fiakat fog juttatni városaink élére. Ami pedig a magánépitkezési kedvet illeti, mely elvégre is a városok építészeti fejlődésének leghatalmasabb mozgató ereje, ezt a vidéki városokban két főok lohasztja le. Az egyik az, hogy hiába ad az állam meghosszabbított adómentességet, ha a községi pótlék oly nagy, hogy felér az állami adóval, vagy azt tul is haladja. Ezen a bajon, mely sokszor a város pénzügyi segédforrásainak elhanyagolásából, vagy nem elég körültekintő és serény kiaknázásából, származik, csak jobb gazdálkodással lehetne — ahol lehetne — segíteni. Egy másik akadálya vidéki városaink építkezési lassú fejlődésének a magas kamatláb. A vidéki pénzintézetek még általában oly magas kamatlábbal dolgoznak, hogy építkezési célokra kölcsöneik csak nagy rizikóval használhatók. S ez az állapot nem is fog megváltozni mindaddig, mig a központi nagy bankok el nem szánják magukat arra, hogy a jelentékenyebb vidéki városokban szintén nyújtanak építkezési kölcsönöket. Manapság tömegesebb építkezési föllendülés a nagy és olcsó tőke támogatása nélkül merő lehetetlenség. Szebb és ideálisabb állapot volna kétségkívül, ha minden uj házat, amely épül, a tulajdonos saját készpénzéből, hitel igénybevétele nélkül építene. A tapasztalás azonmutatni, valóságos torzképpé vált. Ha ön boszuból akar szeretni, ugy miért éppen — engem ? Zavartan forgatta meg esernyőjének gombját s természetes gyermeteg mosoly futott át a nő arcán. — Mert ön oly jónak, dereknek látszik. Ön soh'sem árult volna el! Szemeinek kék lángja nyári meleggel égett. A férfi összerezzent, Íróasztalához vánszorgott s egy iráshalmazon homlokára nyomta öklét. Ránc boritá el arcát. — S most kisérjem kocsijához ? Nem ? — monda némi szünet után a férfi. Félénken bólintott a hölgy: Kérem Bengs ur ! Kalappal kezében kisérte le a hölgyet a lépcsőkön. — Oh, ez az utca — súgta a nŐ, amint az utcára értek. — Itt lélekzeni sem szeretnék. Miért lakik itt, Bengs ur i Oldalt tekintett a nőre. S a kék vi rág mellette hirtelen idegennek, érzékte lennek látszott, édesség, negédesség nél kül. — Valamit szeretnék még mondani — szólott a férfi, amint a nő a kezét bucsura nyujtá és félénken kocsija után nézett: Ne mondja többé soha egy férfiúnak : szeretlek ! Ez a szó olyan, mint egy vadállat — asszonyom. Karmai vannak, melyek az idegeken át az ereket szorítják s élő vért kivannak! — — Megfogta a nő kezeit, megrázta s égő szemei parázsban égtek. Vékony, félénk, cérnaszálhangon, mely mint egy kolostori csengetyü hangzott, válaszolt a nő : Sohse mondom többé az életben, ígérem Bengs ur! Fordította : Lenkei Zsigmond. ban azt mutatja, hogy a világ nem ily ideális fogalmak szerint mozog. A haladás szelleme az akadályok ellen folytatott erős küzdelemmel képes csak előre törni s ott, ahol ez nem történik, nincs is haladás, hanem megállás. Vármegyénk közoktatásügye. — A kir. tanfelügyelő jelentése. — Esztergom, március 9. Vargyas Endre kir. tanfelügyelő február havi jelentése ép oly tartalmas, gondos, részletes volt, mint a megelőzőké, a jelentésttevő rátermettségének és képességének tanúbizonysága, végeredményében azonban ismét csak arról győzött meg bennünket, hogy vármegyénk közoktatásügye nagyon elhagyatott és a rendező, kíméletlenül erős kézre teljes mértékben rászorul. A kir. tanfelügyelő február havában 13 községben és 1 pusztán 16 népiskolát, 1 iparostanonciskolát, illetőleg 23 tantermet látogatott meg. u. m. a nánai, muzslai, szentgyörgyhalmi pusztai, ebedi, mogyorósi, bajóthi, barthi, kicsindi, r. k. lábatlani rk. és