Esztergom és Vidéke, 1898

1898-02-20 / 15.szám

megélhetése és jövő sorsa, kivált mun­kaképtelenné válása esetén teljesen bi­zonytalan, avagy jobban mondva nagyon is bizonyos, t. i. a legtöbb esetben, sa­nyarú inség, kegy elemkenyér és ala­mizsna. Azonban engedje meg Nagyméltósá­god, hogy a dolognak még egy más oldalára és üdvös hatására is reá mu­tathassunk. Kétséget nem szenved, hogy az 1848. évi XVII. t. c-nek, egyik főfontosságu intézkedését az ipar­testületi intézmény megalkotása ké­pezte. Ezen intézmény működésétől ugy a törvényhozás és kormány, mint ma­guk az iparosok sokkal többet vártak és reméltek, mint a,mennyit az eddigi eredmény igazolt, s nem is tagadható, hogy e részben ma már a csalódás lehan­goló és elkedvetlenítő érzete kapott lábra az érdekelt körökben. Szerény vé­lekedésünk szerint ezen ki nem elégítő eredménynek egyik főoka abban lelhető fel, hogy az ipartestületek hatáskörébe nem tartoznak oly ügyek, melyek min­den egyes iparos egyéni helyzetét, anyagi érdekét és jólétét közvetlenül és állandóan érintve úgyszólván min­dennapi kapcsolatba hoznák az iparoso­kat az ipartestülettel s ennek szerve­zett működésével s ily módon erőtelj es tes­tületi szellem és élet kifejlesztésére ad­nának alapot. Ilyen hatást gyakorolna meggyőződésünk szerint a nygudijpénz­tári intézménynek az ipartestületek hatás­körébe utalása mert ezen intémény oly közelről érdekelne minden iparost, oly sü­ríi és állandó érintkezést hozna létre az iparos testületek és tagjai között, oly élet­be vágó érdekek nyernének általa az ipar­testület kebelében elintézést és gondo­zást, hogy mindebből szükségképpen a legbensőbb kapcsolat, a legszilárdabb kötelék képződnék egyrészt az iparosok, másrészt az ipartestületek közt, s ez a bensőség, az együvé tartozás, az érdekek közösségének érzete önként termékenyítőleg hatna az ipartestületek hatáskörébe tartozó egyéb feladatok sikeres megoldására is. Ezen a nyomon és a testületi Összetartozás szellemének fellendülésével könnyebben és biztosabb alapokon alakulhatnának egyéb ipari célokra és az iparosok anyagi hely­zetének javítására szolgáló szövetkeze­tek is, mint például a nyers termények beszerzésére, kész áruk elhelyezésére és elárusitására stb. hivatottak, melye­ket az 1884, évi XVII. t.-cz. 126. §. e) pontja sorolt az ipartestületek céljai közé. A mint azonban kétségtelen, hogy a jelzett módon az ipartestületek életre­valósága és üdvös munkássága nagyban fokozódnék: másrészt az is bizonyos, hogy az iparosok nyugdíjintézményét csak az ipartestületek kebelében, és Í iedig a belépés kötelezővé tétele által ehet biztos alapon és óhajtott ered­ménynyel létesíteni. Fentebb reá mu­tattunk már az okra, mely szerény nézetünk szerint az önkéntes társulás alapján való szervezést lehetetlenné teszi, vagy legalább is megfosztaná az intézményt a kitűzött cél biztos eléré­sének és állandó kielégítő megvalósítá­sának nélkülözhetlen garanciájától. Most szabad legyen egész röviden arra utal­nunk, hogy igénytelen vélekedésünk szerint nem is ütköznék semmi különös akadályba a nyugdíjpénztárnak az ipar­testület kebelében való létesítése és szervezése. Az ipartestületi alapsza­bályok jelenleg ís bizonyos tagfelvételi dij befizetését követelik a testületbe lépő új tagtól; ezt a dijat minden nagyobb nehézség és aggodalom nélkül oly összegre lehetne emelni, hogy az egyben nyugdíjpénztári törzsbefizetés gyanánt is szolgálna, mig egy szerény összegű nyugdíjnak megfelelő további évi járulékokat, minden munkaképes és keresetéből élő iparos némi jóakarattal nagyobb erőfeszítés nélkül megfizethetné. A fentebbiekben