Esztergom és Vidéke, 1898

1898-12-04 / 97.szám

szavakat, de végre is a képviselőtestületben kellet volna energiának lenni, hogy megtisztítsa függetlenségének és tapintatának teljes kifejtésével azokat a sárgalázas vidékeket, amelyek elterülnek a városi adminisztráció körül, és ime épen azt tapasztaljuk, hogy ebben a képviselőtestületben sincs erély s azt is leginkább a gondatlanság vezeti, mert hisz keresztül engedte menni azt a budgetet, melyről egyik előkelő tagja a képviselőtestületnek azt mondotta, hogy »ily állapot mellett tisztességes kereskedő cég rég csődöt kért volna maga ellen.* Első sorban természetesen az adminisztrációban van a hiba. A vezetés és munkabeosztás tekintetében a szervezési szabályrendelet nagyon csekély pozitivitással bir. Innen, hogy a jelesen dotált tisztviselők nagy száma s az abnormis személyi kiadások dacára az adminisztráció merőben tarthatatlan. S a budget tételei tökéletesen megfelelnek az administráció sötét képének. Összeállítása oly zavart, hogy abból tiszta képet lehetetlen alkotni a város gazdálkodását illetőleg, ugy hogy valóságos megdöbbenésszerű szenzációt keltett a függő kölcsönök és kamatok rendezésére vonatkozó számvevői felvilágosítás. Az egyes tételek indokolása hiányos, a zárszámadás oly felületes, hogy amellett, miszerint pótköltségvetés készítése nélkül az évet kihúzni nem lehet, ép oly lehetetlenség a törvényhatósági ellenőrzés. Az előirányzat tartalma sem felel meg a követelményeknek, a fedezeti cimek nélkülözik a részletezést és a kielégítő indokolást. És mindezek daczára a képviselőtestület keresztül siklik az egész khaoszon, történnek gyermeteg de vérig sértő felszólalások is, de megelégszenek azzal, hogya legfontosabb dolgot, a »financiális műveletek t tárgyalását december 29-ére hagyják, tehát az év utolsó napjaira. Konstatálják a tanács slendriánságát, mulasztásait, még sem történik semmi, a nagyhangú, véresszájú dikciók elhangzanak, foltot hagynak a tanács és a pénzügyi bizottság integritásán, de »amely folt nem tisztit. * Tehát a legfőbb hibát mégis a képviselőtestületben kell keresnünk, abban a képviselőtestületben, amely leginkább jámbor nyárspolgárokból áll, akik a közigazgatási kérdésekhez nem értenek, meg földmivelőkből, akik e téren ép oly járatlanok. És amellett tisztán nem közérdekből, hanem legtöbbnyire földön-mászó, csúnya pártoskodásból tesznek mindent s befolyás hajhászási viszketeg vezérli tetteiket, gondolkodásmódjukat. Hallottunk és ez a helyzetet leghívebben . illusztrálja — egy ép oly bombasztikus, mint naiv nyilatkozatot is, amely dr. Földváry főügyész egyik helyes s csak jogászembertől kikerülhető fejtegetésére azt jegyezte meg, hogy *neki nem imponálnak a jogászok*. Meg merjük mondani, hogy ez az ur Brutsy János volt, ki bizonyos * rossz fogalmazások > miatt neheztelt a főjegyzőkre, mint az ellenzéki pártok Krieghammerre. Hát bizony minden józan eszű képviselő nagyon csodálkozott erre a nyilatkozatra, mely egyszerűen kijelenti, hogy a közigazgatási tények bírálatánál nem ér semmit egy ügyvéd ember véleménye, aki évek hosszú során, mint szakmáját ezt tanulja, s azután is egy életet annak gyakorlatában tölt el. Már ebben a dologban ez a nyilatkozat nagyon tátiutas és lehet, hogy