Esztergom és Vidéke, 1898

1898-02-20 / 15.szám

megélhetése és jövő sorsa, kivált munkaképtelenné válása esetén teljesen bizonytalan, avagy jobban mondva nagyon is bizonyos, t. i. a legtöbb esetben, sanyarú inség, kegy elemkenyér és alamizsna. Azonban engedje meg Nagyméltóságod, hogy a dolognak még egy más oldalára és üdvös hatására is reá mutathassunk. Kétséget nem szenved, hogy az 1848. évi XVII. t. c-nek, egyik főfontosságu intézkedését az ipartestületi intézmény megalkotása képezte. Ezen intézmény működésétől ugy a törvényhozás és kormány, mint maguk az iparosok sokkal többet vártak és reméltek, mint a,mennyit az eddigi eredmény igazolt, s nem is tagadható, hogy e részben ma már a csalódás lehangoló és elkedvetlenítő érzete kapott lábra az érdekelt körökben. Szerény vélekedésünk szerint ezen ki nem elégítő eredménynek egyik főoka abban lelhető fel, hogy az ipartestületek hatáskörébe nem tartoznak oly ügyek, melyek minden egyes iparos egyéni helyzetét, anyagi érdekét és jólétét közvetlenül és állandóan érintve úgyszólván mindennapi kapcsolatba hoznák az iparosokat az ipartestülettel s ennek szervezett működésével s ily módon erőtelj es testületi szellem és élet kifejlesztésére adnának alapot. Ilyen hatást gyakorolna meggyőződésünk szerint a nygudijpénztári intézménynek az ipartestületek hatáskörébe utalása mert ezen intémény oly közelről érdekelne minden iparost, oly süríi és állandó érintkezést hozna létre az iparos testületek és tagjai között, oly életbe vágó érdekek nyernének általa az ipartestület kebelében elintézést és gondozást, hogy mindebből szükségképpen a legbensőbb kapcsolat, a legszilárdabb kötelék képződnék egyrészt az iparosok, másrészt az ipartestületek közt, s ez a bensőség, az együvé tartozás, az érdekek közösségének érzete önként termékenyítőleg hatna az ipartestületek hatáskörébe tartozó egyéb feladatok sikeres megoldására is. Ezen a nyomon és a testületi Összetartozás szellemének fellendülésével könnyebben és biztosabb alapokon alakulhatnának egyéb ipari célokra és az iparosok anyagi helyzetének javítására szolgáló szövetkezetek is, mint például a nyers termények beszerzésére, kész áruk elhelyezésére és elárusitására stb. hivatottak, melyeket az 1884, évi XVII. t.-cz. 126. §. e) pontja sorolt az ipartestületek céljai közé. A mint azonban kétségtelen, hogy a jelzett módon az ipartestületek életrevalósága és üdvös munkássága nagyban fokozódnék: másrészt az is bizonyos, hogy az iparosok nyugdíjintézményét csak az ipartestületek kebelében, és Í

iedig a belépés kötelezővé tétele által ehet biztos alapon és óhajtott eredménynyel létesíteni. Fentebb reá mutattunk már az okra, mely szerény nézetünk szerint az önkéntes társulás alapján való szervezést lehetetlenné teszi, vagy legalább is megfosztaná az intézményt a kitűzött cél biztos elérésének és állandó kielégítő megvalósításának nélkülözhetlen garanciájától. Most szabad legyen egész röviden arra utalnunk, hogy igénytelen vélekedésünk szerint nem is ütköznék semmi különös akadályba a nyugdíjpénztárnak az ipartestület kebelében való létesítése és szervezése. Az ipartestületi alapszabályok jelenleg ís bizonyos tagfelvételi dij befizetését követelik a testületbe lépő új tagtól; ezt a dijat minden nagyobb nehézség és aggodalom nélkül oly összegre lehetne emelni, hogy az egyben nyugdíjpénztári törzsbefizetés gyanánt is szolgálna, mig egy szerény összegű nyugdíjnak megfelelő további évi járulékokat, minden munkaképes és keresetéből élő iparos némi jóakarattal nagyobb erőfeszítés nélkül megfizethetné. A