Esztergom és Vidéke, 1898

1898-12-15 / 100.szám

szegénységtől és a szegénység nem mindig kellemes képétől, hogy maguk közvetítsék az adományokat. Jutalmuk, megnyugvásuk lehet az a tömérdek köny, amelynek felszáradását láthatták s a sok szívből fakadt hálaszó, amely megjelenésüket mindenütt kisérte. S mivel az idén az egyesület különösen nagy munkásságot fejtett ki s oly összeget gyűjtött a szegények istápolására, mint még soha, alkalomszerűnek tartjuk, hogy a tagok fáradozásainak befejeztével tiszteletteljes elismeréssel adózzunk nőegyesületünk lelkes vezető egyéniségeinek, tisztikarának, választmányának, elsősorban elnökének: gróf Csáky Károly püspöknek, mint az emberszeretet önzetlen apostolának városunkban. Memor. TANÜGY. Népiskolánk államosításáról. in. Esztergom, december 14. Mielőtt a felmerült kérdésben a magunk végszavát megirnók s sok részben mindkét oldalról félreértett álláspontunkat preacicizíroznók, adjuk még a következő hozzászólást is, amelyet szintén előkelő kézből vettünk : Fenti cim alatt a helybeli tanítótestület egyik legképzettebb tagja a mult lapszámban véleményét nyilvánította népiskoláink államosítása ellen. — Az egész közlemény legnagyobb általánosságban mozog ugyan s inkább frázisokkal, mint érvekkel iparkodik bebizonyítani az államosítás helytelenségét, mégis, amenynyiben van a cikknek két pontja, amemiközben borzalmas kinzóeszközét villogtatta. Mereven néztem reá, de ő másfelé tekintgetett. Késedelmeskedni látszott, de a lámák felvillanyozták őt. — Te azért jöttél erre a földre, hogy lássál! — Ez megelőző napon mondottakra vonatkozik. T. 1. hogy én egy utazó egyszerű vándor vagyok, ki csak az országot látni akarom.— Azért vakulj hát meg! E szavaknál fölemelte Pombo karját és az izzó vasrudat 2—5 centiméter távolságban keresztben tartotta szemem előtt ugy, hogy az majdnem orromat érintette. Szemeimet Ösztönszerűleg görcsösen becsuktam, de a hőség oly nagy volt, hogy azt képzeltem, mintha szemem, különösen a bal, kiszáradt, az orrom pedig mcgpörzsölődött volna. Ámbár az idő végnélkülinek tetszett, mégis azt hiszem, hogy a vasrúd csak, vagy harminc másodpercig volt szemeim előtt. Ámde elegendő is volt; mert mikor szemvédő szempilláimat kinyitot

tam

, mindent vörös felhőben láttam. Bal^lemem iszonyúan sajgott s minden másodpercben ugy érztem, mintha valami sötétség akadályozna a látásban. Jobb szememmel még meglehetős jól láthattam/eltekintve attól, hogy a természetes szín helyett minden pirosnak tünt fel előttem. lyek a helyi viszonyokat különösen érintik, szükségesnek tartom, ezekre eflektální. Véleményem külömben az, hogy a cikkíró teljesen félreértette e lap első cikkét, amely éppen nem volt irányítva helyi népiskoláink administrációja ellen, amelyet általánosan mintaszerűnek tartunk, még kevésbbé a tanítói testület ellen, amelynél jobbat nem kívánunk. Csupán a polgárság rengeteg terhének könnyítésére kontemplált egy módot, amely semmi hátránynyal sem járhat. Ámde a cikk írója nem igy vélekedik s teljesen pálcát tör az állami népiskolák fölött. A cikk írója különösen a vallásos nevelés elhanyagolásának, sőt egyenes megszűnésének bekövetkezését látja az államosítás esetleges keresztülvitelében. — Szerinte ez, népiskoláink határozott hátrányára történnék, melyek kitűnő egyházi adminisztrációnak örvendenek. — Azt állítja, hogy az állami iskoláknál a vallási nevelés elhanyagoltatik, mert a hittant csak heti egy órában tanítják, minek következménye, >hogy az ifjúság az élet gyönyöreiben és az ezeket szolgáló trágár irodalmi termékek olvasásában találja szórakozását.* Tehát az állami népiskolák, csak Don Jüanokat, enervált nemzedéket, a pornográfia fentartóit stb. produkálnak, azért mert a hittan heti egy órában taníttatik. Ilyen elfogult hangon szóllani komoly tanférfiunak az állami népiskolákról még sem volna szabad. Ámde tekintsünk valamit helyi viszonyainkra. Mit tapasztalunk ? — Azt, hogy az esztergomi nép, de különösen az j ifjúság, tehát mely csak nem régen került ki népiskoláinkból, a melyek tényleg jó egyházi adminisztrációnak örvendenek, — ez bizony, nem a legerkölcsösebb, de legnagyobb részt durva, haszonleső és faragatlan. Talán valaki felhozhatná ezen állítás ellen, hogy az egyszerűen humbug nincs, igaza, mert talán nincs az országban ilyen vallásos nép. Templomaink mindén alkalommal tömve vannak, azonkívül a vallásos érzület másmódon is számtalanszor megnyilatkozik. Nagyon gyakran felkeresem a templomomat, hol a legjobban meg lehet ismerni az embert, j— de valódi ájtatosságot alig láttam! — Ha valakinek alkalma volt egy olyan legénycsoport után menni, a mely a templomba igyekezett, vagy onnan jött, az talán igazat ad nekem, hogy ilyenkor a legdur