igyekeztünk lehető rövidséggel, és eszméinket inkább je­lezve, mint bőven kifejtve, Nagy méltó­ságod ismételt bölcs megfontolása alá terjeszteni az iparosok nyugdíjügyéről táplált szerény bár, de annál bensőbb és szilárdabb meggyőződésünket. Nagy­méltóságod bölcseségétől és a hazai ipar és iparos osztály iránt érzett tett­leg is tanúsított meleg és jóakaratú érdeklődésétől reméljük, hogy az esz­mét beható ujabb megfontolás alá venni s amennyiben kivihetöségéről meggyő­ződni méltóztatik, megtestesíteni is fogja. Közeli alkalmul kínálkozik erre az ipartörvénynek általánosan óhajtott, sürgetett és Nagy méltóságod által is folyó február 5-iki képviselőházi beszé­dében küszöbön állónak jelzett revíziója. Kagadja meg kérjük, Nagy méltóságod ezen alkalmat arra, hogy az iparosok nyugdíjintézetének létesítése által Ma­gyarország iparosait maga iránt örök hálára kötelezze és nevét a hazai ipar történetébe kitörülhetien betűkkel je­gyezze be ! Kik egyébként, legmélyebb ^tisztelet­tel maradunk stb. Alázatos szolgái: Dóczy Ferenc ipartestületi elnök. Róthnagel Ferenc ipartestületi titkár. Városi közgyűlés. — Február 17. — A csütörtök délelőtti közgyűlésen, meglehetősen telt teremben, a napirend előtt Brutsy János szólalt fel. Előadta, hogy a sSzabadság* cimü helyi lap va­sárnapi számában egyéni tisztességet mé­lyen sértő közlemény jelent meg. Az ügy talán nem tartozik ide, nem is akar annak érdeméről szóllani. De e cikk azt irja, hogy oly ember mint ő, merészke­dik még a közügyek elintézésében részt venni. Mint a képviselőtestületnek husz éve tagja, felveti a kérdést: van-e je­lenléte ellen kifogása a közgyűlés elnöké­nek és a rend Őrének : a főügyésznek. Azt hiszi, van benne elég erkölcsi érzék arra nézve, hogy ha szükségét látná, távozzék innen , de a maga bírája senki sem lehet, miért is határozatot kér. Az elnök kijelenti, hogy minden vád alá helyező bírósági végzést a polgár­mester hivatalból megkap, hozzá Brucsy Jánosra vonatkozólag ilyen nem érkezett, tehát semmi törvényes ok sincs, ami Brucsyt a közgyűlésen való részvételben megakadályozná. Egyszerű idézés az elő­vizsgálat stádimában, amikor még nem is személyről, hanem csak ügyről van szó, egyelőre serami ily jelentőséggel nem bírhat. Dr Földváry Istvánnak ez elnöki ki­jelentéshez kevés hozzátenni valója van. A törvény 34 §-sa világosan előírja, mely esetekben van korlátozva a képvi­selőtestületi tag e minőségben való sze­replésében. Ily eset nem forog fenn. De van a kérdésnek másik oldala is. A köz­gyűlés ugyanis egyes felek bármily éles magánügyeiben nem biráskodhatik. A józan, elfogulatlanul Ítélő nagy közönség ily esetekben a maga véleményét úgyis megtudja alkotni, különösen mikor tudja hogy évek sora óta tartó, a jobbak sze­mében visszatetsző engesztelhetlen gyü­löltség esete forog fenn. Az ily közgyű­lési bíráskodás veszedelmes konzekvenciá­kat vonhatna maga után. Ami az ügy tisztességi oldalát illeti, ő ma, mint Bru­csynak a kérdése ügyben jogi képvise­lője, nyilatkozott már a támadó lapban bár nem oly alakban, oly önkényes meg­szakításokkal, beosztással és egyes ré­szek kiemelésével, ahogy nyilatkozata megjelent. Vádolni mindenkit lehet, anél­kül, hogy tisztességét az ily vádaskodás érintené. Véleménye szerint'[ tehát tisz­tességi ok sem korlátozza Brucsyt a további közszereplésben. Indítványozza, hogy mivel a kérdés sem napirendre nem volt tűzve, sem interpelláció számba nem vehető, a jegyzőkönyvbe legfeljebb annyi vétessék be, hogy Brucsy fentem­iitett kérdését megtette. A közgyűlés ily értelemben határoz­ván, a kinos incidens véget ért. Még a napirend