Esztergom és Vidéke, 1898

1898-02-09 / 12.szám

célt: az iskola érdekételsülyedni, elposványosodni még sem engedi. Mindezek után még egyszer vissza kell térnünk arra, hogy Vargyas Endre a »Népnevelő* indokolatlan kirohanását csakugyan meg nem érdemelte, — mert azért, hogy Esztergommegye itt-ott zilált népoktatási hiányait gyors tempóban — kívánsága szerint vállvetett együttműködéssel — kiegészíteni, pótolni akarja s ha vállvetett együttműködés alul az érdekelt felek kikivonják magukat — akkor egymaga a felsőbb hatóság igénybevételével szándékozik a kérdést megoldani s ugyanezért őt ostorozni ; legyen annak neve >Népnevelő* vagy bárki más, a magyar népoktatás ellen elkövetett kíméletlenség. Inkább istápolni, serkenteni kellene még nagyobb akció megtételére, habár ő azt megteszi a nélkül is — semhogy tetteiben gáncsolni valót találjunk. Legyen meggyőződve az a >Népnevelő* hogy ha Vargyas hatáskörét túllépő módon járna el hivatalában, volna mi bennünk is annyi bátorság — hogy megmondanék szemébe : mít szabad és kell tennie. O nem vár, nem kér dicsőítő hymnuszokat, — de az igazán megérdemelt elismerést rosszakaratú ráfogással, bosszantással jutalmazni, — arra mi képtelenek vagyunk, — hanem átadjuk ezt a szerepet a kíméletlenségben utazó »Népnevelő* cikkezőjének. Veterán. Március tizenötödike. Esztergom, február 9. A legutóbbi városi közgyűlés határozata következtében a polgármester vasárnap délutánra tanácskozásra hivta össze a képvislet tagjait, az egyesületek vezetőit stb. S oly nagy érdeklődés mutatkozott, hogy a városháza tanácsterme zsúfolásig megtelt. Maiina Lajos megnyitván az ülést a a jegyzőkönyv vezetésére Osváth Andort kérte fel, majd proponálta, hogy az értekezlet a munkálatok vezetésére egy 30—36 tagu bizottságot válasszon, amit egyhangúlag elfogadtak, valamint azt is, hogy ezek kijelölésére, dr. Aldori Mórból, id. Brenner Józsefből, Brutsy Jánosból, dr. Fehér Gyulából és Szenttamási Bélából álló bizottság küldessék kJ. Mig a kiküldöttek tanácskozásra visszavonultak, az értekezlet tovább folyt. Az első felszólaló Frey Ferenc volt. Ugy véli, hogy az értekezlet helyesen cselekszik, ha a kiküldendő bizottságnak nagyjából megjelöli az utat, amelyen haladjon. Véleménye szerint az ünnepséget egy nap keretébe keli szoritani, nehogy az ellaposodjék. És ekkor egész nap munkaszünet lenne, egész nap zárt üzletek, egész nap ünnep. Első volna a hálaadó istenitisztelet, amelynek megtartására alkalmas hely a főszékesegyház ; onnan a 2—3000 ember ünnepélyes menetben vonuljon a Széchenyi-térre, ahol előre megállapított programmal és kijelölt 3—4 szónokkal, ünnepi városi közgyűlés tartatnék. Ugy vélekedik, hogy egy nem képviselő megyebizottsági tagot is fel kellene kérni szónokul, hogy a vármegye is képviselve legyen. Déli fél 1 órakor ünnepi ebéd a »Fürdő* nagy termében. Délután gyülekeznének az egyesületek, tanuló ifjak stb. zászlósán, zenével s kivonulnának a honvédtemetőbe, ahol végig hallgatnák az ünnepet. Este az egyesületekben adhatnának alkalmi darabokat, ahogy a szentgyörgymezei olvasókör már készül is egyre. Ezt talán a többi egyesület is acceptálhatná. Ezekben véli körvonalozhatni a nagy