ev, ref., piszkei rk, piszkei izr., piszkei iparostanonc, kisujfalusi ev.ref. m. szölgyémi r- k. s a n. szölgyémi izr. magán >zug« — iskolát. Másodízben meglátogatta a tokodi r. k. népiskolát. A látogatás eredménye — főbb vonásokban a következő : Az iskolai helyiségek. Ami a népoktatási törvény követelményeivel szemben az iskolai épületeket illeti, elég jók: az ebedi r. k., — a kicsindi r. k., — a lábatlani ref., — a nánai r. k., — bajóthi r. k. iskola nagyobbik tanterme, a szentgyörgyhalmi pusztai iskola s a piszkei r. k. iskola nagyobb tanterme. Több kifogás alá esik a muzslai r. k, iskola, a bajóthi r. k. iskola kisebbik tanterme s a magyarszölgyéni iskola tantermei. Ellenben minden bírálaton alul állanak s ugy egészségi, mint a paedagógiai szempontból tűrhetetlenek : a mogyorósi, — a bartt, — a lábatlani rk, a piszkei kisiskola, — a kisujfalusi ref. és a németssólgyéni izr. iskola. 1. A mogyorósi rk. iskola a vallásalap volt korcsma helyiségének ivószobájában van elhelyezve. A terem padlózata, mely korhadásban van, az iskola levegőjét megrontja. A fülledt levegőben a térképek is elromlanak. Midőn a tanfelügyelő a túlzsúfolt tanterembe 9 órakor belépett, a bűzhödt szag s dohos lég egészen megkábította s másfélórai benntartózkodástól, — noha erős természete van, — fejfájást kapott. 2. A barti rk. iskola szintén siralmas tanyája a népneveiéinek. A kisebb gyermekek iskolájának tanterme közvetlenül az utcáról nyilik s mivel dombon fekszik s a feljárás meredek, lépcső pedig alkalmazva nincs, téli időben a gyermekek sokszor négykézláb kénytelenek felmászni az iskolába. Ide tehát iskolába nem járnak, hanem — másznak a gyermekek. Maga is csak támogatva volt képes a sáros és igy sikos lejtőn feljutni az iskolába. A terem 4. lépés hosszú és 4. lépés széles, ezenkívül még alacsony is, meg sötét is. Talált pedig ebben az iskolában 6y gyermeket összetömve, mint a heringeket. Ha a tanitó egy-egy gyereket kiszólít, másképp nem igen jöhet ki, minihogy a padok alatt bújik keresztül. A segédtanítói lakás sem különb az iskolánál. Az osztálytanító részére pedig a harangozó lakásának istálójából, a trágyadomb mellett csináltak egy sötét, örökké nyirkos szobát, ahol a szegény tanítónak mindene összepenészedik. 3. A lábatlani rk. iskola, mely egyszersmind, templom hiányában, imahelyül is szolgál, rozoga közveszélyes épület. Falai repedezettek, gerendái meghajoltak s hogy eddig össze nem düít, — hogy ugy fejezze ki magát — csak az imádság tartotta össze. Az iskolában a térképek elromlanak a fülledt levegőben, hasztalan cslrizeli őket össze a tanitó. Egyébként a tanitó szobája is hasonló állapotban van. Élete csupa félelem attól, hogy egyik nap, vagy éjszaka az épület fejire szakad. 4. A piszkei rk. kisiskola tanterme, mely előbb kőfaragó műhely volt, földes alapú, hosszú, keskeny, egészségtelen helyiség, szimpla ablakokkal, dúcokra erősített padokkal, melyekben 126 gyermek ül oly szorosan, hogy félszakra kell fordtilniok, hogy elférjenek. Az iskola bútorzat mindössze egy törött Iábu székből s egy asztalból áll, úgyannyira, hogy a tanitó leülni sem képes. Az iskola egyébként szellős, mert a nap kényelmesen besüt az iskolába — a padláson keresztül. Jelenlétében á gyerekek folytonos köhécsölésétől alig lehetett szót érteni. A gyerekek bizonyára ebben a szellős iskolában szerezték a meghűlést. 