előtt szólalt fel Bayer Ágoston az iránt interpellálván meg az elnököt, hogy a buda-utcai csatornázás elkészül­e akkorra, amikorra azt a villamos va­sút miatt feltúrják ? Tifenthal Gyula városi mérnök az interpellálót ez iránt megnyugtatta. Az Összes előkészületeket megtette s legközelebb már a kész ter­vet is bemutatja. Az almásfüzitői vasút r. társ. virilis jogának gyakorlásával dr. Okolicsányi Zoltán budapesti ügyvédet bizta meg, amit a tanács tudomásul venni javasolt. Felszólalt azonban dr. Földváry István abből a szempontból indulva ki, hogy a képviselőtestület tagjai kell, hogy a közönség, a köz iránt bizonyos érdek­lődéssel, a helyi viszonyok ismeretével bírjanak, ez pedig távolkkókról, idege­nekről alig tehető fel. A képviselőtestü­let eddig megőrizte azt, hogy a maga ügyeit maga intézte el s ezért a jelen esetben veszedelmes praecedenst lát. Mivel pedig a törvény világosan nem intézkedik e tekintetben, bejelenti, anél­kül, hogy a tanács javaslata ellen — mely előző miniszteri döntésre is hivat­kozik — állást foglalna, hogy maga ré­széről a virilis képviselőre vonatkozó alispáni végzést megfellebbezi. Tudomá­sul veszik. Felolvasták dr, Niedermann Pálnak, mint az e célból kiküldött bizottság elnökének jelentését a dr. Helcz Antal volt t. ügyésztől átvett iratok átvétele tárgyá­ban, ami közel két évi huzavona után ja­nuár hó 29-én történt meg. Az átvétel, az irományok nagy száma miatt, kém­próbval történt. Dr. Földváry az átvétel­nél ugy nyilatkozott, hogy az iratoknak csak levéltári becsük van, folyó ügyek nincsenek közöttük, mivel azonban tar­talmukat át nem tanulmányozhatta, min­den felelősség elvállalása nélkül csak számszerint veszi át azokat s kéri ezért zárt tartályba való elhelyezésüket. A tanács e kérelmét teljesíteni javasolja azzal, hogy felhívja Őt az akták áttanulmányo­zására, hogy azoknak vagy levéltárba he­lyezése, vagy érdemleges elintézése iránt 90 nap alatt jelentést tehessen. A Me­szes Ferenc csődügyére vonatkozó ügy­csomót dr. Helcznek azzal javasolja visszaadatni, hogy végjelentését ez ügy­ben 30 nap alatt tegye meg. A tanácsi javaslatot elfogadták. Következett a vármegye főispánjának rendelete a városi vám- és- helypénzsze­dés házi kezelése ügyében s ezzel kap­csolatban olvastatott fel az erős hangú főispáni dorgatórium azok miatt a mu­lasztások miatt, amelyeket a városi ha­tóság a helypénzszedésen kivül a pénz­tári hátralékok behajtása, az ügyészi ira­tok átvételének huzavonája, a fogyasz­tási adóbérlet kezelése körül elkövet. A főispán a törvényes formák rendsze­res mellőzesével vádolja a katóságot, amely igy « város jólétét állandóan ve­szélyezteti. Az alapok nincsenek rendben, a be nem hajtott kamatok elvesznek, a vámot és a helypénzt törvényellenesen szedik házilag, a fogyasztási adó keze­lése titokzatos, tisztviselők húznak an­nak jövedelméből meg nem engedett tiszteletdijat. Miért is elrendeli, hogy a pénztárvizsgáló bizottság kimentő jelen­tését, a fogyasztási adóhivatal kezelé­sére vonatkozó szabályzatokat stb. 60 nap alatt hozzá terjesszék be s a pol­gármester a kellő intézkedéseket megté­vén, erről hozzá jelentést tegyen. Elfogadtak a tanács javaslatát, amely a főispáni rendeletet tudomásul veszi azzal, hogy a pénztárvizsgáló bizottság utasittatik kiküldetésének 30 nap alatt való befejezésére, a fogyasztási adóhiva­tal a kivánt iratok 15 nap alatt való beterjesztésére, s ennek működése ellen­Őrizésével személyes felelősség terhe alatt a polgármester bizatik meg. A vám- és helypénzszedés házi kezelésének törvényszerű kiadására március 31-re köz­gyűlést hívnak össze. E pontnál