nap általános programmját. Farkas Tivadar ajánlja, hogy minden hitfelekezet ugyanazon időben tartsa istentiszteletét s csatlakozzék a Bazilikából lejövő menethez. Osváth Andor megyei főjegyző felkérésre bejelenti, hogy a Palkovics emlék — közbejött akadályok miatt — március 15-re már el nem készülhet s igy az ünnepi programúiba felavatása fel nem vehető. Marosi József ugy véli, hogy a részletek megállapítását a szűkebb bizottságra kell bizni. Ő nem kételkedik az ünnep sikerében, mert jól emlékezik arra, amelyet a török hódoltság alul való felszabadulás emlékére rendeztünk. Gere Antal kéri, hogy az istentisztelet ne mint más március 15-én, gyászos, de ünnepi legyen. Többek lényegtelen hozzászólása után visszatért a kijelelő bizottság és Szenttamási Béla felolvasta a névsort, amely máris 49 tagot tartalmazott s nyomban 56-ra emeltek azzal, hogy a bizottság önmagát még többre is kiegészítheti, A névsor a következő : Andrássy János, Brutsy Gyula, Brutsy János, id, Brenner József, Bádi András, Csupits Emil, Dóczy Antal, Dóczy Ferenc, Dudás András, Etter Gyula, dr. Fehér Gyula, dr. Földváry István, Farkas Tivadar, dr. Feichtinger Sándor, Fekete Géza, Gartsik Nagysallay István, Grósz Ferenc, Felsenburg Gyula, Gerenday József, Guzvenics Vilmos, Haller Ferenc, dr. Helcz Antal, Horn Károly, Horváth Mihály, Hegedűs József, Iványi Géza, Ivanics István, Kerschbaumayer Károly, dr. Lipthay János, Lindtner János, Maiina Lajos, Magyary László, Marosi József, Mattyasovszky Lajos, dr. Mátray Ferenc, Munkácsy Kálmán, Major János, Niedermann József, Nagy Pál, Nagy Ferenc, Ubermayer György, 01tóssy Ferenc, Okányik Lajos, Osváth Andor, Popp Alajos, Perger Lajos, dr. Prokopp Gyula, Paulovics Géza, Rudolf Mihály, Rothnágel Ferenc, Reusz József, B. Szabó Mihály, Számord Ignác, Sternfeld Rezső, Schiller Mihály, Thuránszky Lajos, Tóth József, dr, Walther Gyula, Vojnits Döme, Vanitsek Rezső, Vimmer Imre és dr. Weisz Izsák. Villamos vasút. Esztergom, február 9. IX. Képviselet és felelősség. Amennyiben a vállalkozó nem laknék állandóan Esztergomban tartozik szabályszerű meghatalmazással ellátott képviselőt megnevezni, aki állandóan Esztergomban lakik és jogosítva van őt mindenben, ami ezen szerződésre vonatkozik, ugy általában a város hatóságával szemben jog érvényesen képviselni. Az üzembe helyezés napjától számítandó 5 (öt) éven belül köteles a vállalkozó Esztergom székhelylyel — törvény szerint részvénytársaságot alakítani. Köteles a jelen szerződésből folyó kötelezettségei ellenőrzése, illetve általában a város közönségének, mint várományos tulajdonosnak a vasúti vállalatban való állandó képviselete céljából az alakítandó részvénytársaság igazgatóságában egy tagsági helyet biztosítani és fentartani s i arra a városi tanáes által kijelölt három tag egyikét megválasztani. Köteles ennek okából a részvénytársaság alapítási feltételei közé, valamint az alapszabályokba ezen intézkedést, mint a részvényeseket kötelezőt felvenni és abban az egész szerződési idő tartamon érvényben is megtartani s mint közgyűlési határozattal meg nem változtatható rendelkezést világosan kitüntetni. Viszont a város köteles annyi számú részvényt, a