5. A kisujfalusi református iskola tanterme, hogy a meggörbült gerendák le ne szakadjanak, a közepén két dúccal van megtámasztva. A tanterem öt ablakkal ellátva elég tágas, de 94 tanköteleshez mérten szük, mert a gyermekek Összezsúfolva ülnek, emellett nagy baj az, hógy célszerűen szellőztetni sem lehet, mert három ablaka közvetlenül a keskeny udvaron elhelyezett trágya-dombra nyilik. Ezen a bajon lehetne ugyan akként segíteni, hogy az ablakok a tanterem másik oldalára helyeztetnének, minthogy az épület másik oldala a templomtéren álló fecskendőház tágas udvarára dűl, de itt meg az a furcsa körülmény forog fenn, hogy ez a nyílt udvartér szolgál a méneknek és magmarháknak — födöztetőhelyül. 6. A német-szölgyéni izr. iskola, mely tulajdonképpen zúgiskola, valóságos csúfsága a népoktatásügynek s szégyene a tanhelyiségeknek, Szük, földes alapú zugoly ez, ahova 3 ablakocskán csak gyéren hatol be világosság, mert a három ablak sem tesz ki egy tisztességes ablakot. Emellett az iskola még lakószobája is a tanítónak, akinek ágya is itt foglal helyet. Itt satnyulnak a Schwarcz, Klomtács és Funk, Rosenberg és Kellner izr. családok ifjú sarjai. A tanulók száma. A népiskolai törvény megszabja, hogy egy teremben 60 gyermeknél több helyet nem foglalhat s egy-egy tanitó, — az ismétlő-kötelesekkel együtt, — 80 gyermeknél többet nem taníthat. A törvény ezen szabványával szemben a felsorolt iskolák közül túlzsúfolt tantermek vannak a következő iskoláknál: 1. Piszkén a kisiskolánál, ahol 121 tanuló van összetömve a rozoga padokban, nagy részök a falak mellett, közvetlen szimpla-ablakok alatt, biczegő lóczákon foglal helyet, hátgörnyesztő üléssel. Mivel pedig a nagyiskolába 79 tanköteles jár, eszerint itt a rom. kath. gyermekek száma 200. Tekintve, hogy Piszkén izr. magániskola is van, de amelynek helyisége szintén czélszerütlen s ebbe az iskolába ez idő szerint 24 izr. tanköteles jár, — ezen iskolák helyett Piszkén, a 224 tanköteles számára 4 tantér mü egészen újból szervezendő iskola szükséges. Amenyiben a hitközség erre képtelen lenne, itt, minthogy a magyarnyelv szempontjából — külön állami érdekek is forognak fenn, állami iskola szervezésének szüksége áll elő. 2* Ebeden a kisiskolánál szintén tultömött a tanterem, ahol 166 az iskolába járók száma. Mindkét tanteremben együtt 188 levén a gyermekek száma, a harmadik tanterem felállítására itt is szükség van. Nánán 126 gyermek van egy tanteremben. A második tanteremnek felállítása itt is elodázhatlan. 3. A mogyorósi rk. a lábatlan rk. és a kisujfalusi ref. iskolának a meglevő czélszerütlen 1—1 tanterem helyett, tekintve, hogy ezen iskoláknál a tankötelesek száma 90—100 között váltakozik, egészen újból épilendő 2—2 tantermü iskola szükséges. A lábatlani, különben czéls:erü iskola mellé, a tankötelesek nagyobb száma miatt, szintén még egy tanterem szervezendő. Barton két czélszerü uj tanterem annál is inkább szükséges, mert a kisiskola tantermét egészségügyi tekintetből mulhatlanul be kell záratni. Minthogy Magyar- és NémetSzölgyén összeépült községekben, melyek együtt tartanak fenn 5 tantermü iskolát, de a meglevő tantermek a 300 tanköteles létszámhoz mérten szűkek s Német-Szölgy én ben az izr. zugiskola okvetlenül bezárandó s mivel ennek folytán az izr. tankötelesek is az r. k. nyilvános iskolát fogják látogatni. — itt is az iskolaügy rendezése elkerülhetetlen, még pedig akként, hogy j tantermü leányiskola s j tantermü fiúiskola szervezendő a leányiskolával kapcsolatos kisdedovodával. 