a Major utcában, meg a Kerektemplom tájékán hatásos volt, de a képviselőtestületben megmosolyogták. — Amellett kissé túlságos elbizottságra vall, mert azt sejteti, hogy egy gazdasági szeszfőzdében több közigazgatási ismeretet lehet elsajátititani, mint az egyetemen. Méltó pendantja volt — bár nem az abszurditásban és nagyképűségben — de a naivságban Dóczy Antal számvevő kijelentése, amely arra vonatkozott, hogy a földtulajdonosoknak, ki saját földjükön szednek homokot, azt nem szabad behozniuk. Csinált is , ez a kijelentés nagy zavart, melyet szintén dr. Földváry csillapított le. Ezt a két incidenst a helyzet megvilágítására hozom fel, hogy rámutassak: Ilyen talentumok intézik, dirigálják kedves városom, közügyeidet! Várható-e ilyen pénzügyi kapacitástól, mint a számvevő ur, hogy helyes, reális költségvetést összeállítani képes, avagy feltételezzük-e, hogy megtudja bírálni ezt a költségvetést az a városatya, ki oly nyilatkozatot képes kiszalasztani a száján, mint Brutsy János ur ? Ezek után kedves polgárok, tűrjétek békességgel a horribilis pótadót, avagy az esetleges anyagi tönköt, hisz szabad akaratból választottátok képviselőiteket, az pedig a vezetőtőket, a városi tisztikart. Ki mint vet, ugy arat! J—k I—n. Márvány- és katermelésünk szükségletei. Esztergom, december 3. esztergomi márvány és kő ár tekintetében sem bir vele versenyezni. Ehhez járul azon körülmény, hogy mig a karsztmárvány eldarabolása- megmunkálása és csiszolása géperővel és gépügyességgel történik, az esztergommegyei kőfaragó műhelyekben még mindig a drágább és lassúbb házierővel dolgoznak. Felemiitjük végül azt is, hogy még kösépitkezéseknél sincsenek kellő figyelemmel arra, hogy a kitűnőbb és megbízható anyagú magyar márvány használtassák, hanem lényegtelen megtakarítás érdekében a karszti anyagot irják elő. Ily anyagbői készült például a győri és komáromi törvényszéki paloták lépcsőzete stb. Ha tehát az esztergommegyei márvány és kőbányák s a velők szorosan kapcsolatos kőfaragó-ipar sorsán segíteni akarunk, sorra kell vennünk az emiitett körülményeket s gyökerében kell orvosolni a bajt. Első sorban olcsóbbá kell tenni a termelés és megmunkálás költségeit. Ehhez az szükséges, hogy azon munkákhoz, melyeknél az embererő nagy anyag-, idő- és erőpazarlással jár, géperőt alkalmazzunk. Jóllehet az esztergomi márvány réteges fekvése oly általános szerepet a gépmunkának nem ad, mint például a karsztanyagnál, mégis a kövek elaprózása, például a lépcsődarabokba való elmetélése és meggyalulása, fúrása stb. terén nagyon megkönnyíti a versenyképes munkát. Minthogy pedig a kereskedelemügyi m. kir. ministerium iparfejlesztő akciója különben is programmjában bírja a kisipari szövetkezeteknek anyagi erővel való támogatását, oda kell hatni, hogy a legszükségesebb géptelepek, esetleg alakuló szövetkezetek részére, állami segélylyel létesíttessenek. Szükséges volna a középitkezések terén a magyar márvány és kő uralmát általánosabbá tenni s a tervezésekben és munkakiirásokban a magyar anyag használatára súlyt helyezni. A vasúti szállítások tekintetében is többféle jogos óhaj kielégítésével lehetne előmozdítani ez ipar életrekelését. Három osztályba sorozhatjuk e tekintetben a kívánalmakat. A vasúti szállítmányok deklarációja egyszerűsítendő volna. A szobrok és ékítmények külön tekintet alá eső anyagán kívül, a többi kőszállitmányok e három osztályba volnának sorozandók: nyers, faragott és csiszolt kő. Ami pedig a szállítási dijakat illeti, a nagyfogyasztó Budapestet véve figyelembe, ez, jóllehet a m. kir. államvasutak a kamara kérelmére 1893-ban már engedélyeztek némi díjmérséklést, hogy azonban a mai díjszabás is aránytalanul terhes, annak legegyszerűbb, de legmeggyőzőbb bizonyítéka az a körülmény, hogy Piszkéről, Süllőről, Nyerges-Újfaluról a Budapestre szállított kő nagyobb része tengelyen megy, mert még mindig előnyösebb a szállítókra a kocsi-fuvar, mint a vasúti ut. Végül a vasúti kívánalmak során előadhatjuk, hogy a községek mentén levő vsuti állomások berendezése is több kívánni valót hagy fenn, igy a süttői állomás teher-rakodója igen kicsiny, más állomásokon mérleg hiányzik stb. Mindezek a panaszok és óhajok oly természetűek, hogy bennök Nagyméltóságod jóakarata nyújthat orvoslást. Kétségtelen azonban, hogy maguk az érdekeltek is, az erők és törekvések egyesítése utján, sokat lendíthetnének iparuk sorsán s egyesült anyagi erő vei és szövetkezett munkával a modern fejlődés sok oly eszközét meghonosíthatnák telepeiken, melyeket csak veszedelmes hirből ismernek, mint versenyzőt manap. Vaskos kötetben jelent meg a győri Kereskedelmi és Iparkamara évi jelentése a kamara 1897. évi közgazdasági viszonyairól. A vármegyénkre vonatkozó gazdag részt bővebben ismertetni fogjuk, ezúttal egy érdekes fejezetet közlünk belőle. A márvány- és kőtermésünk előmozdítását célzó kérelem a következőképpen hangzik: Az esztergommegyei márvány és ko legnagyobb ellensége a karszti márvány és kő ; ez nagyobb tömbökben fejthető, a fejtés alkalmával még puha anyagja folytán könnyebben és olcsóbban megmunkálható s a déli vasút kedvező távolsági díjtételei mellett Budapestre oly célszerűen szállítható, hogy ott az sasa R^W^ anfmmmw^ MMHM mhmMWsmhmm&m Wnemmmtln&airiaMni Esztergom, december 3. — December 2. Városunk közönsége is méltóképpen megünnepelte királyunk örömnapját. A katonai zenekar már csütörtökön este zenés takarodót, tegnap reggel pedig ébresztőt tartott, majd megszólalt a Bazilika ünnepihirdető mély harangszava. Ünnepi istentisztelet két helyen volt: a székesegyházban és kir. városi plébániatemplomban. Amott Wézinger Károly kanonok pontifikált, jelen volt a vármegye tisztikara élén a főispánnal, a városi tisztikar egy része a polgármesterrel, a katonatiszti kar Pauer ezredessel és Hartmann alezredessel, a gimnázium és reáliskola ifjúsága tanáraival és mások. A kir. városi templomban a hálaadó misét dr. Fehér Gyula plébános mondotta, itt jelent meg a kegyúr város tisztikarának nagyobbik része, Kollár Károly gazdasági tanácsossal, az elemi iskulák növendékei, az ezred legénységének egy része. Mise után következett a katonai hadi érmek ünnepies feltűzése, még pedig először a tiszteknél, azután a legénységnél. A 76. gyalogezredben a gyengélkedő ezredparancsnok helyett budavölgyi Pauer Fei enc ezredes vezette az ünnepi aktust a budautcai kaszárnya udvarán. Hosszabb német beszédben ecsetelte a nap jelentőségét s szavait magyarul is megismételte, mire Vogel alezredes