: vább, minden erkölcsi érzéket nélkülöző, trágár beszédeket lehet azoktól hallani. Mi annak az oka ? Az, hogy tanítóink megfeledkeznek a népiskola kettős céljairól, — t. i. hogy a népiskola nemcsak ismeretet közölni van hivatva, tehát nemcsak a szellemi nevelés tökéletesítésére törekedik, hanem a szív és lélek képzésére, a gyermek erkölcsi világára is kell hatnia. Tehát nemcsak oktatni, hanem nevelni is kell. Már pedig erkölcsi nevelés a mi iskoláinkban majnem egészen hiányzik. Hogyan lehetséges az, mondaná valaki, — mikor népiskoláinkban éppen a vallás az> a mely azonkívül hogy majdnem az összes tárgyakon átvonul, még heti 4 órában is taníttatik?—Már pedig feltétlen igazság, hogy vallás nélkül erkölcs el nem képzelhető. Tehát csodálatos volna az, ha annak iskoláinkban nem volna hatása. Pedig nincs, mert ha tekintetbe veszszük azt, hogy népiskoláinkban a vallást nem abból a szempontból adják elő, hogy azzal a gyermek erkölcsi érzelmeit fokozzák és fejleszszék, hanem ugy, mint tudományt taglalják fejtegetik, bizonyítgatnak s a cél az, hogy a gyermek értse és tudja azt fel is fogni, — A látszólagos cél ezzel el van érve, mert a gyermek a folytonos ösztönzés alatt gépiesen megtanulja a hitfogalmaks.t, de anélkül, hogy a legcsekélyebben is értené azokat s a nélkül hogy a lelkét azok jótékonyan befolyásolnák. Tehát} felekezeti népiskoláink e tekintetben rend' kiviili egyoldalúak. E körülménynek azonban nem a tanítók, legalább nálunk nem, hanem a kötelező szisztéma az oka. Hogy az ember nemcsak mint az emberiség, hanem mint egy nemzetnek s különösen mint a magyar nemzetnek tagja is érvényesül a földön — az az említett szisztéma mellett szintén nem domborodik ki. Nem csupán a vallásos, de a magyar hazafiúi szellemnek kellene átlengeni, átmelegiteni a tanításon. — Szinte kétségbeejtő az a közönbösség a haza iránt, a mi az új nemzedékünk jellemző sajátsága ! — Igen, ez az oka, hogy aztán ilyen talajban könnyen megteremnek s tenyészetre találnak a társadalom, s állam felforgató eszmék, melyek végromlással fenyegetik a világrendet; — nem pedig az, hogy az állami iskolák heti egy órában tanítják a hittant 1 Külömben nagyrészben tanítóképzőink, melyek felekezeti kormányzat alatt állnak, szintén vétenek a hazafiasSág ellen. — Különösen a tanitó és papipálya az, melyekre leginkább szegényemberek fiai tódulnak, erre felénk pedig majdnem kizárólag tótok, — akiket a leghazafiassabb szellemben kellene tanítani. — Miért ? Azért, mert ezek tanulmányaik befejezetése után, rendszerint visszamennek arra a tájra, a honnan jöttek, mi természetes is, ha tekintetbe vesszük anyanyelvüket, aztán pedig mivel ezek itt nem eléggé élvezték a hazafias oktatást, ne csodálkozzunk azon, ha akad köztük akárhány pánszláv, magyarfaló tót apostol 1 Az állami tanítóképzők és népiskolák, elvitázhatatlan tény, hogy a felekezetiek felett állanak hazafiságban. Már pedig nemzeti létünk, boldogságunk feltétele, hogy minnél többen, mennél magyarabbak legyünk. — Az állami iskolák nem is feledkeznek meg e nemes célról, a közös érdekről, mert statisztikailag bebizonyítható, hogy az állami iskolák szaporodásával a magyarosodás is fokozatosan terjed. A másik érvét a cikk Írójának, — hogy a város által 1050 írtban megállapított tanítói illetmény nem áll arányban az állami tanitó 600 frtós fizetésével, elismerjük, de azt is tudjuk, hogy az állam fizetés leszállítást még egyetlen államosított iskolában se eszközölt. Ellenben nagyon jól tudjuk, hogy mily előzékenyen siet a felekezeti tanítóknak a fizetés kiegészítést és a korpótlékot megadni. Ezekből nyilvánvaló, hogy népiskoláink államosítása általában célszerű és hasznos, mi különben előbb-utóbb úgyis befog következni, mert belátják majd az illetékes tényezők azt, hogy a népoktatás egyöntetűsége mennyire fontos, de különösen nálunk, kiknek tanügyi állapota minden nyugati nemzeténél egy századdal hátrább van. Ezt