menyit az alapszabályok egy igazgatósági tag részére letétül rendelnek — tulajdonul jegyezni és megszerezni. A vállalkozó alkalmazottjai által vagy a vasút építése és üzeme folytán bárkinek okozott károkért a felelőség a válalkozót terhel, fennmaradván mégis visszakereseti joga a vétkes egyénnel szemben. Rendkívüli események, 11. m. háború, földrengés, vizáradás, nagy esőzés vagy havazás, tüzeset, lázadás, munkás stricke, stb. szóval vis major következteben és nem a vállalkozó hibájából eredt akadályok a szerződési kötelezettség tekintetében a válalkozónak be nem számithatók. Köteles mégis a vállalkozó az ily módon támadt akadályokat teljes erővel és lehető legrövidebb idő alatt eltávolítani. X. Óvadék. A vállalkozó köteles jelen szerződés aláírásakor a város házi pénztárába készj pénzben vagy birói letétre alkalmas értékpapírokban, esetleg helyi pénzintézetek betétkönyvében 20,000 korona óvadékot letenni, mely a jelen szerződésben megállapított kötelezettségek és kötbérek biztosítására szolgál. A mint vállalkozó az 1. §. a) pontjában körülirt vasút vonalat kiépítette és kifogástalanul üzembe is vette, az óvadék 4000 korona állandó óvadék híjával vállalkozónak vissza fog adatni. A mennyiben a kijelelt vonalak vállalkozó hibáján kivül fekvő okokból egyáltalában nem engedélyeztetnének a kir. keresk. miniszter által — az esetben a város által netán tett kiadások levonásával az óvadék 30 nap alatt visszaadandó. XI. Szállítási dijak. Az alábbi minimális dij tételekben a hidvám be van tudva — kincstári és községi illetékek (szállítási adó, kövezetvám stb.) azonban benne nem foglaltatnak s a vállalkozó jogosítva van azokat díjtételeken felül is beszedni, A maximalis viteldíj személyenkint a következőképen állapittatik meg: I, Esztergom állomástól — Esztergom város bármely pontjára vagy vissza : 1. osztály 15 kr, II. osztály 10 kr. 2. Esztergom állomástól E, nyugoti vasút Párkány község bármely pontjára vagy vissza : 1. osztály 20 kr, II. osztály 15 kr, 3. Párkány-Nána állomástól Esztergom város bármely pontjára vagy vissza : 1. osztály 30 kr, II. 20 kr. 4. Esztergom város bármely pontjáról Párkány község bármely pontjára vagy vissza : 1. osztály 15 kr, II. osztály 10 kr. 5. Esztergom állomástól — PárkányNána állomásra vagy vissza: 1. osztály 40 kr. II osztály 30 kr. 6. Esztergom város belterületén : 1. osztály 10, II. osztály 6. Tiz éven aluli gyermekek fenti dijak felét fizetik, — ölben tartott 2 éven alóli gyermekek után pedig dijak nem szedhetők. (Folyt, köv.) A társaságbél. Farsangi naptár. Február 12; A Tornaegyesület mulatsága. Február 12 : A katonai zenekar altisztjeinek mulatsága. Február 13 -. Az ev. ref. egyházközség estélye. Február 13: Polgári bál. Február 17: Katonatiszti bál. Február t9: Diáktáncpróba. Február 21 : A «Kat. Kör» humoros estélye. Február 22 : A Kaszinó jux-estélye. * Rózsaszínű rovat. Szép leányaink sorából egy legközelebb ismét kirepül. Elegáns kartonlap tudatja ugyanis velünk, hogy Eggenhoffer Aladár, háziezredünk hadnagya eljegyezte nagysaági Saághy Melaníe kisasszonyt. — Ácsi Alszter Albert főkáptalani ispán eljegyezte Bolemami Anna kisasszonyt, Bolemann Mór szép