4. Legvégül emiitheti Muzsla községet, a párkányi járás székhelyét, melynek iskolája tultómottség tekintetében fölülmúlja az eddig emiitett iskolák mindegyikét. Itt az egyik tanteremben 139 tanköteles gyermek szoroskodik, a másikban pedig 102. A három tantermü iskolában összesen 303 tanköteles foglal helyet. Ez az állapot szégyene a járás főhelyének, amelynek pedig iskolai rendezettség tekintetéből mintául kellene szolgálni. Itt a törvény szerint a jövendő szaporulatot is figyelembe véve, 6 tantermü iskola igényeltetik. Taneredmény. Taneredmény tekintetében kifogástalannak s módszertani s értelmi tekintetben is kitünonsk találta a kir. tanfelügyelő az oktatást a kisujfalusi református iskolában. Egy egész dél előtti idő tartama alatt kihallgatván mind a hat év folyam növendékeit minden egyes tantárgyból, meggyőződött arról, hogy ebben az iskolában előadatik minden tantárgy, a melyet a törvény előir. Ennek az iskolának tanítója Mokos Kálmán, aki buzgalma s kiváló rátermettsége s szakképzettsége által disze a vármegye tanítói karának. Növendékei el vannak látva minden tantárgyból minden tankönyvvel s valóságos élvezet hallgatni tanulóinak értelmes, szabatos mondatokban folyó feleléseit. A taneredményt kitűnőnek találta a Piszke község rk. iskolájának mindkét tantermében. A kisiskolában Lemér József osztálytanító, daczára a túlzsúfolt teremnek, meglepő eredményt mutat fel, a nagyiskolában pedig Eresz János tanitó buzgalma s szakértelme folytán a taneredmény kitűnő. Hasonlóképpen kitűnőnek találta az eredményt a muzslai rk. iskolánál Pintér Rezső osztályában, aki egyike a legjobb tanerőknek. A bajóthi rk. iskolánál Halász Mátyás 70 éves tanitó működik még mindig ifjuszerü erélylyel s igen szép eredménynyel. A tanítás eredménye jó még a lábatlani rk. iskolánál Rényi Miklós tanitó vezetése alatt. Elég jó eredményt mutat fel az ebedi rk. iskolánál Békásy Krisztina kisdedóvónő s a szentgyörgyhalmi iskolánál Péter Bernát tanitó A kicsindi rk. és a lábatlani ref. iskolánál a reáltárgyak nagy részét néhány levélből álló irott-füzetkéből tanítják a tanítók, igen csekély ismeretekkel. Taneredmény tekintetéből igen gyenge a nánai rk. és a mogyorósi rk. iskola. Legsilányabb a barti rk. iskola, ahol Simor István tanitó növendékei a reáltárgyakat illetőleg siralmas tudatlanságban nőnek fel, ebben az iskolában nem tanulnak a gyermekek sem természetrajzot, sem természettant, sem nyelvtant, sem gazdaságtant, sem alkotmánytant, földrajzi tankönyve is csak 4-nek van s történeti tankönyve csak 3-nak, de ezekből a tárgyakból sem tudnak egyátalán semmit a növendékek. A tanitó részéről itt a legsúlyosabb hanyagság forog fenn. Aszölgyéni iskola taneredményéről ezúttal nem nyilatkozhatik, mert heti szünidő lévén, a mindennapiakat nem találta az iskolában, de jelen kellett volna Ienniök az ismétlőköteleseknek, ezekre nézve azonban azt a meglepő felvilágosítást nyerte, hogy már nem járnak s csak vasárnapi oktatásban részesülnek. A tokodi rk. iskolában reggel fél 9 órakor a tanítót, Hajabács Ferencet, a gyermekek jelenlétében pipázva találta. Az ebedi rk. iskolában, a nagyobbak osztályában, együtt találta ugyan a gyermekeket, de a tanítót, Pilisy Pált, se a lakásán, se a községben feltalálnia nem sikerült. így állanak taneredmény tekintetében az iskolák, Tanképesités nélküli tanítók Kiss Márton barti rk, tanitó és Pollák Károly. Gondja lesz reá, hogy ugy a képesítés nélküli, valamint a hanyag tanítóktól megtisztítsa a vármegyét, mert a tanítói kar tekintélye csak igy lesz helyreállítható. Ahol súlyos hanyagságot tapasztal, az egyházmegyei főhatóságok utján megindittatja a fegyelmi vizsgálatot az egész vonalon. Az iskolák magyarsága. A magyar nyelv tanítását a fent elősorolt községek közül az idegen ajkú