természetcsen meg kell előzni a tanítóképzők reformjának ís, hogy a tanítói pálya nemcsak menedék legyen a máshol boldogulni nem tudó, vagy éhén halni nem akaró embereknek, — hanem ez hivatásos, nemes életfoglalkozás legyen, a hol meg is lehessen élni, és ha az állam veszi kezébe népiskoláinkat, bizonyosan gondoskodni is fog erről. Ámde mindez a jövő zenéje, mert a tanügyrendezés, tekintve jelenlegi, s esetleg a jövőbeli zavaros politikai viszonyainkat, ki tudja mikor fog megtörténni! Addig még sok eszmét cserélhetünk. X Közigazgatási bizottság. — December 13, — A vármegye közigazgatási bizottsága december havi ülését Krttplanicz Kálmán főispán elnöklete alatt f, hó 13-án tartotta. A tagok szokatlanul nagy számban jelentek meg, amiben némi része lehetett az ülések szorgalmasabb látogatására vonatkozólag kiadott elnöki intelemnek. Ez ülésen vett először részt Csatáry Elek, az uj közigazgatási gyakornok, aki már referált is. Az ülés elején megállapították a bizottság jövő évi üléseinek sorrendjét a következőképpen : jan. 10, febr. 14, márc. 14, april 11. május 9, június 13, julis II, aug. 8, szept. 12, okt. 10, nov. 14 és dec. 12. A bőrtönvizsgáló bizottság felhívására, hogy az esztergomi és muzslai közigazgatási bőrtönöket bővitettessék ki, tekintettel arra, hogy e bőrtönöket a közigazgatás által elfogott s a bíróságnak átszolgáltatott tettesek foglalják el, elhatározták, hogy az igazságügyminiszterhez felterjesztést intéznek, miszerint az átalakítások költségeit a kormány viselje. A polgármestert pedig felelősség terhe alatt szólittották fel, hogy szakközegével a városi börtön átalakításához szükséges tervet mielőbb készíttesse el, vezérelje haladéktalanul a képviselőtestület elé s az eredményről 45 nap alatt jelentést tegyen. Hosszú, érdekes és tartalmas vita keletkezett a bizottság jogász tagjai között egy liszthamisitási esetben. Á muzslai főszolgabíró ugyanis Fischof Mór párkányi lisztkereskedőt 20 kr. fő — 30 frt. mellékbüntetésre ítélte, mert egy feljelentés következtében az üzletéből vett Üsztmintákat a budapesti kémiai intézet babliszttel kevertnek, részben konkolyosnak találta. Elitélt azzal védekezett, hogy ő lisztjét plömbozott zsákokban elsőrangú budapesti műmalmoktól veszi, tehát csak azok lehetnek hamisítók. Mivel azonban a hamisított iparcikk forgalomba hozatala is büntetendő, hosszabb vissza után, az előadói vélemény elvetésével, a szolgabirósági ítéletet megerősítették azzal, hogy a főszolgabíró folytatólag vizsgálja meg a nevezett kereskedő üzletében levő leplombozott zsákokat is. Az egészségügyi állapot mult hóban hanyatlott a vármegyében ; igen sok volt a gyermekbetegség; halálozás 179 fordult elő. A belügyminiszter Haán Rezső anyakönyvvezetőnek és helyettesének kérelmét, hogy az állami tisztviselők létszámába vétessenek fel, elutasította. Éljenzéssel vették tudomásul Vajda Géza kir. mérnöknek az állam építészeti hivatal főnökévé történt kineveztetését. Vajda előadván, hogy tulajdonkép már 14 év óta vitte hallgatag uj állását, amennyiben főnökei minden előterjesztését elfogadták s e bizottság is acceptálta azokat, köszönetet mondott az eddigi pártfogásért és bizalomért s kéri azt a jövőre is. ígéri, hogy tehetségéhez mérten, de .erős tettvágygyal, ügybuzgalommal iparkodni fog e bizalomra érdemessé lenni. (Éljenzés.) A kórház napi ápolási költsége a jövő esztendőben is 84 kr lesz. Mivel a Bisutti-telket a város végre mégis átvette, utasittották a várost, hogy a megbízott ifj. Bobula János bpesti műépitészszel most már haladéktalanul készítesse el az uj kórház terveit. A pénzügyi bíróság — harmadik fórumban — elutasította a papnöveldéi tanári kart abbeli kérelmevei, hogy természetben élvezett ellátásuk adóalapnak ne lekintesssék, Vargyas Endre kir.tanácsos,tanfelügyető jelentette, hogy a tankötelezettség végrehajtása a vármegye 72 iskolájánál rendes menetében akadálytalanul folyt. A mu-