leányát. * Farsangi ebédek. Előkelő közönség gyűlt össze szombaton Maszlaghy Ferenc kanonok vendégszerető házában. A diszebéden rétvettek : Andrássy János alispán, Boltizsár József érseki helynök, gróf Csáky Károly püspök, dr. Csernoch János kanonok, Halmos Ignác papnöveldéi alkormányzó, Maiina Lajos polgármester, Magos Sándor kir. Ítélőtáblai bíró, Magurányi József káptalani ügyész, Mattyasovszky Lajos pápai lovag, dr. Rapcsák Imre, Schedl Arnnlf bencés házfőnök, dr. Walther Gyula primási irodaigazgató, Vojnich Döme gimn. igazgatató, Vojnovics Emil ezredparancsnok. Az első pohárköszöntőt a háziúr mondotta a királyi párra, á másodikat az érseki helynök a háziurra, aki immár a zsellérségből saját házába költözött, a harmadikat dr. Walther Gyula a házturra, mint volt tanárjára, aki a magyar irodalomba bevezetője volt. A vendégek a háziúr figyelmessége és lekötelező modora által tartóztatva sokáig maradtak együtt. — Tegnap délben Boltizsár József érseki helynök adott nagyobb táblát, amelyre hivatalosak voltak a városi tisztikar részéről: Maiina Lajos polgármester, dr. Földváry István főügyész, Niedermann József rendőrkapitány, Kollár Károly gazdasági tanácsos. A főkáptalani tisztikar tagjai közül: Munkácsy Károly igazgató főszámvevő, Mezey , Dénes főpénztárnok, Büttner Róbert számvevő, Nádhera Pál főerdőmester, Niedermann Pál, Magurányi József és Palkovics Jenő ügyészek, továbbá a három plébános : dr. Fehér Gyula, dr. Némethy Lajos, Perger Lajos és mások, A háziúr vendégeit illető felköszöntőjére szokott ékesszólásával a polgármester válaszolt. * Keresztelő. Szép családi ünnepet ült tegnap B. Szabó Mihály, városunk közkedveltségben álló főjegyzője. Leányának : Piroskának keresztelője volt az. A kicsike bölcső körül zsongó sok, ősszinte szívből eredt jó kívánság közül a mienk sem hiányzott. * A parasztbál. Egyre jobban tünedeznek a kirakatok üveg táblái mögül a cifra, nagyvirágos selymek, csipkekeszkenok, katrincák, örvendetes jeléül, mily általános érdeklődéssel viseltetik a közönség a szombati »Paraszbál« iránt. Épül erősen a »Fürdő* nagy termében Tornafalu községe, mind jobban megadván a falusi karaktert a komoly helyiségnek. A buzgó rendezőség ezúttal még a következőket ajánlja az érdeklődő közönség figyelmébe : A jelmezesek pont fél 9 órakora kis, agardedamesek a nagyteremben gyülekeznek. Jegyek korlátolt számban az egyesületeti pénztárnoknál : Brenner Ferenc urnái, az erkélyre is kaphatók a nézőközönség számára egy forintjával. Jegy nélkül az erkélyre menni nem lehet. A palotás helyett a jelmezesek a magyar körtáncot íogják bemutatni, hogy minél többen vehessenek benne részt. Megjegyezzük, hogy a férfiak a magyar táncokat sarkantyusan is táncolhatják. — Az igazán eredeti táncrendek már elkészültek és bizonyára kellemes emlékül maradnak meg a résztvevő hölgyeknek. * A kék bál. A farsangi saison egyik legszínesebb, legötletesebb, legüdébb mulatsága szombaton este játszódott le a >Magyar Király* emeleti helyiségeiben. Néhány összeszokott uri család adott ott egymásnak találkát, még pedig nem sablonos tánckoszorura s végtelen keringőkre. A három hölgyrendező oly karaktert tudott adni az estének, mely