fentebbiekben igyekeztünk lehető rövidséggel, és eszméinket inkább jelezve, mint bőven kifejtve, Nagy méltóságod ismételt bölcs megfontolása alá terjeszteni az iparosok nyugdíjügyéről táplált szerény bár, de annál bensőbb és szilárdabb meggyőződésünket. Nagyméltóságod bölcseségétől és a hazai ipar és iparos osztály iránt érzett tettleg is tanúsított meleg és jóakaratú érdeklődésétől reméljük, hogy az eszmét beható ujabb megfontolás alá venni s amennyiben kivihetöségéről meggyőződni méltóztatik, megtestesíteni is fogja. Közeli alkalmul kínálkozik erre az ipartörvénynek általánosan óhajtott, sürgetett és Nagy méltóságod által is folyó február 5-iki képviselőházi beszédében küszöbön állónak jelzett revíziója. Kagadja meg kérjük, Nagy méltóságod ezen alkalmat arra, hogy az iparosok nyugdíjintézetének létesítése által Magyarország iparosait maga iránt örök hálára kötelezze és nevét a hazai ipar történetébe kitörülhetien betűkkel jegyezze be ! Kik egyébként, legmélyebb ^tisztelettel maradunk stb. Alázatos szolgái: Dóczy Ferenc ipartestületi elnök. Róthnagel Ferenc ipartestületi titkár. Városi közgyűlés. — Február 17. — A csütörtök délelőtti közgyűlésen, meglehetősen telt teremben, a napirend előtt Brutsy János szólalt fel. Előadta, hogy a sSzabadság* cimü helyi lap vasárnapi számában egyéni tisztességet mélyen sértő közlemény jelent meg. Az ügy talán nem tartozik ide, nem is akar annak érdeméről szóllani. De e cikk azt irja, hogy oly ember mint ő, merészkedik még a közügyek elintézésében részt venni. Mint a képviselőtestületnek husz éve tagja, felveti a kérdést: van-e jelenléte ellen kifogása a közgyűlés elnökének és a rend Őrének : a főügyésznek. Azt hiszi, van benne elég erkölcsi érzék arra nézve, hogy ha szükségét látná, távozzék innen , de a maga bírája senki sem lehet, miért is határozatot kér. Az elnök kijelenti, hogy minden vád alá helyező bírósági végzést a polgármester hivatalból megkap, hozzá Brucsy Jánosra vonatkozólag ilyen nem érkezett, tehát semmi törvényes ok sincs, ami Brucsyt a közgyűlésen való részvételben megakadályozná. Egyszerű idézés az elővizsgálat stádimában, amikor még nem is személyről, hanem csak ügyről van szó, egyelőre serami ily jelentőséggel nem bírhat. Dr Földváry Istvánnak ez elnöki kijelentéshez kevés hozzátenni valója van. A törvény 34 §-sa világosan előírja, mely esetekben van korlátozva a képviselőtestületi tag e minőségben való szereplésében. Ily eset nem forog fenn. De van a kérdésnek másik oldala is. A közgyűlés ugyanis egyes felek bármily éles magánügyeiben nem biráskodhatik. A józan, elfogulatlanul Ítélő nagy közönség ily esetekben a maga véleményét úgyis megtudja alkotni, különösen mikor tudja hogy évek sora óta tartó, a jobbak szemében visszatetsző engesztelhetlen gyülöltség esete forog fenn. Az ily közgyűlési bíráskodás veszedelmes konzekvenciákat vonhatna maga után. Ami az ügy tisztességi oldalát illeti, ő ma, mint Brucsynak a kérdése ügyben jogi képviselője, nyilatkozott már a támadó lapban bár nem oly alakban, oly önkényes megszakításokkal, beosztással és egyes részek kiemelésével, ahogy nyilatkozata megjelent. Vádolni mindenkit lehet, anélkül, hogy tisztességét az ily vádaskodás érintené. Véleménye szerint'[ tehát tisztességi ok sem korlátozza Brucsyt a további közszereplésben. Indítványozza, hogy mivel a kérdés sem napirendre nem volt tűzve, sem interpelláció számba nem vehető, a jegyzőkönyvbe legfeljebb annyi vétessék be, hogy Brucsy fentemiitett kérdését megtette. A közgyűlés ily értelemben határozván, a kinos incidens