felszólalt dr. Földváry Ist­vnn, aki sajnosán kénytelen konstatálni, hogy a városi közigazgatás vezetésében számtalan összevisszaság történik, ame­lyeknek ily felsőbb rendeletek a szégyen­letes következményei. E felelősségben nem akar osztozni senki szép szemeiért. Aki vállalkozik reá, tudjon is közigaz­gatni. Most is, amint hallja, felsőbb he­lyen neki veszik rossz néven, hogy a vám- és helypénzügyben hozott közgyű­lési határozatot meg nem fellebezte. Iga­zolásul csak annyit mond, hogy a köz­gyűlés ezt a határozatát 1896. december 17-én hozta, ha ő akkor fellebbez, 1897. jannár elején sem bérlő, sem házi kezelés nem levén, oly zűrzavar keletkezik, ami a városnak a negyed,- vagy félévi bérlet jövedelmének elvesztével, néhány ezer forint kárával járt volna. Ő tehát inkább kitette magát akár fegyelmi eljárásnak is mint a várost ily tetemes kárnak. Az elnök még felolvastatta igazoló je­lentését, amelynek főérve, hogy ő az egyesitett városban uj vámterületet lá­tott, amelynek jövedelmezőségével senki tisztában nem lehetett. Ennek kipuha­tölására kellett a házi kezelés s ezért nem tartatta akkor szükségesnek a tör­vény §-ainak alkalmazását. A házi keze­lés bevált, a jövedelem a mult évben 6032 frttal volt több, mint az előzőben, E jelentés kapcsán kisebb szóharc ke­letkezett, amelyben Dóczy számvevő több felszólalóval szemben azt vitatta, hogy a vámszedés teljesen tarifaszerüleg történik, ugy mint az előző bérlők alatt, amit természetesen nem fogadtak meg­nyugvással, mert az akkori visszaélések is még élénk emlékezetben vannak. Ezután következett tudomásul vétele annak, hogy a minisztérium jóváhagyta a városi mezőgazdasági bizottság szer­vezetét, mire annak tagjaivá megváíasz­ta ttak; Niedermann József, Kiss István, Etter Gyula, Bódy Bódog, Mattyasovszky Lajos, Perger Lajos, póttagokul: BleszI Ferenc, Tátus János és Mezey Dénes. Két fizetési előleg megszavazásával az egy óra hosszat tartó ülés véget ért. Riporter. A társaságból. Farsangi naptár. Február 21 : A Legényegylet batyubálja. Február 21 ; A «Kat. Kör» humoros estélye. Február 22 : A Kaszinó jux-estélye. Február 22 : A Tarkaság tréfás estélye. * Farsangi ebéd. Boltizár József ér­seki vikáriusnál csütörtökön délben far­sangi ebéd volt, amelyen a benczés székház és a papnevelő intézet tanárai vettek részt, Az elhangzott három toaszt­ból különösen tettszett Vojnics Döme főgmnáziumi igazgatóé, aki igen szelle­mesen fejtegette, hogy a kéményseprő minél magasabbra mászik annál piszko­sabbá válik. Itt van azonban egy főpap, akit szintén magas polczra emeltek s ka­raktere, lelke tisztaságát mégis hófehéren megőrizte. * A Kaszinó jux estélye, A Kaszinó már kibocsájtotta meghívóit húshagyó keddi estélyre, amelyet szűkszavúan csak »orfeumestélynek« mond. A gazdag és változatos, a legügyesebb tréfákban bő­velkedő programmot nekünk sem szabad elárulnunk, tiltakoznak ellene a Barisson nővérek, Stuwer ur, Trylby k. a. sír Sven­gali stb, vagyunk azonban annyira indisz­krétek, hogy mégis megsúgjuk: az est folyamán Perényi Irma, Perényi Margit k. a. és Czinder Andorné úrhölgy szép hangját lesz alkalmunk hallani. Azt hisz­szük, a közönség ezután nem is kívánja előre az egész jux-programmot ismerni. Az előadás este 8 órakor kezdődik s mint rendesen : két- koronával az ülőhe­lyekre előjegyezni lehet. * Táncmulatság Nyergesujfalun. Nyer­gesujfalun, ez igaz, magyaros vendég­szeretetéről hires derék községben az »Olvasókör« í. hó 16-án táncmulatságot rendezett, amelyre városunkból is sokan kirándultak s onnan mindnyájan a leg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom