Esztergom és Vidéke, 1898

1898-11-27 / 95.szám

ÁZ „ESZTERGOMVIÜÉKI GAZDÁSÁGI EGYESÜLET" HIVATALOS LÁPJA. M^áJ c l ei >ik Vasárnap cs csütörtökön. ELŐFIZETÉSI ÁRAK I Egész évre — — — — 6 írt — kr. Fél évre — — — — — 8 frt — kr. Negyed évre — — — 1 frt 50 kr. Egyes szám ára: 7 kr. Felelős a szerkesztésért: MUNKÁCSY KÁLMÁN­Laptulajdonos kiadókért: DR. PROKOPP GYULA­Szerkesztőség és kiadóhivatal; (hova a kéziratok, előfizetések, nyiltterek és hirdetések jküldendó'k Széchenyi-tér, 330. szánj. -^-i Kéziratot nem adunk vissza, r^­A város 1B99. évi költségvetése. Esztergom, november 26. A város közönsége intelligens részének, ugy látszik, nem magas a jelenlegi pótadó. Legalább ezt kell i következtetnünk úgyszólván ál­talános távolmaradásukból, amelyet a minden közgyűlések legfonto­sabbra : a jövő évi költségvetés tárgyalása alkalmával tanúsítottak. Ez a távolmaradás oly arányú volt, hogy a jelenvoltak a költség­vetés legkardinálisabb tételeit egész könnyű szerrel leszavazhatták volna s amennyiben leszavazó, mestersége­sen felizgatott hangulatban voltak, csodáljuk, hogy meg nem cseleked­ték. A földműves-osztály fel tudott vonulni teljes számban, — pedig annak ís meg van 'talán a maga napi dolga — érvényesítette is ma­gát túlságosan;— az intelligencia nem tartotta érdemesnek az elfáradást. Ennek következménye volt az egész közgyűlés mucsaias lefolyása, ame­lyet a folyton éber s ezúttal leghá­ládatlanabb szerepre kényszeritett fő­ügyész minden igyekezetével sem tudott megváltoztatni. Az igazán érthetetlen indolenciának legfeljebb az elnök örült, aki hősies nyuga­lommal tűrte a sértések halmozatát, a bizalmatlanság határozott kifeje­zéseit, nem is reflektált azokra, sőt mosolygott rajtok, valószínűleg mert tudta, hogy ha az intelligens ele­mek teljes számban felvonulnak, a hétfői közgyűlésen aligha elnököl ő. De igy elnökölni fog, a to­vábbi dekadenciáért azonban az elmaradott képviselők felelősek ; ne is merjenek többé panaszkodni. Amennyiben azonban a város ér­dekeit ennyire elhanyagolják, lesz még hozzájuk szavunk. Az elmondottak illusztrálására itt hozzuk a közgyűlés lefolyását a le­hető legbővebb kivonatban : Első nap. Délelőtt Szürke ég, szennyes eső, tapadó sár, alegoszszianbb napok egyike: ezen kez­dődött a város jövő évi költségvetésé­nek tárgyalása, másfél hóval — tehát egész csigalépéssel előbb, — mint a ta­valyié. Álmosan, ázottan gyülekeztek a városatyák is a folyosón, s nem gyűl­tek össze nagy számban, különösen nem az intelligencia köréből való képviselők, akiknek, ugy látszik, terhes volt kalucs­nit húzni és esernyőt nyitni, bár az évi közgyűlések legfontosabbika kezdődött meg, A folyosón azután, a szárazon: felélén­kült kissé a hangulat, sőt élénkebbé vált, mint amilyen az egész délelőtt fo­lyama alatt volt; hiszen a pótadó- ról folyt szó, ami csak a napirend második pontjánál volt odabenn is megvitatható, ahogy az az elnök mindjárt a közgyű­lés elején kijelentette. A délelőtti tárgyalás higgadtabb, ko­molyabb, a testülethez méltóbb volt mint a megelőzők s mivel az intelligen­cia nagy része távol tartotta magát s a tavalyi obstruálók és közlármázók leg­többje jelen volt, az Örvendetes körül­mény okát abban véljük feltalálni, hogy a költségvetési tételeket a pénzügyi bi­zottság tizennégy napos tárgyalása alatt a legalaposabban és a leglelkiismerete­sebben előkészítette. Egy ember okvetlenkedett folyton s zavarta a tanácskozás menetét: Hegedűs József, a szentgyőrgymezei Polónyi-epi­gon, akitől hiába vonta meg az elnök a szót. hiába figyelmeztették, hogy >nincs kocsmábanc, féktelenkedett tovább ugy, hogy a leghiggadtabb vérű képviselők is kifakadtak. Ily viselkedés más elnök alatt lehetetlen volna. (I—V. cim.) A szükséglet I. címénél [közigazgatási kiadások) a tisztviselők fizetése válto­zatlan maradt, miután a p. ü. bizottság javaslatára elvetették a polgármester kérvényét egy elnöki fogalmazó állás s Osváth Andorét fizetés emelés iránt. A hét hivatalszolgai állásból egyet törül­tek s ezzel a cim végösszege 366 frt 90 krajcárral kevesbedett. Brutsy János­nak a p. ü. bizottságban előadott kisebb­ségi véleméu/ét a szóigák még nagyobb­rnérvü apasztása iránt mellőzték. A hi­vatalos helyiségek tisztogatására felvett 160 frtot acceptálták, miután megnyer­ték a felvilágosítást, hogy ez összegben bennfoglaltatik az anyakönyvi hivatal szolgájának fizetése is. A második cim {egyházi kiadások) 60 frttal emelkedett, amennyiben ez össze­get a legutóbbi közgyűlés kárpótlásul szavazta meg a kegyúri plébánosnak használhatlan borpincéje fejében. A III. címnél {közegészségügyi kiadások) az egészségügyi személyzet fizetése vál­tozatlan maradt, amennyiben a tanácsor­vos a tanácsnak ama javaslatát, hogy iga­zán nagymérvű különleges elfoglaltságá­ért IOO frt személyes pótlékban részesít tessék, már a p. ü. bizottság tárgyalá­lásán a napirendről levétetni kérte. De ideiglenesen felvették pótlólag a cimhez a kir. városi temetőkertész és a sírásók 864 frt járandóságát, amelyet ed­dig a temető jövedelméből fedeztek, ami azonban 2—3 évig, ameddig a temető­alap vissza nem fizeti a >Jó pásztor* alapból vett tartozását, nem lenne lehet­séges. Brenner József felszólalására ki­mondották, hogy a temető kertész fel­szóllitandó, miszerint tegyen a jövőben jobban eleget a szerv, szabályrendelettel reárótt abbeli kötelezettségének, amely szerint a szigetet, egyetlen sétahelyün­ket, lelkiismeretesen gondozza. A p. ü. bizottság javaslatára itt mon­dották ki, hogy a polgármester a te­mető rendezésére és a dajkatartásba adott gyermekekre vonackozó szabály­rendeletet 30 nap alatt készíttesse el. j A IV. címnél {közoktatásügyi kiadások) pótlólag felvétetett a két uj intézmény- ] nek: a Kereskedelmi Tanonciskolának; 1134 frt és a Gazdasági ismétlő iskolának 1090 frt költsége. Egyúttal megbízták az elnököt, hogy a két iskola számára államsegély kieszközlése végett a kul­tusz- és a foldmivelésügyi miniszter­hez küldöttséget vezessen. Ez utóbbi tételnél Marosi József igen szép sza­vakkal ajánlotta figyelmébe a földmű­ves osztálynak az iskolát, amely gyer­mekeik erkölcsi és praktikus fejlődését célozza s amelyre hogy szükség van, mutatja a gyermekek mai fapusztitó szenvedélye is. Meszes ugy vélekedik, hogy a farombolók iparostanoncok. Marosi kéri, ha egy ilyet talál, ne saj­náljon jelentést tenni a polgármesternél. A cimből törülték azt a 120 frtot, ame­lyet eddig a Kereskedelmi Társulat im­már felesleges iskolája fentartásáért ka­pott. A budautcai iskolaszolga bérét (négy osztályt tart rendben, tehát nagyon mél­tányosan) 80 frról 100-ra emelték s Per­ger Lajos felszólalására a szentgyörgy­mezei iskolaszolgának is, amint már ta­valy kimondották, de ideig elfeledtek, 25 frt helyett 30 frtot szavaztak meg. Valaki ugyan közbekiálltott, »mennyije volt e szolgának ezelőtt,* de Perger nagyon helyesen visszavágta: »Ne hozzák mindig elő az azelőttet. Akkor község voltunk, ma Esztergom városa. Ha az uj nagy terhet viseljük, talán valami elő­nyöcskéket is kérhetünk.* Kimondották, hogy a Dal- és Zene­kedvelők egyesületének a szokásos évi 150 frt házbérpótlékot csak az esetben adják ki, ha a sokszor sürgetett kimu­tatást a növendékek számáról és tanítá­sáról végre beterjesztik. Számord Ignác a kisdedóvás ügyére, amelyre a város eddig még semmit, sem áldozott, hívta fel a képviselőtes­tület figyelmét, A szentannai zárdában 350 kisded van a legszűkebb helyen összezsúfolva. A kapcsolatos óvónőképző révén ott uj tanerőre nincs szükség, csak egy helyiségre. Csak egy helyi­ségre. Dr. Berényi Gyula előadja, hogy egészen hasonlók az állapotok a szent­györgymezei zárdában is, pedig a kisded­óvás előmozdítása nagyan fontos érdek. (Mult heti vezércikkünkben eléggé kifej­tettük !) Az elnök indítványára kimon­dották, hogy a kisdedóvás előmozdítá­sának tanulmányozásával és javaslatté­tellel az iskolaszéket bizák meg, mig többek véleménye az volt, hogy a két intézet kibővítésére az azokat fentartó hercegprímást kell felkérni. (Bártfay Géza nyug­díja.) Az V. címnél {nyugdíj és nevelési pót­lék), miután a cimbe a » kegydij* szót is beszúrták: hosszabb vita fejlődött Bártfay Gézának a költségvetésbe beál­lított 360 frt 1 nyugdíjas tételénél. Pro és contra körülbelül ugyanazok az ér­vek hangzottak el, mint azon a közgyűlésen ahol az ismeretes közigazgatási bírósági végzést először tárgyalták. A p. ü. bizottság ugyanis, amelyet akkor a distinkcióval megbíztak, két szótöbbséggel a nyugdíj jelleg mellett döntött, ugy vélekedvén, hogy a tör­vényhatóság ez ügyben hozott s a vá­ros részéről meg nem fellebbezett hatá­rozata jogerős. Brutsy híven eddigi ál­láspontjához, a »kegydij* kimondása mel­lett van, mivel véleménye szerint a leg­felsőbb fórum a városnak adott igazat. A kegydij kegyelem. A város megvon­hatja, ha többé nincs módja kiszolgál­tatni, avagy a kegydijazott már nem szorul reá. Nyugdijszabályzat pedig egyáltalán nincs. Dr. Földváry szólásra emelkedik. Cserép : Kár lesz beszélni I Dr. Földváry: Tudja, hogy itt sok­szor »kár* beszélni, de neki kötelessé­gei vannak. Annak idején is hiába be­szélt, amikor a képviselőtestület az ő jogi tanácsadójának véleményévei nem törődve, ismételten nyugdijakat szava­zott meg és így praecedenst alkotott. A képviselőtestület hiszen elfő .adhatja Brutsy indítványát, de ennek serami célja sincs. A felsőbb hatóság nem hagyja jóvá. O csak a felesleges bla­magetól akarja óvni a testületet. Brutsy János, miután előadta, hogy neki a jogászok >nem imponálnak«, az eddigi nyugdijmegszavazásokkal a min­derkori főjegyzőket okolja, akik a kép­viselőtestületi határozatokat rosszul fo­galmazták. A képviselőtestület tehet, amit akar; erőszakoskodásoknak nem enged. Dr. Földváry István igen találóan uta­sítja vissza Brutsy vádjait. A képvi­selőtestület igen is tehet mindent, de c.sak a törvény korlátai között. Ilyen a felsőbbség rendeleteinek való engedel­messég. A főjegyzőknek pedig köteles­sége, hogy a határozatokat ugy fogal­mazza, ahogy a képviselőtestület hozta. Erőszakoskodás számba pedig nem me­het a felsőbb rendelet tisztelete. Szavazásra kerülvén a kérdés,, a kép­viselőtestület 34. szóval 14. elle.i Brutsy János indítványát fogadta el, Schwarcz Adolf (akit az elnök sehogy sem akart szóllani engedni ugy ez al­kalommal, amint későbbi felszólalásai­nál s inkább a tételt kihagyva, a VI. cimhez próbált átugrani) az analógia foly­; tán azt az indítványt terjeszti elé, hogy i hát mondja ki a képviselőtestület most | már az Összes többi nyugdijakra, ..i^j^a, * kegydij* jelleget. Dr. Földváry beismeri, hogy a logika £ehwarcz mellett szói. Amint az imént félretettek egy jogerős határozatot, most is megtehetik, ha semmis határozatokat hozni akarnak. A képviselőtestület igy I akár egy hétig mulathat. De az ő ál­láspontja ugyanaz, amilyen az elébb

Next

/
Oldalképek
Tartalom