véget ért. Még a napirend előtt szólalt fel Bayer Ágoston az iránt interpellálván meg az elnököt, hogy a buda-utcai csatornázás elkészüle akkorra, amikorra azt a villamos vasút miatt feltúrják ? Tifenthal Gyula városi mérnök az interpellálót ez iránt megnyugtatta. Az Összes előkészületeket megtette s legközelebb már a kész tervet is bemutatja. Az almásfüzitői vasút r. társ. virilis jogának gyakorlásával dr. Okolicsányi Zoltán budapesti ügyvédet bizta meg, amit a tanács tudomásul venni javasolt. Felszólalt azonban dr. Földváry István abből a szempontból indulva ki, hogy a képviselőtestület tagjai kell, hogy a közönség, a köz iránt bizonyos érdeklődéssel, a helyi viszonyok ismeretével bírjanak, ez pedig távolkkókról, idegenekről alig tehető fel. A képviselőtestület eddig megőrizte azt, hogy a maga ügyeit maga intézte el s ezért a jelen esetben veszedelmes praecedenst lát. Mivel pedig a törvény világosan nem intézkedik e tekintetben, bejelenti, anélkül, hogy a tanács javaslata ellen — mely előző miniszteri döntésre is hivatkozik — állást foglalna, hogy maga részéről a virilis képviselőre vonatkozó alispáni végzést megfellebbezi. Tudomásul veszik. Felolvasták dr, Niedermann Pálnak, mint az e célból kiküldött bizottság elnökének jelentését a dr. Helcz Antal volt t. ügyésztől átvett iratok átvétele tárgyában, ami közel két évi huzavona után január hó 29-én történt meg. Az átvétel, az irományok nagy száma miatt, kémpróbval történt. Dr. Földváry az átvételnél ugy nyilatkozott, hogy az iratoknak csak levéltári becsük van, folyó ügyek nincsenek közöttük, mivel azonban tartalmukat át nem tanulmányozhatta, minden felelősség elvállalása nélkül csak számszerint veszi át azokat s kéri ezért zárt tartályba való elhelyezésüket. A tanács e kérelmét teljesíteni javasolja azzal, hogy felhívja Őt az akták áttanulmányozására, hogy azoknak vagy levéltárba helyezése, vagy érdemleges elintézése iránt 90 nap alatt jelentést tehessen. A Meszes Ferenc csődügyére vonatkozó ügycsomót dr. Helcznek azzal javasolja visszaadatni, hogy végjelentését ez ügyben 30 nap alatt tegye meg. A tanácsi javaslatot elfogadták. Következett a vármegye főispánjának rendelete a városi vám- és- helypénzszedés házi kezelése ügyében s ezzel kapcsolatban olvastatott fel az erős hangú főispáni dorgatórium azok miatt a mulasztások miatt, amelyeket a városi hatóság a helypénzszedésen kivül a pénztári hátralékok behajtása, az ügyészi iratok átvételének huzavonája, a fogyasztási adóbérlet kezelése körül elkövet. A főispán a törvényes formák rendszeres mellőzesével vádolja a katóságot, amely igy « város jólétét állandóan veszélyezteti. Az alapok nincsenek rendben, a be nem hajtott kamatok elvesznek, a vámot és a helypénzt törvényellenesen szedik házilag, a fogyasztási adó kezelése titokzatos, tisztviselők húznak annak jövedelméből meg nem engedett tiszteletdijat. Miért is elrendeli, hogy a pénztárvizsgáló bizottság kimentő jelentését, a fogyasztási adóhivatal kezelésére vonatkozó szabályzatokat stb. 60 nap alatt hozzá terjesszék be s a polgármester a kellő intézkedéseket megtévén, erről hozzá jelentést tegyen. Elfogadtak a tanács javaslatát, amely a főispáni rendeletet tudomásul veszi azzal, hogy a pénztárvizsgáló bizottság utasittatik kiküldetésének 30 nap alatt való befejezésére, a fogyasztási adóhivatal a kivánt iratok 15 nap alatt való beterjesztésére, s ennek működése ellenŐrizésével személyes felelősség terhe alatt a polgármester bizatik meg. A vám- és helypénzszedés házi kezelésének törvényszerű kiadására március 