mellére tűzte a pirosszallagos érmet. Majd az ezredes tűzte fel az alezredesnek és a többi tisztnek, amire a zászlóaljparancsnokok kezdették meg az érmek feltüzését. a legénység között. — Egészen hasonló ünnepély folyt le a külső laktanyán a 26, ezred itt maradt részenek körében Itt a beszédet Hartmann Gusztáv alezredes mondotta, akinek Stanits őrnagy tűzte mellére az érmet. Magyarul Pistyánszky hadnagy beszélt, szavai végével háromszor megéljenezve a királyt. Délben a tiszti kaszinóban ünnepi lakoma volt, amelyen a tartalékos tisztek is résztvettek. Meg lett vendégelve a legénység is, amelynek egész nap szünetje volt. Az iskolákban is szüneteltek az előadások. — Rendkívüli ájtatosság. December hó 8-án d. u. fél 5 órakor a fogadalom megújítás ünnepélye fog a vízivárosi zárda templomában megtartatni. Az ájtatosságot szt. beszéd előzi meg, melyet dr. Walther Gyula apátkanonok tart. Ez alkalommal lesz felszentelve a »Santissima Bambina* kedves Mária-szobor. — Személyi hirek. Boluzár József püspök, érseki vikárius csütörtökön Budapestre utazott, hogy a Mátyás templomban tartott istentiszteleten résztvegyen. — Özvegy Kovács Pálné, a köztiszteletben álló agg úrasszony hosszas betegeskedéséből teljesen felépült. — Az Oltáregyesület nyilvános istentiszteletét folyó hó 11-én tartja a vízivárosi zárda templomában. Előtte való napon délután 5 órakor litánia van, mely alatt a hivek a gyónást végezhetik. Az imádási napon pedig fél-7, 8, 9 és 10 órakor mise, délután 5 órakor beszéd és litánia. — Rózsaszínű rovat. Stojanovits Sándor kir. bírósági jegyző, fiatalságunk e kedvelt tagja, holnap tartja eljegyzését Szvoboda Kornélia kiasszonynyal, özv. Szvoboda Románné szép leányával. Őszinte Örömmel gratulálunk, — Legfelsőbb kitüntetés. A király Szabó József csendőrszázadosnak, a helybeli szárny parancsnokának az arany érdemkeresztet adományozta. — Lovag Fries Alfréd, bécsi min. titkár, akit városunkban is jól ismernek, a Ferencz József-rend lovagkeresztjével lett kitüntetve. — Az «ErzSÓbet» nőegyesület választmányának tagjai, f. hó i-én elnökük: gróf Csáky Károly püspök lakásán öszszegyültek, hogy bejelentsék azokat a szegényeket, akiket segélyezésre — személyes meggyőződésük alapján — érdemesnek tartanak. Ezek nevét a titkár mindjárt be is vezette a szegények állandósított egyesületi törzskönyvébe. A gyűlésen kimondották, hogy 500 frtot a szemérmes szegények, 500 frtot a többi szegény között osztanak ki. Behozták a kenyérszelvény-rendszert is. A karácsonyfa bizottság tagjai lettek Kaán Jánosné elnöklete alatt: Burány Ernőné, Brutsy Gyuláné, Kersch Ferencné, Lackó Vilma, Leitgeb Jánosné, Mattyasóvszky Marianna, Palkovics Jenőné, Pély Viktória, özv. Szvoboda Románné és Véghelyi Ödönné. — Szerenád. A városi földműves-zenekar tegnap este szerenáddal lepte meg névnapja előestéjén Frey Ferencz orszgy. képviselőt és Dóczy Ferenc tüzoltófőparancsnokot. Ez utóbbi tiszteletére barátai és ismerősei ma este barátságos lakomát rendeznek a «Katolikus Legényegylet helyiségében.* — OrvosgyÜlÓS. Az Orvos és Gyógyszerész Egyesület ma este a >Porgesz» vendéglőben összejövetelt tart. — A Kath. Kör programmja. A Katolikus Kör választmánya szerdai ülésén elhatározta, hogy tekintettel a nemzeti