31-re közgyűlést hívnak össze. E pontnál felszólalt dr. Földváry Istvnn, aki sajnosán kénytelen konstatálni, hogy a városi közigazgatás vezetésében számtalan összevisszaság történik, amelyeknek ily felsőbb rendeletek a szégyenletes következményei. E felelősségben nem akar osztozni senki szép szemeiért. Aki vállalkozik reá, tudjon is közigazgatni. Most is, amint hallja, felsőbb helyen neki veszik rossz néven, hogy a vám- és helypénzügyben hozott közgyűlési határozatot meg nem fellebezte. Igazolásul csak annyit mond, hogy a közgyűlés ezt a határozatát 1896. december 17-én hozta, ha ő akkor fellebbez, 1897. jannár elején sem bérlő, sem házi kezelés nem levén, oly zűrzavar keletkezik, ami a városnak a negyed,- vagy félévi bérlet jövedelmének elvesztével, néhány ezer forint kárával járt volna. Ő tehát inkább kitette magát akár fegyelmi eljárásnak is mint a várost ily tetemes kárnak. Az elnök még felolvastatta igazoló jelentését, amelynek főérve, hogy ő az egyesitett városban uj vámterületet látott, amelynek jövedelmezőségével senki tisztában nem lehetett. Ennek kipuhatölására kellett a házi kezelés s ezért nem tartatta akkor szükségesnek a törvény §-ainak alkalmazását. A házi kezelés bevált, a jövedelem a mult évben 6032 frttal volt több, mint az előzőben, E jelentés kapcsán kisebb szóharc keletkezett, amelyben Dóczy számvevő több felszólalóval szemben azt vitatta, hogy a vámszedés teljesen tarifaszerüleg történik, ugy mint az előző bérlők alatt, amit természetesen nem fogadtak megnyugvással, mert az akkori visszaélések is még élénk emlékezetben vannak. Ezután következett tudomásul vétele annak, hogy a minisztérium jóváhagyta a városi mezőgazdasági bizottság szervezetét, mire annak tagjaivá megváíaszta ttak; Niedermann József, Kiss István, Etter Gyula, Bódy Bódog, Mattyasovszky Lajos, Perger Lajos, póttagokul: BleszI Ferenc, Tátus János és Mezey Dénes. Két fizetési előleg megszavazásával az egy óra hosszat tartó ülés véget ért. Riporter. A társaságból. Farsangi naptár. Február 21 : A Legényegylet batyubálja. Február 21 ; A «Kat. Kör» humoros estélye. Február 22 : A Kaszinó jux-estélye. Február 22 : A Tarkaság tréfás estélye. * Farsangi ebéd. Boltizár József érseki vikáriusnál csütörtökön délben farsangi ebéd volt, amelyen a benczés székház és a papnevelő intézet tanárai vettek részt, Az elhangzott három toasztból különösen tettszett Vojnics Döme főgmnáziumi igazgatóé, aki igen szellemesen fejtegette, hogy a kéményseprő minél magasabbra mászik annál piszkosabbá válik. Itt van azonban egy főpap, akit szintén magas polczra emeltek s karaktere, lelke tisztaságát mégis hófehéren megőrizte. * A Kaszinó jux estélye, A Kaszinó már kibocsájtotta meghívóit húshagyó keddi estélyre, amelyet szűkszavúan csak »orfeumestélynek« mond. A gazdag és változatos, a legügyesebb tréfákban bővelkedő programmot nekünk sem szabad elárulnunk, tiltakoznak ellene a Barisson nővérek, Stuwer ur, Trylby k. a. sír Svengali stb, vagyunk azonban annyira indiszkrétek, hogy mégis megsúgjuk: az est folyamán Perényi Irma, Perényi Margit k. a. és Czinder Andorné úrhölgy szép hangját lesz alkalmunk hallani. Azt hiszszük, a közönség ezután nem is kívánja előre az egész jux-programmot ismerni. Az előadás este 8 órakor kezdődik s mint rendesen : két- koronával az ülőhelyekre előjegyezni lehet. * Táncmulatság Nyergesujfalun. Nyergesujfalun, ez igaz, magyaros vendégszeretetéről hires derék községben az »Olvasókör« í. hó 16-án táncmulatságot rendezett, amelyre városunkból is sokan kirándultak s onnan mindnyájan a leg-